Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-22 / 51. szám

7. OLDAL Thursday, Dec. 22, 1966 FÜGGETLENSÉG Általános mozgósítás Japánban a forgószél elleni védekezésre TOKIO. — Japánban mindig különleges problémát jelentett a szeszélyes éghajlat. “Bay- Yü”-nek nevezik például azt a közel egy hónapig tartó eső; időszakot, ami a tavaszból e nyárba való átmenetet jelen ti. Bai-Yü annyit tesz, hogy gyümöleshozó eső. Ez ott má. raegszo’kott jelenség és az or­szágban úgyszólván mindenütt felkészülnek a hatalmas felhő­szakadásokra. Komoly problé­mát jelent azonban, hogy e tájfunok, a tropikus forgósze lak egyre inkább kiterjesztik pályájukat észak felé, és en­nek során érintik a japán szi­geteket is. A tájfunokká' olyan felhőszakadások járnak együtt, amelyek súlyos áradá sókat okoznák. Az áldozatok nagy száma, a pusztítás hatal­mas mérete részben abból kö vetkezik, hogy Japán igen sű­rűn lakott ország. A probléma egyelőre megoldhatatlan, de t japán tudósok most mégis olyan rendszabályokat akar­nak bevezetni, amelyek ’eg alább enyhítenék a károkat A legelső feltétel, hogy mi­nél ' tökéletesebb előzetes fi­gyelmeztető hálózatot hozza­nak létre. - Ennek érdekében még az átlag japán állampol­gárt is meglehetősen hozzáér­tő meteorológussá szeretnék kiképezni. Arra gondolnak, hogy már az iskolában heve :etik azokat a tantárgyakat ’.melyek különböző meteoroló­giai problémákkal foglalkoz­ik. így felnőne egy olyan generáció, amely a rádió vagy x televízió segítségével továb­bított figyelmeztető jelzésére; nemcsak le tudná olvasni, ha­­íem azonnal megtenné a szűk­­égés óvintézkedéseket és ez­rei elősegítené az illetéke,'­­szervek munkáját. Tökéletesíteni akarják ma­gát a jelzőrendszert is. Ez részben időjárás-megfigyelő hajóflottából és a Japán elő terében levő szigeteken léte­sített tudományos állomások­ból alakul ki. Már felépült a Fuzsijámán 1000 méteres magasságban, a­­világ egyik legkorszerűbb megfigyelő-állomása, amely­nek a hatóköre 800 kilométer. Ennek segítségével a tokiói központi meteorológiai intézet a korábbinál eredményesebben működik. A japán meteoroló­gusok, persze nem támaszkod­nak csak saját erőikre, szoros kapcsolatot tartanak a világ különböző tudományos intéze­teivel, állomásaival, mert bi­zonyos, hogy a pusztító viha­rok erejét egyelőre még nem lehet megtörni, de a kataszt rófák romboló hatását csök­kenteni lehet. Zürichben őrzik a titkot: Miért lett öngyilkos Ganz Abraham, a magyar nehézipar svájci úttörője ? BUDAPEST. — A Magyar Nemzet riporterét egy ameri­kai müvészpárral hozta össze a véletlen, baráti társaságban Felix Ganz zongoraművész ó? hegedűművész felesége, Betti­na Lautenberg Chicagóból Iá • togattak el Magyarországba első Ízben. Főleg azért, hogy megismerjék az az országot melyhez régi családi kapcso­latok fűzik Felix Ganzot. Zü richben a családi levéltár őrzi dédapjuk, Ganz Ábrahámnak, a budapesti Ganz-gyár alapí­tójának leveleit Pest-Budáról. 27. évében volt a winterthuri születésű Ganz Ábrahám, ami­kor elvándorolt Magyarország ra szerencsét próbálni. A csa­ládi hagyomány — mely apá­ról fiúra öröklődik a Ganz­­családban — úgy őrzi a dédapa emlékét, mint aki idealista volt, rokonszenvezett az 1848- as magyar szabadságharc esz­méivel és a felkelést ágyúgo­lyók öntésével segítette. Kez­detben egy mümalomban dol­gozott, majd 1844-ben Budán vasöntő műhelyt alapított, me­lyet nagy szorgalommal fej­lesztett. Az ő műhelyéből ke rültek ki többek között a Lánc hid vastartói és a szegedi hid vasoszlopai. De nem csupán a dédapa révén fűzik össze szoros szá­lak a Ganz-családot Magyar­­országgal. A Zürichben ma is fennálló százéves Gaínz-fotó cég egykori tulajdonosa több felvételt készített Liszt Fe­rencről. A ma 90 éves világ­hírű zongoraművész, Rudolf Ganz, a chicagói zeneakadé­mia egykori neves igazgatója élénken emlékszik Liszt Fe renere. Kisfiú volt, amikoi Liszt a nagybátyja műtermé­ben járt. Perszet ott setten kedett, hogy lássa a virághirü zenei nagyságot. Azóta sok­szor mondta Rudolf Ganz; hogy “akkor szállta meg e szentlélek”, ami muzsikussá tette. Ez a “Rudi bácsi” so­kat mesél az ifjabb nemze­déknek Liszt csodálatos ke­zeiről, különösen a kisujja! ról, melyek elérték a gyűrűs­ujj hosszúságát. Ezért vála­szol most nem-mel Felix Ganz a riporternek arra a kérdésé­re, hogy játszik-e Liszt-müve­ket. “Nagyon nehéz feladat technikailag.” Egyébként sem koncertezik, amióta a chica­gói Roosevelt egyetemen ze­neirodalmat tanít. Ha Lisztet nem is játszik, annál több Bar­tókot. Ez is ’ családi hagyo­mány. A Liszt hatására zöh­­goramüvésszá lett Rudolf Ganz talán először tűzte mű­sorára Amerikában a magyar zenegéniusz müveit. Megindí­tó Bartók-levelek tanúskodnak erről, melyeket a Ganz levél­tár nagy becsben tart. Hosszú lenne a zürichi szár­mazású Ganz család több nem­­cedéknyi magyar kapcsolatait ismertetni. Felix Ganz atyja műtörténész volt, hosszú éve­kig a nemzetközi művészet­történeti kongresszusok elnö­ke A másfél évszázados kapcso­lat ápolása most abban merül ki, hogy a chicagói Roosevelt­­egyetem tanára sokat beszél tanítványainak a magyar ze­néről, felesége koncertmüso­­rán pedig gyakran szerepel­nek magyar szerzők müvei Búcsúzóul ígérte, hogy elkül­dik Ganz Ábrahám magyaror­szági leveleit fotókópiában Talán találunk bennük isme­retlen adatokat a magyar sza badságharcra és a Bach-kor­­sziakra vonatkozóan. E meg­sárgult dokumentumok talár tisztázzák majd azt a 100 éve: rejtélyt, hogy miért vetett ón­kezével véget életének Ganz Ábrahám 1867-ben, a kiegye­zés évében. (d. m.) KARÁCSONYI BORRAVALÓ NEW YORK. — A városi köztisztasági hivatal igazgató­ja figyelmezteti a hivatal 14 ezer alkalmazottját — a sze­­mételtakaritókat —, hogy nem szabad karácsonyi ajándéko­kat elfogadni, még kevésbé szabad kérni. És ez vonatko­zik minden más ünnepnapra sőt a hétköznapokra is. A vá­ros megfizeti alkalmazottai­nak munkáját, mondta az igaz gató. A három repülőtiszt Délvietnamban: Balról: a 49 éves John F. Yelton ezredes, uríakoöccse, a 35 é Edward T. Yelton őrnagy őrnagy és öccse a 42 éves Julius H. Yelton repülőparancsnok. Rabok lesznek és szabadok NEW YORK. — A városi börtönök uj főigazgatója George F. McGrath, uj rend­szert akar bevezetni, uj ren­det akar teremteni New York kilenc nagyobb börtönében. A programnak érdekes oka és érdekes célja van. Az ok: pénzhiány. Nincs elég pénz a foglyok ellátására a túlzsúfolt “intézményekben”, nincs elég felügyelő, mert nincs elég pénz, hiány van szakértő sze­mélyzetben, mert a kis fize­tés csak keveseket késztet “szabad” börtönéletre. A cél pedig: valamit, többet, mint eddig, tenni a rabok tanítá­sára, átképzésére és az elbo­csátás utáni kritikus időkre való előkészületre. Néhány példa élénken és ijesztően mutatja a fonák helyzetet, hogy a világ leg­gazdagabb városában ilyen szegénységi problémák van­nak — a már billió dolláros költségvetés keretében. A Rí kers Island börtönben az őrö­ket kiképezték csoportos ok­tatási szolgálatra, de még egyetlenegy tanfolyamot sem tartottak, mert kévésén van nak: amikor egyesek tanita­lának, nem lehetne kellően el látni az őrszolgálatot. Nme eléig pénz képzett személyek fizetésére, egy egyetemet vég vett social worker évi fize­tése mindössze 67’50 dollár Sok fiatalkorút a felnőtt rá­cokkal együtt őriznek, mert több a fiatal bűnöző, mint a fiatalok fogháza. És igy to váb'b ... Az olvasót bizonyára meg fogja lepni annak a ténynek közlése, hogy New York bör­tönlakóinak háromnegyede ká­bítószer üzér vagy kábítószer rabja. És 65 százalékuk visz­­xzaeső bűnöző — újra és újra a börtönök vendégei. # * ❖ Nos, mi újat, mi jót tervez az uj börtönfőfelügyelő? Emberségesebbé akarja ten­ni a rabságot. Kiválogatott “jobb bűnözőknek” fél-szabad­ságot engedélyezni. Nappal ci­vil ruhában kiengedik őket ? börtönökből, dolgoznak saját vagy a börtönben tanult mes­terségükben, mint szabók, ci­pészek, gazolin állomási ki szolgálóik, autómechanikusck. vtb., este visszatérnek a bör­tönbe. A többiek érdekébei: s, akiknek külső foglalkozta ;ása kockázatos lenne, előké­szítés a későbbi szabad életre, tanácsadó szolgálat, állásköz­vetítés. Af.dk elbocsátásuk után hajléktalanok lennének izok számára ideiglenes haj­­'ékot biztosítani, olyan házak­ban, amelyek fele-utón van­­iak a rab és a szabad otthon cözt — Half-way houses. Jobb orvosi szolgálat.. Programját a börtönfőigaz­gató olyan expedícióval ha-, sonlitja össze, amely ismeret­len vagy kevéssé ismert terü­letekben felfedezésekkel pró­bálkozik. A felfedezők még nem tudják, hogy mit fognak találni, mi eredményt fognak elérni. A börtön reform gon lolata nem uj Amerikában több mint tiz városi börtön­ben folynak hasonló kis-érle tek, valamint egyes szövet­ségi börtönökben is — mégis a börtöniomeret fogyatékos Csak évek tapasztalatai fog­nak arra a megismerésre v a­­letni, hogy a javasolt és pró­baképpen alkalmazott refor­mok utján elérhető-e a kettős ?ól: a börtönnek nemcsak fe-Chicago déli részének szivében a magasvasut egyik kocsija lezuhant, egy másik lefelé függ, de csak egy haláleset történt és 25 sebesülés.. nyitási, hanem nevelő hatá­ra és a társadalom fokozott védelme a visszaeséseik meg­előzésével. “Csodát nem vá­runk, valami jót mégis vá­runk”, mondja Mr. McGrath * * * A külső mmuka szabálya' ’.esznek: heti öt napi nyolc munkaóra, egy óra ebédidő. A nunkaadók tudni fogják, hogy börtöhlakók a munkások, de ízek nem őrizet alatt fognak dolgozni, hanem a többi mun­­búsokkal egyenlő szabadságot 'ognak élvezni. Amelyik visz ;zaél a “nappali szabadsággal” Is szökni próbál vagy meg­szökik, kap egy év ráadást ;fj A jelenlegi helyzet tartha­tatlan. A kilenc városi börtön oefogadó-képessége 7467 sze­­nély, bennük mégis 10,00C foglyot kell összezsúfolni. A r-zük, 8x5 láb “nagyságú” cél­­'á.kban, amelyek alig alkalma ak egy rab számára, két fel lőtt rabot helyeznek el. Sok fogoly három évet tölt ilyer ketrecben. Azt mondja egy őr: ‘Ha engem ilyen cellába zár­iának, egy hónap alatt meg­ürülnék.” Rossz ‘lakásviszonyok’ ezek. És mégis, az elbocsátott ‘benn­lakók’ vissza-visza térnek. A fekete statisztika tanúsága szerint 65—70 százalék vissza­jön. Nem kívánkoznak vissza, hanem valami visszalhajtja Iket. Ez a valami a megrög­zött bűnözők kategóriáján kí­vül talán nem kis részben a társadalom bűne, mert idegen­kedik a büntetett előéletüek befogadásától, megnehezíti, megakadályozza jó útra téré­süket. Európa egyes országai-i ban továbbmenő törvények vannak: a “büntetett előéle­tet” bizonyos esetekben ki lé­iét radírozni. Ha a börtönből elbocsátott bizonyítani tudja, hogy ennyi meg ennyi éven út tisztességes munkával tar­totta el magát és családját, a rekordját tisztára mossák s azontúl arra a kérdésre, hogy “Volt-e büntetve??” — nemmel felelhet. Amerikában még nem tartunk ott, ahová a jó és a rossz hagyományok­hoz és szokásokhoz ragaszko­­ió társadalmaik már eljutot­tak. Amerikában büntetett előéletű az a 80 éves ember, akit 18 éves korában valami csekély vétség miatt elitél­tek. vajon hol vásárolta a törülkö­zőt. Sznob: Az az ember, aki megnéz egy modern darabot és előadás után azt állítja, hogy mind a három felvonást meg­értette. Zenerajongó: Az az asszony aki tapsol a férjének, ha ert utóbbi hajnali 4 órakor dano­­’aszva jön haza. ÁLLAMI ADÓ WASHINGTON. - Az álla­mi adók a legtöbb államban ebben az évben nagy mért .'k - ben emelkedtek. Az összes adójövedelem 29,4 billió dollár volt, 3,2 billióval több, mint tavaly, jelenti a népszámlálá­si hivatal. A legtöbb állami adót California népe fizette a sorban következnek: New York, Pennsylvania, Michi gan. WASHINGTON. — A jo­gar, amelyet a fenti képen lá­tunk, a nép hatalmának jel­képe. Ez a jogar, a kongresz­­szus képviselőházának jog <ra az amerikai nép hatalmát szimbolizálja. Csak a kepvise­­lőháznak van jogara, a szená­tusnak nincs. Mert a képvise­­’.őház a legközelebbi képvise­lete a nemzet egészének. A jogar a képviselőház el löki emelvényén, az elnök jobbjánál van felállítva min­­lenkor, amikor a Ház egésze ;art ülést. Ha az ülésteremben csak bizottsági vita folyik, a jogart egy fokkal lejjebb he­lyezik el. A képünkön látható jogai nem az eredeti amerikai jo­gar, amely a kongresszus 1789. április 14-i határozata értelmében készült. Ez el­égett, amikor, 1814-ben, az an­golok felgyujtottáik a Capitolt. Akkortól, kezdve, egészen 1841-ig, fából készült ideigle­nes jogar szimbolizálta a nép hatalmát. A mostanit William Adams newyorki ezüstmüves készítette 400 dollárért. A jogar eredetileg, a köd-' bevesző múltban, fegyver voltv csak a 12. században lett Ang­iéban díszes jelképpé. Az an­gol alscház jogara 1649-ből származik. A Lordok Házának két jogara van, az egyik Wil­liam II. király (1650—1702) idejéből való. Az amerikai képviselőház jogarának tekintélyét még so­hasem sértették meg. A 40-es években történt, hogy egy képviselő dühösen rátámadt egy törvényhozó kollégájára. A háznagy nyomban kezébe vette a jogart és iszétválasz­­totta a kakasokat; ezek .meg­hajoltak a nép hatalmának szimbóluma előtt és leültek a , helyükre. A TISZTELT HÄZ JOGARA Az amerikai magyar bevándorlók múltját és problémáit tanulmányozzák MINNEAPOLIS. — A Uni­versity of Minnesota Beván­dorló Levéltára és abból ki­alakult Bevándorló Tanulmá­nyi Központja három év óta intenziven végzi a kelet- és középeurópai bevándorlás ta­nulmányozását s most újabb három évű programot készít elő azzal a céllal, hogy törté­nelmi hitelességgel vázolhas­sa a magyar, szlovák és ju­goszláv bevándorlók elhelyez­kedését és szerepét az ame­rikai városi és ipari társada­lomban. A program költségeit az Országos Közoktatási Hiva­taltól kapott 29,057 dolláros adományból fedezik. A prog­ram vezetője Prof. Timothy L. Smith, aki az eredeti Be­vándorló Levéltár vezetője volt az elmúlt három évben. A professzor keres három törté­nelemszakot végzett diákot akik a számbajövő nyelvek egyikét, tehát a magyar nyel­vet is beszélik. Ezeket elő fog­ják készíteni az amerikai tör­ténelmi doktorátusra, de kü­lön figyelemmel Közép- és Ke­­let-Európa történetére. Ren­delkezésükre fog állni a Be vándorló Levéltár dokumen­tum-anyaga és három hónapi tanulmányútra elküldik őkeJ Európába. Akik ezekre a ta­nulmányokra jelentkezni óhaj­tanak, írjanak Prof. Smith hm éré: History Department; University of Minnesota, Minn.5545'5. Prof. Smith munkatársai 'esznek ebben a programban: Prof William Wright, a Be­vándorló tanulmányi Központ igazgatója, Prof. Albert Tez- Ja, magyar irodalmi szakértő, is az egyetem több más ta­nára. A Bevándorló Levéltár újab­ban értékes dokumentumokká! gazdagodott. Budapestről ka­pott a Magyar Református Egyházhtól és az Egyetem1' Könyvtártól mikrofilmre fel­vett okmányokat és történel­mi emlékeket a magyar be­vándorlás múltjából. Ezek kö zött vannak újságok, folyó­iratok és könyvek, amelyeket Magyarországon adtak ki a kivándorolt magyarok számá­vá. A kisfilmeken megörökí­tett dokumentumok közül ki­emelést érdemelnek a Magyar Református Egyház és az amerikai református egyhá­zak közt folyt levelezések, je leütések, stb. A Bevándorló Központ ösz- 3ze akar gyűjteni minél több közzétett vagy publikált ada­tot és jelentést az amerikai magyar társadalmi és egyházi szervezetekről, dalamennyi vallásfelekezetről, testvériség! intézményekről, politikai és kulturális egyesületekről és szervezetekről is. Hat aranymondás Szélsőséges nő: Vagy öltöz­ködni szeret, vagy — vetkőzni. Agy: Az a készülék, amely­nek segítségével azt gondol­juk, hogy gondolkozunk. Igazság: Olyan drága cikk amellyel mindenki igyekszik takarékoskodni. Képmutató: Az a férfi, áki annál a jelenetííél, amikor Brigitte Bardot-on csak egy törülköző van, arra gondol —

Next

/
Oldalképek
Tartalom