Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-06-15 / 24. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKÁT SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY VOL. 54. ÉVFOLYAM No. 24. SZÁM TRENTON, N J. ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, June 15, 1967 VI. Pál pápa 25 uj bibomokot nevezett ki, köztük négy amerikait, akik közül három, balról: John P. Cody chicagói érsek, John Joseph Krol, Philadelphiából és Patrick Louis O’Boyle, Washington, D. C.-ből. A negyedik Msgr. Francis Brennan, Shenandoah, Pa.-ból. A Népszövetség árnyéka kisért az Egyesült Nemzetek üvegpalotájában NEW YORK. - Az Egye­sült Nemzetek Szervezetében a 1212 nemzetet képviselő dele­gátusok közül sokan egymás­közt, privát, bizalmas beszél­getésben a Népszövetséget emlegetik halkan. A Népszö­vetség, amelyet az első világ­háború után a nagy és kis nemzetek (Amerika kivételé­vel) a világbéke őrzőjének szántak, kudarcot vallott, va­lahányszor a világ békéjét ve­szély fenyegette; ezért dics­telenül kimúlt. Most a második világháború után megterem­tett United Nations világszer­vezetet ugyanilyen veszély fe­nyegeti. Úgy tetszik, csőd előtt áll mint békefenntartó, békebiztositó nemzetközi in­tézmény. És ennek a helyzet­nek, ennek a kilátásnak iró­niája az, hogy a véget, ha nem is okozza, mindenesetre siet­teti éppen a szervezet főtit­kára, U Thant. Ez a burmai diplomata nem éppen diplomatikusan járt el, amikor Nasszer egyiptomi diktátor egy szavára feláldoz­ta, sutba dobta az Egyesült Nemzetek békefenntartó misz­­szióját Egyiptom és Izrael ha­tárain. Mit dobott sutba? A Gaza-sávban és az Akaba­­öböl mentén felállított UN katonai alakulatot, amelynek fenntartása tiz éven át 293 millió dollárba került. Ez a katonai őrség a kényes hatá­rokon tiz évig elhárította az egyiptomi—izráeli összecsapás veszélyét és most a U. N. fő­titkára meggondolatlan, gyors intézkedésével szabadjára bo­csátotta a háború fúriáját. Addig jár a korsó a kútra, ameddig eltörik. A régi Nép­­szövetség tehetetlennek bizo­nyult, amikor a 30-as években, Japán imperialistái megrohan­ták Mandzsúriát, amikor Mus­solini fegyveres emberei leka­szabolták a mezítlábas abesz­­sziniaiakat. A Népszövetség örököse, az Egyesült Nem­zetek Szervezete tehetetlennek bizonyult, amikor a szovjet Berlinben, Csehszlovákiában, Görögosrzágban hódításra tört és amikor vérbefojtotta a ma­gyar szabadságharcot. Sem­­mitsem tett a közelmúltban, amikor Nasszer 40,000 kato­nát küldött Yemen arab or­szágba, hogy előkészítse a ma-A KÖZELKELETI VÁLSÁG A BIBLIAI IDŐKBEN KEZDŐDÖTT MUNKAALKALOM NŐKNEK ASSZONYOK! Azonnal munká­hoz láthatnak, azonnali kereset­hez jutnak. Az AVON kozmetikai cikkek árusításával otthona kör­nyékén sok pénzt szerezhet ma­gának! Megbeszélésért telefonál­jon: 642-5146 számra. ga és a szovjet behatolását az arab olaj földekre. És most U Thant végzetes rögtönzése egy nagy és potenciálisan na­gyobb háború veszélyét idéz­te fel. “Mire jó tehát a United Nations?” — kérdezik egy­mást suttogva a U. N.-dele­­gátusok. Egy baklövés, ha tragikus is, nem öl meg egy nagy nem­zetközi intézményt. De az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének krónikus betegségei is vannak. A tagnemzetek száma az eredeti 50-ről 122-re nőtt. Minden tagnemzetnek egy szavazata van az U. N. köz­gyűlésében, amely némely esetben a Biztonsági Tanács felsőbb instanciája. Az Indiai­­óceánban levő Maldive-szige­­teknek 98,000 lakosuk van és annyi szavazatuk, mint a 200 milliós Amerikának és a több mint 200 milliós Szovjetunió­nak. Ez már egymagában is képtelenség, de ehhez hozzá kell tenni, hogy az évről évre becsatlakozott államok kor­mányai közt vannak nagy számban felelőtlenek, amelyek minden felfnerülő kérdést a már csaknem teljesen kimúlt gyarmati rend görbe tükrében látnak és aszerint ítélnek meg; többnyire a szovjet blok­kal szavaznak, mert a szovjet elitéli a gyarmati uralom min­den valódi és vélt megnyilat­kozását, kivéve persze saját gyarmati szférájában. Ily kö­rülmények közt a szabad vi­lágnak egyre kisebb érdeke a United Nations fenntartása. És a United Nations fenn­tartásának költségeit nem a maldivi törpék fedezik, ha­nem a szabad világ nemzetéi, elsősorban az Egyesült Álla­mok. Békebiztositó missziók — amilyenek közül egyet most U Thant lomtárba dobott — milliókba kerülnek és ezeket a milliókat nem lehet az ázsiai és afrikai uj nemzetektől vár­ni, amelyek a U. N.-ben több­ségre jutottak. Akármily anyagiasán hangzik is, tény az, hogy ha a jövőben a U. N. esetleg valahol békefenntartó katonai alakulatokat akarna fenntartani, a pénzhiány en­nek akadálya lenne. A Szov­jetunió következetesen meg­tagadja a hozzájárulást ilyen költségekhez, és ez éppen úgy akadálya kis háborúk megelő­zésének, mint a szovjet vétó a Biztonsági Tanácsban. (Ed­dig 104 az orosz vétók száma. Sztálin koreai agressziója el­len a U. N. csak véletlenül lép­hetett fel, mert az orosz dele­gátus akkor bojkottálta a Biz­tonsági Tanácsot.) Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének a felsoroltakon kí­vül még több betegsége van. A fő bajok: 1. A szovjet, mi­velhogy a szabad világ “elte­metését” tűzte ki célul, vétó­jával és propagandájával a békétlenséget mozdítja elő. 2. A gombamódra elszaporodott kis tagnemzetek számbeli túl­súlya veszélyes egyensúly-ki­lengéseket okozhat. (Feljegy­zést érdemel ezzel kapcsola­tosan az a tény, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetében 69 állam van, amelyeknek la­kossága csekélyebb, mint New York város lakossága.) KIVONULÁS NIGÉRIÁBÓL EAST LANSING, Mich. A Michigan State Univer­­versjty, bejelentette, hogy a University of Nigéria-n dol­gozó személyzetének összes családtagjait evakuálták a ni­gériai egyetem székhelyéről. Nsukka-ból. Dr. Irving Wyeth az MSU­­Nigéri-i tanulmányi tervezet koordinátora elmondó tta, hogy 24 családtag máris el­hagyta Kelet Nigériát, mely a napokban elszakadt Nigé riától és önálló államnak nyil­vánította magát. Másik 42 családtagot Nsuk­ka-ból, Nigéria fővárosába, Lagosba szállítottak, ahon­nan repülőgépen visszatér­nek az Egyesült Államokba. Az MSU 26 tanácsadója to vábbra is a Nigéria-egyete­­men marad. A polgárháború küszöbön áll. Misszionáriusok kiutasítása PÁRIS, Franciaország. — Hetvenhat misszionárius, be­leértve papokat, szerzetese­ket és apácákat, érkezett Pá­rásba, akiket Sekou Toure el­nök kormánya kiutasított Guineából, a nemrégen füg­getlenné vált országból. A kiutasítás azzal kapcso­latban történt, hogy Sekou Toure afrikanizálni akarja a papságot és nem tűr meg fe­hér embert oktató pozícióban. A misszionáriusok nagy része francia, de volt közöttük sváj­ci és holland is. A mostani közelkeleti vál­ság egyik legérdekesebb jel­lemző vonása és jellegzetes­sége az, hogy ez a konfliktus voltaképpen már a bibliai időkben kezdődött. Amikor Ábrahám 90 esz­tendős volt, a Biblia szerint, az Ur megígérte, hogy “ezt a földet”, tehát Kánaánt, ne­ki és utódainak adja, örökös birtokul és tulajdonul. Abrahamnak volt egy fia, Izsák, akitől a zsidók erede­tüket származtatják. A Biblia szerint, az Ur meg­ismételte az Ábrahámnak tett ígéretet Izsák, majd annak fia, Jákob előtt is. Ábrahámnak azonban volt egy másik fia, Ishmail, aki­től viszont az arabok származ­tatják önmaguk eredetét. A Koran azt állítja: az Ur meg­ígérte Ishmailnak, hogy ő és leszármazottai fogják örököl­ni “ezt a földet.” Jelenleg, Izsák és Ishmail leszármazottai harcolnak a Kánaán földje feletti uralom ért, amelyet az arabok, ró­­ami nevén, Palesztinának, a zsidók pedig, Izraelnek ne­veznek. Érdekes hogy az arabok és a zsidók, valamikor közeli ro­konoknak, sőt, “fivéreknek” tekintették egymást. Az arabok vallása, az Iz­­lam, jelentős mértékben van a zsidó és keresztény hitre alapozva. Mohammed, az Iz­­lam megalapítója és prófétá­ja, az akkori többistenhit he­lyett, a mindenütt jelenlevő egy Isten hitére szólította fel követőit. Amikor Assyria és Babylo­nia megsemmisítette a bibliai Izraelt és Judaht, a zsidóság szétszóródott. Jeruzsálem, is­mét találhatunk perzsa kor­mányzat alatt élő zsidó egy­ségeket, a Krisztus születése előtti ötödik században. Palestine a hetedik szá­zadban került mohamedán uralom alá. A zsidó nacionalista moz­galom, a cionizmus, a tizen­kilencedik században kezdő­dött Kelet Európában, főként az orosz pogromok hatására. A zsidók meggyőződése az volt, hogy ha visszatérnek Izraelbe, az évezredek óta tartó üldöztetés elől nyugal­mat találnak. Amikor azonban 1949-ben a független Izrael megalapí­tására sor került, az arab vi­lág idegennek érezte a visz­­szatért “fivéreket” és vissza­térésüket indokolatlannak ta­lálta. Műkincs-mentés Jeruzsálemben NEW YORK — Egy ame­rikai hírszolgálati iroda je­lentette, hogy Franciaország egy művészeti szakértőt kül­dött Jeruzsálembe, hogy ott leszereljen tizenkét Marc Chagall által tervezett tem­plomi szinesüveg diszablakot, melyek a Közelkeleti ellensé­geskedések miatt veszélyben forogtak. Mrs. Mortimer Jacobson, a Hadassah országos elnöke elmondotta, hogy egy Char­les Marq nevű reims-i szak­értőt bíztak meg azzal, hogy leszerelje az ablakokat, s Ha dassah-Hebrew University orvosi központjának zsinagó­gájáról. Az ablakok Izrael 12 tör zsét ábrázolják és az ablako cat a francia Reimsben met­szették és festették, majd ki­állították Parisban és New Yorkban, mielőtt a zsinagógá ban felszerelték azokat. George Washingtoni meg kell borotválni WASHINGTON _ Az As­sociated Press nevű hírügy­nökség washingtoni irodája jelentette: Az amerikai postaügyi mi­nisztérium 1966 februárjában bocsátotta ki a George Wash­ington arcképével ellátott öt­centes bélyegeket. Nyomban ezután azonban, levelek ára­data érkezett a minisztérium­hoz. A levélírói felháborodva ki­fogásolták az “Ország' Aty­jának” arcát. Az első levél, amely alig néhány nappal az uj bélyeg kibocsátása után érkezett a postaügyi minisztériumhoz, kifogásolta, hogy a képen lát­ható Washington mindenek­előtt, borotválatlan, ezenkí­vül pedig arcát jókora szem­ölcsök éktelenitik el. Egyéb levelek más dolgo­kat kifogásoltak, mig végülis, Lawrence F. O’Brien, posta ügyi miniszter, elhatározta: November 17-én uj ötcen­tes bélyegeket bocsátanak ki, közben azonban “megborot­válják” George Washingtont és arcáról eltávolítják a szem­ölcsöket. Az uj Washington arc ki dolgozása már megtörtént, Steven Bohance nevű művész végezte el a borotválás és a szemölcstelenités feladatát. A dolgozó feleség értelmetlenül költ WASHINGTON — A UPI nevű hírügynökség washing­toni irodája közölte: a “Na­tional Cosumer Finance As­sociation” a közelmúltban ér­dekes statisztikai kimutatást hozott nyilvánosságra az ame­rikai dolgozó feleségekre vo­natkozóan. A kimutatás megállapítja, )gy az amerikai dolgozó fe­­eség, saját keresetének je­lentős részét, sajátmagára és mindenekelőtt, szükségtelen dolgokra költi el, keresete te­hát valójában alig járul hoz­zá a családi háztartáshoz. A kimutatás szerint az amerikai dolgozó feleségek főképpen a következőkre köl­tik el saját keresetüket: Alkohol, cigaretta, ruhák, utazások, mozi és ékszer. — Ezzel szemben a nem­dolgozó feleség szigorúan be­osztja férje keresetét és ta­karékoskodik — állapítja meg a “National Consumer Fi­nance Association” statiszti­kai kimutatása, amely — ilyen formán — egyáltalában nem hízelgő az amerikai dol­gozó feleségek szempontjából. A Sztalin-lány drága levelei NEW YORK. — Valóságos dollár-eső hull Sztálin leánya fejére, vagyonokat kap a memoárjáért, könyv- és lapkiadók Amerikában és Európában bősz licitációval felverték az árat, ittt rekord összeget fizetnek, ott rekord összeget ajánlanak és — sem itt, sem ott nem tudja a közönség — amely vég­eredményben a mesés tiszteletdijakat fizetni fogja —, hogy mi van abban az önéletrajzban. A könyv most van fordítás alatt és októberben fog megjelenni, akkor, amikor az oroszok megünneplik a “nagy bolsevik forradalom” félszázados év­fordulóját. Akik százezreket fizetnek a könyvért, alig tudják, 'hogy az mit tartalmaz. Egyik kiadó sem olvasta, nem is olvas­hatta, mert nem értenek oroszul. Egyelőre csak annyi szivár­gott ki, hogy a könyv csak nagyon kevés politikai leleple­zéssel szolgál és egyátalán, a politikát inkább csak érinti. Harper and Row, a newyorki kiadó, olyasféle nyilatkozatot tett, hogy a könyv színes, érzelmes, olyasféle, mint egy Tur­­genyev-regény. Egy különbség mindenesetre van: Turgenyev, a Parisban önkéntes száműzetésben élt nagy orosz regényíró sem regényen, sem memoáron nem keresett egymillió dollárt vagy többet ... A Sztalin-lány könyvének címe: “Húsz levél egy barát­hoz.” A húsz levél 80,000 szót tartalmaz. A licitálás még egyre folyik. Mig Amerikában már be­folyt a jeles hölgy kasszájába több mint 700,0000 dollár, Giorgio Mondadori olasz kiadó 850,00 dollárt ajánlott fel az európai kiadási jogért. De Szvetlána Allilueva Sztalina amerikai ügyvédje, a 77 éves Edward S. Greenbaum, ezt kevesli, inkább kiilön-külön akar alkudozni európai kiadókkal, ennél többet akar kisajtolni belőlük. EGY NAGY MAGYAR MŰVÉSZ FERENCZY BÉNI HALÁLA BUDAPEST. — Ferenczy Béni művész meghalt. Fájdalmas és tragikus mondat: pótolhatatlan veszte­ségről ad hirt. Barátai és tisztelői az alkotás, a művé­szet csodájaként emlegették. És az volt valóban. 1890. junius 18-án született Szentendrén. Apja, Fe­renczy Károly, a magyar festészetet megújító nagy­bányai iskola tagja, majd vezetője volt. Fia melette sajátította el a művészet alapjait: 1907-től 1910-ig járt a nagybányai kolónia iskolájába. Közben külföldi ta­nulmányutak szakították meg az iskolai éveket — Fi­renzében járt, majd Münchenben utazott. Innen Párizs­ba vitt tovább Ferenczy Béni útja s újabb tanulóévek következtek. Mesterei, a kor nagy szobrászai, Bour­delle és Archipenko voltak. Bécsben telepedett le, 12 évig élt az osztrák fő­városban. 1936-tól kezdve ismét Budapesten dolgozott. Mű­vészete uj kiteljedéshez érkezett, gyönyörű müvek sora került ki keze alól, olyanok, mint az 1937-ben mintázott Miklós, vagy az Atalanta. 1948-ban meg­mintázta nagyhatású Petőfi-szobrát, amely a nemes egyszerűséget, az emlékezés igazi realizmusát állí­totta a régi, az elcsépelt, a meghamisított Petőfi-kép helyébe. S ahogy az évek előre haladnak, következ­nek egymás után a nagyszerűnél nagyszerűbb mü­vek: 1952-ben Ferencsik János portréja és a Caritas, 1954-ben a Babits síremlék, 1955-ben a Géniusz, 1956- ban pedig a hatalmas, monumentális Ülő női akt. Aztán bekövetkezett a tragédia. Ferenczy Béni tizenegy évvel ezelőtt szélütést kapott. Megnémult és megbénult. Minden kapcsolata elveszett a külvi­lággal és sokáig mindenki azt hitte, hogy soha nem tér vissza az életbe. De feltámadt, a szó legszoro­sabb értelmében, újra teremtve önmagát, ujjáte­­remtve művészetét, immár az egyetlen kapcsolatát a külvilággal. Csak bal kezét tudta használni. Min­dent újra kellett tanulnia a rajzolást, a mintázást. És sikerült; megtörtént a csoda, az ember és a művé­szet csodája: Ferenczy Béni újra dolgozott. Akva­­relleket festett virágokról, fákról, az életről; szob­rokat és érmeket mintázott. Újra komponálta régi nagy témáját, a serdülő fiutestet is, s az uj szobor szebb és csodálatosabb lett előző müvénél. Legnagyobb kiállítása, életművének seregszem­léje 1959-ben nyílt meg a Nemzeti Szalonban, majd külföldi tárlatok sora következett. Közben részt vett a nagy hazai bemutatókon is — néhány hónapja pedig a Május 1. mozi előcsarnokában sorakoztatta fel uj rajzait. Emlékirata — az írás és kép — 1961- ben jelent meg. Élete a maga csodálatos ivével az igaz emberség hatalmát példázza, azt a hatalmat, amely legyőzi a test gyengeségeit, amely adni akar és tud minden­kinek ,amely megtisztít mindenkit. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom