Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-02-03 / 5. szám
ß-TK OLDAL e-— FIÓK ALBERT, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke: Elítélünk minden csoportot mely aláássa a vietnami politikát NEW YORK. — Az Ameri kai Magyar Szövetség newyorki csoportjának rendezésében hétfőn, január 24-én tartotta hüségvacsoráját a New York Hilton Mercury báltér mében. Az est főszónokai Vu Van Thai, Viet Nam washingtoni nagykövete és William J. Joröen, amerikai külügyminisztériumi államtitkár voltak, mert Thomas J. Dodd connecticuti szenátor washingtoni hearingje a kora esti. órákig nyúlt és fizikailag lehetetlen volt neki idejében New Yorkba érkeznie. A program Ft. Vitéz Baán, O.F.M., a Magyar Szbadságharcos Szövetség amerikai elnökének imájával kezdődött., melyet ifj. Lőrincz János angolnyelvü szavalata követett, majd Fiók Aladár pittsburghí biró, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, tar tott üdvözlő beszédet. Fiók elnök beszédében el Ítélte a szakállas generációt, amelyik igényt tart minden jogra és privilégiumra, de nem haljandó vállalni semmi kötelezettséget, mely a polgárjogokkal jár. ők csak ellenségeink szivét melegítik, és barátainkat aggasztják, mon dotta Fiók elnök. Az Amerikai Magyar Szövetség fenntartás nélkül kijelenti, hogy hűen támogatja Johnson elnök vietnami poli likáját. Mi tudjuk, mit jelent kommunista diktatúra alatt élni, s ezért határozottan elítélünk minden olyan csopor tot, mely a vietnami politikái aláássa. Egy nemzet önrendelkezési jogát nem szabad hagyni, hogy fegyveres erőszak gátolja, fejezte be az elnök. tu Van Thai nagykövet em iékeztette a hallgatóságot, hogy 195-4-ben több mint egy millió észak-vietnami lakos vándorolt Dél-Vietnamba, a genfi egyezmény alapján, noha: csak 100 nap volt nekik a költözködésre adva, s még egy millió követte volna őket, ha hagytak volna több időt, A vietnami nép elitéli éppen úgy a kolonializmuts, mint a személyes és a kommunista diktatúrát. Egy nemzeti ön tudat van végre kialakulóban és sok kezdeti nehézség és külső aggresszió dacára a vietnami kormánynak sikerül egy nemkommunista társa dalmi reformot végrehajtania, mely a kommunizmus csődjéhez fog Vietnamban vezetni, ha Amerika segítsége tovább ra is megmarad. Jorden államtitkár két do-; logra figyelmeztette a jelenlevőket. Először is, hogy ma sem Amerika, hanem a viet nr.mi nép és hadsereg viseli a háború fő terhét. Két és fél szer annyi vietnami katona harcol a háborúban oldalún kon, mint amerikai, s a viet nami veszteséglista ötszöröse » az amerikainak. Másodszor, a sajtóban sokszor csak a nega tiv.umokat olvassuk. Kevesen tudják, hogy 5000 főiskolai hallgató dolgozott a parasztok között vidéken múlt nyá ron, és hogy számuk a felsőosztályú középiskolai diákokkal együtt idén 500,000-re fog nőni. Ezeket a vidékieket Írni olvasni tanítják, kutakat fúr nak, vizet disztillálnak, ápoló segitséget nyújtanak több honfitársaiknak. Miért vagyunk Vietnamban. — kérdezte az államtitkár? Azért, hogy a kommunista aggresszió áldozatainak segít ségére kell mennünk, mint Koreában, Görögországban és Berlinben. Tudjuk, mondotta, hogy a múltban nem mindig siettünk az áldozatok segítségére. Remélem, hogy ilyer hibákon már túl vagyunk, fe jezte be beszédét Jorden ál lamtitkár. A műsorvezetői tisztséget Seymour Halpern newyorki országgyűlési képviselő töl tötte be, aki bevezető szavai ban megvilágitotta az erdélyi magyarság súlyos helyzetét és párhuzamot húzott a vietnami nép szenvedése és harca és a magyarság kommunista ellenes ellenállása és rárótt szenvedése között. Hamilton Fish, volt newyorki országgyűlési képviselő, a kommunistaellenes harcra tette a hangsúlyt, melyben minden hazafias amerikainak egyet kell értenie, hogy a veszedelmet ne csak Vietnamban, ne csak Közép-Európában, hanem mindenütt és minden megnyilatkozási formájában le lehessen küzdeni. Zárószavaiban Száz Zoltán dr., az Amerikai Magyar Szövetség külügyi titkára s a Se ton Hall egyetem rendkívüli tanára üdvözletét fejezte ki a sokat szenvedő vietnami népnek,- mely testvéri megér tésre talál élet-halál harcában az amerikai magyarságban, s biztosra veszem, mondotta Száz professzor, az otthoni magyarságban is. A gazdag programot Nt. Dr. Béky Zoltán emeritus püspök, az Amerikai Magyar Szövetség igazgatóságának elnöke fejezte be, mélybeszántó asztali imájával. A jelenlevők között voltak többek között, mint házigazda Mikó István, az Amerikai Ma gyár Szövetség országos ál elnöke és a newyorki osztály elnöke, Vasváry Zoltán órszá gQS alelnök, s a: Kereszt és Kard , mozgalom elnöke, Dr •' "•.■hy*"-- ' *8hs'' -Fiirv Lajos, az AMSZ országos titkára, Frank Rabyeos. áz AMSZ bridgéport’i osztáivá nak elnöke, s számos igazgató New Yorkból, New Jerseyből, Connecticutból, Philadelphia ból és Rochesterből. A vacsorát levélben vagy telegramban üdvözölték: Rockefeller newybrki kormányzó, Harrison Williams Jr. new .versei szenátor, természetesen Thomas J. Dodd connecticuti szenátor és Joseph P. Addab bo newyorki országgyűlési képviselő. A WRUL rádió állomás 14 lerces programot is készített a beszédekből, melyet a hét végén nem kevesebb, mint 17 rádióállomás közvetített. San Quentin művésze SAN MARTINEZ, Calif. - Carl Pramberg 17 hónap óta ennek a városnak lakója. Azelőtt 11 éven át a San Quellén börtön lakója. Azért került börtönbe, mert egy bárban agyonlőtte egyik barátját. A börtönben festegetett mégpedig oly jól sikerült ké pékét festett, hogy az éven ként rendezett zártkörű kiálli tagokon festményei átlag 150 dolláros áron keltek el. Ami kor szabadult, 38 éves volt és 1.2,000 dollár vagyonnal ren delkezett. Most megint rácsos kapu ácsos ablak mögött van. Puskával a kezében látták. Fegyverviselési tilalom az időelőt :i elbocsátás egyik tényezője volt, a puska a kezében tehát utat mutatott a börtön irá nyában. Miért csinált ilyen veszélyes ostobaságot? Erre a. kérdésre igy felelt: “Valami, nem tudom megmondani mi lejárt és én hosszú időn át úgy éreztem, hogy már nem illek bele a kinti világba ...” függetlenség Thursday, February 3, I9S6 Golf-kedvelő tömeg figyeli, amint Arnold Palmer a vizentuli lyukra üt, a Cypress Point pályán, Carmel, Californiában. WASHINGTONI LEVEL McNamara honvédelmi miniszter közlése szerint az amerikai hadsereg és helikopterei havonta átlag 100 millió dollár értékű municiót használnak el, további 110 millióba kerülnek lövedékek, rakéták és bombák, amelyeket a légierő és a haditengerészet repülői zúdítanak az ellenségre. Legjobb gerilla a halott gerilla. És egy halott gerilla 35,000 dollárba kerül. Ennyi esik a háborús költségekből agy-egy gerillára, akit sikerül leteriteni. * * # A Fehér Házban és a kongresszusban latolgatják a kérdést: Meddig fogja a nép tü relemmel viselni a vietnami háború egyre nagyobb véráldozatát — amerikai fiatalok vérének ontását ? Meddig fogjuk még támadásainkat korlátozni azért, hogy az ellenség civil lakosságát kíméljük? Meddig lesz szent és sérthetetlen Észak-Vietham ipara meddig halogatjuk annak akikötőnek bombázását, amelyén át a kommunisták barátaiktól — és a mi szövetségeseink tői és barátainktól is! — kap ják azokat a fegyvereket amelyekkel az amerikai fiatalság szine-javát irtják? ( A republikánusok tudják, hogy mindenütt az országban Ilyen gondolatok, ilyen kérdések nyugtalanítják a népet, és — tudjuk, hogy nem sok idő múlva megkezdődik a választási kampány, képviselők és szenátorok választása . .. * * * Hiába harsogja a kommunista világpropaganda, hogy az amerikai imperialisták mér'es-gáz támadásokat intéznek a Vietnamot a kommunizmus részére felszabaditó “szabadságharcosok” ellen, az ameri kai hadvezetőség tovább folytatja uj kémiai vegyületek kidolgozását és a bevált gázok használatát. Mindegyiknek közös sajátossága az, hogy nem főj tógázok s csak időlegesen hatnak, hatásuk hol rövid idő alatt, hol hosszabb idő után elmúlik. Különböző célokra különböző gázokat használnak. A CN elnevezésűt a gerillák földalatti állásaiba, alagutjai ba fújják, miáltal ezek a bu vóhelyek hosszabb ideig lakhatatlanokká lesznek. Rövid ideig ható gázok lebocsátása helikopterekről nem ilyen egy szerű, az eredmény különböző tényezőktől függ: a szelek irányától, a levegő páratartalmáéi, stb. Az őserdei búvóhelyek áthatóvá tételére, lesipuskás rajtaütés megelőzésére oly ké miai anyagokat használnak amelyek a leveleket elhervasztják, lehullatják. Ugyanezzel az anyaggal pusztítják a gerillák termését is. Sok esetben eredményesnek mutatkozott gerillák kifüstölése földalatti üregeikből; ezzel sikerült csökkenteni az amerikai és vietnami katonaság, valamint a vietnami polgári lakosság veszteségeit. A múlt évben, amikor elsőizben jutott nyilvánosságra a nem-mérgező gázok használata, a kommunista hazugságpropaganda egyideig hatott a világ sok országában, Nyugat- Európában is. Idővel azonban mindenütt rájöttek a propaganda hamisságára és elfogadták az amerikai álláspontot, hogy hém-mérgézÖ gázok használata háborúban éppoly kevéssé kifogásolható, mint utcai tüntetések, zavargások elfojtására “békés” városokban. Valami haszon mégis származott a kommunista hazugság-propagandából : A gerillák eszeveszetten menekülnek oly, területekről, amelyeken a fák és bokrok növényzetét az amerikia és a vietnami helikopterek elhervasztották-menekülnek, mert -azt, hiszik, hogy a hervasztást mérges gázok okozták. * * A szövetségi'-’ bírói állások a legjobbak, mert a kinevezés életfogytiglanra szól, szövetségi bíró (bizonyos ritka esetektől eltekintve) nem mozdítható-, el állásából és a nyugalombavonulás magas korban Sem kötelező; Azt kellenehinni ennélfogva, hogy az elnökök, akik a szövetségi birá kát kinevezik, az ország legjobb jogászai közül válogat nak. Hogy áll a dolog? Az alkotmány nem írja elő. a szükséges minősítést, igy hát ki lehet nevezni szövet ségi bírói állásra fogászt is. De ez csak elméletben van igy. A gyakorlat azt mutatja, hogy az elnökök jogászt, ügyvédet, birát ültetnek szövetségi bírói állásokba... és politikusokat. A szabályt Cleveland elnök állította fel s azóta is az a helyzet, hogy mindegyik elnök a megüresedő állásokba legnagyobbrészt — legalább 80 százalékban — saját párthiveit ülteti be. Mellékszempontok: A lehetőség szerint a Legfelsőbb Bíróságban képviselve vannak a nagy területi egységek, keleti partvidék, Középnyugat, Dél, stb. Hagyomány az is. hogy a főbiróságon legyen legalább egy katolikus és egy zsidó biró. Az alsóbbfoku szövetségi bíróságokra nagy befolyásuk van a politikusoknak, a számbajövő állam két szenátorának elsősorban. Tekintetbe veszik a pártszolgálatokat, a kampány-érdemeket, a jelölt nemzetiségi hovatartozását. Egyszóval: Az alkotmány értelmében, de közfelfogás szerint is pártokonfelüli szövetségi bírákat pártpolitikusok ültetik a bírói székbe. Itt egy kis pártstatisztika: Franklin D. Roosevelt elnök 188 demokrata és 6 republikánus bírót nevezett ki; a Legfelsőbb Bírósághoz 8 demokratát és 1 republikánust. Truman; 116 demokrata, 9 republikánus biró, 3 demokra ta és 1 republikánus főbíró. Eisenhower 169 republikánus és 9 demokrata biró, 4 reppblikánus és 1 demokrata főbíró. Kennedy: 100 demokrata és 8 republikánus biró, 2 demolc rata főbiró. Johnson: 44 demokrata, 2 republikánus biró, 1 demokrata főbíró. Tragacs-rekordot jelent Detroit DETROIT. — Mindenki tudja, hogy az amerikai automobil ipar mezején, helyesebben az országutakon és a városok utcáin örökösen számlálás folyik: hány autó fut, rohan a keményített utakon, hány autó futott le a héten a futószalagokról, mennyi volt az idei gyártás, mennyivel több, mint a tavalyi termelés. És ujjongva jelentenek minden uj rekordot. De nem mindenki tudja azt, hogy mindez nem számjáték, hanem komoly statisztikai munka. Az automobil iparnak hivatalos statisztikusa van: az R. L. Polk Company. És bizonyára csak nagyon kevsen tudják, hogy ez a hivatalos számláló nemcsak élő, futó, robogó autókat számlál, hanem holt autókat is. Élő autókat könnyű számlálni: a gyárak közük a heti gyártás adatait, a rendőrségeken meg lehet kapni azoknak az autóknak rendszámait, amelyekre hajtási engedélyt kértek. Könnyű kitalálni, és Polk mindjárt feljegyzi: Amely autóra 1965-ben nem vettek ki hajtási engedélyt, az valahol autótemetőben pihen, esetleg országút szélén. A nem-regisztrált autók a Polk statisztikába mint elvetett tragacsok kerültek bele. Nos, mit mutat a tragacs statisztika? 1965-ben nem regisztráltak 6,440,348 oly autót és truckot, amelyek 1964-ben regisztrálva voltak. Vagyis: a múlt évben ennyi volt a használaton kívül maradt ócska autók s truckok száma. Ez rekord szám, ezzel megdőlt az előző, 1964. évi rekord, amely 6,099,156 volt. Érdekesek egyes" részletek is. 1964 a második év volt amelyben az ócskavasra vált személyautók száma mégha ladta az öt milliót. Az első autótemető rekord az előző évben, 1963-ban volt. Éppen ilyen érdekes az ipar hivatalos statisztikusának az a megállapítása is, hogy a tömeges autóhalál ellenére az automo bilok összes száma nőtt, mégpedig 2,986,574-gyel több volt a használatban levő autók száma 1965-ben, mint az előző évben. 1964. január 1-én 73,7 millió autó és truck volt regisztrálva, 1965. január 1-én 76,653,808. Mit szólnak ezekhez a számadatokhoz az automobilgyárosok? Először is, azt mond-Medve mama és a tudósok a téli álomról beszélgetnek — Neve? — Bunkó. — Kora ? — Erre a kérdésre nem vá Jászolok .. . Elvégre én is csak nő vagyok, még ha 18 gyer: mekes medve-mama is. — Mi igaz abból, hogy ha maguk február 2-án, gyertya szentelőkor kijönnek a barlangjukból és meglátják az ár-i nkékukat, tehát derült, napos időt találnak, azonnal visszafordulnak tovább aludni, mi vei még hosszú és hideg tél várható? — A dolog úgy áll. . . Dr. Anghi Csaba, a buda pesti Állatkert igazgatója: — Ugyan már, micsoda gyermekség! Bunkó asszonyság és többi állatkerti társa nem is alszik téli medve-álmot. A tér mészetes környezetben éle mackók igen, de azok viszont csak akkor kelnek fel tavasz előtt, ha ősszel nem szereztek elegendő táplálékot. Ha ez ép pen február 2-án következik be — az csupán véletlen! A meteorológus: — Fiát nem egészen. A néphagyomány ebben a kérdésben igenis tartalmaz valami igazat. Ha vissza menőleg nézegetjük az éghaj lati adatokat, azt látjuk, hogy általában január 25. és feb ruár 5. között enyhébb a tél majd ismét hidegebb időszak következik. De ha az ellenke zője fordul elő, vagyis január 25. és február 5. között hideg az idő, akkor azt általában melegebb tavasz követi. Na már most... Dr. Anghi: — Tudják, honnan származik ez az egész medve-dolog? Jókai Mór találta ki egyik vidám Írásában. — Szóval a medve nem tud semmit? Dr. Anghi: — A barna medve nem sokat. A jegesmedvék viszont már napok óta lubickolnak és ez csaknem bizonyos jele a közelgő jó időnek. De ugyanilyen jó hirt hoztak azok a szürke gémek is, ame'yek elsőként hazajöttek délről. Ezek a gémek a még rejtőző tavasz “első fecskéi”. A meteorológus: — Tény, hogy mi is úgy hisszük, legalább február közepéig enyhe idő lesz. — Mit szol mindehhez maga, kedves, Bunkó asszonyság? — Semmit. Már a direktor ur megmondta, hogy nem vagyok én időjós, csak — éhes. — Hát ezért bujt elő a barlangjából? Nem is magával társalogni . . . • A COSA NOSTRA POMPANO BEACH, Fla. — A Cosa Nostra nevű bün-szindikátus egyik vezetőjét, az 59 éves Joseph Stassit, letartóztatták. Stassit kábitószer-rejtegetéssel vádolják. ják, hogy nagyon meg vannak elégedve a tragacs temetések nagy számával, mert az automobilizmusban is érvényes az élet örök törvénye, hogy élete halál követ, halált pedig uj élet. Másodszor, igy gondolkoznak, jósolnak: Ha az autótemetés tovább is ilyen mértékben folyik, az uj autó gyártás továbbra is magas nivón marad. És nem szabad figyelmen kívül hagyni a rekord autótemetéssel kapcsolatban a kérdést: mi.történjék a lomtárba vetett autók millióival? Elsősokban a szövetségi hatóságo. kát foglalkoztatja ez a kér dés, mert a legtöbb autóte metö a vidéken, sokszor a? országutak közvetlen közeié ben van, és — ezek a tragacs dombok elcsúfítják a látképei Douglas illinoisi szenátor ja vásottá, hogy az automobilok ra kivetett forgalmi adó (ex cise tax) 1 százalékát az elhagyott tragacsok eltávolító sáré, használják fel. Kilátá van arra, hogy ebből a javas latból még ebben az évben tör vény lesz. A Ford Motor Com pany egy clevelandi vállalat tál együtt kidolgozott egy tervet: három és fél millió dől lár költséggel Detroitban felállítanak egy üzemet elhagyott autók feldarabolására, ócskavasként használhatóvá tételére. Ford maga jelentkezett már, hogy az igy nyert acélt felvásárolja az autoromboló cégtől. NEVESSÜNK Egy öttagú család egy folyój hoz ér, Arra evez éppen egy i halász és a család megállapo* j dik vele, hogy fejenként egy dollárért átviszi őket a túlsó partra, még pedig egyenként, (mert kicsi a csónak. Négyet simán át is visz,, hanem az ötödiket a kikötésnél valahogy beleíorditia a vízbe, úgy, hogy az egy pillanat alatt eltűnik habok között. ' • -A család többi tagja elkezd jajveszékelm, mire a halász lühösen rájuk kiabál: — Mit óbégatnak úgy, fizessenek egy dollárral kevesebbet és el van intézve. TERJESSZE LAPUNKAT! Washingtonban a Fehér Ház közelében őrt állanak a teológiai diákok, akik helyeslik Jonhson elnök erőfeszítéseit a béke érdekében.
