Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-10 / 10. szám

Thursday, March 10, 1966 DONÓ ANDIÍÁS TÁRSASUTAZÁSA: JÖJJÖN VELÜNK JUNIUS 6-IKÁN A KLM JETJÉN MAGYARORSZÁGRA! CLEVELAND, Ohio. - Do­­nő András Cleveland váró. commissionerje, az Egyesüli Egyletek elnöke eddig 28 ame­rikai államból és Kanada leg­távolabb eső magyar gócpont jaiból kapott jelentkezőket óhazái társasutazásra. A csoportutazás tagjai jú­nius 6-án, hétfőn este 7 ;30-r . .. X . Donó András kor indulnak a KLM kitűnő légitársaság hatalmas jel gí pén és 45 perces amszterdami pihenő után repülőgépcsere nélkül folytatják útjukat Bu­­dapestre, ahová junius 7-én kedden délben (newyorki idő szerint reggel 7 órakor) ér­keznek a magyar fővárosba. Azok, akik eddig jelentkez­tek arra a kérdésre, hogy mi­ért Donó Andrással akarnak menni az óhazába, a követke­zőket válaszolták: 1. Az útiköltség olcsóbb, mint valaha: 426 dollár New Yorkból Budapestig és vissza 480 dollár Clevelandból és vissza. 2. Eltekintve a 45 perces amszterdami pihenőtől, egy percnyi késedelem nélkül ér­keznek Budapestre és miután mindvégig a KLM hatalmas etjén utaznak, nem kell ag ?ódni amiatt, hogy bőröndje k nem ugyanazon a gépen ér­keznek meg Budapestre. 3. Mindannyian részt akar­nak venni junius 8-án a buda oesti Városligetben a George Washington szobor megkoszo­rúzásán. A szobrot a clevelan di Egyesült Egyletek és a Sza badság napilap együttes ak hója hozta létre 55 évvel ez előtt 4. Részt akarnak venni a Donó András által rendezendő hortobágyi-túrán; 5. Minden ráfizetés nélkül a hazaindulás előtt meglátó gathatják bármelyik európai várost, mint például Bécset Berlint, Párisi, Rómát, Lón dönt vagy Madridot; 6. Résztvehetnek a Buda­iest Becs dunai hajókban luiá on. 7. S/á ládái szobá juk mái v ja őket, amikor Budapest­­*e érkeznek. 8. Az útlevél és vízum meg szerzése Donó András segítsé­gével gyorsan történik. 9. Az utasokat a budapesti repülőtéren a Magyarok Vi­lágszövetsége fogadja és a vámvizsgálat, valamint az ut­’evelek lepecsételése és a bö röndök átvétele úgyszólván nllanatok alatt történik. 10. Visszautazás ugyancsak i KLM légitársaság hatalma; gépjén történik átszállás nél kül Budapestről New Yorkbí junius 27-én, hétfőn: a bőrön lök együtt érkeznek meg az nap este New Yorkba ugyan azon a repülőgépen az utasok kai együtt. 11. Hazautazás előtt az uta sok egészen csekély extri költség mellett meglátogat hatják felvidéki és erdélyi ro hónaikat. 12. Ellentétben az ugyneve vett “charter” túrákkal, az utasnak nem kel! biztosítás* vagy egyleti tagságot vásárol ni és ha betegség, vagy már ik miatt nem tud junius 6 ár ndulni, vagy junius 27-én visszajönni, nem veszíti el a. efizetett pénzt, hanem teljes­­•reditet kap bármely más gép­­-c. A Donó (ura 138 személyes hatalmas KLM gépjén még an hely, de aki helyet akai liztositar.i magának és család tagjainak, ne várjon a jelent rezéssel. Donó András dij mentesen ad felvilágosítást £ junius G-iki társasutazással kapcsolatban minden kérdés •e. Érdeklődők írjanak vagy eleíonáljanak a következő imre: Mr. Andrew Dono 2781 East 127 Street, Cleveland, Ohio 44120 Telefon: LO 1-0824 A BASA ESKÜJE Nagy Szulejman szül tár 1541-ben sereget küldött a Szapolyai család ellen. A vaj da Fogaras várába vonult és keményen állotta Ahmed ni­­kápolyi hasa ostromát. A ba­sa végre elunta a dolgot és cselhez folyamodott: beüzent Majláthnak a várba, hogy al­kudozni szeretne vele, fárad­jon le hozzá a táborba. Máj­­láth azt üzente vissza, hogy lemegy, ha a basa megeskü szik, hogy nem leszen semmi bántódása. Ahmed készséggel tét esküt: — Esküszöm Alláhra, hogy ha Majláth lejön ide, egy ha­­jaszála sem fog meggörbül­ni, valamig nap lesz az égen. A vajda fejedelmi pompá­val vonult a török táborba. A basa fényesen megvendégel­te, de mihelyt este lett, meg­fogatta Majláthot. — Hát megfeledkeztél az esküdről ? — kiáltotta a meg­vénült vajda. — Nem biz én — felelte a basa nevetve —, csak te fe­ledkeztél meg róla, hogy ad­dig kellett volna hazamenned mig a nap az égen van. Most már nincs ott, lement. Majláth István vajdát vas­raverve vitték Konstantiné­­polyba, a Hét-toronyban halt meg. Kőváry László HADIK ANDRÁS KESZTYŰI Hadik András, a vitéz lo­vas generális, 1751 október 15-én, Mária Terézia neve napján, hirtelen Berlin kapui előtt termett, a csekélyszárnu őrséget szétverte, a várost megszállta és 300,000 tallér hadisarcot vetett ki rá. Ezt a pénzt aztán szétosztotta ka­tonái között. A várost magát megkímélte, csapatát erős fe­gyelem alatt tartotta, és mi kor huszonnégy óra múlva odébb vonult, nem vitt e’ egyebet, csak hat porosz zász­lót és két tucat, Berlin címe­rével díszített női kesztyűt hogy legyen mivel “lovag bajnok módjára kedvesked­nie” a királynőnek. Mária Terézia szívesen fo­gadta a vitéz generális aján­dékát, de a ritka hadi prédá­ban mégsem telhetett kedve, mert mikor fel akart huzni egy pár kesztyűt, bosszan­kodva látta, hogy mind a két tucat felemás —, csupa bal­kézre való. A berlini keztyüsök ugyan­is ily rosszul tréfálták meg a sarcoló generálist, aki a a dolgot azután módfelett rös­­telte és holta napjáig azon sopánkodott: bár égette vol­na fel egész Berlint, minden kesztyűs boltjával egyetem­ben. Tóth Béla HALLOTTA MÁR... . . . hogy a Happy birthday to you dalt Mildred és.Patty Hill komponálták és 1893- ban szabadalmaztatták. . . . hogy egy bukaresti egye­temi tanár átanulmányozta 7500 nemzetközi szerződés sorsát, amelyek mind örök barátságra, szövetségre köte­lezték a szerződő államokat Kr.e. 1500 és Kr.u. 1850 kö­zött. Az örök időkre szóló egyezmények átlag két évig maradnak érvényben. . . . hogy a párisi egyetemi városrész Latin Quarter neve onnan származik, hogy régen a párisi egyetemen a tanítás latin nyelven folyt. . . . hogy Ujzéland négy szi­getből áll. . . . hogy George Washington volt az első öszvértenyésztő Amerikában. A Lockheed 282-es modelü helikopter óránkint 206 mérföldet repül s ezzel a világ leggyorsabb he­likoptere. FÜGGETLENSÉG 7-IK OLDAL Albany, N. Y.-ban törvény, hogy súlyos hóeséskor láncot kell tenni az autók gumikerekére. Kossuth utca, Kossuth szobor Bulgária csendes városában Síimén bolgár nyelven csen­det jelent, s a város, amely ezt a nevet viselte, semmi mással nem tűnt ki a török megszállás évszázadaiban, — mint éppen a csendjével. Had­­zsi Dimitraki pedig egyszerű kereskedő volt a csendes vá­rosban. Az 'események mgy hozták, hogy a város és ben­ne a kereskedő mégis beke­rült, a történelembe. A bolgár­ba és a magyarba egyaránt. A csendes várost egy őszi napon hirtelen zaj verte fel. Egyenruhás emberek, jórészt fegyveresen érkeztek a város­ka határába. Török katonák fogadták, lefegyverezték őket. a vezért pedig elszállásolták Hadzsi Dimitraki bolgár nyel­ven beszélő, de török életfor­ma szerint berendezkedett családjánál. A vezér — Kossuth Lajos volt. 1849. november 21-én ér­kezett Suménbp, török néven Sumlába. Mai neve: Kplarov­­grád. Kétezer katonája, köz­tük sok főtiszt követte török­­országi száműzetésébe. A ma­gyarokon kívül sok lengyel is volt Kossuth társaságában. A házigazda vendégszeretően fo­gadta Kossuthot, s amikor megtudta, hogy a magyar sza­badságharc vezetőjét szállá­solták házába, átengedte a szebbik szobáját neki, ő és családja a belső lakrészbe hú­zódott. * * * a bolgár kereskedő csupán el­tűrte a messziről jött vendé­get és csak utasításra enged­te át neki a szebbik szobáját. Az is lehet, hogy megköny­­nyebbülve sóhajtott fel, ami­kor egy negyedévi vendéges­kedés után — 1850. február * 16-án — fegyveres török ka­­tonákk özött Kossuth Lajos elhagyta az akkor még város­széli házat. * * * A kolarcvgráui legenda min­denesetre azt tartja, hogy a török szultán kémei is ott leskelődtek Hadzsi Dimitraki házának falai alatt. A történelem viszont azt je­gyezte fel, hogy Ferenc Jó­zsef a szabadságharc leveré­se után kerestette Kossuthot, s amikor megtudta, hogy tö­rök területen él, követelte előbb kiadatását, majd ami­kor ezt megtagadták, ragasz­kodott ahhoz, hogy távolítsák el a monarchia határaihoz kö­zeli európai török területekről, így vitték Kossuthot Kis- Ázsiába. Suménban azt mond­ták: az igaz hit ellensége, azért kell innen elmennie. Követői közül többen ugyan­csak tovább mentek, a vezér nyomában. Akik itt maradtak, azokra ma is emlékeznek a késői unokák. Egy Sáfrány nevű magyar emlékét is őr­zik. Ez a Sáfrány állítólag ma­gától Kossuthtól kapott meg­bízást arra, hogy magyarok­ból és bolgárokból alakítson zenekart s ezen az utón is ter­jessze a forradalmi gondola­tot. A zenekar nemcsak Síi­mén, hanem egész Bulgária első szimfonikus zenekara volt. A két nép fiai együtt muzsikáltak, szórakoztatták a lakosságot, terjesztették a tö­rökök álal elzárt európai kul­túrát — ez magában is forra­dalmi tettnek számított — és az ő soraikból számos bolgár szabadságharcos nőtt ki. In­nen indult Bulgária egyik nemzeti hőse: Dobri Vojnikov is. Magyarok rendezték itt az első szinielőadást is. A műso­ron “A szökevény” cimii szín­mű szerepelt. Ezm ár jóné­­hátiy évvel később1 történt, amikor az odasodródott ma­gyarok elsajátították a bolgár nyelvet. A kultúra mellett az ipart is fellendítették a magyarok. Ma már Európa-szerte hires a “Sumenszki Pivo”, a sumém sör. Az első sörfőző egy egy­kori magyar honvédtiszt volt, évtizedekig magyar italnak tartották a sört, magyar fog­lalkozásnak a sörfőzést, csak Bulgária önállóságának évei­ben kezdtek ezzel bolgárok is foglalkozni. A többi magyar lassanként továbbállt, vagy családot ala­pított Suménban, öregségére maga is elbolgárosodott, a gye­rekei, nokái már nem b be­széltek magyarul. Sokáig nem is emlékeztetett más az itt járt magyarokra, mint a szim­fonikus zenekar, a sörgyártás és a református templom, kö­zel a török dzsámihoz. * * * Kossuth Lajos Suménba ér­kezésének századik évforduló­ján avatták fel >a Kossuth Mú­zeumot. Kossuth-relikviák ke­rültek elő, s kaptak végleges otthont a múzeumban. Kívül, a falon bolgár és magyar nyel­vű emléktábla — bent a szo­bákban emléktárgyak, az egy­kori bujdosó használati tár­gyai. A lakószobában: kere­ket, mellette öreg szekrény, asztal, magastámláju szék — ennyiből állt a berendezés. Ami még látható, inkább a kort és az eseményeket, mint Kossuthot idézi : 1848-as fegyverek, egyenruha-dara­­ook, kéziratok. Az előszobában pedig: em­lékkönyv. Már nem is az első, tizenhat év alatt minden ide­látogató magyar irt bele né­hány sort, de van benne cirill irás is bőven: az ország más részeiből jövő bolgárok sem mulasztják el, hogy megte­kintsék c. Kossuth Múzeumot. A külföldieknek ugyancsak megmutogatjá.k — a- kolarov­­grádi városi tanács rendkívü­li gonddal ápolja, ragyogó tisztaságban, rendben tartja a házat. A Kossuth Muzeum melletti utcát Kossuth utcának hivják. A város főterén pedig Kos­suth Lajos szobra áll. Kora tavasztól késő őszig soha sem hiányzik előle a friss virág. A Kossuth-legendák ma is élnék. Az egyikét Valécsó Genesev mesélte, a kolarovgrádi me­gye mérnöke, aki Budapesten szerezte diplomáját, a mási­kat Sztoján Ivanov orvos, aki ,i Dunántúlon született, a har­madikat egy kolarovgrádi vé­letlen-ismerős, aki életében •egyszer járt Magyarországon, A házat időközben körülnőt­te a város. Valaha a legszélén állt, ma a közepe táján. A csendes Sumén most forgal­mas ipari város. S hogy Had­zsi Dimitrakival mi lett — senki sem tudja. Észrevétle­nül lépett bee gy pillanatra a történelembe, csupán arra a negyedévre, amig Kossuth Lajos házigazdája volt. Ez a szebbik szoba és Had­zsi Dimitraki házának na­gyobb része, ma telve van Kosuth-emléktárgyakkal. Egy öreg karosszék — ebben pi­hent. Egy hosszuszáru pipa. Egy tányér — kalandos uta­kon juttatták el hozzá otthon maradt 48-asok, aljára gya­korlatlan kéz pingálta, hogy “Éljen Kossuth Lajos!”. A többi szobában képek az egy­kori vendég családjáról, tér­képek a későbbi utakról szer­te Európában és Amerikában. Azé gyik szobából titkos aj­tó nyilik: mintha csak a kam­rába lehetne átjutni rajta, nagy üggyel-bajjal. Itt jöt­tek fel Kossuthoz előbb saját száműzött társai, később bol­gárok is, akiket már a város­ban élő magyarok és lengye­lek küldtek a vezérhez. Köz­tük volt Száva Dobroplodzi tanitó, a későbbi forradalmár, akinek Kossuth éjszakákon át fordított európai újságokat görög nyelvre. Sokan és so­kat tanácskoztak Hadzsi Di mitraki szebbik szobájában, titkon jutva be a török szo­kás szerint magas falakkal körülvett házba, amig észre nem vette egyszer a házigaz­da. A tanácskozók féltek, hogy a kereskedő feladja őket — s ehelyett szélesre tárta a ka­put: attól fogva nyíltan jö­hettek, Hadzsi Dimitraki is azok mellé állt, akik Bulgária felszabadítását akarták. Mindebből mennyi igaz. mennyi nem — azt már nem lehet ellenőrizni. Lehet, hogy Leánynézőben Dezsőfi Lászlót, a kitűnő pesti színészt egyidőben min­denáron meg akarták háza­sítani a barátai. Igen ám, de Dezsőfi rendkívüli jóétvágyu ember és ezért egyik barátja, mielőtt leánynézőbe vitte volna, barátságosan figyel­meztette: — Figyelmeztetlek, Laci­kám, ez egy nagyon finom hely. Ne zabálj olyan sokat, mert az rossz benyomást kelt és emiatt esetleg nem jön lét­re a parti. — Rendben van — mond­ta Dezsőfi, de amikor kezdték feltálalni az izes falatokat, bizony nem tudott a kisértés­nek ellenállni és mindenből háromszor-négyszer evett. Barátja kétségbeesetten rugdosta lábát az asztal alatt, minthogy azonban a titkos fi­gyelmeztetésnek nem volt ha­tása, egy kedvező alkalommal fülébe súgta: •— Lacikám, az Istenért, ne egyél annyit. Mire Dezsőfi teleszájjal fe­lelte: — Hagyjál enni, öregem. A leány nem tetszik. HALLOTTA MÁR... . . . hogy George Dewey ten­gernagy, az amerikai;—spa­­nyos háború hőse és Wood­­row Wilson elnök a washing­toni nemzeti katedrálisban — a Szent Péter és Szent Pál katedrálisban vannak elte­metve. Wilson síremléke fö­lött függ a három zászló, — amelyek alatt 1917-ben az el­ső amerikai csapatok francia földre léptek. . . . hogy Amerikában az üz­leti tolvaj lások 85 százalékát nők követik el. . . . hogy Amerikában a fejen­kénti acél “fogyasztás” éven­te átlag 1000 font. Felrobbant a tüzijátékgyár Dunbar, Pa.-ban, öt munkás meghalt, 8-an megsérültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom