Függetlenség, 1968. január-június (55. évfolyam, 4-23. szám)

1968-02-29 / 9. szám

HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY ■ ■■■■■■,■■ ■■ ■■ I ■■■ ■—. " .11 - ■■■■!■■■ No. 9. SZAM. VOL. 55. ÉVFOLYAM ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c TRENTON. N. J. c^ggg^ 53 Thursday. Feb. 29. 1968 WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR AZ INFLÁCIÓ ÜTEME Az utazási korlátozások he­lyébe Hugh Scott pennsylva­niai republikánus szenátor import kvóták kivetését ajánlja. Rámutat arra, hogy a múlt évben az acélbehoza­tal több mint egy billió dol­lár deficitet, a textiliák im­portja pedig 800,000 dollár deficitet okozott Amerika nemzetközi fizetési mérlegé­ben. Ezeknek az importoknak csökkentése jobb módja lenne a fizetési mérleg megjavítá­sának, mint a tengerentúli uta zás megnehezítése, mondta a szenátor. Amerika nemzetközi fizeté­si mérlege a műit évben 3.5 és 4 billió közti deficitet muta­tott fel. vagyis ennyivel több dollár ment ki, mint jött be. De ez nem jelenti azt, hogy Amerika kereskedelmi mér­lege passzív, vagyis hogy az árukivitel kisebb lett volna, mint a behozatal. Ellenkező­leg, a kereskedelmi mérleg 3- 4 billió dollárral aktiv volt. A fizetési mérleg deficitjét Amerika európai és vietna­mi katonai kiadásai okozzák. * * # A Pentagonból származik a következő hivatalos valószí­nűségi számítás. A most ka­tonai szolgálatra behivottak arra számíthatnak, hogy 100 közül 1 életét fcgja veszíteni. Ez ijesztő kilátás azoknak, akiket illet, de “megnyugta­tó” tényként lehet említeni, hogy “volt ez rossazbbul is.” A Koreai háborúban a kato­nai szolgálat >í teljesítő min­den 75 személy közül 1 kopor­sódban jött vissza, a második világháborlban 36:1 volt az arány, a polgárháborúban minden 6 északi katona közül 1 életét vesztette. A 100:1 arány kiszámitásá-MUNKAALKALOM NŐKNEK LEGYEN OKOS! Kérjen magá­nak egy AVON-területel most! Legyen ön az "AVON LADY"-je a környéknek, ahol lelkik! Ké­szüljön fel husvélra! Otthonában történő megbeszélésért telefonál­jon New Brunswickon KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Al­­lenlown-Bethlehem környékén 432-0916 számot. nál a hadvezetőség számítás­ba vette az összes behivotta­­kat, akik közül sokan Viet­namnál kevésbbé veszélyes helyekre mennek: Európá­ba, Alaszkába, Koreába, a Pa­nama Zónába A Vietnamba vezényelt katonák halálozási esélye nagyobb, 49 közül 1 ott­marad. Legnagyobb veszély­ben vanr.ait azok, akiket har­ci divíziókba állítanak be; az, hogy egy katona ilyen beosz­tást kap, minden harmadikat érinti. Annak, hogy a halálozási esély most kisebb, mint volt a korábbi háborúkban, az az oka, hogy a vietnami harci szolgálat tartama egy év, to­vábbá az, hogy a sebesültek és betegek kezelése ma ered­ményesebb. * * A “külföldi segély” mindig tS tűz alatt volt a kongresz­­szusban, amelytől a kormány dollárbilliókat kér idegen né­pek megsegítésére; most ola­jat öntött a tűzre egy külön­böző visszaélésekről szóló je­lentés, amelyet a szenátus Külügyi bizottsága kapott. Vizsgálatok arra a felfedezés­re vezettek, hogy a külföldi segély pénzekből milliókat el­pazarolnak vagy ellopnak. Példaképpen említi az egyik jelentés, hogy Dominikának pezsgőspoharakat, ,luxus élel­miszereket és egyéb oly por­tékákat adtak, amelyek a kül­földi segélyezésből kifejezet­ten ki vannak zárva. Viet­namban 100,000 dollárba ke­rült egy szerződés édesviz szállítására a kikötőkben hor­­gonvzó amerikai hajók részé­re; a szerződés papíron ma­radt, nem jött édesviz, a sok pénz korrupt vállalkozók zse­beibe vándorolt. Négy AID (külföldi segély) alkalmazottat lemondattak állásukról, mert megvesztege­tési pénzt fogadtak el egy külföldi vállalkozótól. Buenos Airesben felügyelők 18 láda szerszámot fedeztek fel, amely szállítmány kilenc évig “pihent” a raktárban. Rio de Ricardo Morales Navarettet a rendőrség letartóztatta Miami, Fla.-ban azzal a gyanúval, hogy mint egy Castro-ellenes csoport tagja résztvett azokban a bombá­zásokban, melyet külföldi konzu­látusok és cégek ellen követtek el, melyek a kommunista Kubá­val kereskednek. Janeiroba küldött segély nyil­ván szükségtelen volt, hiszen nyilvános árverésen adták el. “Fejétől bűzlik a hal,” mond­ta Gross iowai kéviselö, mi­után áiderült, hogy nem volt kellő ellenőrzés. A repülő csészealjak — kapitalista svindli? MOSZKVA - Az egyik orosz tudományos folyóirat­ban szenzációs cikk jelent meg arról, hogy a repülő csé­szealj szenzációk nem egye­bek, mint a kapitalisták szem­fényvesztő manőverei. A nyu­gati kapitalisták, fejtegeti Lyustiberg, a cikkíró, a társa­dalom komoly problémáiról úgy akarják eltéríteni a népek figyelmét, hogy meséket tá­lalnak fel nekik, például a repülő csészealjak, a skóciai tavi óriás, a himalájai rette­netes hóember meséjét. Ilyen csalafintasággal akarják meg­nyugtatni többek közt a ki­zsákmányolt munkásságot. KERTÉSZEKET keresünk. Nyugalomban levő és kertészked­ni szerető férfiak szép pénzt ke­reshetnek a nyári szezonban. Sa­ját munkaeszköz és jármű szük­séges. Érdeklődők telefonáljanak erre a számra (Answ. Sérv.) KI 5-5341, vagy pedig: CH 6-1598 (New Brunswick) . WASHINGTON - Politi­kai és gazdasági körökben nyugtalanságot okoz a drágu­lás tempójának emelkedése. A megélhetés költségei újab­ban évi 4 százalékosnak meg­felelő mértékben növekednek, ami szokatlanul gyors drágu­lás. A nagybani árak, amelyek hosszabb időn át meglehető­sen szilárdak voltak, kezde­nek fellazulni, az árak roha­mosan emelkednek. A termelé­si költségek is nyugtalanítóan emelkednek, aminek fő okát abban látják, hogy a munká­soknak — elsősorban a szer­vezett munkásoknak — bérei háromszor olyan mértékben emelkednek, mint a munká­juk produktivitása, vagyis egy-egy munkás átlagos mun­kateljesítménye. Mindezek a tények hozzájárulnak ahhoz, hogy a szükségleti cikkek árai folyvást emelkednek. Nyugtalanító az is, hogy mig korábban a nagyfokú munkanélküliség okozott gon­dot, most munkáshiány mu­tatkozik — az uj időknek, a rohamosan fejlődő technoló­giának megfelelő, képzett CHICAGO — Az Ameri­can Bar Association évközi nagy konferenciáján nem a nyárra elvárható zendülések lehetőségéről vitatkoznak, azt mindenki biztosnak tartja amugyis. Inkább arról, hogy mi a legjobb módszer az el­lenük való védekezésre. A tény az, hogy a szónokok közül többeknek az a meg­győződése, hogy nyáron az or­szág teljes erejű forradalom­nak néz elébe.És az érvek arra ra irányulnak, mit lehetne tenni a krízis ellen. Az ügyvédek között is fennál a régebbi különbség a megoldások keresésében, van­nak azok akik erősebb rendőri hatalommal akarják megaka­dályozni s azok,akik mélyre­­menő, gyors szocális reformo­kat követelnek. munkások hiányzanak. Az ipa­ri üzemek kapacitáson alul iolgoznak emiatt. Komplikál­ja a helyzetet az, hogy a viet­nami háború miatt sok fel­mentést felfüggesztenek. Féktelen, megállíthatatlan inflációtól mégsem kell tar­tani. Ha ilyen veszély mutat­kozik, a kormánynak módjá­ban lesz erélyesen beavatkoz­ni, a dollár vásárlóerejének .emorzsolódását lelassítani. Az árak és bérek rögzítésére még nem gondolnak illetékes helyen: a Fehér Házban és a kongresszusban. NEW YORK SZÍNVÁLTOZÁSA ALBANY, N. Y. - Az Em­beri Jogok Állami Bizottsága közli, hogy New York állam színes népessége 1940 és 1967 közt háromszorosára szaporo­dott, 600,000-ról 1,834,000-re nőtt. 1940-ben a lakosságnak 4.4 százaléka volt színes, 1967-ben 10.1 százalék. A né­gerek és más nem-fehérek nagy többsége New York vá­rosban él. Talán a legjlentősebb pont a sokszor emocionálissá váló vitában, hogy mindnyájan megegyeznek abban, hogy az ügyvédnek, mint magánem­bernek, de az ügyvédszövetsé­geken keresztül is, sokkal na­gyobb befolyást kell gyako­rolnia környezetében és társa­dalmi közületeiben, mint ahogy azt most teszi. A Ilobel-dijas halála OXFORD, Anglia — Ho­ward W. Florey, Nobel-dijas tudós, 69 éves korában, meg­halt. Florey báró, 1954-ben kapta az orvosi Nobel-dijat, a penicillin tökéletesítése terén végzett kutatásaiért, Alex­ander Fleminggel és Emst Boris Chain professzorral, együtt. I-------------------------------------------------------------------------------­AZ AMERICAN BAR ASSN. AZ ORSZÁG PROBLÉMAIRÓL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom