Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-08-10 / 32. szám

Thursday, August 10, 1967 FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL Drágább biztosítás lesz az ára a négerek rombolásainak NEW YORK — A biztosí­tási intézetek körében bizo­nyosra veszik, hogy a nége­rek pusztításai, gyújtogatá­sainak következményekép­pen a biztosítási dijak az egész vonalon emelkedni fog­nak. Nemcsak azokban a vá­rosokban lesz drágább a biz­tosítás, amelyekben nagy volt a kár, hanem oly helye­ken is, ahol nem volt néger garázdálkodás, oly helyeken is, ahol egy néger sem él. Ez azért van igy, mert a biztosí­tási üzlet állami ellenőrzés alatt áll, a biztosítási dijakat ez az állami hivatal hagyja jóvá — az egész állam terüle­tére. Battle Creek, Mich.-ben a biztosítás ára éppen úgy emelkedni fog, mint Detroit­­ban, ahol a borzalmas néger battle folyt napokon át. Ez azonban nem jelenti a biztosítási dijak egyenlőségét az állam minden részében. Mint normális körülmények közt, most is lesznek eltéré­sek, például a rizió nagysága tekintetében; egyes helyek kárveszélyessége nagyobb, mint másoké. Minden biztosító tekintete most Detroit felé irányul, ahol legnagyobb volt a pusz­títás, a kár. Mindenekelőtt rámutatnak arra, hogy na­gyon sok üzlet és lakás nem volt biztosítva, úgy hogy a kár, amelyet a város lakos­sága szenvedett, csak nagyon kis részben fog megtérülni. Komplikációkkal is számolni kell. Lehetséges — nagyonis valószinünek tetszik, — hogy biztosító társaságok azt, ami Detroitban (és egyebütt) tör­tént, lázadásnak (inserruc­­tion) fogják minősíteni, és a legtöbb biztosításból oly ok­ból történt kárcsodás megté­rítése kifejezetten ki van vé­ve. Ilyen vélekedéssel szem­ben azonban rá lehet mutat­ni arra, hogy a losangelssi Watts rombolások után a biz­tosítók kifizettek 38 millió dollár biztosítást. Egyéb eltérések is lesznek. Például egyes városokban az állami törvény nem ismer el kártérítési igényt azon az ala­pon, hogy a város nem része­­sitette kellő védelemben a la­kosságot károsodás ellen. Mi­chigan államban igy szól a törvény. Ellenben New Jer­sey államban a városok fele­lősségét törvény írja elő. Detroitban és egyebütt to­vábbi későbbi kár származik a négerlázadásból kifolyólag azért, mert sok biztosítást a biztositó társaságok meg fog­nak szüntetni (cancellation). Ahol négerlázadások ismét­lődnek, a biztositó társaságok nem fognak a jövőben bizto­sítást vállalni. Ilyesmire már van példa: italboltok rossz városnegyedekben már most sem kaphatnak biztosítást. Ügyvédeknek aratásuk lesz, mert lesz sok jogi két­ség és nehézség. Például: Sok tűzbiztosítás kiterjed a tűz­zel együtt járó lopásokra is. A négerlázadásoknál a lopás együttjárt a gyújtogatással9 Ezt sok esetben a biztosítók kétségkívül tagadni fogják, hivatkozva arra, hogy a lopá­sokat a gyújtogatástól külön követték el, más-más időben. Detroitban már jelentke­zett egy biztositó — Kemper Insurance Group — azzal a bejelentéssel, hogy igyekezni fog minden indokolt esetben haladék nélkül a kárigényt elismerni és a kárt megtérite­­ni. * * * NEWARK, N. J. — New Jersey államnak ez a legna­gyobb városa soha többé nem lesz az, ami volt. A néger ne­gyedek nagy része kihalt vá­ros lesz, ghost town. A fel­gyújtott, kifosztott üzletek legtöbbje végleg eltűnik, a kis üzletemberek, ha akarnák is, nem tudják újra megnyit­ni üzleteiket. Hiába volt Ti­mothy Still néger vezér intel­me a lázadóikhoz: “Ha ti el­pusztítjátok ezeket az üzlete­­'ket, hol fogtok kapni kenye­ret és tejet, orvosságot?” Hoz­­zátehette volna: “És hol fog­tok munkát kapni?” A négerlázadás nyomában megalakult elsősegéy-bizott­­ság elnöke mondja: -‘A legna­gyobb vésztők a Central Ward környék néger lakói lesznek. Sokan közülük köz­­segélyen élnek és ha elfo­gyott a segély, az ottani kis üzletekben hitelre vásárolhat­tak a következő segély-csek­kig. Most mi lesz. A belvárosi üzletekben készpénzzel kell fizetni.” * * * DETROIT — Semmi - kilá­tás sincs arra, hogy minden í niletet, minden üzletet, amelyet felgyújtottak, valaha is újra felfognak építeni. Detroit sokáig “foghíjas” vá­ros lesz, mint sok európai vá­ros a világháború után, bombatáimadások után. Fog­híjas lesz tiz évig, vagy még tovább. Csodálatos véletlennek tudható be, hogy éppen Det­roit legértékesebb ingatlanai sértetlenek maradtak: nem voltak tüzek a downtown vá­rosrészben, az irodaépület ne­gyedben a General Motors Building körül és a gyárak ban. A legnagyobb baj az, hogy a kis üzletemberek sok esetben jóvátehetetlen káro­kat szenvedtek, mondják a Greater Detroit Board of Commerce emberei. Ha újra is akarnak kezdeni, nagy aka­dályok tornyosulnak eléjük: bankkölcsönt alig kaphatnak a tűzfészkek tájékain és csak­nem az egész város tűzfészek lett. Tűzbiztosítást alig kap­hatnak, és ilyen biztosítás nélkül nincs hitel, még a Fe­deral Housing Administra­tion is megköveteli a tűzbiz­tosítást. Nem kis baj az, hogy a kárigények elintézése egy évig is eltarthat. Watts emlékeztet: Ott 1965- ben 40 üzletet elpusztítottak a négerek, ezek közül csak hármat nyitottak meg újra, és csak négy uj üzlet nyílt meg abban a városnegyed­ben. Gyűlölte az adósságot LONDON - Albert Boys nyomdász gyűlölte az adóssá­got, soha senkinek egy pen-WASHINGTON. - A kö­zelmúltban rendkívül érdekes és figyelemreméltó beszédet mondott a képviselcíházban tichard L. Roudebush kong­­esszusi képviselő. (R. Ind.) V képviselő felszólalásából az dábbi részleteket idézzük: — őszintén bevallom, kép­telen vagyok megfejteni azt a rejtélyt: miért költünk sok­ezer dollárt arra, hogy a Ka­ribi Szigetcsoport táján élő majmok társadalmi életét és szokásait tanulmányozzuk? — Bizonyos vagyok abban, hogy sok tudóst érdekel, miért viselkednek a majmok úgy, ahogyan éppen viselkednek — kérdésessé teszem azonban azt a körülményt, hogy ezek­nek a tudósoknak az érdeklő­dését az amerikai adófizető polgároknak kell-e finanszi­­rozniuk ? — A közelmúltban az ad­minisztráció hozzájárult ah­hoz, hogy az adófizető polgá­rok pénzén fenntartott “Na­tional Science Foundation” tu­nyvel nem tartozott, gyalog járt, hogy pennyket spórol­jon. És a spórolással meggaz­dagodott. És most felbontot­ták a végrendeletét és a roko­nok megrökönyödve olvasták, hogy mindössze ezer font sterlinget kapnak, 16,000 fon­tot Boys a kormánynak ha­gyott, hogy csökkenthesse Anglia 3’2 billió font állam­adósságát. Mert ő még az ál­lamadósságot is gyűlölte. FEGYVERES KÉPVISELŐK BRASILIA — Brazília — A brazil képviselőház egyes tagjai javasolták: az izzó vi­tákra való tekintettel, belé­pés előtt, mindegyik brazil képviselő adja oda revolverét a képviselőház fegyveres őr­ségének. A képviselőik nagy­része azonban ezt nem akar­ja megtenni. dósai 13,500 dollárt forditsa­­oak a Karibi Szigetcsoport tá­ján élő majmok társadalmi életének tanulmányozására. — Nem kétséges, hogy az ország költségvetési kereté­ben a 13,500 dollár apró por­szem csupán. Úgy gondolom azonban, az adminisztráció költségvetési tervezetéből sok­millió dollárt lehetne egysze­rűen kihúzni, az efféle célta­lan és haszontalan tételek megsemmisítésével. — Körülbelül hat, vagy en­nél is több amerikai polgár­nak kell egy egész éven ke­resztül dolgoznia ahhoz, hogy a majmók társadalmi életé­nek tanulmányozására 13,500 dollárt fordíthassunk. Ezen­kívül azonban, évi 25 billió dollárba kerül a vietnami há­ború, fejünk felett fenyege­tően lebeg a Johnson-féle adó­emelési javaslat — mi viszont, a majmok társadalmi életét tanulmányozzuk. — Tegyük fel őszintén a kér­dést: milyen következményei lesznek annak, ha nem tud­juk meg, hogy miért viselked­nek a majmok úgy, ahogyan viselkednek ? Meggyőződésem, hogy az amerikai adófizető polgár a legteljesebb nyuga­lomban élhet akkor is, ha ezt soha sem fogja megtudni. — S végezetül, le akarom szögezni: tudomásom szerint, a Karibi Szigetcsoport táján élő majmok sem kérték az Egyesült Államokat efféle elemzésre — önmaguk felől. MAO SZELLEMÉBEN ÚSZTAK PEKING — A pekingi rá­dió közölte: Több, mint fél­millió kínai rendezett “ünne­pi úszást” a Yangtse folyó­ban, az elmlékezetes Mao­­uszás évfordulóján, hitet té­ve Mao Tse-t’iuig eszméi mel­lett. Ilyen tükörrel tanítják a pilótákat, hogyan kell repülőgéphordozó hajó fedélzetére leszállni misszió­juk után. mi£rt Érdekli Amerikát A MAJMOK TÁRSADALMI ELETE? .......V........V V / - ■ .V - *■ ^ ^ ' ''----' ..............11 / " A* St. Cloud, Minn-i otthonába hazatért az asszony, ezt találta ott a tornádó után. CSORTOS-ANEKDOTÁK Irta: HAJMÁSSY MIKLŐS Csortos Gyulának, többek között volt egy furcsa szoká­sa. Nem szeretett mással egy kocsiban utazni. Ezt minden filmes társaság ismerte és minden alkalommal, külön ko­csit küldtek érte, ha felvételre vitték. De volt rá eset, hogy a vállalat kényszerhelyzetbe jutott. így volt ez egy alka­lommal, amikor a Mester Film vállalatnál Tatán forgattunk. Jómagam is játszottam á filmben, de autótulajdonos lé­vén nem tartottam igényt a produkció kocsijára és igy sa­ját kocsimon mentem a felvé­telekről a színház esti előadá­sára. Csortos játszotta az egyik főszerepet és aznap este a Nemzetiben is játszott, tehát neki hat órakor legkésőbb el­keltett indulni Tatáról, hogy félnyolcra bent tegyen a vá­rosban. A Mester Film-nek két kocsi állt rendelkezésére, de az egyik, valami motorhiba miatt üzemen kivül volt. Csor­tos mellett még Pataky Jenő, a Nemzeti fiatal bonvivánja is játszott a filmben és ugyan­csak, aznap este, a Nemzeti­ben is. Nem volt más tehető­ség. Kiss Miklós, a Mester Film egyik kitűnő tulajdono­sa, odament Csortoshoz: — Kedves Mester . . . Saj­nos a másik kocsink üzemkép­telen tett . . . Kivételképpen engedje meg, hogy az egyszer Pataky Jenő is ezzel a kocsi­val menjen be Pestre. — Kérem ... ha nincs más­képp ... Pataky Jenci beül Csortos mellé a hátsó ülésre. A kocsi elindul . . . Csortos nem do­hányzik. Pataky egyik ciga­rettát a másik után szívja. Nyergesujfaluig nem volt semmi baj. Ahogy a falut el­hagyta az autó, Pataky oda­fordult udvariasan Csortos­hoz: — Megengedi Mester, hogy rágyújtsak? — Nem engedem meg! — volt a lakónikus válasz. Pataky elteszi a cigaretta­­tárcát és szó nélkül tovább ül a helyén. Dorognál már kezd a helyzet kibírhatatlan ten­ni .. . — Kedves Mester ... ha szabad kérdeznem, miért nem engedi meg, hogy rágyújtsak? ... Én szenvedélyes dohányos vagyok ... — Nézze kérem .. . eltekint­ve attól, hogy én nem dohány­zóm, engem a füst zavar . . ... Maga rágyújt egy cigarettád ra. A kocsi egyet zökken . . . Maga megfogódzik az ülés­ben ... A cigaretta hozzáér a nadrágomhoz . . , Maga, azt mondja: “pardon” . . . én azt mondom, “kérem” ... és lyu­kas a nadrágom ... * * * Csortos nagy Ínyenc volt, magyarul: imádta a hasát, imádott jól enni. Gyerek ko­rában állítólag sokat éhezett. Gundel városligeti helyiségét kultiválta. Amikor csak tehet­te, ott vacsorázott. Az öreg sváb Golovits. volt annak ide­jén a főpineér, aki . tudta, is­merte Csortos minden rigolyá­ját. Az asztalon oda volt ké­szítve a hámozott kovászos­­ugorka j ég között, megrendel­te előre kedvenc ételét, a tu­­róspalancsintát, odakészitette a behütött üveg “Badacsonyi Kéknyelűt”.Mondom. Csortos nagyigényü vendég volt, de mindig jól fizetett. Golovits ott volt az asztalnál, ahogy j Csortos megérkezett és már, előre megvolt a terve, hogy mit fog ajánlani neki. — Jó estét, Golivits . . . No, mi jót ad nekem ma este? — Alászolgája, herr Künst­ler ... Ha szabad valami aján­lani . . . kérem van nekünk ma igen finom rákot . . . elő­ételnek . . . Nagyon tudom ajánlani. — Jó! Küldjön egy szép pél­dányt. — Kérem . . . személyesen fogok kiválasztani ... — és már megy is. Pár pillanat múlva megjele­nik egy pincér két gyönyörűen köritett rákkal. Csortos kive­szi az egyiket és látja, hogy az ollójának az egyik fele hi­ányzik. —- Halló pincér . . . Küldje ide a főurat! — Tessék parancsolni, mél­­tóságos ur . . . — Mi ez Golovits . . . En­nek az egyik ollója hiányzik? — Ja kérem. Herr Künstler, tetszik tudni, az úgy van . . . hogy ezek a sok rákok benne vannak et naty medencébe ... osztá verekszenek egymással... Az erősebb az levágja a gyön­gébbnek az olló . . . — Nekem hozzák a győzte­sét ! * * * Délután az Andrássy utón szokott sétálni Csortos a gomblyukából telógó monok­lijával és két selyempincsijé­vel. Imádta a kutyáit és jog­gal, ahogy ő mondta: “Soha egy ember úgy nem örült ne­kem, ha haza jöttem, mint ez a két kutya.” És ebben van valami igazság . . . , Mondom, egyik tavaszi na­pon ott sétált Csortos az And­rássy utón. Egy, az ő korában lévő, jólöltözött, szakállas ur siet utána és megszólítja: , — Szervusz Gyulám! . . . —­­Nem ismersz meg! Én vagyok Mészáros Feri . . . együtt jár­tunk a Mester utcába.... Nem emlékszel már rám? A hato­dik B-ben egymás mellett ül­tünk egy évig . . . . Csortos éppen tréfás kedvé­ben volt. Ránéz: — Én nem jártam semmi­féle szakállas gyerekkel isko­lába. * * * Mikor Hóman Bálint kul­tuszminiszter lemondott és Gróf Teleki Pál tett az uj mi­niszter, sok panasz merült fel Németh Antal nemzeti szín­házi igazgatója elten. Teleki kiváncsi volt az egyes művé­szek véleményére és magához hivatta Csortos Gyulát egy kis eszmecserére.. Titkára azonnal jelentette Csortos ér­kezését. Teleki eléje jött: — Köszönm, hogy eljöttél kedves Gyula. Ne haragudj, hogy idefárasztottalak, de nagy sújt helyezek a véle­ményedre. — Miben lelhetek a szolgála­todra, kegyelmes uram? — Ha megengeded, én rög­tön a dologra térek . . . Annyi mindent hall az ember erről a Németh Antal igazgatóról . . . Mi a te véleményed ennek az embernek a ténykedéséről? — Kértek kegyelmes uram, röviden . . . zseni! I — Na ugye . . . szóval sze­rinted zseni . . . — Határozottan az ... Ez | az ember elérte azt, amit ed­dig senkinek sem sikerült. — No ugye ... És mi az? — Hogy, amikor a legtöbb reflektor ég, akkor van a leg­sötétebb a színpadon. Másnap már nem Németh Antal igazgatta a Nemzeti Színházat. * * ■ * A nagy színészek között örökös volt a vetélkedés és egymás művészetének lebecsü­lése. Például Hegedűs Gyula és Csortos Gyula már tiz éve nem beszéltek, mikor én meg­ismertem őket. Hogy mi volt a harag oka ... fogalmam sincs róla. Tálán egy rossä vicc, ami a másik tudomásá­ra jutott . . . vagy egy sze­mélyes nézeteltérés . , . de legtöbbször nő volt a dolog­ban. Az alábbi eset nem volt ilyen súlyos, ez egy tréfa volt inkább, egy “Csortosiáda”, ahogy mondani szoktuk. A Bucsinszky kávéházban volt egy törzsasztal a színé­szek számára. Egy alkalommal bejött Csortos, leült és szo­kása szerint rendelt egy sö­tét kapucinert. Láttam, hogy mondani akar valamit . . . — Mi újság a Nemzetiben? ‘ — Nem játszom már egy • hónapja . . . Moziba voltam. ■ Tudja . . . nem láttam ezt az • utolsó filmünket . . . Valami ■ “Gentry fészek” a cime. Vet- 1 tem egy jegyet, jó előre, mert ■ már a látásom sem a régi . . . ; Egyszer csak hátul megszólal 1 egy sztentori hang: “Kiss Fe­renc”. “Kiss Ferenc” .. . Meg­■ fordulok, gondolom ... most • már a moziba is reklamiroz- i zák ezt az urat? Hát ahogy ’ a hang előbbre jön, hallom, hogy azt mondja: “Friss pe­- rec” . . . Tudja . . . vannak : emberek, akik mindent elértek- az életben ... Itt van az ekla- i táns példa, Kiss Ferenc. Min­- denfelé az ő nevét hallom- A Nemzeti Színház játékmes­tere, a Rádió főrendezője, a- Színművészeti Akadémia igaz­gatója, a Színész Kamara el­- nöke . . . Vajon mit véthe­- tett ez az ember, hogy még nem miniszter? Csortost úgy hivtják a kli­- ensei “Budapest első számú 3 Palija”. — Amikor a Vigszin­- házban próbált, egy kétfoga- 1 tu gumiradler állandóan ott- állt a színház előtt. A Lipót i körúton, a Vígszínházzal szem­- ben volt a Schück étterem. 5 Próba után oda vitette magát 1 a bérkocsival és ezért az utért x 20 Koronát adott a kocsis­> nak.. Tulio AnHrpii/q filmsztár pvnnevös ruháhan ui szeretjére készül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom