Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-10-19 / 42. szám

8. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, October 13,1937 Sydney, Ausztráliában két amerikai katonával sétál az utcán Lesley Hutchinson model. A katonák Vietnamból pihenőben van­nak Ausztráliában. ALKOHOL CSALÁDI KÖRBEN ÉS A BÄRBAN WASHINGTON — Az alkoholizmus leküzdésé­re évek és évtizedek óta a legkülönbözőbb társadalmi és hivatalos szervezetek alakultak meg, mindegyik­nek működése némi javulást hozott, mégsem sike­rült mindeddig az alkoholizmust mint nemzeti beteg­séget hatástalanítani. A legújabb kísérletet a Coope­rative Commission on the Study of Alcoholism vég­zi. Ez a szövetség, amelyet a National Council of Churches támogat és a kormány financiális segítség­ben részesít, most kiadta jelentését az alkoholizmus problémájának mostani állásáról és javaslatokat tesÉ az ivás ártalmainak kiküszöbölésére. A jelentés abból a tételből indult ki, hogy az ivást általában a felnőttek örömének tartják és ez után­zásra, a példa követésére csábítja a fiatalokat. Egészen újszerű és figyelemreméltó a, Coopera­tive Commission jelentésének az a pontja, hogy azon­nal le kellene szállítani az ivási korhatárt a mostani 21 évről 18 éves korra, azután egyáltalán hatályon kívül helyezni minden ivási korhatárt. A fiatalokat ne azzal igyekezzünk az ivástól távoltartani, hogy tiltjuk nekik az ivást, hanem azzal, hogy az alkoholfo gyasztást felügyelet alá helyezzük: az egyház és más szervezetek felügyelete alá. Vagyis, csak egyházi, társadalmi, ünnepi alkalmakkor legyen az ivás a kü­lönböző tevékenységek és szórakozások kísérője. Változtatni a kell a hirdetések mostani módján is. A hirdetéseknek — a televízióban, a rádióban, a sajtóban — a bár helyett a családi kört kell kihangsú­lyoznia. A családi körben történő alkoholfogyasztás sohasem lépi át a megengedhető határt. Az alkoholizmusnak tudvalévőén nagy jelentősé­ge van a gazdasági életben, a termelésben. Munka­órák megszámlálhatatlan milliói mennek veszendőbe a mértéktelen ivás miatt. Az ipari vállalati vezetősé­geknek és az unióknak fontos szerep jutna az alkoho­lizmus elleni küzdelemben; értekezleteket kellene tartani a mértéktelen ivás ártalmáról, úgy az üze­mekben, mint a hajtásnál. A nyilvános részegség törvényi rendezése is szükséges. Az alkohol áldozatait betegeknek kell te­kinteni, nem pedig törvénysértőknek, kórházban van a helyük, nem fogházban. A kórházi és orvosi biztosí­tást ki kell terjeszteni az alkoholistákra, elvonó kú­rákra. A Cooperative Commission jelentése külön figye­lemre ajánlja a zsidók ivási hagyományait. A zsidó családokban általában nincsen alkoholprobléma. En­nek egyszerű magyarázata az, hogy a zsidók inkább csak családi körben engedik meg az ivást, csak egy­néhány kortyot, vallási szertartások keretében. Az angol titkos szolgálat egyik főnöke volt a Szovjetunió fókémje LONDON, Anglia — Bsi­­rut, Lebanonban, a Rue Kan­­tri-n levő appartment laká­sában Harold Adrian Russell (Kim) Philby, a londoni “Eco­nomist” és az “Observer” ne­vű vasárnapi újság közelke­­leti angol tudósítója egy cikk megírásának gyürkőzött ne­ki. Ez 1963 január 23-án este történt. Philby felesége, Eleanor el­lenkezett, mert a házaspár az angol követség első titkárá­hoz, Hugh Glencairn Balfour- Paul-hoz volt meghiva vacso­rára. De az újságíró, aki akkor 51 éves volt, először a cikkét akarta befejezni. Biztatta fe­­'eségét, hogy csak menjen, ő rövidesen követi. Mrsó Phil­by elbúcsúzott férjétől és . . . azóta nem látta többé. Irt ugyan két levelet és küldött két sürgönyt, melyekben kö­zeli találkozásukról értesí­tette feleségét, de az újságíró, aki azelőtt angol diplomata ás a titkos szolgálat embere volt, személyesen nem jelent­kezett többé. Csak egy félév múlva buk­kant fel ismét, a Szovjetunió­ban. 1963 julius 30-án jelen­tette, a szovjet kormány hi­vatalos lapja, az “Izvestija”: — Az angol titkos szolgálat tagja politikai menedékjogot kért a Szovjetunióban. HALLOTTA... . . . hogy az Egyesült Ál­lamoknak 3.4 millió főnyi ka­tonasága van, a Szovjetuni­ónak 3.2 millió katonája, Kí­nának 2.7 millió katonája. . . . hogy Amerikában 2200kannázó üzem van s ez­ekben 1200 élelmiszerfajtát produkálnak, évente átlag 20 ezer millió fontot. Tiz évvel­­ezelőtt a kannázó vállalatok még csak 550 fajtát állítottak elő. . . . hogy Ohio a Népszám­lálási Hivatal julius 1-i becs­lése szerint a hatodik legné­pesebb állam lett, 10,462,000 lakossal. . . . hogy a három nagy TV hálózat ebben a szezon­ban 2126 football mérkőzést fog bemutatni. . . . hogy Martin Van Bu­ren volt az első elnök, aki mint az Egyesült Államok pol­gára született. . . . hogy a neanderthali ősemberek voltak az elsők, akik halottaikat eltemették. . . . hogy a Pentagonban 67 aker parkolóhely van 10,- 000 autó számára. , A menedékjogot megkapta és ezzel az angolok számára a Philby titok megoldottnak látszott. Tizenkét éven ke­resztül gyanúsították ugyan a részidős újságírót, hogy ő volt az, aki a két angol diplo­mata szovjet kémet, Guy Bur* gesst és Donald Macleant idejekorán értesítette küszö­bön álló letartóztatásukról, s igy sikerült a Szovjetunióba menekülniük. Most a bizonyí­ték teljesnek látszott hogy Philby egyike volt az angol korona azon titkos szolgálati tagjainak, aki vörös szolgá­latba állt, de esetét nem tar­tották különösen jelentősebb­nek. ■ u Ezt hitték még az angolok egy hónappal ezelőtt is. Míg­nem az “Observer” és a “Sun­day Times” leleplezte, hogy Philby röviddel azelőtt be­ismerte fiának, a 24 éves fényképésznek és részidő új­ságírónak, Johnnak, hogy nemcsak rövid ideig volt szovjet kém, hanem csaknem egész életén keresztül. Sőt mi több, elmondta fiá­nak azt is Moszkvában, hogy amikor az angol titkos szol­gálatban, mint főnök, karrier­je tetőfokára emelkedett, ér­be el a szovjet kémkedésben is a tetőfokot. Anglia nyilvánossága most értesült róla a két újságból, hogy nemzet és szöveségesei­­nek legbizalmasabb titkait el­árulta egy ember, akinek kor­látlanul hittek a felettesei, alantasai, barátai és hozzá­tartozói. “Kim” Philby kém-karrier­je a korai 30-as években kez­dődött. A cambridge-i egye­temre járt, ott csatlakozott egy diákokból és tanárokból álló marxista csoporthoz és szocialista lett. Egy lengyel lányt, Lizát : vette feleségül, aki rendki- . vül jártas volt a kommunista : földalatti mozgalomban és ez a nő, — aki most Keletberlin- i ben van újra férjnél, faragott i belőle kommunistát, meggyő- 1 ződésből. Hálából Philby fe- ; leségül vette, nem tudván, 1 hogy Lizának csak egy angol útlevélre volt szüksége, hogy i kommunista alvilági tévé- I kenységét tovább és széle- i sebb területen folytahassa. j Moszkva először csak kis i futár szolgálatokra osztotta ( be Philby-t Magyarország és i Ausztria között. Komolyan : csak akkor kezdték venni, amikor Philby visszatért Lon­donba. Moszkva parancsára Philby nek szakítania kellett balol­dali barátaival, sőt fasiszta­­barátnak kellett mutatkoznia. A spanyol polgár háború kitörésekor Kim és Liza Pa­risban éltek és lakásukon ti­tokban katonai rekrutáló iro­dát tartottak fenn a spanyol kommunisták részére. Spa­nyolországban a látszat-fasisz­ta Philby, mint a londoni “Times” haditudósítója buk­kant fel. Mig fantasztikus harci történeteket küldött Londonba a “Times”-nek, pon­tos jelentéseket küldött a szovjet titkos szolgálatnak Franco főhadiszállásáról s az összes tervezett csapatmozdu­latokról. Szerepét oly kitü­nően játszotta, hogy mikor a spanyol kommunisták egy ágyúgolyó szilánkjától megsebesült, Franko szemé­lyesen tűzte mellére az ér­demkeresztet. Amikor a második világhá­ború megkezdődött, a Szov­jetunió végre elérte célját. Az angolok nagyobb fontos­ságot kezdtek tulajdonítani Spanyolországnak és Portu­gáliának és az angol titkos szolgálat spanyol osztályt ál­lított fel azokból, akik ismer­ték a spanyol viszonykat és a nyelvet. Ezek egyike Moszk­va ügynöke, Philby volt. egyike volt, aki tudott Philby kettős szerepéről. A veszély annál nagyobb volt, mert a hcmosexuális és megrögzött alkoholista Bur­gess, feltűnő viselkedésével magára terelte az amerikai biztonsági szolgálatok figyel­mét. 1954-ben teljes titokban ké­szítették elő Burgess letar­tóztatását és csak Philby tu­dott róla. így Burgess titok­ban és azonnal Angliába uta­zott és hasonszőrű cim­borájával Mclean-el, az angol külügyminisztérium ameri­kai osztályának vezetőjével eltűnt. Philby amerikai kollégái jogosan gyanúsították Phil­­byt és nem voltak hajlandók többbé bizalmas információ­kat adni neki, mire visszaren­delték Londonba. Ott Philby amerikaellenes kijelentéseket tett és elmondta, hogy Mc­Carthy szenátor boszorkány­üldözésének esett áldozatul. Azonban időközben az angol titkos szolgálat annyi adatot gyűjtött ellene, hogy kényte­len volt abbahagyni a szolgá­latot. Csábitó meghívásnak látszik, de jelentése prózaiabb, mivel a George Lawner család utbejáratát jelzi, farmjukhoz. Philby az angol MI 5 kém­osztálynak és az MI-6 kém elhárító osztálynak lett a tag­ja. Ez utóbbi hatáskörébe tartozott, hogy ellenőrizze az angol kettős ügynököket, to­vábbi, hogy saját embereiket becsempéssze a szovjet tit­kos szolgálatba és hamis in­formációkat szállítson a Szov­jetnek. Egyébként mitsem sejtő alantasai közé tartozott az angol titkos szolgálatban, Graham Gréene iró és Mal­colm Muggeridge humoros iró is. Ez az angol titkos szolgá­lat azonban Moszkva felleg­vára lett a nyugati titkos szol­gálatokban, mivel főnökük Philby volt. Senki sem sejtett semmit. Hogyan tudta áltatni az an­­kol kormányt, melynek részé­re a jelentései teljesen érték­telenek voltak, az ő titka marad. Lényeg az hogy VI. György angol király a “Bri­tish Empire” nagykeresztjé­vel tüntette ki “szolgálatai­ért.” A háború végefelé Philby már annyira belelovallta ma­gát a Szovjet számára való kémkedésbe, hogy pénzt sem fogadott el a kommunisták­tól. Második feleségét Aileen-t és öt gyermekét az angol fi­zetéséből látta el. 1947-beh az angol titkos szolgálat Törökországba küld­te Philbyt, mint a hideg há­ború egyik főszereplőjét. Mint az isztambuli angol nagykövetség első titkára, pontosan szállította Szovjet­nek a jelentéseket a nyugati jzövetségsek törökországi tá­maszpontjairól, raktárairól és utánpótlási vonalairól. Később Philby még érté­­tesebbé vált a Szovjetunió számára. Az angol kormány íthelyezte Washing tonba, mint elsőosztláyu követségi tanácsost. A kommunisták nőst már nemcsak arról sze­­•eztek tudomást, amit a bri­nk tudtak, hanem arról is imit a U. S. titkos szolgálatai apasztaltak és terveztek. Philby helyzete azonban gén kényes volt Washing­­onban. Mert ott az angol nagykövetség második titká­­a Guy Burgess, volt, Philby ■égi kommunista barátja ( lambridgéből, akit 1935-ben naga Philby szervezett be a zovjet kémszolgálatba. Ez a Burgess azon kevesek Philby ideje akkor követ­kezett el ismét, amikor Mar­cus Lipton angol képviselő azzal vádolta Philbyt az alsó­­názban, hogy ő figyelmeztet­te Burgesst és Macleant, kü­szöbön álló letartóztatásukra. Philbyt nyomban védelmé­be vette Harold Macmillan, aki akkor külügyminiszter, később pedig miniszterelnök volt. Philby igy visszakerült számos kegyekbe, de. nem töb­bé a titkos szolgálat élére. Sőt Macmillan maga jáanlótta az “Observernek”, hogy tu­dósítói minőségben alkalmaz­za a Közelkeleten. Itt nősült meg harmadszor és elvette egy amerikai új­ságíró elvált feleségét Elea­­nort. Szerencséje azonban ez­úttal nem volt, mert időköz­ben egy szovjet kém a Nyu­gatra menekült és teljes egé­szében! leleplezte Philbyt. Egy régi barátját az angol titkos szolgálatból küldte Beirutba az angol kormány, kinek Philby bevallotta, hogy minden hónapban egyszer ta­lálkozott a beiruti szovjet kö­vetség egy attaséjával. Még azon éjszaka Philby eltűnt Beirutból. Amikor a Szovjetunióba érkezett, kije­lentette: — Végre otthon va­gyok. “Uj otthonában” Philby mégegyszer, most már ne­gyedszer megnősült. Melinda Macleant vette el, annak a kommunista Donald Maclean barátjának feleségét, aki an­nak idején Philby figyelmez­tetésének, köszönhette, hogy megmenekült s aki szintén a Szovjetunióban él. Szabadság vagy halál! Kiállítás a Zsidó Múzeumban NEW YORK — A Jewish Museumban (Fifth Ave.-92 St.) ritka érdekességü kiállítás nyílt meg: Maszada hőstörténetének emlékét idézik fel az ősi erőd kiásásánál talált tárgyak és az ásatásokról fel­vett filmek. Maszada a Judeai Sivatagban, a Holt-tenger felett 1300 láb magasságba emelkedő hegycsúcs, ame­lyen kétezer év előtt Nagy Herodes császár fellegvá­ra állt. A római birodalom elleni felszabadító háború­jukban a zsidók rohammal bevették ezt az erődöt és elpusztították az ellenséges védősereget. A rómaiak ellentámadásba mentek át, körülbelül Kr. u. 73-ban. Az erőd körül magas sáncokat építettek, amely felért az erőd magasságáig. Ott a magasban 6000 római ka­tona, a 10-ik Római Légió ostrom alá vette az erődöt, amelyet 960 férfi, nő és gyermek védett. A római túl­erővel szemben az ellenállás mebtört, az erődöt a zsidó védőknek fel kellett adniok. De mielőtt felad­ták a várat, elhatározták, hogy nem adják meg ma­gukat, szabadság vagy halál jelszóval lemészárolták egymást. Az utolsó éjszakán mindegyik férfi megölte a családját. Tiz férfit választottak ki a többiek le­mészárlására, aztán a tizek egymást ölték meg. Az utolsó életbenmaradott saját kardjával halálra szúr­ta magát. De előbb felgyújtotta az erődött és annak díszét, Herodes császár palotáját. Ezt a megdöbbentő históriát Josephus Flavius római történetiró jegyezte fel igy, valószínűleg a víz­vezeték csöveiben elrejtőzött gyermekek és nők elő­adása alapján. Sokáig, csaknem 2000 évig legendá­nak tartották a históriát, de most történelmi bizonyí­tást nyert az, ami eddig alig hihetőnek tetszett. A tör­ténelmi bizonyítás 5000 önkéntes munkásnak két téli időszakban, 1963-64-ben és 1964-65-ben folytatott ása­tási, kutatási, rekonstruálási munkájába került. Va­lósággal nemzetközi történelmi akció volt ez, 28 nem­zet fiai vettek részt a munkában, Yigael Yadin pro­fesszornak, korunk egyik legkiválóbb bibliai régé­szének vezetésével. A muzeum látogatói előtt megelevenedik egy 2000 éves dráma. Két emeleten látható 5000 minia­tűr római katona, több 1000-fontos, kőből faragott lövedék, száz meg száz edény, fegyver, mozaik, Herodes palotájának díszei. ÜZENET AZ UTÓKORNAK DEBRECEN — Nemrég a Homokkertben megbontották egy ház fundamentumát. Egy­szobás, kis épület volt, amo­lyan régi munkásház. Med­­gyesi József, az uj tulajdonos, még egy szobával kívánta bő­­viteni a házat. Testvérével együtt maga látott az építke­zéshez. Elsőként lebontották a verandát. Amikor a cementalapot fel­lazították, az ásó szokatlan hangon megcsendült: negyed­méteres üregben fehér üveg­palacknak ütközött. Szögletes palack volt, talán ecetet tar­tott benne valamikor gazdája. Medgyesi kiemelte a törött nyakú üveget, és a fénybe emelte. A palackban három dokumentumot talált. Üzenetet az utókornak. Ki rejtette a palackba az izenetet és miért? Aki irta, küszködött az Írás­sal. Keskeny papirszeleten ne­héz kézzel rajzolt betűk: “mostan iten nagyon rósz hejzet van rengeteg munka­­nélküli van adja Isten hogy az utódaink job jövőt érje­nek” A másik dokumentum egy ujságlap leszakított sarka. “A múlt hónapban sok volt az öngyilkosság és a kanyaró­­megbetegedés Debrecenben. Láng Sándor t. főorvos jelen­tése a közegészségügyi visz­­szonoyról” A cikkből csak néhány sor betűzhető ki: “ . . . heveny­fertőző betegségek 5, gümő­­kór 24, rák 9, görcsök 2, bél­­hurut 5, erőszakos halál 5, öngyilkosság 9, gyilkosság 1. Feltűnő és egyúttal megdöb­bentő szám az öngyilkosoké — akik közül a legidősebb 75 éves, a legfiatalabb 13 éves. Oka több esetben gyógyitha­tatlan betegség, több esetben társadalmi.” A harmadik papirszelet bar­na, nyomtatott bankjegy, “Ezer korona, 605,148. Ez az állam jegy mindenki által, fi­zetéskép teljes névértékben elfogadandó. Budapest, 1920. évi január hó 1-én. Báró Korá­nyi Frigyes pénzügyminisz­ter.” Mit üzent a ház építője e bankjeggyel, amely a palack elrejtésekor már semmit sem ért? Talán az infláció doku­mentumának szánta. Csípős bumeráng GLENIC, Franciaország — A kormány mezőgazdasági po­litikája ellen hadakozó far­merek egy nagy csatában ve­reséget szenvedtek. Móheket küldtek a csendőrök ellen, de azoknak egy csoportja hátra­felé repült, a farmereket csip­kedte. A csata a támadók és a védekezők visszavonulásával végződött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom