Függetlenség, 1968. január-június (55. évfolyam, 4-23. szám)
1968-02-22 / 8. szám
X Thursday, Feb. 22, 1968 függetlenség 3. OLDAL kábítószer trükkök amerikaiakkal a MEXICO AMERIKA I HATÁRÁLLOMÁSOKON MATAMOROS, Mexico. Nem egy őszinte bámulója van a határon vizsgáló amerikai vámőröknek, akik csodálatosképpen mindig tudják, hogy melyik autót állítsák meg a heti sokezer közül, melyek Mexicóból érkeznek a U. S. határra és a kocsikban hol keressék a marijuana-csomagokat. És hogy van az, hogy a kocsi amerikai tulajdonosa sokszor elképpedve bámul és kétségbeesetten hangoztatja ártatlanságát, az “anyag” föaz “anyagot” megtalálják s a mexicoi megkapja a “százalékot”, mely egy-egy esetben 200 dollár, vagy több is lehet. Ha csak egyszer gyakorolja ezt egy héten, szép keresetre tesz szert. Egy másik kitűnő pénzforrásra a“turista vezetőnek”, az amerikai college diák. A történet ezerszámra ismétlődik meg évente a U. S.-Mexicoi határon. Fiatal egyetemi hallgatók és hallgatónők, “jó napokra” való kilátással átmennek Három gyanúsított figyeli kocsijuk átvizsgálását az amerikai határon. lőtt. melyet autójában találtak? A válasz egyszerű. Fizetett besúgók. Egy vállalkozó szellemű mexicoi polgár — aki talán átmenetileg állás nélkül van — aki egy gyors dollárra pályázik, szép pénzt csinálhat, ha válalkozik, hogy a U. S. határ-vámvizsgálat szolgálatába szegődik, mint fizetett informáló. Ez a következőképpen történik: A mexicoi először is beszerez egy csomagra valót a “növényből”, a marijuanaból. Azután, miközben az amerikai turista kitűnő étel s ital mellett szórakozik a határ mexicoi részén, valamelyik városban, a mexicoi bedugja marijuanat a benn szórakozó amerikai kívül álló kocsijának egy részébe. Azután (az amerikai még mindig rendeli az újabb “tequilákat”) felveszi a kagylót és telefonál a határra, az amerikai vámosoknak, leirja a személyt és megadja az autó rendszámát. A mit sem sejtő amerikait megállítják Mexicoba és felvesznek egy “turista vezetőt”, aki megmutatja nekik a “fényes helyeket”. Miután, a jó emberismerettel rendelkező “vezető” alaposan felmérte a “jó hecc”-re szomjazó fiatalokat és barátságot köt velük, az utazás közben nemsokára a marijuanara terelődik a szó. A vezető vállalkozik rá, hogy szerez nekik valamenynyit. Jobban mondva bármily mennyiségben. — Igen olcsó — mondja a vezető. Kipróbálhatják itt, aztán egy részét elvihetik a kampuszra Amerikába, a fiuknak és lányoknak, igen népszerűek lehetnek ezáltal a lányok előtt, azonkívül el is adhatnak belőle s ez fedezni fogja a mexicoi utazást mondja a ravasz “vezető”. Azonkívül, ugyan ki gyanakodnék a tiszta, jókedvű amerikai fiatalokra és miért vizsgálnák át kocsijukat. Ha a gyerekek bugranak, már pedig a legtöbb esetben ezt teszik, megismétlődik a fenti történet, a marijuanat megtalálják, van sirás és fogak csikorgatása és turistavezető beszedi a pénzt. A határmenti gyakorlott emberek csak csóválják a fejüket a fiatalok naivságán és ostobaságán, mellyel belekeverednek ilyen súlyos esetekbe. Minden a fiatalok ellen szól mondja a szövetségi biró Reynaldo Garza Brownsville Texasban és Gus Krausse rendőrfőnök és Boynton Fleming sheriff egyetértenek vele. Természetesen sok esetben hivatásos csempészekről van szó, az elfogottaknál s ezeket igyekeznek a hatóságok különválasztani a beugratottakról. A vámőrök nem cselekedhetnek másképpen, mint ahogy teszik, ők a törvény szerint járnak el és mindercsempészetet meg kell akadályozniuk, különösen kábitr szerekkel kapcsolatban, ez a célja minden határőrségnek, minden határállomáson. Külföldiek Itáliában RÓMA Hivatalos jelentés közölte: Az 1967-es évber. 2.8 százalékkal több külföld turista látogatott Olaszországba, mint az 1966-os esztendőben. c; S * J e 1 e ii í (* Fájdalomtól megtört szivvel, de a Mindenható Isten végső akaratában keresztényi lélekkel megnyugodva jelentjük, hogy forrón szeretett egyetlen fiunk; a szerető jó gyermek, testvér, sógor, nagybácsi, unoka, unokaöcs, rokon és jóbarát, — a Budapesten született és velünk Amerikába 1958-ban kivándorolt IFJ. BOIIOSS LÁSZLÓ az Egyesült Államok hadseregének őrmester-katonája 1968 január 31-én Saigonban, Vietnam fővárosában hősi halált halt. Tíz hónapi frontszolgálat után, egy nappal szabadságra hazaindulása előtt egy kommunista fegyverének golyója kioltotta a mi drága Lacikánk életét. Örömteljes izgalommal vártuk őt haza s helyette: megérkezett a holtteste. Az 1956-os magyar szabadságharc után a kommunisták elől mentettük őt át az óceánon ide, az ujhazába, amelynek zászlaja alá önként állt be katonának s a kommunisták elleni küzdelemben vérét ontotta és életét adta e zászló becsületéért. Drága halottunkat New Brunswickon, a Gowen temetkezési intézet kápolnájában ravataloztatok fel, ahol koporsóját valóságos virágerdő övezte s ahonnan elkisértük őt utolsó földi útjára február 10-én reggel a Van Liew temetőbe, ahol a római katolikus egyház szertartásai szerint és katonai pompával végbement temetési szertartás után örök nyugalomra helyeztük. AZ ÖRÖK VILÁGOSSÁG FÉNYESKEDJÉK NÉKI! Emléke áldott s szivünkben örökké élni fog! Nixon, N.J. (9 Meeker St.i 1968 február 22. ID. BOROSS L. LÁSZLÓ ÉS NEJE bánatos szülei és a gyászoló család Gyászolják még: menyasszonya Donna Mihalik és cs. (Pori Reading, N.J.). szerető testvére, Boross Klára, férjezett Gőgös Zoltánné és férje és gyermekeik: Klára, Violet, Susanne és Helen, szerető nagymamája: Greszler Andrásné (Edison, N.J.), nagybátyjai és nagynénjei Dr. Henne József és neje (North Brunswick), Dömölki Józsefné és családja (Edison), Mozgai József és cs. (Sporstwood, N. J.), valamint kiterjedt közeli és távolabbi rokonsága Magyarországon és a család sok-sok jóbarátja ás ismerőse. köszönetnyilvánítás El nem mulaszthatjuk ezúton is hálás köszönetét mondani mindazoknak a jólelkeknek, akik megrendítő mély gyászunkban részvétnyilatkozatukkal felkerestek s vigasztaló szavaikkal szivünk fájdalmát enyhíteni igyekeztek. Hálás köszönetét mondunk továbbá mindazoknak, akik virrasztottak,, akik eljöttek a ravatalhoz és a temetésre, hogy utolsó búcsút vegyenek a 20 évesen hősi halált halt katonafiunktól, akik virágot küldtek a ravatalra, akik szentmisét mondattak, akik autójukkal a temetéskor rendelkezésre állottak és kisegítettek és a koporsóvivőknek, a katona-bajtársaknak. Hálás köszönetét mondunk végül, de nem utolsó sorban mindazoknak a jószomszédoknak és barátoknak, akik gyászunk legnehezebb óráiban bármi módon segítségünkre siettek és mellettünk állottak, ezzel is kifejezésre juttatva az elhunyt és irántunk érzett szeretetüket. A jó lsen fizesse meg mindnyájuknak a jóságát, nekünk pedig adion lelki erőt a rettenetes csapás elviselésére, szeretett egyetlen fiunknak pedig adjon örök nyugodalmat a sírban, lelkének örök üdvösséget! ID. BOROSS L. LÁSZLÓ ÉS NEJE bánatos szülei és a gyászoló család
