Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)

1968-11-14 / 46. szám

Thursday, Nov. 14, 1968 FÜGGETLENSÉG b. OLDAT Runnymede, Angliában, John F. Kennedy néhai elnök emlékműve megsérült, amint egy bombát dobtak a közelben. A pitalla-kaktusz körtesze­­rü termékét gyümölcsként eszik és gyakran saláta mód­jára készítik el, magas vita­min-tartalma miatt. A “vis­­naga-käktuszbol cukorkát ké­ssenek, mely hires egész Mexicoban. A tuna-kaktuszt ugyancsak gyümölcsként fo­gyasztják és eperize van. Földbirtokosok védőkerí­tésekkel körülvett ültetvé­nyeken termesztik a kaktuszt, a szegényebb nép kivágja a vastagabb törzseket és tüzelő­nek használja élemen kívül. Megérkezett uj otthonába a Fehér Házba,. születése után Lucinda Desha Robb, Johnson elnök uj unokája. KIZÁRÓLAG HALAT EVETT EGY TÖRZS: KIHALASRA VOLTAK ITELVE NAIROBI, Kenya — Egyike a világ leghátramaradottabb törzseinek,mely évszázadokon keresztül kizárlóag halon élt és alkalmasint néhány kroko­dil tojásból, azonkívül talán éppen ezen okból kihalásra volt ítélve, jelenleg növeli törzsi lakosainak számát. Az ElMoro törzs, melyet Kenyában csak 60 évvel ez­előtt fedeztek fel az európaiak végre belenyugodtak abba, hogy feladják kőkorszakbeli ■létüket és valamelyest igye­keznek alkalmazkodni a 20-ik század civilizációjához. Öt évvel ezelőtt attól fél­tek, hogy a keleti részen Ke­nyában, a Rudolf-tó mentén élő törzs kihal a hibás táp­lálkozás következtében. Ek­kor a kenyai kormányzat kampányt indított a törzse­­beliek rábeszélésére, hogy modernizálják életüket és egyenek halon kívül mást is. Ennek az volt az eredménye hogy a halódó törzs tagjainak száma 1964-től, 150-ről 230-ra emelkedett, a halevésből szár­mazó kalóriák száma ugyan­is tulkevés volt. Az El Morok azonban még Sok tudós úgy hiszi, hegy a kaktusz anyagokat tartal­maz, melynek felhasználha­tók orvosság készítésére arth­ritis és cukorbaj ellen. A no­­pal-kaktuszban van egy ké­miai anyag, melyről szintéti­­kus hormonokat és-vitamine­­ket készítenek. A maguey-kaktusz —: mely kevésbé tüskés — arra szol­gál ,hogy belőle tejszerü, vita­mintartalmú alkohol készíte­nek, mely népital volt Mexico spanyol hódoltsága előtt. mindig a világ legnagyobb halevőinek számítanak. Egy évvel ezelőtt, egy amerikai halász-turista társaság, a leg­nagyobb törzsi faluban 400 font kifogott halat ajándéko­zott az ott lakó 100 El Moro­­nak. Másnap reggel már csak a szálkákat találták meg. ruban, mint a másodikban. Azután jött a “mesebeli herceg” egy táskára való marxizmussal. de emelett ugyancsak egy rubelekkel telt tarisznyával. Mindezért cse­rébe Moszkva csak azt kíván­ta tőle, hogy “legyen enge­delmes” s akkor bántatlanul viselheti saját színeit. S ez igy is van. Bármit is mond, vagy akar a Szovjet­unió, az Szófiában mindig jó és vitanélküli. A kis, ravasz, rókaképü Todor Zsikov, a bolgár kommunista párt fő­titkára, az elmúlt héten el­tűnt szem elől. A kormány az újságíróknak, főleg a külföl­dieknek csak annyit mondott: —• Kívül tartózkodik a váro­son. Most visszajött Szófiába új­ra egy tarisznyára való aján­dékkal: Több olaj, több gazo­lin és elektromos energia. Bulgária részére. Mindezt a Szovjetunió adja és építi. Ha netalán Románia visz­­szautasitaná, hogy átenged­je a szovjet kilowattokat az országán átvezető áramveze­tékben, a bolgár gyárakba, a Szovjetunió megtalálná a módját, hogy hidegre tegye. — S ezt megérdemelnék a la­tinok, (románoki hogy ilyen módon állnak útjába a szláv szocializmusnak — mondják a bolgárok. Nagy fantáziával biró nyu­gatiak talán azt hiszik, hogy a bolgárok irulnak pirulnak, Csehszlovákia szovjet legázo­­lásáért, melyhez ők is segitő kezet nyújtottak. Erről szó sincs. Sőt büsz­kék arra, hogy igy valamit visszafizethettek a Szovjetnek a sclk segítségért. Mitsem tud­nak arról — a szigorú uj­­ság-cenzura miatt — hogy a már előzőén erősen iparosí­tott gyári gépek Csehszlová­kiában le vannak járatva s hogy a Szovjet több mint 350 millió dollárral tartozik neki ipari szállítmányokért, nem utolsó sorban a Szovjet által parancsolt fegyverszállítások­ért, az úgynevezett “felszaba­dító háborúkhoz”, mint Viet­namban is. Bulgária termelésének há­romnegyed része a keleti blokk államaiba megy, ebből 55 százalék a Szovjetunióba. Az ilyen fajta ferde kereske­delmet Romániában “szolga­ságnak” nevezték 5 évvel ez­előtt és Jugoszláviában pon­tosan 20 évvel ezelőtt. Ezek ki is birkózták magukat a szovjet csavarásból és fogás­ból, de nem a bolgárok. Szí­vesen csinálják ezt és az ár, a polgári szabadság olcsó ár­nak tűnik fel a bolgárok sze­mében. A jelenlegi helyzetben Bul­gária talán még azt is szíve­sen venné, ha bekebeleznék a Szovjetunióba, mint 16-ik tag­államot. Máris oroszabb nyel­vében, kultúrájában és loya­­litásában, mint például Geor­gia és Örményország, nem is szólva a három balti állam­ról, Észtországról, Lettor­szágról és Litvániáról. SZÓFIA, Bulgária — A 90 évvel ezelőtt állammá vált Bulgária történelmében sen­­kisem törődött vele annyira, mint az oroszk. Bulgária mindig is a balkáni államok között a “hamupüpőke” sze­repét játszotta. A nagy álla­mok több ízben sikeresen “el­csábították”, aztán elhagyták, de Bulgária nem szűnt meg ártatlannak, tisztességesnek nek és bizakodónak maradni. A bolgár álmon rendsze­rint azzal végződtek, hogy a háborúkban a vesztes oldalán állott, úgy az első világhábo­'Mrs. Nguyen Thi Binh, a Viet -cong képviselője ä párisi tárgya­lásokon. Mindjárt megérkezése után fenyegetőzött, hogy a geril­la háború addig fog tartani, mig az amerikai katonák ki nem vo­nulnak. Robotok a mezőn BALTIMORE — A Simkins Industries keménypapirgyár .a. produkcióban az automati­zálásnak egy uj fajtáját hono­sította meg: a fükaszálásra nem fűkaszáló gépet használt, hanem — kecskéket. Az unió vezetői ezen felháborodtak: “Mit gondolnak az urak — ki­áltott fel az unió elnöke, — ezután már az következik, "hogy csimpánzokat állítanak be a futószalag kiszolgálásá­ra!” A Toronto Maple Leafs és a Montreal Canadiens jég hocky verse­nye Torontóban. LOPJAK ES KICSEMPESZIK A HASZNOS MEXICOI KAKTUSZT MEXICO CITY — Mexicoi vámtisztviselők, akiknek már elég bajuk van a határon át­járó marha, disznó és csirke­tolvajokkal, egy újfajta bű­nözővel állnak szemben — a kaktusz tolvajjal. A mexicoi kormány turista minisztériuma jelente tte, hogy a nagyszámú kaktusz tolvaj azon az utón van, hogy megfossza az országot egyik természeti kincsétől. Ezek a tolvajok az ország rendőrileg alig ellenőrzött hatalmas sivatagi területein dolgoznak, a fiatal kaktusz­csemeték tízezreit vágják ki, majd kicsempészik azokat Európába és Japánba, ahol kerti diszül szolgálnak s ahöl azokat magas árakon el lehet adni. A kaktusz maga, egyike Mexico nemzeti jelképeinek. A növény és az ebbe a nö­vénycsaládba tartozó növény­­félék, a mexicoi szegény pa­rasztság millióinak számára szolgál eledelül. BULGÁRIA HŰEN KISZOLGÁLJA A SZOVJET SZESZÉLYEKET S EZT SZÍVESEN TESZI

Next

/
Oldalképek
Tartalom