Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-11-17 / 46. szám
6. OLDAL A Nimbus 2 időjárás csatlós készitette a képet a US keleti részéről és Kanadáról. A MAGYAR NEMZET ÁLLAPOTA io Evvel a forradalom után NEW YORK. - A Magyar Bizottság november negyedikén, a szabadságharc leverésének tizedik évfordulóján sajtófogadást rendezett newyorki székházában. A megjelent újságírók előtt Varga Béla prelátus, a Bizottság elnöke mondott rövid összefoglalót egyrészt az évforduló külföldi visszhangjáról, másrészt a magyar nemzet mai állapotáról. Mindenekelőtt az angol nyelvű lapok tudósításaival polemizált, főleg a New York Times és a Look magazin ismert és a magyarság körében nagy felháborodást keltett cikkeivel, amelyek úgy állítják be a helyzetet, mintha a magyarság ma osztatlan megelégedésben élne és mintha a forradalom minden követelése teljesült volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy az 58-os követelések kétharmada nemzeti függetlenséget, többpárt-rendszert és parlamenti demokrá > ciát követelt, amiknek éppen úgy nincs nyoma ma sem mint ahogy 56' előtt sem volt. Varga Béla ezután azokat a mulasztásokat boncolgatta amelyeket 56-ban a Nyugat elkövetett, holott az az idő pont nemcsak Magyarországon, hanem a vasfüggöny minden országában megérlelte a történelmi változásokat, amelyeket a lekgisebb kockázattal meg lehetett volna valósitani a Nyugat segítségével. