Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)

1968-12-12 / 50. szám

6. OLDAL «'Togrtle'v^fg Thursday, Dec. 12, 1963 Összeszerelik a kereket, melynek nincs szüksége tengelyre, a Borg-Warner gyárban, Auburn, Ind.-ban. Mechanikusan, vizerővel, vagy elekti'omossággal hajtják. ELRENDELTÉK EGY SOROZÁS ALÓL KIBÚVÓ FÉRFI DEPORTÁLÁSÁT met és elmondják, hogy s Nixen előtti utolsó amerikai republikánus adminisztráció beleavatkozott görög bel­­ügyekbe és megsértette a gö­rögök büszkeségét. Ezek két eseményre emlé­keznek vissza. Az egyik 1955- ben történt, amikor török cső­cselék megtámadta és megra­bolta a Törökországban lake görögöket. Eisenhower elnök külügyminisztere, John Fos­ter Dulles ekkor teljesen egyforma szövegű, erőshangu figyelmeztető Írást küldött úgy a török, mint a görög kor­mánynak. — Ezt nem tudjuk elfelejteni — mondják ezek a politikusok. A másik incidens 1952-ben történt, amikor a kormány a parlamentben a görög kor­mány törvén y-javaslatot nyújtott be, uj görög válasz­tási módszerek megszavazá­sára. Az amerikai nagykövet akkor a beteg görög minisz­terelnök betegágyához sietett és követelte, hogy az uj vá­lasztási tervet ejtsék el. Másnap reggel az akkori görög külügyminiszter, So­phocles Venizelos formális nyilatkozatot adott, mely sze­rint az Egyesült Államoknak joga van ellenőrizni, hogy az ország mit csinál az Amerikai kölcsönnel és segítséggel, “de nincs joga, hogy egy saját szájaíze szerint való választá­si rendszert erőszakoljon rá Görögországra.” ATLANTA, Georgia. — A United States Immigration Service elrendelte egy férf deportálását, mivel az ameri kai katonai sorozó szolgálat jelentette, hogy a sorozás elől Kanadába távozott és önkén­tesen feladta amerikai állam­polgárságát. i Deportálást rendeltek e j Thomas Glenn Jolley eile: aki Greensboro, N. C.-ben szü letett és aki az utóbbi évek­ben Atlantában élt. A kiutasí­tó végzést meghozták a meg­hallgatások után, egy spe­ciális főtisztviseiő előtt ezév szeptemberében. A meghallgatások vezetője Milton Milich, 90 napi hala­dékot adott Jolleynek, hogy elhagyja az Egyesült Álla­mokat. Ennek a határidőnek a végén deportálják Jolléyt, ha nem távozott Amerikából. A bevándorlási szolgálat azonban nem adta meg a he­lyet, ahová Jolleyt deportál­ni fogják, ami egyedülálló problémát jelent a kormány­ba nézve és Jolley esete nyil­vánvalóan precedensül fog :olgálni, bármi lesz is a ki­menetele. Lehetséges, hogy Jolley lesz az első modern ember, ország nélkül. Szépítő Lady Bírd WASHINGTON - Ted Kel­lek, Jeruzsálem polgármeste­re, aki a múlt héten Washing­tonban volt, meghívta Mrs* Johnsont, jöjjön Izráelbe é;s szépítse az országot, úgy, ahogyan Amerikát szépíti. Hét négerrel — akik egy gazolin állomáson holdup-ot rendeztek — folytatott tűzharcban három rendőr megsebesült. A lövöldözés az alsó képen levő kocsiból történt. A merénylőket letartóztatták. Mint a “Phillippines He­rald” pénzügyi szakértője. Reuben R. Canoy, lapjában ki­jelentette, egy ilyen kor­mány-ellenőrzés az olajválla-ATHÉN, Görögország. — j Gargaliani nagyközség 7000 { lakosa — akik egész nap kon­gatták a harangokat a napon, melyen hire jött, hogy Spire Agnew, az Egyesült Államok megválasztott alelnöke lőtt óriási fogadást készítenek elő, a falu leghíresebb uno­kájának látogatására. Agnew megválasztott alel­­nok üzenetet küldött a köz­ségbe, a nagyszámú rokonok­nak, akiknek neve Anagnosto­­poulos, hogy reméli, velük töltheti a görög Husvétot április második vasárnapján. Görögországban. Jelenleg a megválasztott al­­elnök egy unokatestvére, Andrea Anagnostapoulos bor­bélymester lakik Agnew szü­leinek volt házában Garga­­liani-ban. A kisváros polgár-Miss Penny Ann Kearly, akinek nem engedték meg, hogy mint zsoké lovagoljon Churchill Downsban, pihen louisvillei szál­lodájában. j mestere, Nicholas Costopoulos j Görögország minden részébői kap szeren csekivánatokat. hogy városa leszármazási he­lye volt az első görög, férfi­nek, aki ilyen magas pozíció­ba került az Egyesült Álla­mokban. Nixon megválasztott elnök ugyancsak hirt küldött Athén­be, hogy valószinleg megláto­gatja Athént, az uj évben európai túrája alkalmával. Nixon egyébként meglátogat­ta Görögországot 1967 júniu­sában, két hónappal azután hogy a katonák átvették a kormányzást és informativ tárgyalásokat folytatott az uj vezetőkikel. Időközben a szovjet bevo­nulás Csehszlovákiába s flot­ta-felépítése a Földközi ten­geren még inkább szükséges­sé teszi, hogy egy szilárd Gö­rögország álljon fenn ,mely távoltartja az országból a kommunizmust és segít Dél­­európát biztonságban tartani a NATO keretében. Az athéni újságok vezér­cikkírói megjósolják, hogy Nixon elnök támogatni fog­ja Görögországot és segíteni fog neki, hogy végrehajthas­sa a NATO-ban vállalat köte­lezettségeit. A kormány szó­vivői több effektiv segítséget várnak Amerikától, úgy dip­lomáciai, mint katonai téren Régebbi görög politikusok eleinte görbe szemmel nézték most a republikánus győzel-A FiíLÖP SZIGETEKEN ZAKLATJÁK, A KÜLFÖLDI VÁLLALATOKAT MANILA, Fülöp Szigeteik. — A Fülöp szigetek-beli kongresszus előtt fekszik egy törvényjavaslat, mely ha meg­szavazásra kerülne, kormány­ellenőrzés alá hozná a négy óriás olyajvállalatot, melyek íz országban működnek. Ez a 4 vállalat: a Shell. Mo­bil, Esso és Caltex több mini a0 százalékát szolgáltatják az ország energia-szükségletének ás a két filipino szenátor, akik a törvényjavaslatot előhoz­ták, maguk is belátják, ha ez i négy vállalat beszüntetné működését, az ország gazda­sági élete megbénulna. A két szenátor szerint a megoldás az volna, hogy kormányt fel­hatalmaznák a vállalatok tel­jes hatalmú ellenőrzésére. latokat a zaklatások tömegé­nek tenné ki, zsarolásokra adna alkalmat és teljesei: megrontaná a légkört, a kül­földi tőkét és üzletet illetően. Általában a Fülöp Szigete­ken nem hiszik, hogy a -tör­vényjavaslatot megszavazzák de jelenléte a kongresszus ban jellemző arra, hogy mi­lyen légkörben kell a külföldi pénzbefektetőnek dolgoznia a Fülöp Szigeteken. A filipino kongresszus meg­szavazott egy idegeneket érin­tő törvényt néhány évvel ez­előtt, de az főképpen a kínai kereskedők ellen irányult, bár végrehajtásában minden külföldi iparvállalattal szem­ben károsnak bizonyult. Ez az úgy nevezett “kiskereske­delmi törvény” volt, mely 1964 óta megtiltotta, hogy idegenek k i s k e reskedelem­­mel foglalkozzanak. Ebből ki­folyólag eddig 30 per indult meg a kormány ellen, melyek legnagyobb része még nyitva áll, amelyekben pedig ítéle­tet hoztak, ezek a külföldiek ellen irányultak. FELKÉSZÜLNEK A GÖRÖGÖK SPiRO AGNEW LÁTOGATÁSÁRA HUSVÉTKOR GARGALIÁNIBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom