Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-04-20 / 16. szám

Thursday, April 20, 1967 > ÜGYETLENSÉG 7. OLDAL A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM KIÁLTVÁNYA A Kereszt és Kard Mozga­lom országos konferenciát tar­tott New Jerseyben, amelyen körülbelül húszán jelentek meg az ország minden részé­ből. A konferencia megvitat­ta az Amerikai Miagyar (Szö­vetség phi.lade'(Jhiaii határo­zata által kiváltott széleskö­rű kritikát és egy kiáltványt fogalmaztak meg, amely tel­jes mértékben támogatja a philadelphiai határozatot. A kiáltvány szövegét nem ad­juk le teljes egészében, mert csak olajat önt a tűzre. Egyéb­ként ia lényeget a követke­zőkben foglalhatjuk össze: 1. A Kereszt és Kard Moz­galom elitéi és veszélyesnek nyilvánít minden koexisten­­ciális kísérletet az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zött, vagyis nem helyesli Johnson elnök “hídépítési” tö­rekvését az “east—west” kö­zött. 2. Az Amerikai Magyar Szö­vetség philadelphiai határo­zatát támogatja, amely auto­matikusan kizár a szövetség* bői mindenkit, aki a jonbsoni hitíépités szellemében “bármi­lyen politikai, gazdasági, kul­turális, vagy vallási kapcsolat i ban” áll a magyar rendszerrel. A kiáltvány egyik paragrafu­sa azonban viszont homlok­­egyenest ellentmond az előbb idézett állásfoglalásnak. Az ellentmondó paragrafus szó­szerinti szövege itt követke­zik : "A magyarság otthoni, ön­magát nem elkötelezett érté­keivel szabad földön találkoz­hatunk, egyetemes magyar sorskérd éseket m egbesz élhe­tünk, bogy ezáltal a magyar politikai emigráció elengedhe­tetlen feltételeit az otthoni magyarság sorsának javításá­ra, tudomásukra hozzuk. Gon­dolunk itt elsősorban szellemi emberekre, munkásokra, tudó­sokra, Írókra, művészekre, or­vosokra, szociológusokra, kü­lönösen az ‘abortusz-kérdés’ ismerőire, mindazokra, kiknek a magyarság pusztulása fáj, s ezt még a mai rendszerben is lehetőség szerint megvallják. Természetes, hogy ilyen jól előkészített tárgyaláson nem egyének, hanem csak válasz­tott szervezeti vezetők, szak­­érteik vehetnek részt közös el­határozás alapján.” A kiáltványt a következők Írták alá: Vasvári Zoltán KKM veze­tője; vitéz Serényi István KKM. USA, Kelet kér. v.; Fa­zekas Ferenc KKM. USA, kö­zép kér. v.; Dr. Wáczek Fe­renc KKM. USA, nyugat kér. v.; Szántó János KKM főtit­kár; Andreánszky Károly Ta­nulmányi oszt. v.; Dr. Udvar - dy Tibor, Erdélyi Biz. v.; Hor­váth Márton int. biz. tag; Dr. Kollarits Béla int. biz. tag; Bagó Gyula int. biz. tag; vi­téz Arady Vigh Mihály szer­­vezetési oszt. v.; Ut*ay Nándor gazdasági munka csop. v.; d.ntik Antal, ifjúság képvi­selője. Még kilátszanak a parkoló mérők a vizből Eau Claire, Wis.-ban. A MÁSIK KODÁLY: A VALLÁSOS EMBER Mindszenty ünnepély a Szent István templomban Weber Tibor Április 16-án, vasárnap dé után Mindszenty József bíbo­ros, hercegprímás hetvenötö­­dik születésnapján a Szent István magyar plébánia temp­lomban ünne­pélyes isten­­tisztelet volt melyet a Most Rev. Terence J. Cooke, D.D., V.G. püspök ce­lebrált angoi nyélven, a templomot teljesen betöltő newyorki amerikai­­magyar és amerikai közön* ség í észvételével. A mise alatt Msigr. Varga Béla pápai prelá­­tus, a Magyar Bizottság el­nöke mondott szentbeszédet. Beszédében először angol majd magyar nyelven üdvö­zölte a Spellman bíboros kép­viseletében megjelent Cooke püspököt és megkapó szavak­kal jellemezte az önkéntes száműzetésben, hazájában élő főpap küzdelmét és klasszi­kus hazafiul szeretettét. Ma­gyarország első főpapja — mondotta Varga Béla — a nemzet ezeréves történetében sokszor Istentől adott bátor­sággal és bölcsességgel, szá­zadokkal ezelőtt csapatok élér. hősiesen vezette nemzetét. Mindszenty századunk egyik nagyszerű történelmi alakja, aki hittel, Isten és hazasze­retettel igyekezett ellenállni minden szélsőséges irányzat­nak, mely hazáját fenyegetni Játszott. A szentmise befejezéséül Cooke püspök megható sza­vakkal szólott Mindszenty bí­boros példaadó, bátor szerepé­ről és küzdelméről egyháza és hazája érdekében, “ő a pél­daadó Jó Pásztor, (aki a világ; nézeti küzdelemben történel­mi vezetőszerepet játszik” — mondotta a püspök. Az ünnepélyes szentmise az amerikai, majd a magyar him­nusz hangjaival zárult, me­lyet a közönség az énekkö­­russal együtt énekelt. Mise után az Egyházközség Fehér Termében — világi szó­nokokkal és közreműködőikké1; művészi emlékmű sói' volt, melynek ceremónia-mestere Harkay Róbert rövid beszéd­ben ecsetelte az ünnepély cél­ját és idézett részleteket Mindszenty különböző írásai­ból, melyek a nemzet létének és megnyilvánulásainak vona­lán ékesen bizonyitották az ezidőszerint még mindig né­maságra ítélt egyházfő pél­­dátmutató életfilozófiáját és klasszikus keresztény felfogá­sát. A születésnapi ünnepség vi­lági részének szónoka dr. Lau­­risin Lajos, a Magyar Opera­ház volt nagyrabecsült tagja, mint szónok ragadta magá­val a termet zsúfolásig meg­töltő közönséget, mely a lé­nyeget hangoztató, v; (fiiban értékes és élvezetes emlékbe­szédet, többször percekig tar­tó tapssal szakította félbe. Laurisin — többek között — kiemelte azt a hősiesen ön­zetlen kiállást, melyet Mind­szenty bíboros tragikusan ne­héz időkben, mint példát mu­tatott minden honfitársának és a világnak. A megható világi ünnepsé­get a “Magyar Miatyánk” Harkányi Róbertné zongora­­kiséretes énekszáma zárt be, mely után felcsendült ott, mágegyszer a magyar Him­nusz. Mire a Mindszenty Ünnep­ség végétért, már alkonyod ott az áprilisi hűvös ég York­­ville felett és nóhányszáz érző és hűséges magyar távozott a szélrózsa minden irányában gondolataival és egy tiszta (ér­zelmeiktől vezetett történelmi születésnap megható emléké­vel. (1967. április 16. éjjelén) (FE) — Akik ismerték, tud­ták róla, hogy hivő, vallásos ember. Abban nem kételke­dett, hogy állami temetést fog kapni, de ahhoz ragaszkodott, hogy a katolikus egyház szer­tartásával helyezzék örök nyu­govóra. A hivatalos temetés­ről bőségesen írtak a lapok, közvetítette a rádió és televí­zió. Az egyházi szertartások­ról az Uj Ember katolikus he­tilap tudósítását közöljük: “Még tartott a főváros népé­nek tisztelgő elvonulása, még nem ért véget a tiszteletadás a magyar tudomány csarno­kában, amikor már gyülekez­ni kezdtek Kodály Zoltán tisz­telői a Szent István baziliká­ban, hogy részt vegyenek azon a gyászmisén, amelyet a csa­lád kivifelt ott elmondatni e nagy halott lelkiüdvéért. A hatalmas templom délután 6 óra felé már gyászoló ezrek­kel telt meg, amikor a szen­télybe vezették Kodály Zoltán özvegyét és a hozzátartozó­kat. Velük szemben Schwart- Eggenhpfer Artur esztergomi apostoli kormányzó, Szabó Im­re püápok, SempteyiLászióbu­dapesti1 általános Helytartó, Nádasj Alfonz..beneéá. tanár foglaltak helyet. J. Tarnóczy János plébános a papság kíséretében vonult ki Shvoz Lajos pápai trónálló, székesfehérvári püspök elé. A 89 éves föpásztor, aki a Szent Cecilia Egyesület elnökeként a magyar egyházi zene gond­jait is viseli, papi kísérettel vonult be, hogy elmondja a gyászmise imádságait araiak a Kodály Zoltánnak üdvére, aki nemcsak a Budavári Te Deum-mal, a Missa brevis-szel, hanem a Magyar Ordinárium megzenésítésével is beírta ne­vét a magyar egyházi zene történetébe és a magyar li­turgia megformálásába. Minden ünnepélyes külső lát­szat ellenére is megható, ben­sőséges családi gyá sz ünnep­ség volt ez itt a Bazilika'ha­talmas kupolája és pillérei alatt: szinte rejtélyes, hogyan vehették róla ennyien tudo­mást. A kóruson a budapesti énekkarok tagjai jöttek ösz­­sze, hogy megzendüljön a mi­se keretében az ősi gregorián­ének, amelyet a nagy zene­szerző annyira szeretett. Egy nagy család imádko­zik itt most a felemelő gyász közösségéiben, és énekli el a miséző püspökkel együtt a Pia­­ter-nostert, nemcsak a nagy embert, a jó magyart siratva el Kodály Zoltánban, hanem a hitéhez és egyházához hü fér­fiút, aki csendes és szilárd példáiként állt előtte: a haza­fias kötelességteljesités, a hű­ség, a hitvallás példájaként. * * :{; A Farkasréti temető balot­­tasházában Kodály kívánsága szerint a temetési szertartás georgian-dal lamaiba font zsol­tárokat és könyörgéseket énekli az egyetemi templom kórusa. ' . — Adj neki, Uram, örök nyugodalmat ... Imádkozunk Zoltán testvé­rünkért ! S akkor a koporsót köríilál­­,íók ajkáról felhangzik a Mi Atyánk ... Aniig ajkait le nem zárta a halál, együtt mondta ezt az imát velünk, akik most tovább mondjuk he­lyette és érte, testvérünkért; A simái ismét az egyházi szertartás gregorián-énekei és a temetési szertartást végző Nádasi Alfonz imája hang­zott el: “Mindenható, örök Isten, aki nagyoknak és kicsinyeknek egyaránt gondját viseled, kö­szönjük, hogy nyolcvannégy és negyed éven át gondját vi­selted itt pihenő Zoltán test­vérünknek. Az igazság állí­totta az elnyomottak oldalá­ra. Mi adott erőt mindehhez, egész életében? Mindig kevés pihenő idejének állandóan visszatérő társai felelnek er­re, legkedvesebb olvasmányai: a Szentirás görögül és latin nyelven, Jézus élete, Krisztus követése, Szent Ágoston vallo­másai, Pázmány, Zrínyi és Rá­kóczi imádságcs könyve. Mindpriől .a. világ semmit sem tudott. Dé hála legyen az Un­nák’, hogy mint az ö egyszerű szolgája, tan uképt most mind­ezt elmondhatom, imádság formájában.” ... í*í íj: ''A íjs ■ " ' A Szondy utcai Szent Csa­lád templom, ahova Kodály Zoltán egyházközségileg tar­tozott. ünnepélyes rékviem­­mel emlékezett meg nagynevű egyháziközségi tagjáról és jó­tevőjéről. Kodály nagy jótevője volt egyházközségének, feltűnés nélkül, komoly összeggel já­rult hozzá a Szent Család templom ujjáépitéséhez. Más­felé is ugyanígy adakozott. Patriarkális vallásossággá’, jellemezte, hogy első felesége halálának évfordulóján min­den esztendőben rekviemet mondatott az elhunytért. Va­sárnapi misehallgatási kötele­zettségének mindig eleget tett, nemcsak itthon, hanem utazásai közben is. Gregorián­­énekeskönyvét külföldre is magával hordta, s ha valahol valami uj daUamváltozatot hallott, feljegyezte benne. A kegyelmi élet eszközeivel rendszeresen élt. Megvolt a maga gyóntatója, aki egyút­tal kiszolgálta lelki olvasmá­nyaiban is. Kodály a Szent­­irásból különösen szerette Szent Pál leveleit. A biblia magyar fordítását mindkét változatban rendszeresen for­gatta: a katolikust és a pro­testánst egyaránt. Jézus éle­tével sokat foglalkozott. Gyak­ran visszatért Kempis Tamás könyvéhez, Krisztus követésé­hez is. A halál nem jelentette szá­mára a mindent megsemmi­sítő véget, hanem átlépést egy másik létszférába, melyre ké­szülni kell. Harminc eszten­dőn át készült rá úgyis, mint magas rendű szellem, úgyis, mint egy öreg magyar pa­raszt. A koporsóját maga vá­sárolta 1 meg. Megnézte, meg­tapogatta, kifizette és félre­tétette a vállalattal. Első fele­sége sírjához rendszeresen ki­járt imádkozni. A legutolsó rekviemen, amelyet az egyete­mi templomban mondatott el­hunyt feleségéért, a maga csendes szavával így köszönte meg a templom gregorián-kó­rusának énekét: “A következő rekviemet már odaátról hallgatom.” A Farkas Imre jubileum felemelő magyar ünnepély volt Meghalt a rabló — szabad a nem-rabló MOUNT CLEMENTS, Mich. — Lewis Nasirof Warrenl több mint egy évvel ezelőtt 7—20 évi börtönre Ítélték fegyveres holdup rablótáma­dás miatt. Most kiengedtél* a börtönből, mert kiderült hogy azt a rablást más követ­te el, másvalaki, akit már nem lehet az ártatlan ember he helyébe zárni a börtönbe, mert időközben meghalt. ■NEW YORK. — A Farkar Imre 70 éves írói jubileumi' délután olyan nívós volt, hogy akkor is és azóta is sokam az előadás megismétlését kérték Merész kísérlet volt Berencs! Nyári Viola részéről egy Far­kas Imre irodalmi bemutatói rendezni, de a siker őt igazol­ta. Sck akadállyal kellett meg­küzdenie ennek a tehetséges, magyarságát, magyar nyel­vét, a művészeteket fanati­kus rajongással szerető mű­vészi éleknek. Az előadás nívójának, sike­rének jelentős része köszön, hető a szereplő illusztris mű­vészeknek. Oarelli Gábor, e newyorki Metropolitan Opera tagjának tiszta-csengésű hang­ja betöltötte a termet. Köz­vetlensége meleg kapcsolatot teremtett, mikor mondta \ “Hogyha Pestre megyek, fel fogom keresni Mckueit, akit nagyon szeretek, el fogom mondani neki jubileumi dél­utánjának sikerét.” Tapsor­­kán kisérte Carelli énekét. — Rácz Vali, aki mindig tanu­­jelét adja kulturált chanson­­énekmüvészetének, most is el­ragadó volt, a közönség léleg­zetvisszafojtva hallgatta a még amerikai magyar színpa­don soha nem hallott Farkas Imre—Szép Ernő Hinta cimü kompozícióját. S az Espresso, ahova Fa. -vas Imre-Mókuci el­képzelt személyével tért volna be, a közönséget annyira ma­gával ragadta, hogy olyan me­leg kapcsolat keletkezett mű­vész és közönség között, amit csak Rácz Vali tüneményes művészete tud előidézni. E meleg hangulatban “hölgyvá-Beszélgetés Dr. Káldy Zoltán magyar evangélikus püspökkel CLEVELAND, O. - Vasár­nap délelőtt az Istentisztele­ten Dr. Káldy Zoltán, a ma­gyarországi déli kerület evan­gélikus püspöke, budapesti székellyel, beszélt Cleveland­iban, az Első Magyar Evangé­likus Egyház, Nt. Brachna Gá­bor templomában. Amikor belépünk a rendkí­vül rokonszenves külsejű, lágyhangu, de nyomatékosan prédikáló püspök, már túl volt a bevezető szavakon. De az ember nyomban bekapcso­lódba tik beszéde értelmébe, Szent Péter keresztyén egy­házának lényegébe. — A keresztény egyház, le­gyen az bármilyen vallásul azon a fundamentumon alap­szik, hogy Isten szivéből épí­tette. Valahol, láthatatlanul á templomok falának külső rétege mögött ott feküsznek szépen, rendben egymáson a szivek, melyekből Isten az egyházat a templomokat épí­tette. Ez tartja össze a hívő­ket bárhol legyenek is, s a nagy távolság, a nagy óceán nem akadály — mondotta Káldy püspök. Megemlékezett Nt. Brach­na Gábor édesanyjáról, akit Szarvason látogatott meg, s aki utolsó ölelését küldte fiá­nak Nt. Brachna Gábornak, mert már akkor igen beteg volt és ezelőtt 3 héttel örök álomra hunyta be szemét. Az Istentisztelet után a pa­­róchia irodájában beszélge­tünk Dr. Káldy Zoltánal. A magyar püspök tagja az Evan­­gé Ikius Világszövetség “Sá­fársági Bizottságának” mely­nek az egész világból csak 10 tagja van s mely Springfield, O.-ban tartotta ezévi konfe­renciáját április 9-től április 15-ig, a Wittenberg Univer­­sityn. Ez a “Sáfársági Bizott­ság” foglalkozik az evangé­likus világ-egyház keretében a keresztény ember szolgálati helyével, a modern világban. Dr. Káldy Zoltán püspököt 1963ban választották a Bizott­ság tagjává," a finnországi Helsinkiben tartott konfe­rencián. A Bizottság 1965-ben Budapesten ülésezett s ez al­kalommal résztvett rajta a Bizottság két amerikai tagja, Frederick .Matson, Milwau­kee etvangélikus püspöke és Olson, California püspöke. A bizottságnak még dán, nyu­gatnémet és indiai tagjai van­nak, amely tény Káldy püspö­köt a zelmult évben az in­diai New Delhibe és Nigériá­ba vitte. Még mielőtt terveiről ér deklődünik, Dr. Káldy püspök elmondjál hogy 19651ben a budapesti konferencián igen összebarátkoztak a madisoni evangélikus lelkésszel, aki ugyancsak tagja a bizottság­nak s most meghívására egy hetet töltöttek nála feleségé­vel, Madisonban. Itt több is­tentiszteleten beszélt Káldy püspkk, angolul is. Tisztele­tére Schumacher madisoni lelkész különböző felekezetek lelkészeit ekemenikus talál­kozásra hívta össze, melyen élénk eszmecserét folytattak. Dr. Káldy Zoltán április 21-ig marad az Egyesült Álla­mokban. Április 20-án fogad­ja New Yorkban a Lutheran Church in America elnöke, Dr. Franklin Frey, aki egy­ben az Egyházak Világtaná­csa végrehajtó bizottságának is elnöke, (World Council of Churches) New Yorkban. Itt több lelkésszel fog találkozni. Dr. Káldy püspök az Egye­sült Államokból a svájci Genf-be utazik feleségével, ahol a Lutheránus Világszö­vetség vezetőségével folytat eszmecserét. Clevelandi tart ózkodása alatt Káldy püspök feleségé­vel Nt. Bernhardt Béla ven­dége volt házában laktak is. Nt. Bernhardt Béla nemrégen érkezett Ausztráliából és az Első Magyar Evangélikus Egyházban Nt. Brachna Gá­bor helyettese. Hunt Bála ’asz” címen felkérte Farka? Imre helyett dr. Medriczky Andort, tangót táncoltak, a zömség szűnni nem akaró tap­sa kísérte a táncukat. Ugyan­ilyen lelkesedés kisérte Apa­tini Gyula énekét. Apatini hangja meleg, színes, előadása élettel telt. Zorándy Zoltán zongora kí­sérete a. tőle megszokott vir­tuozitással egészítette ki a müsorszámok teljes művészi előadását. A képfelvételeket Hajagos Imre (Photo Studio Eaton’s Neck) készítette. Valii Ferenc, a közelmúlt nagy sikereinek babérjain pi­henve, pár percre újra meg­csillogtatta nagy művészi te­hetségét pár perces előadásá­ban. Tóth Ottó színészt és gitár­művészt uj oldaláról ismertük meg a konferanszié szerepé­ben. Dalaival, saját gitárkisé­­retével óriási sikert aratott* Dávid Györgyi a zongora­művészet nagy ígérete, fiata­lon máris művészetének iga­zi tehetségét csillogtatta meg* Ugyanígy Dávid Ottó, az if­júsági Beatíe-band előadásá­ban is. Nagyszerűek voltai i Teely Előd és Robert Wilcox, akik Farkas Imre verset ma­gyar és angol nyelven szaval­tak. Teely Előd harmadgene­rációs magyar, aki a párizsi Sorbonne-on is büszkén vallot­ta magát magyarnak. A Farkas Imre jubileumi előadás koronájaként említem meg Berencsi Nyári Editet, a. Farkas Imre nóták és mii­­dalok — Farkas Imre tanít­vány — előadóját, aki csak ilyen szerény keretek között valósíthatta meg a 89 éves, rajongva szeretett Farkas Im­re “Mókuci” tiszteletére a 70 éves jubileumi előadást, hogy Mókuci szivében boldog örö­met ébreszthessen a tengeren­túli magyar barátaival egye­temben. y Berencsi Nyári Edi kultu­rált, 'kellemes hangú előadá­sával bebizonyitotta, hogy az akadémia énekszakát kitűnő eredménnyel végezte, s hogy valóságosan hivatott előadója a magyar daloknak. A közön­ség köréből ott helyben is és azóta is telefonhívásokon át többszöri szereplését kérik. Újra hallani kívánják, mint a magyar dalok leghűségesebb előadóját. Dr. Medriczky, aki Farkas Imrét helyettesitette, olyan jól töltötte be szerepét, hogy a közönség és előadó között megszűntek a válaszfalak, s mint egy ember állt mellette mindenki, amikor kihirdette, hogy most van alkalom meg­alakítani a Farkas Imre Iro­dalmi Kört. Hogy átfogó, az egész magyar irodalomra ki­terjedő legyen a Kör működé­be, Apatini Gyulával egyetemi­ben ezen a néven alakítunk egy társaságot: “Magyar ze­ne- és irodalombarátok köre”, mely a jövőben hivatott lesz a magyar zene és irodalom gyöngyszemei propagálásával, magyar és angol nyelven való előadásával mindenkor a lég­­jobbakból a legjobb művészek­kel, a legizlésesebb kivitelben programokat adni a magyar zene- és irodalombarátckat kedvelő közönségnek. Ilyen lelkes, emelkedett han­gulatban játszódott le a Far­kas Imre 70 éves jubileumi előadás New Yorkban, 1967. április 9-én. Riporter JAPÁNOK BANKBETÉTJE WASHINGTON — A US Legfelsőbb Bíróság határoza­ta: azok a japán-amerikaiak, akiktől Pearl Harbor után el­kobozták takarékbetétjüket, visszakaphatják azt az ame­rikai kormánytól. Az elkob­zott takarékbetétek összege körülbelül 10 millió dollár. Newyorki Krónika írja: WEBER TIBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom