Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-01-19 / 3. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY VOL. 54. ÉVFOLYAM No. 3. SZAM TRENTON. N J 53 ARA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, January 19, 1967 NT. SZABÓ ANDRAS KITÜNTETÉSE »ACKETTSTOWN, N. J. - A National Society of the THmg'htérő of the American Revolution — DAR — a napok­ban ünnepelte meg New Jer­sey állami osztálya megala­kulásának 75. évfordulóját. Ez alkalomból ez a hazafias szer­vezet Americanism Award ki tüntetéssel tisztelte meg Nt Szabó Andrást, az Alpha, N. J.-i presbiteriánus egyház lel­kipásztorát, mint kiemelkedő idegen származású amerikai polgárt. Szabó András 1910-ben, 15 éves korában került Ameriká­ba. A Bloomfield Theologica Seminaryt végezte, 1922-ber avatták pápá, 1923 óta állt a> alphai egyházközség élén, a múlt évben vonult nyugalom­ba. Papi működése mellett je lentős közéleti munkálkodást fejtett ki. Részese volt az Al­pha National Bank megalapi fásának, a közkönyvtár léte sitésének, segített a váró? sportpályája megteremtésé­ben, megszervezte az elsői Boy Scout csapatot, ujamerikáso kát a polgárosodásra előDészi­­tett, a depresszió éveiben nép­jóléti intézményekben volt te­vékeny, az 1956 októberi ma gyár szabadságharc menekült­jeit istápolta. ORVOSSÁG A TENGERI BETEGSÉG ELLEN TOKIO. — Japán tudósok felfedezték a tengeri beteg­ség gyógyitásánaik hatékony módját. Gjvehge szódaoldatot fecskendeztek a tengeri uta­zásra érzékeny személyek vé­náiba. Az injekció több nap ra biztosítja az immunitást. Jövedelmünk apad és nő WASHINGTON. - Ugyan­ikikor, amikor Johnson elnök a nemzet állapotáról szóié nagy beszámolójában újabb adóimegterihelést, 6 százalékos extra jövedelmi adót jelentett be, amerikai munkások milliói, nyugdíjasok és dolgozók, több jövedelemihez jutnak. A “feke­te levest’’ január 10-én szol­gálta fel nekünk LBJ, az há­rom héttel megelőzte az or­szágos minimális munkabér­­törvény múlt évben történi módosításának életbelépését, Február 1-től kezdve munká­sok több csoportja részére ma­gasabb bért ir elő az uj tör­vény. Mindjárt bevezetőben hangsúlyozni kell, hogy a mi­nimális bér emelése sokkal szé lesebbkörii és sokkal kiadó-; sabb, mint voltak a korábbi emelések. 1938 óta törvény szabja meg, hogy a munkások bizonyos csoportjai számára mi a minimális bér államközi viszonylatban, vagyis olyan ipari és üzleti vállalkozások részéről, amelyeknek működé­se átlépi az állami határokat és amelyeknek évi forgalma bizonyos összeget tesz ki. Hu­szonkilenc évvel ezelőtt, 1939- ban, az ilyenképpen kötelező ?n előirt órabér 25 cent volt: Ezt 1945-ben 40 centre emel-, te fel a törvény. 1948-ban 75 cent volt, 1955-ben 1 dollár, 1962-ben 1,15, 1964-ben 1,25, dollár volt a minimális óra­bér. És azt is meg kell említeni már bevezetőben, hogy vala­hányszor azt a ma szinte el képzelhetetlenül alacsony 25 centes órabért újabb törvény szerényen ás félénken meg­toldotta kis dájmokkal, felhar­sant bizonyos oldalról (az ol­vasó jól tudja, hogy *me!yiíi oldalról) a vészkiáltás: “Ebbe az amerikai üzleti világ bele­pusztul.” Az amerikai üzleti világ még egy alkalommal sem pusztult bele. Ellenkezőleg, az 1938 óta elmúlt években és évtizedekben az amerikai gaz­daság folyvást izmosodott, a minimális pluszokat a legese kélyebb megrázkódtatás nél­kül “elviselte”, sőt a vélt ve­szedelemből még profitált is mert a kisbérü munkások va­lamicskével magasabb jövedel­müket minden héten egész összegében kiadták s ezálta' az üzletek bevétele növeke­dett. A mostam, február 1-én kez­dődő magasabb órabérek évi 2000 millió dollár jövedelmi többi etett juttatnak milliók­nak és ez — könnyű kiszá­­mitani — évi 2000 millió dol­lár bevételi többletett jelent a béremelésbe “belepusztuló” üzleti világnak. Az uj órabérek gazdasági jelentőségét óriási számok jel­zik. íme; 1. A minimális bér-törvény már mostani közel 30 millió munkásra vonatkozott. Ezek eddig 1,25 órabért kaptak, február 1-től kezdve 1,40 dol­lárt kapnak. Amerikában több mint kétszer ennyi férfi é.< nő áll munkában, azoknak a milióknak órabére 1,40-en fe­lül--van. 2. További 8 millió munkás­ra most terjed ki a bél mini­mum törvény. Ezek számára 1 dollár a minimális órabére ás heti 44 óra után tulórabé is jár nekik. E csoportba tar­tozó munkások közt persze so kan vannak, akik már mosl is 1 dollárt vagy többet kap nak. 3. Az újonnan a törvény ha tálya alá került munkások kö zött lesz 390,000 mezőgazda­sági munkás. Ez az uj tör­vény legjelentősebb újítása amennyiben eddig farmmun zások nem estek ilyen törvény hatálya alá. Meg kell jegyez­ni, hogy ez nem vonatkozik minden “faimhand" munkás­ra, hanem csak oly nagy, úgy nevezett kereskedelmi farm ra, amelyek hét vagy több munkást foglalkoztatnak. Ez — jelentette ki a törvény alá írása alkalmával Johnson el­nök — csak a kezdeit, folyta­tása, kiterjesztése követke­zik. 4. Az uj törvényiek másik jelentősége az, hogylkiterjesz­­ti a minimális bért ai munká­sok és alkalmazottaik legin­kább elhanyagolt, legnagyobb mértékben nyomott ikategó­­riária: a kisüzleti alkalmazot­takra, a hotelek, vendéglők al­kalmazottaira, feltéve, hogy a hotel, stb. évi bevétee 500,000 dollár vagy több. Eddig 1 mil­lió dollár évi jövetelem volt az alsó határ és Lrmészete­­sen kisebb volt azoknak a vál­­latoknak száma, amelyek ily­­képpen minimális órabért fi­zetésére voltak kötelezve. Eb­be a csoportba most “fellé­pett” körülbelül 8 millió mun­kás és alkalmazott. 5. “Folytatása következik.” A már most a törvény kere­tébe tartozó munkások mini-A jövő Amerika a kristálygömbben WASHINGTON. - Politi­kusok és tudósok egyetérte­nek abban, hogy a mi korunk­ban és a jövőben az atombom­bánál is veszedelmesebb a túl­népesedés. Dr. Harrison Brown, a Ca­lifornia Institute - of Techno­logy földvegytan professzora, úgy véli, hogy ha a kezdetle­ges, fejlődésben levő orszá­gokban nem sikerül gátat vet­ni a mértéktelen népszaporo­dásnak, a fejlődés elkerülhe­tetlenül éhínséghez, pestishez nagy háíwn*ukhoz fog vezetni. Ez többé-fcevésbé az általános nézet, mert tudvalevő, hogy az elmaradott országokban az éhes szájak nagyobb mérték­ben sokasodnak, mint amily mértékben az élelmiszer ter­melést fejleszteni tudják. De nem közismert az a tény, hogy a túlnépesedés veszedelme még oly fejlett, iparosodott orszá­gokban is fennáll, mint Ame­rika. Brown professzor, a né pesedési probléma országosan elismert szaktekintélye, erre nézve igy nyilatkozott: Amerikában a szaporodás körülbelül évi 1,6 százalék. Ez most kissé csökkenőben van mégis egyike a legnagyobb­­fokú szaporodásnak iparilag fejlett országokban. Határo­zottan állítható, hogy Ameri­kában is nyugtalanító problé­ma lesz a következő évtize­dekben a népesség szaporodá­sa. A születési korban, 20 és 30 közt levő nők száma 1935-KIADÓ 5 szobás emeleti lakás, 75 dollárért. Tel.: 247-0707 (New Brunswick). ben 11 millió volt, 1970-ben előreláthatóan 15,5 millió és 1980-ban 20 millió lesz. Meg kell jegyezni, hogy a szüle­tésszabályozási mozgalom, — amely itt néhány éves.— eze­ket a számokat csökkentheti. De a nép sokasodásának irány­zata feltartózhatatlan. Hány lakosa lesz Amerikának 2000- Len ? A legvalószinübb számí­tás szerint körülbelül 340 mil­lió, legjobb esetben 300 mill- 6. Ha 300 milliónál több lako­sa lesz az országnak, az élet itt radikális változásokon fog átmenni. Megváltozik az or­szág képe. Az emberek milliói a városokban fognak tolonga­ni. Nem külön városok lesz­nek a mai értelemben, hanem lesz egy megszakítás nélküli szuper-város, a két tenger­partról kiindulva. És á szu­per-városokban meg fognak sokasodni a mai városok prob­lémái : mérgezett levegő, mér­gezett viz. Mit lőhet tenni ilyen előre­látható bajok megelőzésére? Ésszerű vízgazdálkodásra van szükség. Ennek még csak a kezdeteinél tartunk. Ma még van az országnak elegendő vi :e, még nem kell a tengervíz édeskésével foglalkozni. Ellen­ben szükséges lesz, hogy az emberek és az iparok, a gyá­rak oda telepedjenek át, hogy viz kellő mennyiségben ren­delkezésre áll. Problémák százai fognak elénk meredni. Ha az ország KIADÓ 5 szobás lakás fűtéssel, New Brunswickon, tel.: 545-6367. úgyszólván csupa város lesz honnan kapjuk a mezőgazda­­sági termékeket ? Elkerülhe­tetlen lesz a kormány beavat­kozása a túlságos városiasitás­­ba. Tilossá kell tenni a termő­földek beépítését házakkal és országutakkal. Ez előbb-utóbl a hagyományos amerikai pol­gári szabadságjogok csorbitá sához fog vezetni. Naivnak tetszik a kérdés hogy állami engedély lesz-e szükséges a “csecsemő-terme­léshez”. De komoly a feltevés, hogy a születéseket minden család az életviszonyokhoz al­kalmazkodva fogja megter­vezni. Már ma is jeleit látjuk ennek, már ma is egyre töb­ben inkább autót és házat akarnak, mint gyermeket. Ez, ha nem is állítja le a szaporo­dást, mindenesetre lelassítja Persze az állam is beleszól­hat ebbe, például azzal, hogy csökkenti a számfeletti csa­ládok jövedelmi adó kedvez­ményeit, módosítja a gyerme­kek számának arányában csökkenő adót. A népszaporodás kiélesiti a faji ellentéteket. Ma a nége rek szaporodása felülhaladja a fehérek szaporodását, és nem valószínű, hogy ezen az arányon lényeges változás fog oeállni. A közlekedésben is radiká­lis változásnak kell beállni KIADÓ 3 szobás lakás, fűtéssel, házaspárnak, vagy egyedülálló személynek 75 dollárért. Cím: 79 North Dover Ave., Somerset, N. J., tel.: 247-5916. Több autó több torlódást okoz. A közlekedési probléma meg­oldására csak a tömegközleke­dés — autóbusz, vasút — al­kalmas. A régi városok — csaknem valamennyi nagyobb város — idejétmúlt közleke­désre voltak alapítva. Uj vá­rosok, külvárosok építéséné már fő szempont kell legyen a jó közlekedés biztosítása. Az Országos Tudományos Akadémia egy bizottsága fel­vetette az eszmét, hogy épi-. teni kellene egy-két próba-vá­rost, amelyekben aztán to­vább lehetne kísérletezni. Ez a kormánynak és a privát gaz­daságnak együttes feladata lenne. Az uj építésügyi mi­nisztérium már foglalkozik ez­zel a problémával. Attól nem kell tartani, hogy az amerikai népnek nem lesz elegendő élelme. Mi személyen­ként többet produkálunk, mint bármely más nemzet. Persze az állatokat is etetni, hizlalni kell és ez csökkenti az emberi fogyasztásira szükséges ter­mékek mennyiségét. Nincs ki­zárva, hogy a későbbi jövőben hushiány lesz Amerikában. De sz nem az utolsó szó; az éle­lem-technológia fejlődik és le­­hetséegs lesz zöldségből oly élelmiszert készíteni, amely ugyanúgy ízlik, mint a hús. Nagyjából ezt mutatja a kristálytömb, amelyben Ame­rika jövő képét láthatjuk. De maradjunk a mánál. Ma az a helyzet, hogy a népesedési és élelemellátási helyzet Ameri­kában jobb, mint a világon ál tálában és semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy a jö­vőben is az első helyet fogjuk elfoglalni. mális órabére egy év múlva 968. február 1-én 1,40 dől árról 1,60-ra emelkedik. Auto­­natikusan 5,900,000 munkás éré erre a szintre fog ernel­­;edni. Akik ez évben kerül ;ek a törvény hatálya afiá: azoknak órabére az idei 1 dol­­ir helyett 1,15 dollárt kap­lak és tulórabérre jogosultak esznek nem heti 44 óra után, íanom heti 42 óra után. Mindezek a béremelések ja­jára fognak válni azoknak, akik közvetlenül kapják a cénteki csekkeket és azoknak az üzleteknek, amelyekben a munkások már péntek dél utántól kezdve az utolsó cen­­;ig kiadják. De a törvényben előirt mi­nimális órabér nem az utolsó szó. “Szó szót követ.” Minden üzletben, minden üzemben vannak minimálison felüli munkások és alkalmazottak. Semmi kétség, hogy ezek — milliók — ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a megfelelően magasabb bérük és fizetésük továbbra is megfelelően ma­gasabbak maradjanak, az. arány a kisebb és nagyobb bé­rek és fizetések közt változat lan maradjon. Más szóval: a magasabb fizetésű munkások béremelést' fognak követelni... ás fognak (legalábbis a szer­vezett munkások) kapni, mert ezeknek van egy fegyverük amely élesebb, mint a legéle­sebb kard: a szrájk törvénye sitett joga. Ezeknek a mini­­mumon-felüli munkásoknak és alkalmazottaknak válható fi­­etésemelései a fent emlitettt 2000. millió dolláron felül száz­milliókkal fogják növelni a la­kosság vásárlóképességét é? az üzletek bevételét, no meg az ipari termelést is. Kisebb üzletek, melyek küsz­ködnek, persze nem fogadják örömmel a béremeléseket. És áremelkedésekre is kell számítani, mert sóik esetben a magasabb munkabéreket az ipari és az üzleti vállalatok át fogják háritani a vevőkre. ❖ ❖ ❖ Millióknak több jövedelmük lesz és mindenki több adót fog fizetni. IDEGEN ÁLLAMPOLGÁROK JELENTKEZNI KÖTELESEK JANUÁR HÓ VÉGÉIG VÉGÉTÉRT EGY KALANDOS ELET MADRID, Spanyolország — A most 53 éves Mohammed Chider jól ismert és rettegett algériai politikus volt, az al­gériai szabadság-mozgalom egyik alapitója, aki még 1962- ben Algéria függetlenségének Franciaországtól való elnye­rése után, az FLN állami párt­nak főtitkára volt. Chider 1963-ban halálosan összeveszett az akkori algé­riai miniszterelnökikel Ben Bellával és az életét féltvén Svájcba szökött, de magával vitte a pártkasszát is, mely­ben akkor 12 millió dollár volt. Az algériai kormány kíván­ságára Svájc kiutasította Chi­­dert, aki a spanyol fővárosba költözött és azóta ott élt. Né­­hánnyal nappal ezelőtt egy merénylő pisztoly-golyó j a végzett vele. A SZENÁTOR IS IR WASHINGTON — Ralph Yarborough, texasi demokra­ta szenátor, szintén könyvet ir. A könyv tárgya: John F. Kennedy végzetes texasi útja. DR. W. ZOLTÁN Optometrist, magyar szemész, újból állandóan rendelőjében van, 133 Albany SÍ., New Brunswick, N. J. Minden amerikai lakosna’ aki nem amerikai állampolgf kötelessége lakáscímét, akár változott 1966 folyamán, aká nem, január végéig bejelen teni a Bevándorlási és Honosí­tási Hivatalnak. Kivételt csak külföldi diplomaták és az Egyesült Nemzetek szolgála­tában álló személyek képez­nek. A bejelentés egy kártyán történik, amelyet minden pos­tahivatalban meg lehet kap ni, úgyszintén a Bevándorlás' Hivatalban. A kártya neve1 Address Report Card, Form [-53. Ezt pontosan ki kell töl­teni, aztán ugyanott, ahol kap­ták, személyesen kell átdani. Nem szabad posta utján kül­­ieni. Aki betegség miatt vagy más okból nem viheti oda sze­mélyesen, más valakit meg bizhat ezzel. A lakhelyen kivül be kell Ír­ni a következő adatokat: Hol ás mikor lépett Amerika föld­iére. Hol született, mely ál lamnak polgára. Be kell Írni Mien Registration számát. Akik időleges beutazási en­gedély alapján tartózkodnak az országban, az Alien Regist •ation Number számára kije­­ölt helyen ezt Írják be: NONIMMIGRANT. Aki pedig csak nemrég jött az országba ás még nem kapott Alien Re­gistration kártyát, ezt Írja be: NOT RECEIVED. Ha a kár tyáját elvesztette, ezt Írja LOST és azonnal kérjen uj kártyát a Bevándorlási Hiva táltól. A bejelentés utolsó határ­napja január 31, kell. Aki be­jelentési kötelezettségét elmu­lasztja, arra esetleg letartóz tatás és deportálás vár. A Bevándorlási Hivatal ké minden amerikai állampolgárt is, akire ez a bejelentési köte­lezettség természetesen nem vonatkozik: hívják fel nem­­polgár ismerőseik figyelmét erre a fontos törvényi kötele­zettségre. * * * További fontos tudnivalók-14 éven aluli gyermekei Address Report kártyáját szü­le”' vagy gyámjaik töltik ki. TITKOS FEGYVER SZÁLLÍTÁS YAOUNDE, Kamerun, Afri­ka. —Két amerikait pénzbün­tetésre ítéltek Kamerunban, mivel az ország fölött repü­lőgépen titokban fegyvert szállítottak. A gép, mely 1000 könnyű gépfegyvert szállított, kény­szerleszállást végzett Kame­run északi részén, mert kifo­gyott a gazolinja. A gép tu­lajdonosát, Menry Whartont. aki azt mondta, hogy Brook lyn, N. Y.-ban született, de je­lenleg Nyugat Németország ban lakik, 80 dollárra, a gép pilótáját, Orvis Nelsont, Dan­ville, Calif.-ból 400 dollárra Ítélték. A gép, egy DC4, a fegyvereket Hollandiából, Ni­gériába szállította. Aki a múl év januárjában a jelentkezést valami okból el­mulasztotta, az elkövetett hi­bát ne tetézze ujjal, hanem most januárban teljesítse kö­telességét. Egy múlt mulasz­tást még elnéznek, de több mulasztás súlyos következmé­nyekkel járhat. Aki januárban külföldön tartózkodott, hazatérése után tiz napon belül köteles az Add­ress Report kártyát kitölteni ás a Bevándorlási Hivatalnál benyújtani. Látogatók, diákok, üzletem­berek, matrózok, akik csak ideiglenesen tai tózkodnak az országban, jelentkezésre köte­lesek, ha január elsején itt voltaik. Minden nem-polgár jelent­kezni tartozik, még ha 50 vagy több év óta él Ameriká­ban. Akik zárt intézetben vannak anuárban, azok -helyett a be­jelentést a felügyeleti sze­mélyzet végzi el. Aki a januárvégi határidő után lakást változtat, uj cí­mét köteles tiz napon belül a Bevándorlási Hivatallal közöl­ni. Aki január 31 után külföld­ből tér vissza az országba, az :sakis a Bevándorlási Hivatal­ban jelentkezhet, mert a pos­tahivatalokban január 31 után Address Report kártyákat uár nem lehet kapni. * * * CLEVELAND, Ohio. — Ra­domir Eric 51 éves jugoszláv lakásába bekopogtatott az FBI embere és kérdezte, miért nem jelentkezett tavaly januárban is két előző januárban? Azt felelte Radomir, hogy az Ame­rikába érkezése utáni 12 év­ben eleget tett alien registra­­tion kötelezettségének, de az utóbbi három évben nagyon busy volt, nem ért rá kitölte­ni az Address Report kártyát. Az FBI embere mindjárt be­vitte őt a Federal Buildingbe, a U. S. Marshal hivatalába, ott letartóztatásba került s csak 250 dollár biztosíték elle­nében szabadult a megyei fog­házból, szövetségi foglyok ide­iglenes hajlékából. Radomir nemsokára a szö­vetségi bíróság elé kerül, ahol i törvény szerint 30 napi fog­házat és 200 dollár pénzbírsá­got kaphat, időközben a Be­vándorlási és Honosítási Hi­vatal nyomozza Radomir múlt­ját. Miután a bíróságtól meg­kapja büntetését, a Beván­­törlési Hivatal megindítja a deportálási eljárást Radomir ellen. Thomas M. Pederson, á cle­velandi Bevándorlási Hivatal ‘’önöké ezzel az esettel kap­csolatban kijelentette, hogy csak kevesen mulasztják el a januári idegen-jelentkezést. Némelyek tudatlanságból mu­lasztják ezt el, de vannak olya­nok is, akiknek okuk van ar­ra, hogy a hatóságok elől el­rejtőzzenek. HÁZIMUNKÁRA keresek heti 1 napra, vagy heti két fél napra állandó munkaerőt New Bruns­wick körzetében. Tel.: 249-0770 GYAKORLAT nem szükséges ahhoz, hogy "Avon Lady" lehes­sen. Telefonáljon még ma a to­vábbi részletek irányában, ho­gyan kereshet extra dollárokat. Hivja: New Brunswick környé­kén KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, AIleniown-Belhlehem környékén 432-0916 számot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom