Függetlenség, 1968. január-június (55. évfolyam, 4-23. szám)

1968-04-11 / 15. szám

Thursday, April 11, 19B8 a* L L *'■ 1LLNSÉ!» 5. OLDAL FRANCOISE SAGAN UJ, “GYENGÉD” REGÉNYE: ŰT GYILKOSSÁG PLATÓI SZERELEMBŐL PÁRIS, Franciaország. — A francia bestseller-irónő, Francoise Sagan most megje­lent hetedik regényét, a “Le Garde du coeur”-t (A szív őr­zője), “gyengéd bűnügyi tör­ténetnek” nevezi és a párisi nők részére készülő folyóirat, az “Elle” sietve állítja, hogy az írónő valóban sohasem volt ilyen “gyengéd”. A regény hősnője, a 45 éves, szerelemre szomjazó Dorothy, egy forgatókönyv írónő Hollywoodban, azon a helyen, ahol a most már 33 éves Francoise Sagan soha­sem járt. ' Amint Dorothy egy éjsza­ka az elegáns s éppen olyan idős Paul-al, a filmfőnökével 100 mérföldes sebességgel vágtat az országúton, egy im­bolygó alak kerül a Jaguár­juk elé. Felveszik az elütött csavargót, aki jóképű férfi, jó házból való és a neve Lewis. Dorothy a maga laká­sába viszi és hónapokig ápol­ja megsérült lábát. A lehető félreértéseket az írónő már a regény elején el­oszlatja. Dorothy — nyilván­valóan Sagan szavaival — ki­jelenti: — Sohasem szerettem fiatalembereket, most sem szeretem őket és nem is fo­gom szeretni őket. Ezek a kis­fiúk még tejszaguak és nincs szükség arra, hogy asszonyok karjaiba simuljanak, kiknek skót whisky-szaguk van. Bár az álmodozó Lewis oly­kor LSD-t szippant, Dorothy nem csinál kérdést belőle és így elmélkedik: — Nem sze­retem, ha valaki egy ízlésből filozófiát csinál és mindenkit lenéz, aki nem osztja azt. Később Dorothy — azaz az írónő— még kifejezetebb lesz: — Nem vagyok kábítószerek ellen, azonban nekem elég az alkohol, minden már félelem­mel tölt el, a repülőgépek, viza lat ti vadászat és lélekbu­­/árck. Francoise Sagan elegendő alkalmat ad a hősnőjének, logy whiskyvel erősítse ma­gát. Mert Dorothynak. aki L:wis-nek egy filmszerepet szerzett, hamarosan három ralottal kell számolnia. Az első egy volt férje, aki kkor hagyta el, mikor Do­­.’othy még szerette. A máso­dik egy filmdiva, aki ezt a fér­jet elkaparintotta tőle, a har­madik egy filmmágnás, aki agykor Dorothy-1 elbocsátot­­a állásából. Az exférjjel egy revolver golyó végzett, egy motelben, a filmmágnást egy Ismeretlen fiatalember szúr­ja agyon egy homoszexuáli­sok által látogatott helyen, a filmdiva autójának kerekeit meglazították és a mentők holtan vitték.el az országút - ról. Dorothy gyanakszik. — Mondd csak Lewis, nem te tetted el láb alól ezeket? — Lewis minden lelki ismeret furdalás nélkül bevallja, hogy igen és elmondja, hogy plátói szerelméből kifolyólag min­denkit meg fog ölni, aki Do­­•othyt megbántja. Dorothy nem megy a rend­őrségre. Előveszi Lewist és negigérteti vele, hogy soha­­em fog az ö engedélye nélkül dini. Az ötödik holttestet Lewis a negyedik állítólag nem az ) müve volt) mégis engedély nélkül produkálja. A flim­­studióban agyonlő egy rende­lőt, aki Dorothyt Lewis-el való visszonnyal vádolja meg. üzt az agyonlövést a műkö­désben levő filmgépek élei­men felveszik és Lewis egy Oscart” kap.. Sokan és sokáig emlékezni fognak a világ lábdoktorára Dorothy végül is férjhez megy a Paulhoz, a filmmág­náshoz. Sagan, aki kollega nő­jétől, Simone de Beauvior­­ói eltérően, nem fél az öre­gedéstől, igy filozófáltatja nősnőjét Dorothyt a házas­ság alkalmával: — Az ember ól érzi magát a bőrében, ha valakinek kedve van ezt a >őrt simogatni. De utánna. Nos, utánna biztosan a pszi­chiáter következik. A szép Lewis a házaspár­nál marad. Hogy a férjnek mi­ért néni kell félnie Lewistől, azt Sagan, hősnőjének egy legújabb esetéből származtat­ja le, a következőképpen. Mi­alatt egy hurrikán sepri vé­gig a környéket, Dorothy Lewis ágyában keres mene­déket és úgy elmélkedik, ha már jönni fog, aminek jönnie kell, úgy ez nem lesz igen kel­lemetlen. Itt rájön, hogy semmisem jöhet, megérti, hogy mi volt Lewis és megtalálja a ma­gyarázatot Lewis gyilkossá­gaira, tisztán plátói szerelem­­oől kifolyólag. Francoise Sagan 1967 jú­niusában végezte be a kézira­tot Samt Tropez-ben és köny­vét és a 39 éves Jacques Cha­­rot hivatásos táncosnak aján­lotta, aki nemrégen Gracia hercegnő karján nyitotta meg Monte Carlo Nemzetközi Bál­ját. Adam Clayton Powell, aki visszatért New Yorkba, ujságirókkal be­szélget. Meg akarják tartani Hollywoodot a film-készítés térképén HOLLYWOOD — A holly­woodi filmipar, mindinkább nemzetközi amerikaivá válik. Számos év óta Hollywood be­vételének körülbelül a fele tengerentúli szer eplésekből jött s valójában megközelitő­­eg a hollywoodi filmek fe­­ét külföldön készítik. A filmuniók már régóta pa­naszkodnak a “produkciók in­nen való menekülése” miatt. Mégis az irányzat folytató­dik. Ennek egyik oka, hogy számos európai nemzet ke­NEWARK RENDŐRFŐNÖKE MÉG SÚLYOSABB ZENDÜLÉSEKET VÁR CHICAGO. — Innen érke­zett a hire annak, hogy Dr. William M. Scholl, akit az egész világ, mint a leghíre­sebb “láb-doktort” ismert, meghalt 85 éves korában, mint az Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere. Személyéhez számos tör­ténet fűződik, igy hogy egész életében csak egyetlen tyúk­szeme volt s ő volt az, aki tudomására hozta Amerika sántító közönségének, hogy “az amerikai közönség 90 százaléka gyalogol fájós láb­bal és csaknem valamennyi esetben, maga a szenvedő fél a hibás.” Ezután ő volt az, aki leg­alább 1000 kényelmi láb és cipő találmánnyal segített ezeket a lábfájdalmakat csök­kenteni, számos esetben el­­.üntetni. az egész világon. Scholl éveken keresztül igy láb csontvázát hordta a zsebében és szilárdul meg volt győződve arról, hogy a ábgyógyitas egyedüli sikeres módja: — Korai lefekvés, ko­rai kelés, erős munka és sok nirdetés. NEWARK, N. J. — Newark rendőrfőnöke, Dominick Spi­na úgy látja, hogy ezen a nyá­ron megismétlődnek a véres zendülések' városában, mivel a hozzá befutott jelentések alapján úgy a fehérek, mint négerek nagy számban vásá­rolnak fegyvereket. Miután Spina rendőrigaz­gató megállapította, hogy a “bűnözés lavinája borította el a nemzetet”, kijelentette, ha a szövetségi kormány rövi­desen nem tesz intézkedése­det, a végeredmény “anarchia és diktatúra” lesz az Egyesült Államokban. — Ha Newarknak újabb erőszakosság októl túlfűtött íyara lesz, akikor a “törvény­­tisztelő polgárok, úgy a né­gerek, mint a fehérek el fog­dák hagyni otthonaikat, váro­sukat, mely azután dzsungellé válik” — mondotta a rendőr­főnök. Az állapotok, melyek 1967- ben életre hívták a zendülése­ket, “nem változtak, valójá­ban véleményem szerint még rosszabbodtak” — mondotta Spina. — Nem tudom, hogy tud­nék megakadályozni a zendü­léseket ezen a nyáron — mondotta a rendőrfőnök — mindkét oldalon fegyverkez­nek és magam igen pesszi­­misztikus vagyok. A rendőrfőnök támadást in­tézett Robert B. Lilly, a Go­vernor’s Commission on Civil Disorders elnöke ellen el­mondván, hogy a bizottság egy ellentéteket felmutató je­lentést nyújtott be az elmúlt nőnapban, az elmúlt nyári zendülésekről és vádesküdt­­széki vizsgálatot követelt ál­lítólagos korrupció miatt Newark rendőrségén. csegtető állami szubvenció­kat, vagyis pénzbeli támoga­tást igér, mig az Egyesült. Államok kormánya ezt nem teszi. Az évnek ezen részében 2 film-munkások egyharmada áll munka nélkül a film-fővá­rosban. Ez a rendes évi vára­kozás az utplsó szezonban gyártott filmek és jövőben gyár fandók között. A teljes munkabér kimaradást 1,295 - 900 dollárra bescülik. Ez a szezonszerü munkanél­küliség, megszokott dolog már 30 év óta. Most azonban fenyegetőbbnek tetszik a film­­uniók szemében, miután a producerek fokozott mérték­ben tekintenek az amerikai filmek külföldi készítése felé. Hogy ezt az irányzatot leg­alább egy részében meggátol­ják, két dolog is térténik: El­­sőizben ültek le az uniók és a producerek, hogy újra átbe­széljék iparuk helyzetét. Mindkét részről úgy hiszik, .íogy modernizálni lehet: és gazdaságosabbá lehet tenni. Azonkivül szövetségi adóer.­­gedményről is tárgyalnak. Senkisem hisz már abban azonban, hogy visszatérnek a régi idők, amikor a világ leg­nagyobb filmjeit az Egyesült Államok nyugati partján ké­szítették. Az illetékesek azon­ban hisznek abban, hogy Hollywoodot meg lehet tarta­ni a filmkészítés térképén. Terjessze lapunkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom