Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-02-24 / 8. szám

2-!E OLDAL Thursday, February 24, I960 Johnson elnök (második balról) meghallgatja William C. Westmoreland tábornok jelentését Ho­noluluban. Évtizedek óta hamisítják Nyugat-Európában, sőt a ten­geren túl is a világhírű ma­gyar borokat, elsősorban a To­kajit, az Egri bikavért és a barackpálinkát is. A több mint 50 országba exportáló MONIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat egymásután in­dítja a pereket a nyugati or­szágokban a gyártó cégek el­len. ,Az első pert az olasz báró Economo ellen indította, aki Tokai névvel hozott borokat forgalomba. A báró azzal vé­dekezett, hogy birtoka közelé­ben van egy Tocai nevű folyó, tehát a környéken termelt bo­rokat ő joggal nevezi Tokai­nak. A római bíróság első- és másodfokon a MONIMPEX- nek adott igazat, ám közbe­szólt a politika, a báró inter­pellált a szenátusban, közbe­lépett a legfőbb ügyész és a báró megnyerte a pert. A külföldi perek most már egymásután magyar sikerrel végződnek. Többi között pert nyer a magyar vállalat egy angol és egy dán cég ellen is, amelyek a Tokajit, illetve az Egri bikavért hozták saját gyártmányként forgalomba. A bíróság kötelezte őket, hogy a hamisítást hagyják abba és az általuk forgalomba hozott borokat haladéktalanul von-Candace Mossier vasszőfutása. Két sor között elhagyja a tárgyalótermet, ahol unokaöccsével mint vádlottak állnak a bíróság előtt, férje, Jacques meggyilkolásáért. A legcélravezetőbb megol­dás az lenne, és a gépkocsi­­vezetők nagy többsége is ezt pártolja, hogy jelen körülmé­nyek között uj tipusu, biz­tonságos, úgynevezett Euró­­pa-taxikat kellene beállítani. Különböző nyugati városok­ban már felmerült ez a lehe­tőség, aminek az a lényege, hogy a sofőrt golyóbiztos ré­teg választaná el az utasoktól. WASHINGTONI LEVEL ják ki a forgalomból. Ugyan­így pert vesztett egy osztrák cég, amely a barackpálinkát hamisította. Több országban azonban még ma is folytatják ezt a törvénytelen eljárást, ámbár tudják, hogy a MO'NIMPEX magyarországi borait és pá­linkáit az egész világra szóló­an védjegyeztette a genfi Nemzetközi Védjegy Hivatal­ban. A MONIMPEX-hez még ma is érkeznek be jelentések Franciaországból, Dániából, Olaszországból, Kanadából, sőt újabban Ausztráliából is, hogy “magyar” borokat hoz­nak forgalomba, olyan mó­don, hogy azokra “magyar árufeliratot helyeznek, fel használják a címkében a ma­gyar motívumokat. Nyugat- Németországban például Hor­­thy-cimerrel és a Szent Ko­ronával ellátott hamisított magyar borok kerülnek forga­lomba. A következő hetekben a bécsi bíróság előtt felel egy osztrák cég, amely az egri boorkat hamisítja. Februárban a magyar ke­reskedelmi kirendeltség Bécs­­ben nemzetközi sajtókonfe­rencián mutatja be a hamisí­tott borokat és pálinkákat és ugyanakkor ismertetni fogják a hamisítók ellen lefolytatott perek teljes anyagát is. Éhező népek, amíg nem jut­nak elegendő élelemhez, ígére­tekkel táplálkoznak. Habzsol­ják a kommunista Ígéreteket. Ezért a szabad világnak s a szabad világ élvonalában álló Amerikának feladata az ínsé­ges ázsiai, afrikai és latin­­amerikai népek megsegítése — élelemmel és saját élelem­termelésük megjavításával. Ennek á programnak neve: Food for Freedom. A Food for Freedom tör­vény a földművelésügyi mi­nisztériumot utasítja az ame­rikai mezőgazdasági termelés korlátozásának enyhítésére. Ne kevesebbet, hanem többet termeljenek az amerikai far­merek, hogy “jusson és ma­radjon”. A program nem egé­szen újkeletű; már a múlt években is Amerika annyi ter­mésfelesleget juttatott ínsé­ges népeknek, hogy a felesle­gek (amelyeknek még táro­lása is százmilliókba került) megcsappantak s most már az a helyzet, hogy nincs sokkal több felesleg, mint amennyire mint nemzeti tartalékra szük­ség van. A termelésből kivont akerek millióiból egy részt új­ra megmunkálhatnak az ame­rikai farmerek. Ebben az év­ben körülbelül 10 százalékkal növelni fogják a rizs és a szójabab termesztést. 200,000, illetőleg egymillió aker hozzá­adásával. Tejtermékeket pe­dig a kormány fel fog vásárol­pénzemigráció istápolása. A svájci bankokban a legújabb, megbízható becslések szerint 80 ezer millió dollár értékben vannak bankók, részvények, bondok, aranypénzek. Ezek­nek a nagy összegeknek meg­érzéséért és kezeléséért dija­kat számítanak fel, amelyek gazdagodást jelentenek Svájc­nak. Taxi-gyász BÉCS. — A taxikon napo­kig gyászzászló lobogott. Is­mét megöltek egy sofőrt, Ul­­fried Meixnert. A gyilkos lő­fegyvert használt, áldozatát kirabolta, majdn yomtalanul eltűnt. Becsben néhány év le­forgása alatt ez már a nyol­cadik taxisofőr-gyilkosság. És most a gyász, a szomorúság érzésével párhuzamosan fel­merül a kérdés: mit kellene tenni, hogy a bécsi taxisofő­rök foglalkozása ne váljon végleg életveszélyessé ? A súlyos problémát elsősor­ban a gépkocsivezetők vetik fel. Egyesek úgy vélik, hogy az eddiginél jóval súlyosabb büntetéseket kellene kiróni a tettesekbe. Akad olyan véle­mény is, hogy lássák el a so­főröket pisztollyal. Ellenvéle­mény: ez sem nyújtana biz­tonságot, mert az elszánt gyilkos sokkal gyorsabb cse­lekvésre képes, mint a sofőr, aki figyelmét amúgy is a ve­zetésre fordítja. Az elgondolások között sze­repel, hogy építsenek ki egy megfelelő rádióhálózatot egész Bécs területére. Minden taxi állandó összeköttetésben áll­na a központtal. így plédául induláskor a sofőr jelentést tenne: “Két férfival Enzers­­dorf irányába haladok. Vég­célom: Hauptplatz 5.” Út­közben is állandó érintkezés állna fenn a rádióközpont és a gépkocsivezető között. így a centrumban azonnal észlel­nék, ha valami különös tör­ténne. Ennek a javaslatnak az a gyengéje, hogy csak idő­nyerést jelentene a rendőrség számára, a végzetes tettet nem tudnák megakadályozni. A rendkívüli meleg időjárás és nagy esőzés árvizet okozott South Dakotában; Az elakadt kocsi vezetője túlságosan közel ment a fo­lyóhoz Sioux Fallsnál. A probléma viszont az, hogy a berendezés felszerelése meg­lehetősen sokba kerülne. A nagyobb taxivállalatok tulaj­donosai ezért a legtöbb eset­ben elhárították a javaslatot, amely számukra újabb befek­tetéseket, többletkiadást je­lentene. Kérdés, hogy ily mó> don a súlyos problémát való­ban meg lehet-e oldani. Ha a vállalkozók nem mutatnak hajlandóságot, lehet, hogy Bécsben, Münchenben vagy Párisban ismét fel kell majd huzni a gyászzászlót a taxik­ra. t Háziasszonyok, figyelem! Most még egy ideig spórolja­nak a konyhán, a papa és a gyerekek egyenek mértéklete­sen; bőséges kosztot majd csak az év negyedik negyedé­ben engedhet meg magának a család, a háztartás. Ez a fel­hívás és figyelmeztetés illeté­kes helyről jön: a földműve­lésügyi minisztériumtól. Nem annyira szóval, mint inkább számmal szól a közélelmezési főhatóság szószólója a házi­asszonyokhoz. Ezt mondják a számok: A jelenben 102 dol­lár 30 centbe kerül és a közel­jövőben ennyibe fog kerülni az élelmiszer, aminek ára ta­valy kerek 100 dollár volt. Az év végefelé aztán az árak va­lamivel lejjebb fognak száll­ni, főleg az fog olcsóbbodni, ami tavaly drágult: a hús. Az amerikai háziasszonyt ez a hivatalos közlemény nem nyugtalanítja, először is azért, mert a 2,3 százalékos drágu­láshoz már a múlt évben hoz­­szászokott, másodszor azért, mert férj aram most többet keres, mint keresett tavaly... és a következő években is bát­ran szembenézhet a várható drágulással, mert minden év­ben több és több lesz a fizetés — erről gondoskodik az unió. Utóirat. Szervezetlen mun­kások is vannak még szép számban. \ ■1‘ ❖ Drágul, egyre drágul a viet­nami háború. A nemzetet ért­hetően nyugtalanítja, hogy amerikai fiatalemberek pusz­tulnak egy távoli, alig ismert országban, sohasem lesz ré­szük a jólétben, amelyet Ame­rika Ígért nekik. A vietnami veszteségista kurtítása a had­­vezetőségit a z amerika fegy­verek eejének növelésére készteti. Lz amerikai “tűzerő” nagy és tgyre nagyobb lesz. Számokba!: Egy é\re számítva, ezer millió puska és géppuska go­lyó. 10 millió ágyú- és mozsár­­levedék. 1,8 miliő bomba. 9,4 miliő 40 milliméteres gránát. 88 miliő darab légi muní­ció. Az utólbi hetekben mind­ebből a tüerőből többet zúdí­tottak a űetnami gerillákra és az észarvietnami katonák­ra, mint ármely eddigi frá-' borúban. Háromhetes si-vakáció után Jackie Kennedy visszatért gyermekei­vel Svájcból New Yorkba. Miért emigrálnak milliók Svájcba? ZÜRICH. — Nem embermil­­iiók vándorolnak be Svájcba, a kis ország nem is tudna befogadni nagy embertöme­geket. Színes papírdarabok milliói futnak be titkos uta­kon Svájc bankjaiba: dollá­rok és fontok, frankok és márkák, no meg könnyűsúlyú latin-amerikai pesók, nagy tö­megben, sok kicsi nagyba megy jelszó alatt. Miféle pén­zek ezek és miért éppen Svájc­ba menekülnek? Svájci bankokban helyezik el vagyonukat, annak jóré­szét : Üzletemberek, akiknek nincs bizalmuk az otthoni gazdasá­gi rendben, az ingatag politi­kai helyzetben, forradalomtól vagy legalábbis inflációtól fél­nek. Lebukott diktátorok, akik menteni akarják a menthetőt. És előrelátó diktátorok is, mint Trujillo, Batista, Peron és kisebb latinamerikai nagy­ságok. Filmcsillagok, akik a hazai adószedő elől menekülnek a kedvező éghajlatú kis köztár­saságba. De Gaulle előtt, amikor Franciaországban a pénz ro­hamosan elértéktelenedett, a francia gazdagok jó pénzre váltották át frankjaikat és Svájcban helyezték azokat biz­tonságba. A német náci vész idején gazdag zsidók Svájcban he­lyezték biztonságba a pénzü­ket, amiket ki tudtak csem­pészni német vagy más hazá­jukból. De sok náci pénz is ott talált biztonságot. Újabban a Közel-Kelet és Latin-Amerika dominálják a svájci titkos letétek birodal­mát. Titkos letétek — mit jelent ez? Svájci bankokban nem ok­vetlenül a betevő nevén veze­tik a betéteket, kívánságra szám alatt. Hogy egy bizonyos számú betét kié, azt nem árul­ják el senkinek, még a svájci kormánynak is, szükség ese­tén, évekig kell pereskednie, mig kiverekszi egy szám tit­kának feltárását. Miért éppen Svájcba mene­külnek jövőjükért reszkető pénzek ? Az egyik oka a letétek tit­kossága. A másik: a svájci frank szilárdsága. A frank­nak 135 százalék aranyfede­zete van, elértéktelenedés ve­szélye ki van zárva. Nem restellik a derék sváj­ci polgárok, hogy a hazájuk sok olyan pénzt fogad be, amelynek szaga van? Nem. ők financiális semlegességre hivatkoznak, amely párhuza­mos államok politikai semle­gességével. Szigorúan köve­tik a nemzetközi jog íratlan vagy államszerződésekbe fog­lalt törvényeit, szigorúan ra­gaszkodnak nemzeti önállósá­gukhoz, amit úgy kell érteni, hogy Svájcban svájci törvény határozza meg, hogy mi jo­gos és igazságos és mi nem. Hogy jobban megértsük: Az adócsalás a legtöbb ország­ban súlyos megítélés alá eső bűncselekmény, Svájcban el­lenben csak közigazgatási ki­hágás. Ebből következik, hogy Svájc nem szolgáltat ki ide­gen országok bűnüldöző ha­tóságainak oly betevőket, akik svájci bankszámlájukat hazai adóeltitkolások végett nyit­ják meg és tartják fenn. Ami pedig a latinamerikai és más diktátorok Svájcba mentett millióit illeti, azokhoz addig nem lehet hozzányúlni, amig jogerős bírói ítélet nem ta­núsítja, hogy azok a milliók lopott milliók. Egyszóval: jó helyen van­nak Svájcban emigráns milli­ók. És jó üzlet Svájcnak a HALLOTTA? . . . hogy Anglia és Francia­­ország 100 éves háborúja 115 évig tartott, 1338-tól 1453-ig. . . . hogy a patkányok által terjesztett ragályos betegsé­gek több emberéletet pusztí­tottak el, mint a világ összes háborúi ősidőktől fogva mos­­tanig. ni, hogy idegen népeknek, fő­leg gyermekeknek jobb diétát tudjon nyújtani. * * * A Pentagonban generálisok töprengenek: Miért kell Viet­nam dzsungeljeiben és rizs­mocsaraiban amerikai fiata­loknak pusztulniuk ugyanak­kor, amikor Formosa szigetén fegyverben áll 600,000 kínai nacionalista katona, akiket az amerikai adófizetők pénzén képeztek ki és fegyvereztek fel? Ezt kérdezik, pedig maguk is tudják a feleletet: Csiang nacionalista katonaságának je­lenléte a kommunista Kina ha­tára közelében “koreai reak­ciót” váltana ki: megindulná­nak Mao ‘önkénteseinek’ száz­ezrei, talán milliói. Amerika érdeke, hogy elkerülje, amed­dig lehetséges, az összecsapást — atomháborút — ä kommu­nista Kínával. * * * Jön! Jön a tornádó szezon! Elmaradhatatlan tavaszi ven­dég Amerikában a tornádó. Fel kell készülni fogadására. A U. S. Időjárási Hivatal fel­készülve várja. Visszaverni a tornádó támadását nem lehet, a természet erői százszor, ezer­szer, milliószor nagyobbak, mint az emberi szellem, tudo­mány, technika, leleményes­ség erői. Régi, bevált mondás, hogy az ellenséget, ha nem tudjuk legyűrni, szövetkez­zünk vele. A tornádót, ha nem tudjuk átjában feltartóztatni, térjünk ki előle. Ez a prog­ram, melynek megvalósítását egy lépéssel előbbre viszi most a Weather Bureau: “Tornado watch’’ — tornádó őrség — a neve az uj prog­ramnak. Amikor az időjárás­jelző szolgálat felfedezi, hogy egy bizonyos táj irányában tornádó betörése fenyeget, az őrállomásról kiküldi az érte­sítést, hogy a vész ne érje vá­ratlanul a. vidék lakosságát. Amikor pedig már látnak egy tornádót és látják annak ro­hamirányát, megy a második, sürgetőbb felszólítás: minden­ki helyezze magát biztonság­ba, hogy legalább emberélet­ben ne essen kár. * * * Nem tréfálkozik, komolyan mondja a belügyminiszter: A drága országút olcsóbb, mint az ingyenes országút. A turn­pike expressz országutakon kisebb a halálos baleset való­színűsége, mint közönséges or­szágutakon. Egészen ponto­san, számszerűen megállapí­tották ezt. Száz millió mér­föld hajtásra a vámsorompó­val ellátott országutakon 2,4 baleseti halál esik, az ingye­nes országutakon 5,6 a halálo­zási arányszám. Megéri a turnpike a pénzt, amibe ké­­rül­* * :f A clevelandi Hanna Mining Co. eladott a kormánynak né­hány év előtt 64 mililó font nickelt, a katonai tartalék ré­szére. A katonaságnak, mint kiderült, nincs szüksége ilyen nagy tartalékra. Ezért a kor­mány most felajánlotta meg­vételre, visszavásárlásra Han­nának a nickelt. Fizetett azért a kormány fontonként 90 cen­tet, most Hanna kaphatja fon­tonként 70 centért. A külön­bözet, Hanna javára, az adó­fizető nép kárára, 64 millió dollár. Érdekes: mindig jól jár az, aki Uncle Sammel üzletet csinál. Nyer, amikor elad, nyer, amikor vesz. Borban és perben az igazság ¥“»■£**** írja; SPECTATOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom