Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-02-24 / 8. szám
2-!E OLDAL Thursday, February 24, I960 Johnson elnök (második balról) meghallgatja William C. Westmoreland tábornok jelentését Honoluluban. Évtizedek óta hamisítják Nyugat-Európában, sőt a tengeren túl is a világhírű magyar borokat, elsősorban a Tokajit, az Egri bikavért és a barackpálinkát is. A több mint 50 országba exportáló MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat egymásután indítja a pereket a nyugati országokban a gyártó cégek ellen. ,Az első pert az olasz báró Economo ellen indította, aki Tokai névvel hozott borokat forgalomba. A báró azzal védekezett, hogy birtoka közelében van egy Tocai nevű folyó, tehát a környéken termelt borokat ő joggal nevezi Tokainak. A római bíróság első- és másodfokon a MONIMPEX- nek adott igazat, ám közbeszólt a politika, a báró interpellált a szenátusban, közbelépett a legfőbb ügyész és a báró megnyerte a pert. A külföldi perek most már egymásután magyar sikerrel végződnek. Többi között pert nyer a magyar vállalat egy angol és egy dán cég ellen is, amelyek a Tokajit, illetve az Egri bikavért hozták saját gyártmányként forgalomba. A bíróság kötelezte őket, hogy a hamisítást hagyják abba és az általuk forgalomba hozott borokat haladéktalanul von-Candace Mossier vasszőfutása. Két sor között elhagyja a tárgyalótermet, ahol unokaöccsével mint vádlottak állnak a bíróság előtt, férje, Jacques meggyilkolásáért. A legcélravezetőbb megoldás az lenne, és a gépkocsivezetők nagy többsége is ezt pártolja, hogy jelen körülmények között uj tipusu, biztonságos, úgynevezett Európa-taxikat kellene beállítani. Különböző nyugati városokban már felmerült ez a lehetőség, aminek az a lényege, hogy a sofőrt golyóbiztos réteg választaná el az utasoktól. WASHINGTONI LEVEL ják ki a forgalomból. Ugyanígy pert vesztett egy osztrák cég, amely a barackpálinkát hamisította. Több országban azonban még ma is folytatják ezt a törvénytelen eljárást, ámbár tudják, hogy a MO'NIMPEX magyarországi borait és pálinkáit az egész világra szólóan védjegyeztette a genfi Nemzetközi Védjegy Hivatalban. A MONIMPEX-hez még ma is érkeznek be jelentések Franciaországból, Dániából, Olaszországból, Kanadából, sőt újabban Ausztráliából is, hogy “magyar” borokat hoznak forgalomba, olyan módon, hogy azokra “magyar árufeliratot helyeznek, fel használják a címkében a magyar motívumokat. Nyugat- Németországban például Horthy-cimerrel és a Szent Koronával ellátott hamisított magyar borok kerülnek forgalomba. A következő hetekben a bécsi bíróság előtt felel egy osztrák cég, amely az egri boorkat hamisítja. Februárban a magyar kereskedelmi kirendeltség Bécsben nemzetközi sajtókonferencián mutatja be a hamisított borokat és pálinkákat és ugyanakkor ismertetni fogják a hamisítók ellen lefolytatott perek teljes anyagát is. Éhező népek, amíg nem jutnak elegendő élelemhez, ígéretekkel táplálkoznak. Habzsolják a kommunista Ígéreteket. Ezért a szabad világnak s a szabad világ élvonalában álló Amerikának feladata az ínséges ázsiai, afrikai és latinamerikai népek megsegítése — élelemmel és saját élelemtermelésük megjavításával. Ennek á programnak neve: Food for Freedom. A Food for Freedom törvény a földművelésügyi minisztériumot utasítja az amerikai mezőgazdasági termelés korlátozásának enyhítésére. Ne kevesebbet, hanem többet termeljenek az amerikai farmerek, hogy “jusson és maradjon”. A program nem egészen újkeletű; már a múlt években is Amerika annyi termésfelesleget juttatott ínséges népeknek, hogy a feleslegek (amelyeknek még tárolása is százmilliókba került) megcsappantak s most már az a helyzet, hogy nincs sokkal több felesleg, mint amennyire mint nemzeti tartalékra szükség van. A termelésből kivont akerek millióiból egy részt újra megmunkálhatnak az amerikai farmerek. Ebben az évben körülbelül 10 százalékkal növelni fogják a rizs és a szójabab termesztést. 200,000, illetőleg egymillió aker hozzáadásával. Tejtermékeket pedig a kormány fel fog vásárolpénzemigráció istápolása. A svájci bankokban a legújabb, megbízható becslések szerint 80 ezer millió dollár értékben vannak bankók, részvények, bondok, aranypénzek. Ezeknek a nagy összegeknek megérzéséért és kezeléséért dijakat számítanak fel, amelyek gazdagodást jelentenek Svájcnak. Taxi-gyász BÉCS. — A taxikon napokig gyászzászló lobogott. Ismét megöltek egy sofőrt, Ulfried Meixnert. A gyilkos lőfegyvert használt, áldozatát kirabolta, majdn yomtalanul eltűnt. Becsben néhány év leforgása alatt ez már a nyolcadik taxisofőr-gyilkosság. És most a gyász, a szomorúság érzésével párhuzamosan felmerül a kérdés: mit kellene tenni, hogy a bécsi taxisofőrök foglalkozása ne váljon végleg életveszélyessé ? A súlyos problémát elsősorban a gépkocsivezetők vetik fel. Egyesek úgy vélik, hogy az eddiginél jóval súlyosabb büntetéseket kellene kiróni a tettesekbe. Akad olyan vélemény is, hogy lássák el a sofőröket pisztollyal. Ellenvélemény: ez sem nyújtana biztonságot, mert az elszánt gyilkos sokkal gyorsabb cselekvésre képes, mint a sofőr, aki figyelmét amúgy is a vezetésre fordítja. Az elgondolások között szerepel, hogy építsenek ki egy megfelelő rádióhálózatot egész Bécs területére. Minden taxi állandó összeköttetésben állna a központtal. így plédául induláskor a sofőr jelentést tenne: “Két férfival Enzersdorf irányába haladok. Végcélom: Hauptplatz 5.” Útközben is állandó érintkezés állna fenn a rádióközpont és a gépkocsivezető között. így a centrumban azonnal észlelnék, ha valami különös történne. Ennek a javaslatnak az a gyengéje, hogy csak időnyerést jelentene a rendőrség számára, a végzetes tettet nem tudnák megakadályozni. A rendkívüli meleg időjárás és nagy esőzés árvizet okozott South Dakotában; Az elakadt kocsi vezetője túlságosan közel ment a folyóhoz Sioux Fallsnál. A probléma viszont az, hogy a berendezés felszerelése meglehetősen sokba kerülne. A nagyobb taxivállalatok tulajdonosai ezért a legtöbb esetben elhárították a javaslatot, amely számukra újabb befektetéseket, többletkiadást jelentene. Kérdés, hogy ily mó> don a súlyos problémát valóban meg lehet-e oldani. Ha a vállalkozók nem mutatnak hajlandóságot, lehet, hogy Bécsben, Münchenben vagy Párisban ismét fel kell majd huzni a gyászzászlót a taxikra. t Háziasszonyok, figyelem! Most még egy ideig spóroljanak a konyhán, a papa és a gyerekek egyenek mértékletesen; bőséges kosztot majd csak az év negyedik negyedében engedhet meg magának a család, a háztartás. Ez a felhívás és figyelmeztetés illetékes helyről jön: a földművelésügyi minisztériumtól. Nem annyira szóval, mint inkább számmal szól a közélelmezési főhatóság szószólója a háziasszonyokhoz. Ezt mondják a számok: A jelenben 102 dollár 30 centbe kerül és a közeljövőben ennyibe fog kerülni az élelmiszer, aminek ára tavaly kerek 100 dollár volt. Az év végefelé aztán az árak valamivel lejjebb fognak szállni, főleg az fog olcsóbbodni, ami tavaly drágult: a hús. Az amerikai háziasszonyt ez a hivatalos közlemény nem nyugtalanítja, először is azért, mert a 2,3 százalékos dráguláshoz már a múlt évben hozszászokott, másodszor azért, mert férj aram most többet keres, mint keresett tavaly... és a következő években is bátran szembenézhet a várható drágulással, mert minden évben több és több lesz a fizetés — erről gondoskodik az unió. Utóirat. Szervezetlen munkások is vannak még szép számban. \ ■1‘ ❖ Drágul, egyre drágul a vietnami háború. A nemzetet érthetően nyugtalanítja, hogy amerikai fiatalemberek pusztulnak egy távoli, alig ismert országban, sohasem lesz részük a jólétben, amelyet Amerika Ígért nekik. A vietnami veszteségista kurtítása a hadvezetőségit a z amerika fegyverek eejének növelésére készteti. Lz amerikai “tűzerő” nagy és tgyre nagyobb lesz. Számokba!: Egy é\re számítva, ezer millió puska és géppuska golyó. 10 millió ágyú- és mozsárlevedék. 1,8 miliő bomba. 9,4 miliő 40 milliméteres gránát. 88 miliő darab légi muníció. Az utólbi hetekben mindebből a tüerőből többet zúdítottak a űetnami gerillákra és az észarvietnami katonákra, mint ármely eddigi frá-' borúban. Háromhetes si-vakáció után Jackie Kennedy visszatért gyermekeivel Svájcból New Yorkba. Miért emigrálnak milliók Svájcba? ZÜRICH. — Nem embermiliiók vándorolnak be Svájcba, a kis ország nem is tudna befogadni nagy embertömegeket. Színes papírdarabok milliói futnak be titkos utakon Svájc bankjaiba: dollárok és fontok, frankok és márkák, no meg könnyűsúlyú latin-amerikai pesók, nagy tömegben, sok kicsi nagyba megy jelszó alatt. Miféle pénzek ezek és miért éppen Svájcba menekülnek? Svájci bankokban helyezik el vagyonukat, annak jórészét : Üzletemberek, akiknek nincs bizalmuk az otthoni gazdasági rendben, az ingatag politikai helyzetben, forradalomtól vagy legalábbis inflációtól félnek. Lebukott diktátorok, akik menteni akarják a menthetőt. És előrelátó diktátorok is, mint Trujillo, Batista, Peron és kisebb latinamerikai nagyságok. Filmcsillagok, akik a hazai adószedő elől menekülnek a kedvező éghajlatú kis köztársaságba. De Gaulle előtt, amikor Franciaországban a pénz rohamosan elértéktelenedett, a francia gazdagok jó pénzre váltották át frankjaikat és Svájcban helyezték azokat biztonságba. A német náci vész idején gazdag zsidók Svájcban helyezték biztonságba a pénzüket, amiket ki tudtak csempészni német vagy más hazájukból. De sok náci pénz is ott talált biztonságot. Újabban a Közel-Kelet és Latin-Amerika dominálják a svájci titkos letétek birodalmát. Titkos letétek — mit jelent ez? Svájci bankokban nem okvetlenül a betevő nevén vezetik a betéteket, kívánságra szám alatt. Hogy egy bizonyos számú betét kié, azt nem árulják el senkinek, még a svájci kormánynak is, szükség esetén, évekig kell pereskednie, mig kiverekszi egy szám titkának feltárását. Miért éppen Svájcba menekülnek jövőjükért reszkető pénzek ? Az egyik oka a letétek titkossága. A másik: a svájci frank szilárdsága. A franknak 135 százalék aranyfedezete van, elértéktelenedés veszélye ki van zárva. Nem restellik a derék svájci polgárok, hogy a hazájuk sok olyan pénzt fogad be, amelynek szaga van? Nem. ők financiális semlegességre hivatkoznak, amely párhuzamos államok politikai semlegességével. Szigorúan követik a nemzetközi jog íratlan vagy államszerződésekbe foglalt törvényeit, szigorúan ragaszkodnak nemzeti önállóságukhoz, amit úgy kell érteni, hogy Svájcban svájci törvény határozza meg, hogy mi jogos és igazságos és mi nem. Hogy jobban megértsük: Az adócsalás a legtöbb országban súlyos megítélés alá eső bűncselekmény, Svájcban ellenben csak közigazgatási kihágás. Ebből következik, hogy Svájc nem szolgáltat ki idegen országok bűnüldöző hatóságainak oly betevőket, akik svájci bankszámlájukat hazai adóeltitkolások végett nyitják meg és tartják fenn. Ami pedig a latinamerikai és más diktátorok Svájcba mentett millióit illeti, azokhoz addig nem lehet hozzányúlni, amig jogerős bírói ítélet nem tanúsítja, hogy azok a milliók lopott milliók. Egyszóval: jó helyen vannak Svájcban emigráns milliók. És jó üzlet Svájcnak a HALLOTTA? . . . hogy Anglia és Franciaország 100 éves háborúja 115 évig tartott, 1338-tól 1453-ig. . . . hogy a patkányok által terjesztett ragályos betegségek több emberéletet pusztítottak el, mint a világ összes háborúi ősidőktől fogva mostanig. ni, hogy idegen népeknek, főleg gyermekeknek jobb diétát tudjon nyújtani. * * * A Pentagonban generálisok töprengenek: Miért kell Vietnam dzsungeljeiben és rizsmocsaraiban amerikai fiataloknak pusztulniuk ugyanakkor, amikor Formosa szigetén fegyverben áll 600,000 kínai nacionalista katona, akiket az amerikai adófizetők pénzén képeztek ki és fegyvereztek fel? Ezt kérdezik, pedig maguk is tudják a feleletet: Csiang nacionalista katonaságának jelenléte a kommunista Kina határa közelében “koreai reakciót” váltana ki: megindulnának Mao ‘önkénteseinek’ százezrei, talán milliói. Amerika érdeke, hogy elkerülje, ameddig lehetséges, az összecsapást — atomháborút — ä kommunista Kínával. * * * Jön! Jön a tornádó szezon! Elmaradhatatlan tavaszi vendég Amerikában a tornádó. Fel kell készülni fogadására. A U. S. Időjárási Hivatal felkészülve várja. Visszaverni a tornádó támadását nem lehet, a természet erői százszor, ezerszer, milliószor nagyobbak, mint az emberi szellem, tudomány, technika, leleményesség erői. Régi, bevált mondás, hogy az ellenséget, ha nem tudjuk legyűrni, szövetkezzünk vele. A tornádót, ha nem tudjuk átjában feltartóztatni, térjünk ki előle. Ez a program, melynek megvalósítását egy lépéssel előbbre viszi most a Weather Bureau: “Tornado watch’’ — tornádó őrség — a neve az uj programnak. Amikor az időjárásjelző szolgálat felfedezi, hogy egy bizonyos táj irányában tornádó betörése fenyeget, az őrállomásról kiküldi az értesítést, hogy a vész ne érje váratlanul a. vidék lakosságát. Amikor pedig már látnak egy tornádót és látják annak rohamirányát, megy a második, sürgetőbb felszólítás: mindenki helyezze magát biztonságba, hogy legalább emberéletben ne essen kár. * * * Nem tréfálkozik, komolyan mondja a belügyminiszter: A drága országút olcsóbb, mint az ingyenes országút. A turnpike expressz országutakon kisebb a halálos baleset valószínűsége, mint közönséges országutakon. Egészen pontosan, számszerűen megállapították ezt. Száz millió mérföld hajtásra a vámsorompóval ellátott országutakon 2,4 baleseti halál esik, az ingyenes országutakon 5,6 a halálozási arányszám. Megéri a turnpike a pénzt, amibe kérül* * :f A clevelandi Hanna Mining Co. eladott a kormánynak néhány év előtt 64 mililó font nickelt, a katonai tartalék részére. A katonaságnak, mint kiderült, nincs szüksége ilyen nagy tartalékra. Ezért a kormány most felajánlotta megvételre, visszavásárlásra Hannának a nickelt. Fizetett azért a kormány fontonként 90 centet, most Hanna kaphatja fontonként 70 centért. A különbözet, Hanna javára, az adófizető nép kárára, 64 millió dollár. Érdekes: mindig jól jár az, aki Uncle Sammel üzletet csinál. Nyer, amikor elad, nyer, amikor vesz. Borban és perben az igazság ¥“»■£**** írja; SPECTATOR
