Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-09-15 / 37. szám

6. OLDAL FÜGGETLENSÉG “A bűncselekmény esetenként mérlegelendő” Kiket foszthat meg állampolgárságuktól £ az Elnöki Tanács? Páncéltörő puska, melyet vállra fektetve lehet kilőni. A McDonnel Aircraft gyártotta St. Louisban, az amerikai hadsereg számára. Hol született, hol nem született Tiszadob egykori hires püspöke? ban. Első életévét alig töltőt-Thursday, Sept. 15, 1966 A francia bölcs komoly tréfái gyezte meg egy más alkalom-A közelmúltban Magyaror­szág Elnöki Tanácsa 36 disz­­szidenst megfosztott magyar állampolgárságától. Ezzel kap csolatban illetékes helyen a Magyar Távirati Iroda mun­katársának a következő felvi­lágosítást adták: Az Elnöki Tanács szóban­­forgó rendelkezésével össze­függésben érdemes rámutatni, hogy 1957-ben törvénybe ik­tatták: “Megfosztható ma­gyar állampolgárságától az, aki külföldön tartózkodik és súlyosan vétett az állampol­gársági hűség ellen, vagy sú­lyos bűncselekmény miatt ma­gyar vagy külföldi biróság jogerősen elitélte.” A törvény a továbbiakban megállapítja: “A megfosztás hatálya nem terjed ki a házas­társra és a gyermekekre, ki­véve, ha ezek külföldön tar­tózkodnak és a határozat er­ről külön rendelkezik. A Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elrendelheti az állampolgársá­gától megfosztott személy va­gyonának egészben vagy rész­ben való elkobzását is.” A törvénynek kiadták a ren­delkező részét, amely szerint a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa esetenként mérlegeli, hogy mikor állapítható meg az állampolgársági hűség el­len elkövetettt olyan cselek­mény, amely az állampolgár­ságtól való megfosztás jog alapjául szolgál. Súlyosan vét az állampolgársági hűség el len különösen az, aki a Ma gyár Népköztársaság érdekeit sértő, vagy veszélyeztető po litikai tevékenységet folytat, a magyar államra, annak szer veire becsmérlő, rágalmazó nyilatkozatot tesz, engedély nélkül külország szolgálatába szegődik, az országa területé­re szóló visszahívással szem beszegül. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa esetenként mérlegeli Hires alakja volt a száz év előtti Magyarországnak Ber­­nát Gáspár. Petőfi “szent Gás­pár barátomnak” nevezte. A “gazsiádák” — még a szomo­rúbb években is — megnevet­tették az országot, ám Bernét Gazsit senki sem látta moso­lyogni. Cmaga ügyvéd volt, de, mint önmagát jellemezte, ügyefogyott ügyvéd. Korán adta fejét az Írásra. Ám em­lékét nem annyira írásai őriz­ték meg, inkább szolid guny­­nyal, néha öngunnyal teli jó­­mondásai. Ezek ma sem poro­sak. íme egy csokor belőlük; a szórakozott tudósra mond­ja: hazamenet, iszórakozott­azt is, hogy a bűncselekmény, amely miatt az elkövetőt jog­erősen elitélik, olyan sulyos-e, hogy indokolja állampolgársá­gától való megfosztását. A va­gyonelkobzás szempontjából vz állampolgárságtól megfosz­­ott személynek a megfosztó határozat keltének napján meglevő vagyona az irányadó. A vagyonelkobzás kiterjedhet azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az állampolgársá­gától megfosztott személy a hatóság kijátszása végett másra átruházott, feltéve, hogy a szerző az átruházás­nak ezt a célját a szerzéskor ismerte. Részleges vagyonel­kobzást az állampolgárságá­tól megfosztott személy va­gyonának megbatározott ré­szére vagy hányadára, illető­leg egyedileg meghatározott vagyontárgyaira lehet kimon­dani. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a már említett disz­­szádensek állampolgárságától való megfosztásánál a tör­vényiben megszabott jogával élt. Az állampolgárságuktól megfosztottak között jellemző módon ilyenek találhatók: Kiss János volt zagy vápái fal­vi lakos, (hajdani SS tizedes, láromszorosan elitéit külön­böző bűncselekményekért, az ellenforradalom alatt börtön­ből szökött ki Angliába. Peta­­novics Egon itthon nyolc eset­ben volt büntetve, majd disz­szid,álása után Ausztriában kétszer. Talabér Imre itthon légyszer volt büntetve, Kana­lában két esetben Ítélték el, íz országból kiutasították, isadon Kálmán három társá­val megkisérelte kirabolni Eranciaországban az Air légitársaság egyik irodáját, miért bebörtönözték. Tóth János jelenleg Nyugat-Német­­írszágban él, itthon 1956-ban fegyveresen rablásokat köve­tett el. — Hát a hózentróger — igy Gazsi. Egyszer alföldi útra kel. Ba­rátai figyelmeztetik: sok az útonálló, vigyen puskát ma­gával. — Hogyne — mondja Ga­zsi —, hogy miég elszedjék! Egyébként — mint Ágai Adolf feljegyezte — egy Ka­­rint'hynak tulajdonított tréfa is hozzá fűződik. Gazsi az uj­­módi találmányokat gúnyol­ja; Pesten egy külföldi olcsón vesztegeti a mesterséges tyúk­szemeket. Az jó bennük, hogy jobban fájnak, mint a való­diak. Halálakor Petőfinek két hoz­záírt levele az összihagyatéka. A Kerepesi temetőben 1873- ban temették el. S igy meg­valósult egy régi temetéskor mondott szava; — Meglásd komám, ha Is­ten éltet, mi is ide jutunk egy­szer. FEHÉR ÉS FEKETE SZÉPSÉGEK ATLANTIC CITY, N. J. — A színes emberek érdekeit vé­dő NAjAiGP szövetség észak­keleti országrész szervezetei­nek képviselői itt értekezle­tet tartottak: megbeszélték a stratégiát, amelyet alkalmaz­ni fognak, hogy a Miss Ame­rica Pageant diszfelvonuláson néger szépség is résztvehes­­sen. A közvetlen, kezdeti cél az, hogy minden egyes kom­merciális díszkocsin legalább egy néger lány kapjon helyet. Minden vállalatot, amely a fel­vonuláson díszkocsival fog sze­repelni, meg fognak kérdezni, hogy akarja-e vagy nem akar­ja a négerek követelését tel­jesíteni. Serény buzgalmu, régi tu dós historikusok pennája ug; jegyezte fel, hogy a tiszántul reformátusok egyházkerületé nek egyik kiváló püspöke, Rá póti Pap Mihály Tiszadoboi született vala, 1030. juliuq 20 án. Ezidőben ugyanis hason nevű atyját, mint tiszadob nrédikátort tartják nyilván És mégis, az az igazság, hogj ifjú Rápóti Pap Mihály nen Dobon született. Nem születhetett Dohon mert mikor ő a világra jött akkor Tiszadob már nem vol a világon. Nem bizony, mer 1660. április végén elindított« rettentő hordáit Szejdi töröl nagyvezir, ama parancsolat tál, hogy borítsák pernyébt az egész Hajdúságot és ne hagyjanak még csecseszopó sem a hajdú nemzetségből. I ?él minél alaposabb véghezvi telére a nagyvezir a török csa­patok mellé feles tatár lovas hordákat is vezényelt, mive ezek voltak égetésben, zsák­mányolásban, gyilkolásban és népirtásban a legjobb szak emberek abban az időben. Idős Rápóti Pap Mihály a nyugodalmas tiszáninneni Bodrogkersezturró,. 1660. áp­rilis 27-én költözött által a Ti­szán, hogy dobi prédikátor lé­gyen. De csak egy éjszakát töhihetett Tisziadobon, mert másnap, szerdán, már mene­külni kellett onnan. A távol ból már Dobig füstölögtek a török-tatár által felégetett hajduvárosok üszkei s jöttek a rémült menekülők: Fussa­tok, fussatok, jön a török, iramlik a tatár. Futott hát mindenki a Hajdúságból, aki még életben maradt s aki el tudott rohanni a vadul iramló tatár lovak élőt. Futott Rá­póti Pap Mihály prédikátor is, várandós feleségével, mikor április 28-án hajnalban felzo .fogott a vészharang és fel hangzott az ősi kiáltás: Illa berek, nádak, erek! Igen, oda menekültek. Nem várba, mert az nem volt a kö­zelben, hanem az ősi magyar menedékbe, a berkekbe, ná­dak, erek közié, a tiszai csali­tok oltalmába húzódtak a sze­gény hajdúsági népek. Rápóti Pap Mihály írja máig fenn­maradóit naplójában, hogy a iszadobiak a Tiszának a Só­zó nevezetű szigetére mene kőitek. Ott a nádasban lap­pangtak, ott a káka tövén hú­zódtak meg, ott a vad szöve­vények közt lapulva nézték: hogy gyújtja meg szép város­kájukat a török—tatár horda. S kedves városkáj uk pernyé­jét, mint valami bus baka­­osin üzenetet, egészen hozzá­juk, menedékszigetüikre is el­hordta a szél. Sózó szigetből nézte városa, eklézsiája pusz­tulását Rápóti Pap Mihály, űzött vadként lappangva vala­melyik bokor alatt. És ott szü­letett meg azután a prédiká­tori pár Mihály nevű fia. A rókáknak barlangj uk volt, az égi madaraknak fész­kük, de a kis prédikátorfiu fölé nem borult semmiféle haj lék. S a kis hajléktalan bi­zony elég nagy gondot oko­zott anyjának, a!ki egyre esi­­itgatta, rengette a siró apró ságot, hogy sírását meg ne hallják a Tisza másik partján csatangoló prédaéhes tatárok. \ Ott a Tisza ölelésében, Só zó szigetben született tehát ifjú Rápóti Pap Mihály. A szigeten töltötte életének első hónapjait. Nyáron még türhe ő állapot volt ott, bár szunyó gok miriádjai kínozták őket. Ámde aztán ősszel sokat fáza lódtak szegények, míg végre osztián október 20-án, mikor az utolsó tatár utóvédek is ki takarodtak a Tisza másik ol­daláról, otthagyták a mene­kültek a szigeteit. Előjöttek égi lakóhelyükre és rá hull­hatott könnyük egykori haj ékaiik üskös romjaira. Az apa. Rápóti Pap Mihály, pedig zú­golódás nélkül csak ennyit jegyzett be naplójába: 28. ap­ái. laktam usque ad 20. oc ,obr ... SÓZÓ nevű sziget jé den a Tiszának”. Amilyen vad történeti vi­harban indult a kis papfi éle :e, úgy folytatódott továbbra is. Viharvert élet lett való BRONX, N. Y. - Ignazio Currenti, 72 éves, volt építési munkás, kiszabadult az elme­gyógyintézetből, amelyben 26 éven át őrizték, visszanyerte szabadságát és most keresi a feleségét és 42 éves fiát, akik­­;ől 10 év óta nem kapott hirt. Currenti 1940 ben egy épí­tésnél dolgozott, italozás köz­ben összekapott két társával, leszúrta őket, az egyik bele­halt sérülésébe. Gyilkosság vádját emelték ellene, de a árgyalás azzal végződött, hogy a bíró — elmeorvosi szakvélemények alapján — el­mebetegnek nyilvánította és ezért nem börtönbe került, hanem a kriminális elmehe­te be, máris újra menekültek vele szülei egy másik tiszai szigetre, a Ludas nevűbe, ez­úttal “átkozott nómetlh hadak miatt”, mint az apai napló ir­­a. S mikor két éves volt, is­mét nádasok, csalitok lakója lett, mert 1662. április 9-én megint menekülni kellett “az lobi kis erdőiben a németlhek istentelen kóborlása miatt.” Három éves korában, 1663-ban i tiszáninneni Kesztényenbe futottak véle. Hát igy nevel­kedett, szüntelen zaklattatá­­sok között, halál árnyékában. De az Ur kegyelméből nem hányódott el. Sőt elvégezvén iskoláit Debrecenben, még Hollandiába is elment ismere­­,eket szerezni. Aztán sietett ússza a Tiszáihoz, a menedék­­íolyóhoz, s a tiszántúli népihez, melytől mindent elvettek már akkor vad, zord, zsákmányoló idők, csak a hite maradt. Né­pével élte végig a kuruc idő­iét is s népe bizalmából 1710- ben debreceni esperes, 1724- ben tiszántúli püspök lett. Vá­laszthatott volna-e a viharvert niáp alkaknatosabb püspököt eme viharvert férfiúnál? Ilyen őrálló kellett nekik éppen, aki megosztotta velük mindenben sorsukat. Ilyen őrálló, mint a bölcsőtlen püspök .. . Mentek is utána nagy biza­lommal, a nagy történelmi fér getegben: viharvert nép, vi­harvert vezéricl. Dr. Szabó Lajos (Taktaszada) egek házába, a Matteawan State Hospitalba. Onnan jú­niusban átkerült a newyorki Bellevue-be, ott épelméjünek találták, a bűnvádi eljárást a biróság újra megindította. A bronxi állami törvényszék bírája, M. D. Schweitzer, meg­engedte, hogy eredeti “bűnös” vallomását “nem bünös”-re módosítsa, ami azzal a jogi következménnyel járt, hogy a vád most már nem