Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-07-06 / 27. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGÁRIA N IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKÁT SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG VOL. 54. EVFOLY AM Nc, 27. SZÁM ARA 20c—SINGLE COPY 20c TRENTON, N J. Thursday. July 6, 1967 Magyar Zaríindoknap és Szent István ünnepség Cloylestownban aug. 6-án Nasser most veszti el második háborúját — az arab olajmezőkön A Legfelsőbb Bíróság kimondta: SZTRÁJKJOG MELLETT VAN SZTRÁJKKÖTELESSÉG IS WASHINGTON. — Az Allis-Chalmers Manufacturing' Company két üzemében 1959-ben és 1962-ben a United Auto­mobile Workers unió kihirdette a sztrájkot. Néhány munkás ezzel nem értett egyet, ők nem respektálták a piketvonalat, bementek a gyárba és dolgoztak. Az unió — szabályzata ér­telmében — pénzbírságot irt elő ezeknek a sztrájktörő tag­jainak. Hosszas jogvita keletkezett: vajon joga van-e az uniónak arra, amire a munkaadónak nincsen joga — mun­kára kötelezni akaratuk ellenére munkásokat? A jogvita most az utolsó instancián megoldódott: a Legfelsőbb Bíró­ság kimondta, hogy az uniónak igenis volt joga a pénzbírsá­gok előírására. Más szóval: van sztrájkjog, de van sztrájk­­kötelezettség is. Ez a munkajogban korszakalkotó döntés nem egyhan­gúlag jött létre, a kilenc főbíró közül 4 ellene szavazott. Megemlítésre méltó, hogy a többség oldalán szavazott fő­bírói müködéses utolsó napján Tom C. Clark, aki lemondott állásáról, miután a fiát Johnson elnök igazságügyminiszter­nek nevezte ki. A többség, Warren főbíróval az élén, a döntés indokolá­sában kimondta, hogy a ma érvényben levő országos munka­jogi rendben a munkás köteles feláldozni szabadságjogainak egyikét — a munka megtagadásának jogát —, ha az unió­­tagsággal járó előnyöket élvezni akarja. A munkás esetleg nem ért egyet az unió vezetőségének határozatával, mégis azok kötelezőek. Az unióba szervezett munkásnak nincsen joga egyénileg rendezni viszonyát a munkaadóval. Csak az unió szerződhet a munkaadóval a munkabér, munkaidő, munkaviszonyok tekintetében. Az uniónak ebből a jogából következik, hogy védekezhet gazdasági erejének csorbítása ellen s evégből fegyelmi jogot gyakorolhat tagjaival szem­ben. Ennek a jognak különös fontossága van sztrájk ese­tében. A kisebbség másként vélekedett: A sztrájkkötelezett­ség kimondása uj fegyverrel gazdagítja az uniók arzenálját. Erre a főbiróság hatalma, hatásköre nem terjed ki, ez a kongresszusnak lenne feladata, nem pedig a bíróságnak, amely a törvényeket nem alkotja, hanem csak magyarázza. A főbirósági döntés esmeretének teljessége megköve­teli annak megemlítését, hogy ebbe a jogvitába Allis-Chal­mers mellett becsatlakozott a New York Times 23 hirde­tési ügynöke. Ezeknek az ujságiró-unió egyenként 1500 dollár bírságot irt elő azért, mert az 1965. évi nagy newyorki ujságsztrájk alkalmával nem respektálták a piketvonalat. A hagyományé ,s “Engesz­telő Magyar Zará ndofcnapot” ezidén is megrenc lezik, a Pá­los Atyák a Philadelphiától nem messze, Doy lestown, Pa.­­ban levő kegy'nelyükön, au­gusztus 6-án, vasárnap. Ez a nap az imádkozás és elmélyülés napja sok-sok ma­gyar számára. Ritka alkalom, hogy igy együtt imádkozhat, énekelhet a különböző vidé­kekről összescreglett magyar, édes anyanyelvűnkön. A szentmise imádságai magya­rul hangzanak fel a pap és £ hívek ajkán. Az idei Magyar Zarándok nap és Szent István ünnepség legtöbb résztvevője először fogja látni az uj templomot. Isten segítségével és a jótevők bőkezűségéből tavaly össze’ állt már a kolostor és a tem­plom, mely épületeket októ­ber 16-án John J. Krol phila­delphiai érsek szentelte fel. Az ünnepség egyik fénypont­ja volt amerikai lengyel test­véreink jubileumi évének, mellyel a lengyel nép megke­­resztélkedésének ezeréves fordulóját ülték. Johnson el­nök is résztvett a délutáni ünnepségeken és beszédet is mondott. A szentelés után a munkálatok folytatódtak, a tél folyamán elkészült a templom belső mennyezete, a színes üvegablakok nagyré­sze, az altemplom mennyeze­te és a kegytárgyak árusítá­sára szolgáló részleg. Kórus, gyóntatószék használatra ké­szen várták az 1967 évi zárán­­ddkidény megnyitását. A lég­hűtő szerkezet is működik már, de még sek minden vár befejezésre. A zarándoknap ünnepség­­rendje a következő lesz: Délelőtt 9 órától zarándok­­csoportok fogadása. Gyónta­tás. 10 órakor magyar csen­desmise, népénekkel. Déli 12 órakor ünnepi magyar nagy­­mise szenbeszéddel. Közös engesztelő szentáldozás. Dél­után fél 4-kor püspök fogadás. Az ünnepi szentbeszédet ma­gyarul Father Francis C. Lawrence fogja mondani. Utána Szent István Körme­net, a szent király ereklyéjé­vel, majd Szentségi áldás. A kegyhelyen árnyas pihe­nőhelyek, parkolási lehetőség, hideg-meleg ételek, hűsítő ita­lok várják a vendégeket. Erre a hagyományos nagy magyar megmozdulásra, a Za­rándoknapra és Szent István ünnepségre minden magyart lapjaink utján is szeretettel meghívnak a Pálos Atyák. Ne tervezzen erre a napra senki egyebet, csak azt, hogy Doy­­lestownba fog ellátogatni. Azok számára, akik nem valamely magyar egyházköz­ség által indított autóbusszal és csoporttal készülnek men­ni, hanem saját autójukon, az útirányt a következekben ad­hatjuk meg: A New Yorkból vagy New Jerseyből menők a N.J. Turn­­óikéról közvetlen összekötte­tést találnak a Pennsylvania Turnpikere a 60s lejáratnál. A Penna Turnpilkeról a Doy­­lestownt jelző kijáraton men­nek le és Doylestownban a Ferry Roadot keressék, ahol a kegy hely van. (A Ferry Rd. keresztezi Doylestownban 0 311-es és a 313-as főútvonala kát. A 611-es Easton felől, a 313-as Quakertown felől jön. UF0LÚGUS0K NEW YORK — Akik hisz neík idegen bolygók élő lakói ban s azoknak a Földre láto­gatásában, nemcsak egyesit letet alkottak, hanem kon­venciót is tartottak New Yorkban. Elnevezték magukat “tu­dományos ufológuscknak”. mivel érdekelve vannak az UFO-kban (unidentified fly­­ingobjects). A konvenció idő­pontja összeesett a 20. évfor­dulójával annak, hogy az első “repülő csészealj” megjelené­sét jelentették Mount Rainier, Wash, közelében, 1947-ben. Mentik az arab műkincseket BELGRÁD, Jugoszlávia. — A hivatalos jugoszláv napilap a “Borba” jelentette, hogy a közelfceleti helyzet bizonyta­lansága miatt, bezárták Egyiptomban a múzeumokat és Kairóból és egyéb városok­ból biztosabb helyre menekí­tik a nagy értékű egyiptomi műkincseket. Csodálatos az a balkezes politika, amit Nasser, az arab világ egyetlen kiemelkedő po­litikusa, folytat. A két billiós szovjet fegyverzet kétszer 24 5ra alatti elvesztése minden­­íél fényesebben mutat rá az igyiptomi diktátor tehetet­lenségére. A katonai szerve­zés teljes hiánya, a végtelen könnyelműség, s nem-törő­­iömség, amivel a tábornokok csak szavaltak, le a legele­mibb óvintézkedéseket is el­mulasztották az izraeli táma­dás elhárítására, azt bizonyít­ja, hogy Nasser éppen olyan operett-figura, mint a tábor­nokai. Végső fokon néki kel­­'ett volna vigyázni arra, hogy a hadserege legalább megkí­sérelje az ellenállást és ne fus­son szét az első tank-táma­dásra. De Nasser is csak a nagy szavakhoz ért és talán éppen azért szeretik az ara­bok, mert ő a folyton szava­ló, harciasán fenyegetőző arab világ szimbóluma. A fegyveres háború után most azon a ponton áll, hogy a gazdasági háborúját is el­veszti. Amikor az arab ellenállás Összeomlott, rögtön arra gon­dolt, hogy megszervezi a má­sodik háborút, az arabok gaz­dasági háborúját a Nyugat ellen. A gondolatot ismét sza­vak követték, amelyek bőség­gel buzdították a többi arab államokat, hogy zárják le olajmezőiket és ne szállítsa­nak a briteknek és az ame­rikaiaknak olajat. Azt hitte Nasser, hogy ezzel hetek alatt térdre kényszeritheti a két “imperialista” hatalmat. Az olaj-embargó mellett a szuezi csatorna megtisztítását is el­halasztotta, hogy ezzel is nö­velje a Nyugat gondjait. Vé­gül arra biztatta a testvér­­nemzeteket, hogy vonják visz­­sza a Londonban tartott bank­­betéteiket és ezzel üssenek rést a brit font-sterlingen és ezzel Amerikát is pénzügyi nehézségekbe kényszerítsék. Ez a hármas gazdasági há­ború azonban már a kezdet kezdetén csődöt mondott. A Szuezi-csatoma eltorlaszolása nem a Nyugatra káros, ha­nem Nasserre. Mivel egyet­len kiviteli cikke, amiből pénzt csinálhatna, a gyapot kéthar­mad rész erejéig le Van kötve az elvesztett szovjet fegyve­rek költségeire, 1 turista for­galma pedig a háború miatt megbénult, az egyetlen szám­­bavehető kérnénk valutájú be­vételt a Szuezi-csatornából re­mélhetné. Ez évji 200 millió dollárt jelent és minél tovább huzza a csatorm megtisztítá­sát a ’háborús roncsoktól, an­nál több életmentő bevételtől esik el. Szuez ma már nem az a fon­tos útvonal, ami még évtize­dekkel ezelőtt volt. Részben azért nem, mert a hajózási forgalom átterelése más út­vonalakra sokkal könnyebben megy a hatalmas olaj-tartály­­hajó-k használata révén, de mert olcsóbb is, ha ezek körül­kerülik Afrikát és nem kell kifizetniük a Szuezi-csatorna borsos használati diját. így mind nagyobb forgalom tere­lődött át a Panama-csatorná­ra, amely olcsóbb is és biz­tonságosabb is és csak vala­mivel hosszabb ut a forgalom 9gy kisebb részének szem­pontjából, mint Szuez. A szuezi dacoskodáts tehát elsősorban Nassernek árt. De az a nagy terve is összeom­lott, mint a hadserege, ami­vel arra akarta rábírni a pén­zes arab országokat, hogy a Londonban tartott kiadós bankszámláikat vonják visz­­sza és helyezzék el más euró­pai — főleg svájci — bankok­ban. Ez igen komoly fegyver­nek ígérkezett, mert az arab olajállamok hivatalos és ma­gán bankbetétei az 5 billió dollár körül mozognak. Ha a britek ezt a hatalmas össze­get kénytelenek lennének font sterlingben kifizetni és más országokba kiküldeni, ez a font sterling valuta összeom­lására vezethetne. Mivel pe­dig ezt Amerika nem enged­hetné meg saját érdekei mi­att sem, kénytelen volna dol­lárt és aranyat bevetni a font áinszinvonalának fenntartásá­ra. Ez viszont az amerikai dol­lárt gyengítené. A terv tehát remek veit, csak egy kis beépített hiba volt benne. Azok az arab álla­mok, amelyeknek pénzük van Angliában, nem rokonszen­veznek Nasserrel. Ezek a nagy olajtermelők, mint Ku­wait, Szaudi Arábia, Behrein és az alig ismert nevű kis sejk-országok. Ezek pedig nem bolondok aláásni az an­gol fontot, mert ez — a dol­lár mellett — a saját valutá­juk fedezetét is szolgáltatja. Ha tehát a font elveszíti ér­tékét, ők is elvesztik a saját valutáj ük értékének nagyobb részét. De különben is hosz­­szü évtizedek alatt annyira hozzászoktak a kitünően mű­ködő brit bankokhoz, hogy lem kívánták azokat más or­szág bankjaival felcserélni. Mivel a brit bankok az egész világon mindenütt tartanak fiókokat — ez maradt meg ép­ségben a világbirodalomból • - a kereskedelmi és közlekedési forgalom minden gondját is ellátják. Egyedül Szudán hallgatott Nasserre és 50 milliót, tehát az 5 billiónak mindössze egy százalékát, Svájcba helyezte át. És ekkor következett be a nagy meglepetés! A svájci bank azonnal visszahelyezte Londonba — a saját számlá­ján. Az angol kamat maga­sabb, mint a svájci, igy a sváj­ciak a különbséget megkere­sik, a szudániak pedig elve­szítik. Ez nem jó üzlet a nagy betétekkel rendelkező olajgaz­dag államoknak! így azután maradt minden a régiben. A legeredményesesbb ered­ménytelenséget az olaj-mező­kön érte el Nasser. Bocsás­suk előre, hogy a leghango­sabban azok az arab államok követelik az olaj-eladás meg­szüntetését a nyugati álla­moknak, amelyeknek — nincs eladó olaj uk! Azok, amelyek­nek van, a látszat kedvéért el­rendelték ugyan az olaj-em­bargót, vagyis az olaj-eladási tilalmat Amerikával és Ang­liával szemben, de másfelé nem. Ez á tilalom is csak lát­szatra komoly, tulajdonkép­pen azonban nem jelent so­kat. Az olajtermelők ugyanis legtöbbször nem egyes orszá­goknak, hanem finomitóknak­­vagy kereskedelmi ügynöksé­geknek adják el az olajukat ás ezek azután odaszállítják, ahova csak akarják. Ma már úgyszólván minden arab olaj-ország megkezdte a háború rövid idejére felfüg­gesztett termelést és expor­tálást, kivéve Amerikának és Angliának. A két legnagyobb termelő: Kuwait és Szaudi Arábia döntik már az olajat 1 tartályhaj ókba, Irán pedig, r harmadik legnagyobb kö­­'ép-keleti termelő sohasem csatlakozott az embargóhoz és ma is szállít a két algolszáz országnak. Az egyetlen kellemetlen vál­tozás a tartályhajók iránti nagy keresletben van, ami egy tonna olaj szállítási diját 2,75 dollárról 18 dollárra emelte. De ez sem tartós, mert az olaj importáló országok máris tárgyalásban vannak más ter­­melcMtel való megállapodá­sokra, ami az útvonalakat is megrövidítené és a költsége­ket is leszállítaná. Magát Amerikát nem érin­ti az olaj embargó, mert szük­ségletének csak elenyésző há­­yudát kapta az araboktól. Egyedül a szuezi csatorna használhatatlansága miatt vált néhány nappal késedel­messé a csendes-óceáni tér­ségbe történő szállítás és, ter­mészetesen, valamivel na­gyobb szállítási költséggel is kell számolni. Anglia sem áll rosszul, Venezuelából és más­honnan aránylag könnyen pó­tolhatja a kiesést, csak a szál­lítás válik drágábbá, ami már­is gallononként egy centes ár­emelkedést idézett elő. Leg­rosszabbul áll Európa, de an­nak nagy részére nem áll fenn a tilalom, csak a késedelem okozhat zavart. Igaz, hogy 90 napos készletük van. A legédesebb története az egésznek az, hogy mihelyt az arabok kimondták az olaj-ti­lalmat, szövetségesük és pat­­rónusuk: a Szovjet azonnal elküldte ügynökeit Angliába ás máshová, hogy orosz ola­jat kínáljanak fel. De később, politikai meggondolások mi­att, felfüggesztették tevé­kenységüket. De Gaulle is próbál a zava­rosban halászni. Az iraki kor­mánynak felajánlotta, hogy na államosítják az amerikai-— brit olajtársaságot, a frand­ik hajlandók lesznek a kuta­kat kecelni, szerződési ala­pon. Mindenki igyekszik tehát a 'aját kis pecsenyéjét megsüt­ni, csak az arabok járnak osszul, ha továbbra is fenn­tartják az embargót. Ez a hármas támadásu gaz­dasági háború is ott tart már, logy Nasser éppen olyan ka­­taszthrófálisan elveszíti, mint. t légi és szárazföldi háborút. Hamisítóit festmények PÁRIS — A párisi rendőr­ség lefoglalt 13 festményt egy 'kiállításon, A képeket fél­millió dollárért akarták elad­ni, kiderült azonban, hogy mindegyikük hamisítvány. A hangnem ellen PEKING —,A pekingi kor­mány tiltakozó jegyzéket jut­tatott el az angol diplomáciai ügyvivőhöz a hong kongi ese­ményekkel kapcsolatban. Az angol ügyvivő kijelentette: a kimi jegyzéket nem veszi tu­domásul, mert annak hang­neme durva és közönséges. MUNKAALKALOM NŐKNEK FELESÉGEK! Az AVON COS­METICS nőket keres, akik ottho­nuk környékén felkeresnék az ügyfeleket. Gyakorlat nem szük­séges. További informáicóért hív­ják New Brunswickon KI 5-1345, Perth Amboy környékén pedig Hl 2-2462, AIlentown-Bethlehem környékén 432-0916 számot. A kelet-nyugati külkereskedelem több akadályát megszüntetik WASHINGTONó — Az izraeli—arab konfliktus köze­pette Johnson elnök tovább folytatja úgynevezett hid-poli­­tikáját: a kommunista blokkal való kereskedés előmozdítá­sát. A kereskedelmi minisztérium megszüntette sok árura vonatkozólag az eddig fennállott előzetes kiviteli engedély rendszerét. Ez azt jelentette, hogy automobilok, tejtermé­kek, dohány, nyers gyapot, fertilizer, lenolaj, stb. kivitele a Szovjetunióba és az európai csatlósországokba csak az esetben volt megengedve ha az exportőr előzőleg kért és kapott kiviteli engedélyt. A kivitelhez csak annyi kísérő­levél szükséges, mint más országokba való exporthoz. Külön érdekessége a rendeletnek, hogy kiterjed a keletnémet szov­jet zónára, amely eddig export-korlátozás alatt volt. Ami az automobil kivitelt illeti, a könnyítés csak sze­mélyautókra vonatkozik, kivéve a jeep-tipusu kocsikat, de nem vonatkozik truckokra, amelyeknek katonai fontosságuk is lehet. És autóalkatrészek kivitele tovább is előzetes ki­viteli engedélyhez van kötve. Az automobil export megkönnyitésétől Detroitban nem várnak jelentős üzleti előnyt, mert a kommunista blokk államai valuta-hiányban szenvednek és igy alig tudnak ame­rikai automobilokat vásárolni. A múlt évben General Motors Ford csak körülbelül három tucat autót szállítottak a wszágaiiba. WTTNGÄRTAN WFFFT.Y OF TRFNTON AND VTOTNTTY az American Air rnnes stewaraesseineK egyenrunaja bemutatásra Került Mempnis, renn.-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom