Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-05-11 / 19. szám
AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG VOL. 54. ÉVFOLYAM No. 19. SZÁM ARA 20c-SINGLE COPY 20e TRENTON. N J Külföldi segélyt kap Amerika LONDON —A London School of Economics gazdasági főiskola tanára Dr. Richard Titmuss arról az évek óta Angliát és más országokat nyugtalanító jelenségről tartott előadást, hogy tanult, képzett embereket, tudósokat, technikusokat Amerika “felszív” a világ sok részébo). Ezek az intellektuelek azért vándorolnak Amerikába, mert ott több tudományos és anyagi lehetőség nyílik számukra: több kísérleti intézet, laboratórium, jobb felszerelés és — több fizetés. Lényegében nem mondott újat Prof. Titmuss, de uj fogalmazást adott a jólismert problémának. Azt mondta : Ez a külföldi segély Amerikának. Amerikai hivatalos nyelven “külföldi segély” azt jelenti, hogy Amerika a világ elmaradott, fejlődésben levő, részben nélkülözésnek kitett népei számára gazdasági, financiális és technikai segélyt nyújt, dollárbillióikkal segít — önzetlenül és saját érdekből — idegen országokat. De, fejtegette tovább Titmuss profeszszor: ha számba vess ük azt az értéket, amit a külföldi értelmiségiek képviselnek, azt mondhatjuk, hogy Amerika nemcsak ad, hanem kap is külföldi segélyt. Mégpedig anynyit kap, amennyit ad. Az Amerikába özönlő tehetségek kitanitottsága és továbbképzése a hazai kormányoknak billiókba került, Amerika te hát ezáltal billiókkal gazdagodott. Igaz, mondta Hiram L. Fong hawaii szenátor. És igaz az is, hogy Amerikának erre az intellektuel-bevándorlásra nagyonis szüksége van. Mert “a mi iskoláink nem tudnak anynyi tanult, képzett embert produkálni, amennyire az amerikai társadalomnak szüksége van.” Fong szenátor három és fél billió dollárra becsüli Amerika nyereségét e bevándorlás folytán 1952 és 1902 közt. Titínuss professzor szerint Amerika 1949 óta 100,000 tudóst, technikust, mérnököt, orvost toborzott külföldön és négy billió dollárt takarított meg azáltal, hogy ezeknek az embereknek tanittatási költségeit nem kellett fedeznie. A doktor-bevándorlás mértéke különösen nagy és meglepő: az amerikai egyetemekről évente kikerülő orvosok számát 20 százalékkal megtoldják a külföldről jött orvosok. Az angol lapokban gyakran jelennek meg hirdetések, amelyekkel amerikai ipari vállalatok szakmunkásokat toboroznak. A londoni televízión egy amerikai “ipari toborzó” szót emelt ennek védelmiében, azt fejtegette, hogy nem lehet kifogásolni szabad emberek szabad elhatározását, hogy hol akarnak szerencsét próbálni, maguknak jobb megélhetést biztosítani. De “védőbeszédek” hangzottak el angol részről is. Sár Alec Douglas-Home a kölcsönösség elvét és tényét hangoztatta: Anglia nem panaszkodhat olyasmiért, amit maga is cselekszik; Anglia orvosokat rekrutál Indiában és Pakisztánban. Egyáltalán — mondta az angol miniszter —, Anglia mindig is exportálta kiváló fiait a világ minden részébe. Ha most ellenkező irányba akarja Anglia terelni a vándorlást, csökkenteni kellene a jövedelmi adó terhét. Másrészt szükséges lenne valamilyen nemzetközi akció annak megakadályozására, hogy a szegényebb országok elveszítsék tanult, képzett néprétegüket. ❖ * # WASHINGTON. — A kétoldali, kétirányú “külföldi segély” problémájával nagyon komolyan foglalkoznak amerikai hivatalos és privát tényezők. A Nemzetközi Közoktatási és Kulturális Tanács két éven át tanulmányozta a kérdést és az esetleg szükséges orvoslási módozatokat. Hogy milyen mélyreható és nagyvonalú volt ez a tanulmányozás, arról fogalmat ad a Tanács résztvevőinek névsora. Képviselve volt a tanácsban: a U. S. külügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, az egészségügyi és népjóléti minisztérium, a költségvetési hivatal, a U. S. Information Agency, a Smithsonian Institution, az Agency for Inter-A Bevándorlási Muzeum 1969 nyarán nyílik meg a Szabadságszobor lábánál NEW YORK — Évek óta folynak az előkészületek az Amerikai Bevándorlási Muzeum megteremtésére, amelyet a New York kikötőjében álló Statue of Liberty lábánál épitenek. Ebben a múzeumban lesz kiállítva a gazdag dokumentációs anyag, amely az amerikai bevándorlás egész történetét tárja a látogatók elé és szemlélteti a bevándorlók millióinak szerepét a mai nagy, gazdag és hatalmas Egyesült Államok felépítésében. A muzeumalapitási mozgalom kezdeményezői és megszervezői kezdettől fogva úgy tervezték, hogy a költségeket legalábbis részben a nagyközönség fedezze pénzbeli hozzájárulásokkal, azzal a meggondolással, hogy amit a bevándorlók alkottak, az mindnyájunknak életét szebbé és jobbá teszi. Kisebb-nagyobb összegek be is érkeztek az évek folyamán, de mivel dollármilliókra van szükség, a kormány is hozzájárul a költségek fedezéséhez. A kormány illetékes szerve a National Park Service. 1954 óta egyének, alapítványok és a kormány összesen 2,142,231 dollárt adtak össze s most még kerek egymillió dollárra van szükség. Ennek az összegnek felét a Park Service adja, másik felét egyénektől, egyesületektől, alapítványoktól várják. Ha, mint remélik, ez a félmillió dollár társadalmi adomány beérkezik, a muzeum 1969 nyarán megnyílik és fogadhatja a bevándorlók utódainak — az egész nemzetnek — látogatását. national Development. A Tanács most közzétette jelentését. Arra az eredményre jutott, hogy csakugyan van többé-k evésbe nyugtalanító intellektuel-elvándorlás fejlett és fejlődésben levő országokból, de ez az elvándorlás nem fenyegeti komolyan más nemzetek gazdasági és tudományos fejlődését. Túlzott az a felfogás, hogy az amerikai kormány és az amerikai ipari vállalatok azzal, hogy tanult embereket az országba behívnák és bebocsátanak, Amerika technológiai uralmát akarják erősíteni más nemzetek rovására, gyengítve más nemzetek gazdasági és technikai versenyképességét. A kritizált vándorlás számadatai bizonyítják, hogy több a mint 30,000 intellektuel bevándorló közül a múlt évben több mint 70 százalék nem elmaradott, hanem fejlett országokból jött, 40 százalék Európából. Nem helytálló az a panasz, hogy a nemzetközi diák-, tanár- és tudóscsereakciók során a külföldről jöttékét itt tartják; ellenkezőleg, a múlt évben az ilyen cseredntellektuelek közül csak egy százalék kapott engedélyt állandó itt tartózkodásra. A privát programok során meghívottak közül többen maradtak itt, körülbelül 9 százalék. Ami azt a kérdést illeti, hogy milyen törvényes eszközökkel igyekezzék Amerika ezt a bevándorlást korlátozni, a Tanács hivatkozik arra, hogy a - vándorlási szabadság mindig alapvető elve volt az amerikai politikának. Amerika a bajok enyhítésére annyit tehet, hogy elősegíti az elmaradott nemzetek gazdasági és technológiai fejlődését, a közoktatást, a tudományos munkálkodást. * * * LONDON.— Anthony Wedgwood Benn, a technológiai minisztérium vezetője, hivatalos védőakciót jelentett be az elvándorlás hátrányainak csökkentésiébe; Angliába csalogatni amerikai egyetemet végzett amerikaiakat és angolokat. Komoly akció lesz ez, a tudós- és technikus-cserét végző toborzóvállalatnak 210 ezer dollárt szavaztak meg három évre. Ennek a vállalatnak irodái lesznek New Yorkban és Londonban, később San Franciscóban és Torontóban is. Mi fogja a kiszemelteket arra késztetni, hogy Angliában munkálkodjanak? A fizetés kevesebb lesz, például, aki PH. D. diplomát szerzett, Amerikában lő,000 dollár fizetésre számíthat, Angliában csak 4200 dollárra; de Angliában izgalmasan érdekes problémák megoldása vár reájuk és a teljesítmény öröme kiegészíti a szerényebb jövedelmet. Az elkövetkező évtizedben a tudomány és a technológia csodái fognak megszületni Angliában, jósolta a miniszter. ZHIVAGO ÉRDEKÉBEN MOSZKVA — Néhány fiatal iró mozgalmat indított annak érdekében, hogy Boris Pasternak “Dr. Zhivago” című, világhírű regénye, végre a Szovjetunióban is megjelenjék. KIADÓ 3 szobás lakás, bútorozva, vagy üresen. New Brunswickon, szép helyen. Telefon: KI 5-2980. Charles herceg, angol trónörökös elhajt egy szinielőadásról Londonban, egy ismeretlen, szőke társnővel. Thursday, May 11, 1967 Anyák Napjára Esdvo kérlak édes Atyám Halld meg rz én forró imám. Melyet most ajkamra vessek Az anyákért esedezek. E mai nap Anyák Napja, 7.k nékünk életet adtak, 2s bennünket ápolgaltak. Imádkozni tanítottak. Sok éjt-napot eggyé tettek Mig bennünket felneveltek; Betegségünkben ápoltak. Agyunk előtt virrasztónak ... Óh, ti anyák, ti kedvesek, Angyal-sziv lakik bennetek. Ki'- soha el nem fáradtok. Értünk is imádkozzatok. Édes Istenem, áldott légy itt e földi angyalokért. Adjál nekik egészséget. Erős hitet, békességet. Hol vannak az öregek? WASHINGTON. - Két éve múlt, hogy Johnson elnök aláírta az Older Americans Act nevű törvényt és akiknek javát ez a törvény célozza, azokat mindmáig nem sikerült maradéktalanul felkutatni. Sokan, nagyon sokan vannak köztük elfeledettek, a környezettől elszigeteltek, baráttalanok, nélkülözők, betegek és bénák. Ezeknek a jellemzéseiknek angol szavaiból, a szavak kezdőbetűiből alkották meg a FIND mesterséges szót s a társadalom eme mostoháinak felkeresésére,, a róluk való gondoskodás a National Council on Aging feladata. Különös, hogy keresni kel! őket, hiszen itt vannak, a szemünk előtt, közöttünk járnak. Miről ismerhetek fel a segítésre szorulóik ? Már 19ől-ben az öregek problémáival foglalkozó White House Conference on Aging megállapitotta: “Még csak a kezdet kezdetén állunk, még nem ismerjük a változásokat, amelyek az idős emberek életében és szociális helyzetükben beállnak. Minden öreg ember ismerte a fiatalságot, de fiatal emberek még sohasem tapasztalták, hogy mit jelent az öregség. A fiatalabbakkal meg kell értetni az öregek problémáit.” Amerikában ma 19 millió 65 éves vagy idősebb férfi és nő van. Ezek közül körülbelül 6 millió szegénységben, elhagyatottan él a nagyobb városokban. A 65-ön felüliek száma egyre nő, századunk elején 3 millió volt, ma több mint 19 millip. A század elején az összlakosságnak 4,1 százaléka volt öreg, 1965-ben (az utolsó évben, amelyre vonatkozó hiteles adatok rendelkezésre -állnak) 9,4 százalék. Eszerint most körülbelül minden tizedik amerikai az időseg kategóriájába tartozik. És az öregek számaránya folytonosan növekszik. A statisztikusok számitása szerint busz éven belül 26 millió lesz a 65-ön felüliek száma. California és New York államban 2 millióval többen lesznek. Több mint 1 milliós többletre számítanak a következő államokban: Pennsylvania, Ohio, Illinois, Texas, Florida. Ma kilenc államban a lakosságnak 11 vagy több szá-MUNKAALKALOM NŐKNEK DALLAROK, KORLÁTLANUL! Megszerezheti, mint egy Avon Lady! A részletekre nézve otthonában történő megbeszélés végett telefonáljon még ma: New Brunswick környékén KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Allentown- Bethlehem környékén 432-0916 számra. lalékát teszik a 6ő-ön felüliek. Ezek az “öregek államai”: Maine, Vermont, Massachusetts, Florida, Iowa, Missouri, Kansas, Nebraska és South Dakota. * * * Amíg nem tudjuk “leltározni” az öregeket, általánosságban kell velük foglalkozni. Hogyan, miből élnek? Sokan, egyre többen vannak köztük olyanok, akik a közösség segítségére nem szorulnak, mert kényelmes megélhetésük biztosítva van. Akik ebbe a felső csoportba tartoznak, azoknak van vagyonuk, megtakarított pénzük, privát nyugdijuk. Ezek a felső osztálybeliek megtervezték az életüket. Tudták, hogy a Social Security nyugdíj egymakában nem lesz elegendő, ezért felkészültek az önellátásra, nem szorulnak teljesen a Social Security nyugdíjra. A másik, sokkal nagyobb csoportban vannak azok, akik minden hónap harmadik napjára várva várják a világoskék csekket, létfenntartásuk egyedüli biztosítékát. Az átlagos Social Security csekk siralmasan csekély — havi 85 dollárra van kiállítva. Ha az ezt megpotló közsegélyt és esetleges kis privát nyugdijat hozzászámítj uik, az évi 2500 dolláros szegénységi vonal alatt élnek. Hat millió a számuk. Nemcsak az a bajuk hogy kevés a pénzük, hanem ők a kiválasztott áldozatai a bőbeszédű salesmaneknek és szélhámosoknak, kuruzslóknak. Tagadhatatlan, történik róluk gondoskodás. A Social Security nyugdijat a kongreszszus időnként emeli. Ez segít, de nem, eleget. Most Johnson 4nők a 90-ik kongresszusnak átlag 20 százalékos emelést ajánl. Ez csak részben pótolja az emelkedett megélhetési költségeket. A nyugdij mindig a létfenntartási költségek mögött kullog. Például: 1954 és 1966 közt a nyugdij 14,1 százalékkal nőtt, ellenben a megélhetés költségei 21,9 százalékkal növekedtek. Többet segít a privát vállalati és unió nyugdij. A privát nyugdij alapok az utóbbi évtizedekben megsokszorozódtak. 1935-ben — abban az évben, amikor a Roosevelt nevéhez fűződő népjóléti kormányzat a Social Security törvénnyel kezdetét vette — 1100 vállalatnál volt privát nyugdij alap és az ebben részesültek száma 2,2 millió volt. Ma több mint 25,000 nyugdij alap 23 millió munkásnak nyújt a Social Security nyugdijat megpótló jövedelmet. * ❖ * íme, néhány érdekesebb statisztikai adat; 2,7 millió idős ember egyedül él és évi jövedelmük 1500 dollár alatt van. A legtöbb öreg ember házasságban élt. Most csaknem kétszerannyi özvegy asszony van, mint özvegy férfi. Az öregek összjövedelme évi 40 billió dollár, amit legnagyobbrószben hónapról hónapra elköltenek. Betegség, sok esetben ho.szszantartó betegség az öregek legnagyobb baja, amelyen most valamiképpen enyhít a nem teljesen ingyenes Medicare kórházi és orvosi biztosítás. Legyen boldog az életek. Könny ne áztassa szemüket. Gyermekikbe adj jó szivet. Hogy tiszteljék, szeressék őket! Remegő kézzel irta: Özv. Cseresznye Istvánná KOPPENHÁGA. - A dán főváros megalapításának 800 évi jubileumát olyan ünnepséggel ülik meg, amilyen még sohasem volt a világon. A Stroeget utcában, a város üzleti negyedének főutcáján mérföld hosszú asztalt állítanak fel és mindenki, akinek sikerül az asztalnál helyet kapni, a város vendége lesz. Felszolgálnak 60,000 korsó sört, 40.000 csésze kávét és teát, 40.000 porció palacsintát. A nagy városi lakoma junius 16- án lesz, csak ezen az egy; napon. TAKARÍTÓNŐT keresünk, heti 1 napra. Két felnőtt van a házban. Telefon: FU 8-4349 (Rahway) Philadelphiát kiássák a föld alól AMMAN, Jordan. — A Hasemita Jordán arab királyság fővárosa alatt évezredek homoktengere mélyében fekszik Philadelphia város, amelyet most kiásnak arab és amerikai régészek. A munkát már megkezdték amerikai részről a J. S. National Parks régész szakértői dolgoznak Ammanban is környékén. Régi, ősrégi város ez a Philadelphia, amelyet 2000 év előtt Ptolemeus Philadelphus egyiptomi királyról nevezték el. Akkor a görög—egyiptomi katonaság végvára volt, kelőbb, a római érában, legdélibb városa volt a Római Decaxüisnak, 10 városból álló csoportnak, amelyet Pompejus .Kr. e. 64-ben alapított. Még régebben és mélyebben Philadelphia alatt van Rabbath Ammon város, ahová Dávid király küldte harcba a hittita Uríát, 3000 évvel ezelőtt, Batjeba ellen. És még ennél is régibb emlékek a vízforrások, -aelyek Amman főváros vízellátását biztosítják; ezeknek eredete a kőkorszakba nyúlik vissza, több mint 6000 éves múltba. Amman városban és az ország más részeiben is csupa ősi emléket rejt a föld méhe és ősrégi épületeket egymásután kiásnak a homoktenger alól. Olyasféle kincs ez, mint más arab országok olaj gazdagsága, gazdagítja az ifjú király és népe kincstárát. Az idegenforgalomból származó jövedélem az utóbbi tiz évben 10 millió dollárról 32 millióra emelkedett s a U. S. Agency for International Development becslése szerint 1970-ig 70 millió dollárt fog elérni. A “Philadelphia Terv” megvalósitása sok év fáradozásának és áldozatának eredménye lesz, 1970 után. Az ásatások útjában vannak Amman uj, modern épületei, amelyeket meg kell vásárolni, hogy aztán lerombolhassák. Éppen a város centruma alatt volt egykoron Philadelphia fóruma, attól délre a római szinlház. Ez Jordán legnagyobb idegenforgalmi látványossága, méltó párja a római Colosseumnak: 5000 személyt fogadott be. Valamivel odébb van Rabbath Ammon város szélén a fellegvár. Ötven év előtt mindezeknek a kincseknek kiásása könynyü lett volna, mert akkor Amman még falu volt, homok, amerre a szem ellátott, és csak itt-ott bújtak ki a homoktengerből egy-egy eltemetett ut oszlopsorai. Ezekre már 190'6-ban felfigyeltek a régészek. Az ásatások első áldozatainak egyike lesz a 40 év előtt épült Philadelphia Hotel. A tulajdonosnak a város szélén levő dombok egyikén fogják felépíteni az uj hotelt, 200 szobával. 1 eves jubileum
