Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-03-16 / 11. szám

8. OLDAL

FÜGGETLENSÉG

Képeslap a nagyvilágból

• ELSZEGÉNYEDETT BILLIOMOS

HYDERABAD, India. - Szegényen halt meg — legalábbis saját állítása szerint szegényen — Hyderabad indiai tartomány, azelőtt állam, nizámja, akinek 18 millió alattvalója volt és vagyonát egy vagy két billió dollárra becsülték. Úgy lett “szegény”, hogy évi 7 millió dollárnyi jövedelmének nagy részét elszedte tőle az adószedő. Az utóbbi években már csak 700 ezer dollár tiszta évi jövedelme volt.

És volt a nizámnak három felesége, 42 háremhölgye, 200 (párral több vagy kevesebb) szolgája, közte egy privát hadserege.

A nizám nem bízott a bankokban, kincseit a pincében, a matraca alatt és ócska cipőkben őrizte. — Kincsei között volt egy 150 karátos gyémánt, egy 150 személyes szinarany asztali készlet. Rengeteg kiadás terhelte meg zsugorodó jövedelmét. Nyugdijat adott körülbelül 10,000 saját és rokoni prineneik és szolgának, nagy összegekkel támogatta a más országokból jött mohamedán menekülteket, — Hyderabad város részére épített egy kórházat, amely a város legnagyobb kórháza. Szenvedélyes ópiumszivó volt, más szenvedélyei voltak: versírás urdu nyelven és operációk nézése. Palotájában befogadott mindenféle szedett-vedett népet, züllött, részeges alakokat, némelyeknek feleséget adott. Fiatalabb korában drágaköves ruhákban járt, voltak gyémánttal, rubinkővel, gyöngyökkel kirakott öltözetei. A zenei műfajok közül a jazzmuzsikát szerette legjobban, balét táncban is kiképezte magát. Híres háreme tele volt

világszép nőkkel.

* * *

• NEMZETKÖZI DON JÜAN-SZÓTÁR

LONDON. — Peter Wolfe összeállított egy ötnyelvű szótárt félénk szoknyavadászok számára, akik kritikus helyzetben, főleg az ismerkedés első percében nem találják meg az illő, csábitó, hóditó szavakat a szende hölgy nyelvén. A Szerelmi Szótár minden frázist öt nyelven tartalmaz; angol, francia, olasz, német és spanyol nyelven. Ilyen suttogásokat ajánl a gavalléroknak angol és idegen nyelven: “Miss, Mademoiselle,

Signorina, Senorina, Fraulein — egy méh lopózott be a blúza alá, szabad kiszednem? . . . Egészen meg vagyok bűvölve, elfelejtettem hol hagytam Rolls-Royce autómat . . . Bevallom, nem vagyok ügyes

táncos, de szeretem megtapogatni a nőket ...”

Nem első szakszótára ez Mr. Peter Wolfe-nak. Az első a Káromkodás Szótára volt amelyben a turistákat kioktatta, hogyan kell komisz szavakat odavágni taxisofőrök, hotelportások, pincérek arcába.

* «■ *

• CÉLT TÉVESZTETT IDŐBOMBA

VERSAILLES, Franciaország. — Baleset érte az utcán Alexandre Bury-t, felrobbant a bomba, amelyet a zsebében tartott. Súlyos égési sebeket szenvedett.

A rendőrségen azt mondta, hogy hazafelé vitte az időbombát, a felesége ágya alá akarta tenni. Mert hűtlenségben találta bűnösnek az aszszonyt.

* * *

• MAO

EMÉSZTHETETLEN

IGAZMONDÁSAI

HONG KONG. — A Hong Kong Star cirnü lap jelenti, hogy Canton kínai városban

a Vörös Gárda tagjai az utcán megállítanak Mao-ellenességre gyanús embereket és követelik, hogy idézzenek a “Mao Ce-tung gondolatai” cirnü könyvből, amelyet Kínában milliós példányszámban terjesztenek. Aki rosszul idézi, vagy egyáltalán nem tudja idézni Mao eszméit, azt kényjzeritik, hogy a könyv néhány lapját lenyeljék.

* Hl

• BÉLYEGEK a máglyán

RÓMA. — A postaügyi minisztérium elrendelte 2(55 zsák postabélyeg elégetését. Ezekben a zsákokban volt körülbelül 57 millió régi, eladatlan bélyeg, amelyeket 1859 és 1963 közt bocsátottak ki. A máglyára vetett bélyegek között nagyon sok volt, amelyekért nagy összegeket adtak bélyeggyűjtők. De éppen a bélyeggyűjtők érdekében történt az égetés: elejét akarták venni annak, hogy sok bélyeg piaci értéke csökkenjen, mert azokból sok példány kerülne piacra. Az elégetett bélyegek közt volt az 1933. évi emlékbélyeg, amelyet Italo Balbo fasiszta repülésügyi miniszter Róma és New York közti repülése alkalmával hoztak forgalomba. Ennek a béyegneik piaci értéke, illetőleg vra ma több, mint ezer doliár.

MADE IN JAPÁN

NEW YORK. — A Marketing Management cimü piackutatási szaklap jelenti, hogy egy szerszámgyár itthon gyártott szerszámait Made in Japan jelzéssel látja el. A vevők azt hiszik, hogy minden mii japán, olcsóbb.

Védekezés az atomhamu ellen

MOSZKVA. — Minden atomrobbantásnál, még a földalatti kísérleti robbantásoknál is az atomhamuval a súlyos betegségeket okozó stroncium jut a levegőbe. Ezt a veszélyt most fokozzák a kínai atomrobbantási kísérletek. Ezzel kapcsolatban Viktor Kniznikov 38 éves fizikus vizsgálódásokat folytatott és felfedezte, hogyan lehet lényegesen enyhíteni a radioaktiv stronciumnak az emberi szervezetre gyakorolt káros hatását. Kísérleti utón megállapította a fluor eddig ismeretlen tulajdonságát, bizonyos veszélytelen adagolásban a szervezetbe juttatva, csökkenti a stronciumfertözés következményeinek súlyosságát. A tudós ezt azzal magyarázza, hogy a fluor aktiv hatást fejt ki a szervezetben lezajló anyagcsere-folyamatokra. Kísérletei során több mint ezer állaton próbálta ki a fluor hatását. Ezután 24,000 emberen végzett megfigyeléseket. Ezek olyan városokban élnek,a melyeknek ivóvize kitűnik fluortartalmával.

Felfedezésének vezető tudósok is nagy jelentőséget tulajdonitanak, annál is inkább, mert a stronciumfertőzés ellen általa ajánlott módszer roppant egyszerű: bizonyos menynyiségü fluort kell vegyíteni az ivóvízbe.

CSAVOSSY LEÚ:

HIRDESSÉTEK

HARANGOK

TÖRTÉNELMI REGÉNY

— Tudom, mire gondol Pongrácz uram — állította meg feléje nyúló karmozdulattal a püspök, — de gyanúja teljesen alaptalan. Hunyadiban nincs oláh vér!

— Azt sem tudjuk, hogy ki az apja, ki az anyja.

— Dehogynem! Semmi kétség affelöl, hogy király volt az apja. Zsigmond, Magyarország királya és a Német-Római Birodalom császára.

uw ———• —* ——r;-“,

— Mende-monda, amit Hunyadi kegyencei terjesztenek.

— írások bizonyítják! A havasalföldi hadjárat idején keletkezett a nász, amelynek gyümölcse Hunyadi. Az előzmény az volt, hogy Dán, a havasaljai vajda öccse, ki akarta túrni bátyját, Mircsét a hatalomból meg családi vagyonból. Evégből szövetségre lépett Amurath szultánnal. Mircse akkor Budára menekült és Zsigmond király segítségét kérte. “Felséges királyom — rimánkodott Zsigmond lábához borulva — esedezve kérlek, végy pártofgásodba, foglald el Havaselső földjét, tedd lehetővé, hogy én maradhassak a vajda és hűséggel szolgálhassalak életem végéig!” Zsigmond megszánta és tekintélyes hadsereg élén, Erdélyen át, Havasalja védelmére indult. Az Isztrigy partján, Déva vára közelében táborozott le néhány napos pihenőre. Ott, ahol hajdan Decebál király kincses palotája állott. A tiszteletére rendezett mulatságon ismerkedett meg a nemes Morzsinai székely nemzetiség gyönyörű sarjával, a tizenhatéves Erzsébettel. A király, szerelmük rügyfakadásakor megígérte a lánynak, hogy mindenkor gondja lesz rá és az újszülöttre egyafánt. Aztán, amikor a törököt rapityává verte, elfoglalta Nikápoly sziklábavájt várát és igájába törte a lázadó Dán pakulár oláhjait, e fényes győzelemmel végződő hadjáratból hazamenet, ismét az Isztrigy partján ütött tábort. A Morzsinai lányt akarta látni újból, aki már négy hónapja hordta szive alatt magzatát. Ekkor egy gyűrűt adott Erzsébetnek. “Ez oltalmazod lészen, — mondta a király —, amely megóv minden bántalomtól. írást is adok majd annak bizonyságául, hogy a gyűrűt tőlem kaptad.” Ez a gyűrű meg Írás a bizonyíték arról, hogy. királyi vér van Hunyadi ereiben.

— Akinek a matricula szerint, Vojk Buthi havaselvői kenéz az apja — gúnyolódott Frangepán.

— Mert egy király a legkevésbbé olyankor cselekedhet a szive szerint, amikor legszegényebb jobbágya is követheti szive óhaját. A királyok vajmi ritkán emelhetik magukhoz azt, akit szeretnek. Ezért történt, hogy Vojk vezette oltárhoz a szépséges Erzsébetet és amikor a kis János napvilágot látott Huny ad községben, a saját fiaként kereszteltette meg. Vojk, mint magyar földbirtokoscsalád gyermeke, maga is jelentős vagyonnal rendelkezett, hatalmas legelői voltak a Kárpátok túlsó oldalán is, amelyeket aztán fogadott fia örökölt tőle.

— Csöpp a tengernyi vagyonhoz, amit a királytól kapott — irigykedett az ifjú báró.

— És a tengernyi érdemhez, amelyekkel Hunyadi vált arra méltóvá! — vágta feléje rendreutasitóan a ház ura.

— De hiszen még gyermek vqlt, amikor a király megajándékozta Hunyad várával és a Déva várát környező jószággal — panaszolta Szentmiklósi.

— És magát az erdélyi vajdát kötelezte a birtokbaiktatásra meg arra, hogy védelmezőjük legyen minden baj ellenében — tette hozzá a báró.

— A Morzsinai családnak is szépen juttatott Temesvármegye irközi járásában — jegyezte meg epésen egy másik ur.

— Azért volt király, hogy vagyonnal és tekintéllyel ruházhassa fel azt, akit nem fogadhatott törvényes fiává — mondta leckéztetően Gyertyánffy. — A saját pecsétjével és szektétumával lelátott adománylevélben ugyancsak Zsigmond irta elő, hogy holló legyen a Hunyad urává tett János címerében. i 4

— Erről is kereng valami legenda — billegette hosszú, csontos ujjait Rozgonyi.

— Nem legenda az, hanem történelmi tény — vette át ismét a szót Medvei. — Erzsébet meg a fia egy verőfényes nyári déleiőttön, hunyadi kertjük pázsitján játszadoztak. A fiúcska eközben lehúzta anyja ujjáról és gyönyörködve nézegette a gyűrűt, amit Erzsébet a királytól kapott. Ekkor történt, hogy egy hirtelen odaröppenő holló kikapta csőrével Jánoska kezéből a csillogó kincset és megült azzal a közeli topolyfa tetején. A fiúcska elhülten nézte. Az anya kétségbeesetten kiáltozott segítségért, mire elősiető bátyja, Morzsinai Gáspár nyilat ragadott. Pendült az ij és a sziventalált kapzsi madár a gyűrűvel együtt a földre zuhant. Az esetet Erzsébet mesélte el később a királynak, amikor felkereste budavári palotájában. A király akkor már elhatározta, hogy Jánoskának nemesi rangot adományoz. A történet hatása alatt rendelte el aztán, hogy csőrében gyűrűt tartó holló kerüljön a Hunyadiak címerébe. így örökítette meg a királyi gyűrű szerepét, amellyel Isztrigy parti szerelmének fiát a magáénak vallotta.

— De miként folyt további életük? — kérdezte a kirobbanó izgalmát már alig leplező Forgács Sándor.

— Van, aki ezt sem tudja? Zsigmond nemcsak beváltotta

az anyának tett Ígéretét és gondoskodott a felcseperedő gyermek neveltetéséről, hanem azt később apródként vitte magával külországi útjaira. Vojk Buthi faragatlan, goromba férjnek bizonyult. Alig két esztendeig tartó, boldogtalan házasságuknak a kenéz hirtelen halála vetett véget. Buthi egy nap részegülten vadászott a Retyezáton és széttépte egy megsebzett medve. Csak fabocskora maradt meg. Az édesanyát a Hunyad közelében pusztító kolerajárvány vitte magával évek múltán. Hunyadi marosszenttimrei diadalmas győzelme napján kapta meg imádott édesanyja halálhírét. Ugyané csatában szenvedett hősi halált Janku nevű öccse, aki az oláhhá vedlett Vajk Buthi vérszerinti gyermeke volt és akit sokan összetévesztenek Hunyadival. Ez János vajda származásának hiteles története. • /

— Amelyből nyilvánvaló — bólogatott helyeslőén Gyertyánffy Menyhért, — hogy szemernyi oláh vér sincs benne. A brandenburgi hercegből lett magyar király és a székely Morzsinai Erzsébet szerelmének gyümölcse ő.

Többen helyeseltek. Egyesek arcán nemtetszés és kétely látszott.

Féltékenység, titkolt irigység ingerelte az udvaronc főurakat. A püspök és Gyertyánffy érvei győztek, de a gyűlölködő szavak bizonnyal fellobogtak volna ismét, ha az ebédlő felöli kitáruló ajtóban nem jelenik meg Kublai Ferenc főlakáj libériás alakja. Ezüsttálcán két levelet nyújtott át a püspöknek.

A főpap nyomban visszavonult lakosztályába, majd kisvártatva, gondterhes tekintettel jelent meg újból. Megilletődéstől fátyolos hangon mondta:

— Uraim! sorsdöntő események előtt áll a nemzet. Két levelet kaptam. Az egyiket Rómából, a másikat Hunyad várából. Az utóbbiban Hunyadi közli, hogy miután Konstantinápoly a szultán lábai előtt hever, Mohamed elszánta magát a keresztény világ meghódítására. Evégből irtózatos létszámú és félelmetesen felfegyverzett haderővel készül Magyarország lerohanására. János vajda azt kéri tőlem és általam az itt összegyülekezett főnemesektől, hogy készüljünk fel a veszedelemre. Tegyük meg mindazt, amit hazánk védelmében tennünk kell! A másik levél a Szentszéktől érkezett. Ez arról tudósit, hogy V. Miklós pápa átérezve az egész keresztény világot fenyegető veszedelmet, szeptember 30-án keresztes háborút hirdetett meg a török ellen. Követei utján sürgős cselekvésre szólította fel királyunkat és a nyugati fejedelmeket. Felséges urunk, V. László máris elrendelte, hogy a jövő év januárjának 18-ik napján üljön össze az országgyűlés. Urka! elérkezett a tettek órája, annak a legfőbb kötelességünknek teljesítésére, hogy egy másra találtán vegyük fel a harcot a félhold alatt gyülekező ördögökkel. A hit hegyeket tud megmozgatni és ha van bennünk igazi hit meg hazaszeretet, akkor győznünk kell! Én még az éj folyamán püspöki székhelyemre megyek* hogy egyházmegyém templomaiban felolvastassam a Keresztes hadjáratot meghirdető pápai bullát, a ház urát pedig arra kérem — fordult Gyertyánffyhoz, — hogy szüntesse be a vadászatot. Vadak öldöklésének kedvtelésénél hősibb feladatok várnak reánk.

Voltak, akik megrettenve bámultak maguk elé, voltak, akik helyeseltek, de olyanok is akadtak, akik a döbbenet és aggodalom e drámai perceiben igy dörmögtek bosszúsan:

— Kár volt idehivni ezt az ünneprontó papot.

A három hete tartó vadászatnak végeszakadt.

Fogatok robaja, szekerek dübörgése, lovak patáinak dobogása verte fel az erdőségek hajnali csendjét.

■'('!• II.

A keresztes háborút meghirdető pápai bulla, mint vészharang kongása, rázta fel az egész keresztény világot.

A fejedelmek előbb megszeppentek, aztán a veszélyt lekicsinylő magatartással halogatták, amit a keresztény Nyugat védelmében tenniök kellett volna. Amióta a lengyelek, litvánok, oroszok és csehek együttes szláv hada Grunwaldnál megsemmisítő vereséget mért a német lovagrend soraira, alaposan lelohadt a császár vállalkozási kedve. A keresztes lovagoknak álcázott germán portyabandák garázdálkodása azonban titkolt örömmel töltötte el.

A pápa nem nézte jó szemmel az egymást marcangoló két keresztény nép végnélküli szenvedélyes viszályát és komoly intelmekkel igyekezett azokat az összkereszténységet veszélyeztető szultán elleni együttműködésre bírni.

Követek, futárok jöttek-mentek a szélrózsa minden irányába.

A lengyelek udvariasan köntörfalaztak. Szívesen mennének a török ellen, ha az erőszakos német lovagrendi csoportok állandóan ismétlődő rablókalandjainak visszaverése nem kötné le katonai erejüket. Malborg felé kell összpontositaniok a lengyel hadsereget. Ők is élet-halál harcot vivnak . . .

Az olasz államoktól, Franciaországtól és Burgundiától még egy csenevész Ígéretet sem lehetett kicsikarni.

Velence csak az esetben hajlandó a török elleni hadi vállalkozásra, ha megbízzák az egész tengeri haderő feletti főparancsnoksággal. Ez a kívánság nem lett volna teljesíthetetlen, ellenben az a követelés, hogy a hadizsákmány kizárólag és maradéktalanul Velencét illesse meg, még e vagyonéhes köztársaság részéről is szemérmetlen és teljesíthetetlen zsarolás volt.

Az olasz városok, főként Nápoly és Velence magatartását tengeri kereskedelmi érdekei irányították. Semmi szükségét sem érezték annak, hogy üzleti haszonnal nem kecsegtető, de igen bizonytalan kimenetelű háborúkban tegyék ki veszélynek magukat. Kalmár szellemük odáig vetemedett, hogy jó pénzért fegyvert, lőszert, páncélt, lovakat és eleséget szállítottak a keresztény Nyugat ellenségének. Az is előfordult, hogy a török lodalán harcoltak.

A pápa kénytelen volt egyházi átokkal sújtani e haszonleső hitszegőket, akik előnyös földrajzi helyzetük veszélytelenségének tudatában, cinikus közönnyel nézték, hogy a magyarok mint ontják vérüket a török elleni harcokban.

A német rendek pedig egy alkalommal, fenyegetően feleltek a magyar követ sürgetésére:

— Vigyázzon Magyarország, nehogy két tűz közé kerüljön .. .

A nyugati államok népeinél nem hiányzott az együttérzés. Jóindulatú érdeklődéssel figyelték a magyarság csodálatosan hősi küzdelmét. Ha nem is tettekkel, fejedelmeiket segítségre szorgalmazó közhangulattal, de kitartásra buzdító szavakkal, elismeréssel, tapssal bőven adóztak a szörnyű túlerővel szemben aratott magyar győzelmeknek.

— Magyarország a kereszténység pajzsa és védőbástyája — mondogatták.

(Folytatjuk)

Thursday, March 16, 1967