gyilkosság­ra, hanem ölési szándékkal .crtént erőszakos támadásra szólt. Ebben bűnösnek mond­ta ki a biró és, mivel 26 évet töltött elzárva, elrendelte sza-Nemsokára húsz éve, hogy elköltözött az élc'k sorából Tristan Bemard, a francia re­gény- és drámairó, korának egyik legszellemesebb embe­re. Jómódú polgári család sar­ja, Besanconban született, ugyanabban a városban, sőt ugyanabban az utcában, mint Victor Hugo. Ezzel kapcsolat­ban jegyezte meg, hogy “a nagy költő a 138 szám alatt született, míg én, szerényeb ben csak a 23 alatt.” Szülei ügyvédnek szánták, de őt fia tál kora óta a színház vonzot­ta és ott aratta legnagyobb sikereit. A második világháború alatt, umikor a németek letartóztat­ják, olyan felháborodás tört ki a megszállt Franciaország­ban, hogy a Gestapo házáén gedte. Felsőbb utasításra ká­­sőbb azonban mégis Drancyba deportálták. Amikor elvitték, ezekkel a szavákkal próbálta megnyugtatni feleségét: — Ne sirj. Eddig a félelem ben éltünk, ezentúl a remény­ben élünk majd. Tristan Bernard túlélte a vészkorszakot és 81 éves korá ban halt meg párisi lakásán. Izig-vérig művészember volt, s mint ilyen nemcsak, hogy nem szeretett dolgozni, de va­lósággal büszke volt a lusta­ságára. Ha munka közben ven­dég zavarta, kérlelte: —- Kérem, maradjon tovább. Legalább nem kell dolgoznom. Szobalányának egyizben a következő utasitást adta: — Holnap egy nagyon fon­tos megbeszélésem lesz. Ké­rem tehát, költsön fel 8 óra kor. Ha nem kelnék fel, ak­kor költsön fel délben. — Lusta az az ember — je mal —, aki elég bátor ahhoz, nogy még csak nem is színleli i munkát. íme egy kis csokor bölcs mondásaiból: A boldogság titka — töb­bet adni, mint amennyire ké­pesek vagyunk és nem kérni többet az emberektől, mint amennyit adni képesek. Pascal matematikai képle­­ek'kel küzdött a fejfájás el­len, én pedig azért küzdöttem i matematikai képletek ellen, mert fejfájást kaptam tőlük. Az emberek mindig őszin­ték, csak az a baj, hogy az őszinteségük megváltozik. Egy jó érv többet ér, mint sok még jobb érv. Ha az embert munkára te­­•emtették volna, a munka nem lenne olyan fárasztó. Az ember csak sajátmagá­ra számítson ... és arra se na­gyon. Jobb egyáltalán nem gon­dolkodni, mint nem eleget. Amit a rulettasztalnál nyer­tem, azon vehetek magamnak egy tengerészsapkát. Amit a ruletten elvesztettem, azon egy egész jachtot vehetiem volna magamnak. Senki sem hasonlít jobban egy ártatlanra, mint a bűnö­ző, aki nem mer kockázatot vállalni. Valakinek, aki két szabad­jegyet kért tőle egy rosszul sikerült darabjához: — Csak egész sorokat adok. Egy másik barátjának ugyan­ehhez a rossz darabhoz kiutal­tatott egy szabadjegyet, sőt tanácsot is mellékelt hozzá; — Jöjjön fegyverrel, a hely nagyon elhagyatott. ságból kabátját ültette a szék­re, s magát akasztotta fel. A vékonyhangu énekesnőre: a hangját a karzaton elkapja egy szabólegény, cérnának, tű­be fűzi s ruihát varr vele. — Akkora hideg van, hogy az Alföldön ezen a télen a cse­csemők egy szálig hajdu-köd menbe jöttek a világba. Ak­kora szél fuj, hogy még a kap­cát is kifújja az emberfia csiz­májából. Saját vagyonáról emlegette Gazsi: három vá lyogtéglát hagyott rá az aty­ja, ezeket egy este megcsípte egy szúnyog, s reggelre kelve háromemeletes házzá dagad­tak. Önmaga állandóan adós­ságokkal küzdött, s mint mondta: annyi a hitelezője, ha mind kővé válna, kerek Debrecent ki lehetne kövezni velük. Halála előtt a Bazilika építésére hagyta — összes adósságát. A Bach-korszak - ban egy barátja mondja né­ki: — Olvastad ? Az Allgemeine Zeitung azt írja, hogy a ma­gyarnak mindig a német adta a fenntartó elemet. Mi az a fenntartó elem? badonbocsátását. KI MENNYI MÉRGET SZÍV BE? A Roswell Park cigaretta­tanulmánya szerint, amelyet a napokban már ismertettünk lapunkban, mindenki, aki ci­garettázik, mérget szív be. Többet vagy kevesebbet asze­rint, hogy melyik füstölő el­­'enségének barátja, a cigaret­tafajták melyikét élvezi vagy szokta meg. A cigaretta fő méreganyagai: a kátrány és a nikotin. Melyik cigarettafaj­tában van ezekből több vagy kevesebb? Roswell Park meg­mérte elsősorban a füstszűrös úgaretták kátrány- és niko­tin-tartalmát, de egyes már­káknál Összehasonlítás végett közli a reguláris cigaretták adatait is, és teszi ezt, mint megírtuk, annak kimutatásá­ra, hogy a füstszűrös cigaret­ta, amelyet a dohányzó kö­zönség oly nagy megnyugvás­sal fogadott, nem kevesebb, hanem több mérget j uttat el a dohányzó szervezetébe. íme egy pór adat a filteres és a reguláris cigaretták mé­regtartalmáról. Pali Mail fil­ter kátrány 43,3 milligramm, nikotin 2,13 miligramm, Pali Mall regular 32,7 és 1,75 mil­ligramm. Mind a kettő a lista élén áll, mindkét méregből a legtöbbet tartalmazza. A Ches­terfield a második helyezett: filter 27,6 milligramm kát­rány és 1,72 milligramm ni­kotin; regular 27 milligramm kátrány és 1,18 milligramm nikotin. A sorban következ­nek, egyre kisebb méregtar­­talcmimal; Lucky Strike, amelynél a filteres és a nem filteres méregtartalma csak­nem egyenlő, aztán a követ­kező filteresek sorakoznak egymásután, a sorban egyre csökkenő máregtartalommal: Salem, Lark, Winston Marl­boro, Kent és True. A sor végén a legkisebb méregtar­­talommal éppen az a cigaret* tafajta szerénykedik, a True, amelyet az üzletekben alig ta­lálunk, aminek magyarázata kétségkívül az, hogy dicsősé­gét nem hirdeti a sajtó, a rádió és a televízió. A True filter kátránytartalma csak 16,9 milligramm, nikotintar­talma 0,79 milligramm — az egydüli filter cigaretta, mely­nek nikotintartalma 1 milli­grammon alul van. TUNISZI NŐK TÉRDE TUNISZ. — Itt, a főváros­ban és egész Tunézia ország­ban rémületeit keltett a nők és férfiak, a lányok és fiuk körében, Habib Bourguiba köztársasági elnök dörgedel­mes szózata a csupasz női térd ellen, A legélesebb szavakkal, amelyek rendelkezésére álltak, elitélte a miniszkörtös hölgye­ket, akiknek szoknyája nem takarta el a csinos, no meg a nem csinos térdet. A 63 éves államfő, aki egy korábbi alka­­'ommal francia feleségét az ország legokosabb hölgyének nyilvánította, utasította a sza­bókat, hogy csak térdtakaró szoknyákat varrjanak. Az elnöki ukáz általában tiltó parancs volt az európai és amerikai divat majmolása ellen. Tűrhetetlen, mondta Bourguiba, hogy Tunézia fia Lal férfiai Beatle-módra el csúfítják magukat és öltöze­tüket, a lányok pelig festik az arcukat, fehér és sárga ajakruzst használnak. Mind­ez, főleg azonban a kurta szok­nya, nemcsak kihívó viselet, hanem komolyan veszélyezte­­:i még a legkomolyabb férfi­nép erkölcseit is. És az idő­sebb nőket is provokálja, tet­te hozzá. Igaz, vagy nem igaz, hogy a csupasz térd vagy a citrom­sárga lipstick veszélyezteti a köz- és magán-erkölcsöket, mindegy. Tény az, hogy a fia­talság reakciója az elnöki ukázra ez: Tunézia moderni­zálásának befellegzett. BELGA ÁRAK BRÜSSZEL, Belgium. — Belgiumban megszüntették a nagykereskedelmi árak rögzí­tését, amelyet május 9-én ve­zettek be, az inflációs veszély­re való tekintettel. "Ha Isten éltet mi is idejutunk egyszer" — Egy magyar humorista száz év előtt — ITT A SZARADSÁG - HOL A CSALÁD? “Nincs válasz” mondta a riporterek kérdéseire Richard Cross, akii a feleségével (jobb) egy rendőrnő őrizete alatt (közép) San Fran­ciscóban a mikrofon elé engedtek. Crosst és feleségét Spanyolor­szágból hozták vissza félmillió dollár értékű ékszer ellopása után, miután a spanyolok kiadták őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom