Függetlenség, 1968. január-június (55. évfolyam, 4-23. szám)
1968-04-18 / 16. szám
Thursday, April 18. 1968 FÜGGETLENSÉG 5. OLDAL Imim, miim 9 Egyetemi hallgatók gyülekeznek Miami Beach, Fla.-ban a husvét előtti vakációban Az eszes gép - sikkasztok bűntársa NEW YORK. — A Walston & Co. tözsdebizományos cég 1951 és 1959 között 250,- 000 dollár veszteséget szenvedett sikkasztások folytán, amelyek az egész idő alatt nem derültek ki. Végül kiderült, hogy a cég egyik alkalmazottja a computer gépbe oly adatokat “táplált be,” melyek a Vállalat revizorjait megtévesztették. A computer a cég pénzéből ismételten nagyobb összegeket utalt ki két ügyfél számlájára részvényvásárlás céljára. Az alkalmazott, aki ezeket az átutalásokat a gépbe beadta, átvette a részvényeket és a pénzt bezsebelte. Mialatt az eszes gép segítségével végzett tranzakciók folytak, az alkalmazott alelnökké lépett elő. Amikor aztán a könyvelési osztály a hamisságra fényt derített, az alelnök egy évre a Sing Sing börtön lakója lett. Sheldon Dansinger, a computer szakértő igy nyilatkozott: “Én három hónap alatt koldussá tudnék tenni egy vállalatot és az üzleti könyvek egy cent veszteséget sem mutatnának. Erre képes az elektronikus sikkasztó. A veszély abban rejlik, hogy a vállalati igazgatók vakon bíznak a computerben, elfelejtik, hogy az a gép azt adja ki, amit beléje helyeznek.” A Massachusetts Institute of Technology computer tanára, Robert Fano mondta: “Ha én gazember lennék, computer segítségével csalnék és sikkasztanék. Ez a legbiztosabb módszer.” Ralph Salerno, a bünszindikátusok titkait nyomozó állami hivatal vezetője: “Fogadni mernék, hogy pár év múlva a Mafia már computerrel fogja tizeiméit folytatni.” Egy másik tőzsdebizományos cég, Carlisle & Jaquelin adatfeldolgozó managere négy év alatt 81,120 dollárt sikkasztott oly módon, hogy a computerrel íratott egy hamis névre szóló csekkeket és azokat a saját lakáscímére küldette. A csalás akkor derült ki, amikor a posta az egyik csekket tartalmazó levelet visszavitte a cég irodájába és ott gyanút fogtak, nyomozni kezdtek. A sikkasztót a bíróság elé állították, elitélték. A National City Bank of Minneapolis egyik computerkezelő alkalmazottja egy éven át fedezetlen csekkeket állított ki, de a számlája nem mutatta, hogy nincs fedezet. LOS ANGELES. — A Southern California Research Council — tudósok és üzletemberek együttese — egy évvel ezelőtt elkezdett vizsgálódni a Dél-California népének rendelkezésére álló szabad területek, szórakozó és ki-Mrs. Michael Pasek 250,000 dollárt nyert a New York állami sorsjátékon. Ez csak akkor derült ki, amikor a computer gép leállt és javításra szorult. Akkor a szokott módon nem a computer közbejöttével kezelték a csekkeket s az egyik csekkről — majd többről — kiderült, hogy nem volt fedezet. Ez a computer csaló is bíróság elé került, megúszta egy feltételes elitéléssel. Áruházi computerbe tisztességtelen kezelő beadhat adatokat, amelyek nagy leltári hiányt mutatnak fel, törés, romlás, stb. miatt. A csaló lophat annyit, amennyi leltári hiányt a gép mutat. Személyzeti irodákban is hasznosíthatja computer hozzáértését a tisztességtelen alkalmazott. A computer kimutathat fizetéseket nem-létező munkások nevére és zsebrevághatja a fölös fizetéseket. ránduló helyek körül és arra a megállapításra jutott, hogy ezek korántsem elegendők ma ás még kevésbbé lesznek elegendők mésfél évtized múlva. Pedig 1958 táján már Amerika fő szociális problémája lesz a szabad idő kellemes, hasznos eltöltése. Mert akkor az amerikaiak már csak hat hónapot fognak dolgozni évente s életszínvonaluk legalább olyan lesz, mint ma. Mit fognak az emberek elkezdeni a rengeteg szabad idővel ? — ez a kérdés.. Az egyévi tanulmány eredménye az, hogy 1985-ben az amerikai nemzeti össztermelés és összjövedelem majdnem duplája lesz a mostaninak (értékállandó dollárban számítva) és az összjövedelemből egy-egy főre — a nemkeresőket, gyermekeket és öregeket is beleszámítva — a mostani 3,181 dollár helyett 5,802 dollár fog esni. Hogy kétszerannyi jövedelemből Félidőre széliünk le 1985-ben olyan jól éljen, mint most, az embernek csak feleannyit ke1! dolgoznia! Logikuss zámitás! 6 hónapi vakáció talán sok a jóból. Nem is gondolja a Council, hogy bárki erre gondolna. Valószínű, hogy ehelyett a rövidebb heti munkaidőt fogják választani. Komoly problémákat fog felvetni a jobb jövő. -Figyelembe kell venni, hogy az átlag-amerikai nem szereti a túlsók szabad időt, nem tudja, mit kezdjen azzal. És nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az amerikai társadalom erkölcsi krédója szerint a munka felette áll a szórakozásnak és a szabad időnek. A jövő probléma az lesz tehát, hogy mit teszünk a munka szentsége helyébe, mivel pótoljuk ezt az erkölcsi elvet? Munka és pihenés — ez örök probléma. A régi görögök nagy filozófusa Aristoteles a kellemes időtöltést az ■ életszükségletek élére állította, mondván, hogy a szórakozás jobb mint a munka és munkának nincs is más célja, mint a szórakozás. A Council, Aristotelest idézve, úgy vélekedik, hogy a szórakozás mindenesetre a jövőben más célt fog szolgálni, mint a munkaképesség időnkinti felfrissítését. A MUNKA NEM TESZ BETEGGÉ - M0NDIA A TAPASZTALT ORVOS WASHINGTON. — Dr. Joseph F. Montague, gyomorspecialista, számos tudományos mü írója, 50 évi gyakorlatára hivatkozva állítja, hogy a munka, sok és nehéz munka nem teszi az embert beteggé, nem okoz gyomorfekélyt és szivattakot. “Én — mondja — fél évszázad alatt nem találkoztam olyan emberrel, aki túlsók munka miatt megbetegedett.” De, teszi hozzá, igen sok esetben tapasztaltam, amikor beteg lett olyan ember, aki erején felül igyekezett dolgozni, tulmagas célt tűzött maga elé. Az ilyen embert kétségek gyötrik örökös aggódás közepette emészti magát. Ilyen veszély nem fenyegeti azt, aki az életet nem veszi túlságosan komolyan. Idegfeszültség különösen oly embereknél mutatkozik, akik nagyon intelligensek, nagyon érzékenyek — tehát éppen a társadalmilag legértékesebb embereknél. Kétségtelen, hogy vannak foglalkozások, amelyek nagyobb mértékben vezetnek idegfeszültségre és következésképpen gyomorfekélyre. Ide sorozhatok elsősorban a nagy felelősséggel dolgozó gyári és üzleti igazgatók, a tőzsdei ügynökök, a Broadway szinházi vállalkozók, stb. De embere válogatja. A foglalkozás, amely egyik ember esetében gyomorfekélyt idéz elő, a másikat érintetlenül hagyja. Azt lehet mondani: az ember és munkája harmóniája a döntő tényező. Nem fenyegeti veszély azt, akinek erejét a munkája, a hatásköre, a felelőssége nem haladja meg. Aki kényes helyzetekben nem állja meg a helyét és emiatt bizonytalan, tépelődő lesz, veszélyben forog. A tulnagy idegfeszültség persze nemcsak a gyomorra hat, hanem minden szervre, amelyet idegek táplálnak, tehát minden szervre, merthiszen valamennyit idegek táplálják. Mégis, első helyen kell említeni az emésztőszervek mellett a vérkeringést és az agyműködést. A vakációnak nagy fontosságot tulajdonit Dr. Montaggue. Jobb a gyakori rövid vakáció, mint egy hosszabb szabadság. Például az egyhavi vakációt fel kell osztani négy egyheti vakációra. Egyébként a vakációról téves nézeteik vannak az embereknek. Legtöbben a pihenésnek örülnek. Pedig nem a pihenés a fődolog, hanem a kikapcsolódás, a környezetváltozás, a napi foglalatosságok változása. A tétlenség egymagában nem hasznos. Milyen korban vonuljon vissza egy egészséges, életerős ember? Erre a kérdésre Dr. Montague kategorikus választ ad: “Soha!” Könynyebb, több kedvtelést nyújtó munkát végezni — igen; de dologtalan életet élni — nem! Ez a választásból való kilépők esztendeje — mondotta Richard Nixon elnökjelölt. Először Romney, azután Rockefeller s most Johnson elnök.