Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-12-29 / 52. szám
Thrusday, Dec. 29, 1966 FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL =======» LÁTOGASSA MEG REPÜLJÖN Csatlakozás Romániába, Csehszlovákiába és a Kárpátaljára UTAZZÉK TAPASZTALT CSOPORTVEZETŐKKEL: Az első számú csoport A második számú csoport A hármas számú csoport DONÓ ANDRÁS elnöke az Öregamerikásoknak és a£. Egyesült Magyar Egyleteknek, a WJMO rádióállomás magyar bemondója, számos magyarországi csoportos utazás vezetője. Cleveland város commissionerje. a WDOK rádióállomás népszerű magyar bemondója, immár nyolcadszor vezet évenként Magyarországra induló csoportot. Cttp of Clebelanb aki. Cleveland hatalmas városának 24 éve tanácsosa, az Amei ikaszerte hires “Night In Budapest” estek rendezője, 8 éve vezeti a csoportos hazalátogatókat. RÉSZLETES INFORMÁCIÓÉRT KÜLDJE AZ ALANTI SZELVÉNYT A KÖVETKEZŐ CÍMRE: MR. ANDREW DONO 2781 East 127íh Street, Cleveland, Ohio 44120 Kérek részletes felvilágosítást az Kárpátaljára indítandó csoportos | | Junius 8 Szappanos | | Julius 13 Russell Augusztus 3 Donó 1967-ben Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába és a utazásairól. (Kérjük kereszttel megjelölni azt a túrát, amely önt elsősorban érdekli) Város, állam A dollár harmadik oldala orosz iró görbe tükrében MOSZKVA. — Alig egy hát tel megjelenése után az oroszországi bestseller lista élért került Albert Laurincsukas eddig ismeretlen iró könyve az amerikai emberről és a: amerikai életről. A szerző négyévi g tartózkodott Amerika ban, mint egy orosz újság tudósítója, és négy év alatt (alaposan megismerte az a meri kaiakat. Bizonyítéka ennek sóik egyéb mellett, az a tapasztalás, hogy itt az emberek reggeltől estig kávét isznak Oroszok milliói hinni fogják ezt, mint minden más badarságot, ami ebben a könyvben nyüzsög. Hinni fogják, mert ezt az amerikai bibliát a 'Szovjetunió egyedüli könyvkiadó ja, a magas és csalhatatlan kormány adta ki. Olvasgassunk, moszkvai tudósítás alapján, a könyv fe jezeteiben. És miközben ol vasgatunk ne nevessünk mert nem nevetnivaló, hogy a több mint 200 miíiós orosz népet ilyen nadragulyával táp-Az amerikaiak —■ olvassuk — álmatlanságban szenved nefc Este rettegve feküsznek az ágyba, mert nem tudhatják, hogy mi vár rájuk másnap reggel. Mi lesz másnap" Vagy egy millió dollárral gaz dagabbak lesznek, vagy mun kanélfcüliek lesznek. Rettegő: fog el minden amerikait, amikor az újságban azt olvassa, hogy atomvédelmi óvóhelye két építenek. Alfred Hitchock, mint film komédiák Írója kezdte karrierjét, de rájött arra, hogy Amerikában több pénzt lehet esi nálni rémhi stóriákkal. Az amerikai kapitalizmus ét imperializmus termőtalaján fasizmus nő. Az amerikai, ha nem kai minden órában kávét; izgalomba jön, bizonytalanság érzete vesz erőt rajta, képtelen dolgozni. A kávé a mankó amelyre az amerikai rendszer támaszkodik. Az amerikaiak tiltakoznak az ellen, hogy a szovjet egyes Űrrepüléseknél kutyákat küldött fel a magasba, holott Mississippiben van elég néger, akiket fel lehetett volna lőni az égbe. (Ezt a viccet Albert Larincsukas a “Krokodir-ból vette át, amely nem amerikai, hanem orosz vicclap.) Négy év alatt a nagy Amerika minden részébe ellátogatott az orosz riporter, mindenütt nyitott szemmel nézelődött, nyitott füllel hallgatózott és időnkint rémlátásai és lidércnyomásai voltak. Egy cifra példa a sok közül: “Ellátogattam egy indiai re zervációra, beszéltem sok indiánnal. Esküszöm, hogy North Oarolinában (ahol nincs indián rezerváció. — Á szerk. megjegyzése) egy indián így szólt hozzám: ‘Igaz-e az, hogy Moszkvában nincs indián rezerváció és ott nem akasztják fel a négereket- Igaz-e hogy a- jó szellemek a kommunistáknak odaadták a mennyország kulcsát ? Igaz-e, hogy az oroszok találták fel az atomos tomahawkot, de azt el temették a föld mélyébe ?’ (Érdekes, és el is hisszük, el kell hinnünk, mert Albert Laurihcsukas megesküszik, hogy ezt mondta, illetőleg ezeket kérdezte tőle egy indián egy nemlétező north-carciinai rezerváción.) Köztudomású (?), hogy az amerikai nép a világ legroszszabbul táplált népe. “Igaz ugyan — irja a moszko vita riporter —, hogy még sohasem adtak el nekem egy záptojást vagy egy férges almát, de igaz az is, hogy én sehol az országban nem ettem egy jóízű tojást vagy egy Ízletes almát”. Amerika szive: a bank. És Amerika aranya: a vér, arneyet más országok népeinek íréiből pumpálnak és kiszív.iák, úgy hogy sok idegen ország népei teljes szegénységben sínylődnek. (Ki táplálj! India szegény millióit ? Amafka vagy a Szovjet?) Amerikában vannak speciális iskolák, áhol a mosolyt és a nevetést tanítják, de a legtöbb amerikai sohasem nevet a humort és a vidámságot már régen kitörölték az életükből, amelyet örökös nyomorúságban és kétségbeesésben töltenek. Következik az amerikai politikai és társadalmi rend magasabb szempontból való felt vázolása. íme: “Az amerikai demokrácia lényege az,- hogy a szegényekét nem óvják meg a szegényégtől és az éhezőket nem óvják meg az éhenhalástól . . Az amerikaiaknak az ország ^elsejében való utazásra nincs szükségük belső útlevélre, de téli nekik hajtási engedély még halász engedély is, amelyek a rendőrségnek lehetővé teszik, hogy szemmel kísérhessék és ellenőrizhessék a népet ...” Ennyi árnyék és semm' fény? Nines a dollárnak fényes oldala is? Dehogy nincs' Albert Laurincsukas (tárgyilagos riporter és bíró egy személyben. — A szerk.) jót b tud mondani az amerikaiakról. “Eszésék, dolgosak, pro duktivak és udvariasok, d( csak azért, mert jattól f élnek, hogy máskülönben áilásukbó' elbocsátanák őket. Az amerikai munkások impozáns felhőkarcolókat építenek, az üz letekben tökéletes a kiszolgálás, a munkások tüntetnek a békéért . . .” A 494 oldalas könyv 494 oldalán a szerző New York kikötőjében búcsúzik Amerikától, imigyen: “Ott áll a kikötőben a Szabadságszobor, örökre odaláncolva a kő talapzathoz, magasba emeli a karját és , hátat fordítva az amerikai partnak, reménykedve tekint Ke-let felé.” (A kommunista országok felé. amelyekből szöges drótkerítésen át, magas falon át, tűzön, vizen ás sző kik, aki szökni tud. A szerk végszava.) Mi rejtőzik a biztosítási szerződés apró betűi közt? TRENTON, N. J: - A biztosítási szerződéseknek, mint sok más írásbeli szerződésnek fontos, lényeges rende lkezései azok, amelyek nagy hetükkel vannak nyomtatva, de sokszor éppen olyan fontosak ás lényegesek azok a pontok amelyeket ‘‘valami okból” .egészen kis betűkkel nyomtat nafc, — állapította meg a New Jersey állami Legfelsőbb Bíróság. Könnyen kár .épj. aki a nagybetűs részt többr kevesebb figyelemmel, olvassa de a parányi betűkhöz érve már belefárad az olvasásba s gondolja: ejh, .itt már, csak lényegtelen apróságok követ.-, kéznek ... (A per tárgya ez volt: Landonia Blanton mosónő megcsúszott a lépcsőn és lábát, törte a munkahelyén, egy tanítónő házában. Kára és költsége. megtérítéséért a Continental Insurance Companyhoz fordult, amely azonban elutasitotta, mert a biztosítási szeriődés apróbetüs részében munkabaleset ki volt zárva a biztosításból. Minthogy ilyképp i biztosító társaság baleset: kockázata nem állt fenn, a törvényszék és a fellebbezési bíróság elutasította a keresetet. A Legfelsőbb Bíróság ezt az Ítéleti.t megsemmisítette és kimondta: “Bár a biztosítottról mindig fel lehet tételezni, hogy végigolvassa a biztosítási szerződést, csak nagyon, gondos ember vergődik át az apróbetüs sorokon, hogy teljességében megértse vszerződés sok rendelkezését is feltételét. Mégis, a főbíró -’.ág- ugy véli, hogy ilyen feltevés ném jogosítja fel a biz jtjósitőU társaságokat, hogy lyukakat”'rej tsenek a kisbetűk' közé.” I» A főbifóság 2900 dollár fi zetéáére kötelezte a biztosító társaságot. Néhány Órával ennek a döntésnek kihirdetése.; után Ho race J. Bryant, az állami biztositási hivatal helyettes igazgatója kijelentette, hogy a főbiróság egyhangú döntése törvény erejével bir. Az állami hivatal ezentúl követelni fogja, hogy minden biztosítás', szerződést ennek a főbirósági döntésnek szellemében megváltoztassanak a biztosító társaságok. A hivatal ilyen értelmű törvényalkotást fog ja vasolni az állami törvényhozó testületnek. A jelen esetben háztulajdonos szavatossági (hemeow ner’s liability) biztosításra'' volt szó. Ezt a biztosítást a mosónő alkalmazója 1963-ban vette ki és fizetett három évre $368,50 biztosítási dijat PUERTO RICOI ELMÉLKEDÉSEK A TELI TURISTA FORGALOMRA SAN JUAN, Puerto Rico — Most,; hogy a délészaki szögetek és üdülőhelyek szezonja megkezdődött, az amerikai újságok nem tartják érdektelennek, hogy például a puerto ricoi turista helyzettel foglalkozzanak, ahová az amerikaiak ezrével látogatnák el a tél folyamán, mér csak azért is, mert amerikai terület. San Jüanban, a fővárosban a turista szezon ugyan csák most kezdődik, de már kora ősz óta özönlenek oda a turisták és szállodák tömve vannak. Mégis innen-onnan, csaknem kizárólag puerto ricoi részről, felhangzik az aggály szava. Régi gyakorlat ugyanis, hogy a puerto ricoi üzletemberek állandó oldaipillantásokát vetnek a szomszédos szigetekre és Floridára és figyelik, hogy áraik nem múlják e felül azo'két, ami könynyen a turista-forgalom lemorzsolódására v e zethetne. Ezen a télen ezek a pillantások még aggályosabbak lettek, mivel a szállodák árai néhány dollárral magasabbak, mint az elmúlt évben voltak. Egy házaspár, mely San Juan Condado részének egy nagy szállodájában lakik, napi 60 dollárt költ szállásra, étkezésre és valami kicsiségre mellékesen. Hivatalos turista közegek nem szűnnek meg hangoztatni, hogy kisebb és egyszerűbb hotelekre is szükség volna, olyanok számára, aki nem akarnak naponta ennyit elkölteni. Egynéhányat már építettek, de Puerto Rico igy sem olcsó hely. A képet még jobban elhomályosítja, a sok panasz, hogy a kiszogálás hiányos és udvariatlan, vagy mind á kettő. A szállodák azzal védekesnek, hogy igen nehéz képzett személyzete kapni, elegendő számban. Néhány nappal ezelőtt a puerto ricoi kereskedelmi kamara jelentést bocsátott ki, mely mélyebbre ment, mint pusztán dollárok és centek. Elmondja a jelentés, hogy a turizmus és utazás alkalmat ad arra, hogy különböző kultúrák találkozzanak és gazdagítsák egymást. Azonban — mondja szomorú a jelentés — sem a puerto ricoiak, sem pedig látogatóik, nem lesznek gazdagabbak kultúrában. A" kereskedelmi kamara gyakran panaszkodik San Juan “miamizálása” miatt. San Juan legszebb és legforgalmasabb útvonalán, az Ashford Ave.-n felállított virslibódékat, a kereskedelmi kamara kulturális sülyedésnek nevezi. Ezzel szemben az állandó védekezés az, hogy a turistának azt kell adni, amit akár. így a nagyszállodák a‘*szárazföidrői szállított divat és egyéb bemutatókat tartanak és a corned beef és pastrami uralja a vendéglőket. Továbbá igen nagy azon turisták száma, akik nem “szippantanak fel” egyebet az uj környezetben, mint a helyi rumot. — Ha a turisták száma, a jó szolgálat és a frakciók minősége nem marad egyensúlyban — figyelmeztet a san juani kereskedelmi kamara — úgy később ezt meg fogja sinyleni úgy a turisták szama, mint minősége, ami viszont gazdasági és kulturális veszteségekhez fog vezetni. DIÁK-TRAGÉDIA Csek egy feleség NEW DELHI, India — Az indiai parlament egy törvényt fogalmazott meg, mely megtiltja a többnejüséget Indiában. A törvényjavaslatot D. L. Sen Gupta, pártonfcivüli képviselő Bengália államból mutatta be a parlamentben és kijelentette, hogy a többnejüség, “társadalmi csapás, melyet könyörtelenül ki kell irtani.”- BROOKLYN, N. Y, - Ki lene évvel ezelőtt történt, a John Marshall junior high schoolban. A tanító leküldött egy 13 éves leányt a pincébe hozzon fel egy kvart tejet Az a diáklány félig vak colt lebotorkált a pincébe, ott egy diák késsel támadt rá és erő* szakot követett el rajta. A lány nem tudott személy le- Írást adni merénylőjéről, mert nem látta jól. A bűnös diák büntetlen maradt. Éppen akkor történt ez amikor a newyorki nyilvános, iskolákban vizsgálat folyt az iskolai bűnözés és problémák felderítéséről és az orvoslás módjáról. A vádzsüri elé került a John Marshall iskola ügye is. Az iskola igazgatójának szemére hányták, hogy a felügyelet az iskolában laza volt, azt is kifogásolták, hogy a nyolcadik osztály tanítója olyan diáklányt küldött le a pincébe, akinek látóképességr korlátozott volt. -Egy héttel a pincében történt merénylet után äz iskola igazgatója, az 55 éves George Goldfarb, öngyilkosságot követett el, lakó* láza tetejéről levetette magát íz utca kövezetére. A leány szülei kártérítési pert indítottak a Board of Education ellen, azon a címen, hogy a tanítói felügyelet helytelen alkalmazása tette lehetővé a merényletet, melynek következtében a kislány egész életére kiható lelki károsodást (psych ic trauma) szenvedett. A kártérítési pér tárgyalását hosszantartó vizsgálat előzte meg, a per előkészítése kilenc évig tartott, közben a kislány teljesen elvesztette szemevilágát. Most végre megtartotáik az esküdbbirósági tárgyalást. Egy héten át folytak a tanítók, diákok, orvosszakértők kihallgatása, végül az esküdtek kimondták az iskolaszék felelősségét és Herman B. Glaser bíró 68,000 dollár kártérítés fizetésére kötelezte az iskolaszéket, illetőleg a várost. Brooklyn utcáit járja egy fiatalember, akinek lelkiismeretűt ez a tragédia terheli MAGYARORSZÁGOT TERVEZZEN ELŐRE 1967-RE LEGMODERNEBB JET GEPEIVEL 1967 jun. 8-án indul VEZETI: 1967 jul. 13-án indul VEZETI: 1967 aug. 3-án indul V F 7. F T T • JACK P. RUSSELL SZAPPANOS FERENC ( Név: ... Cim: ... ....... Zip Code: .
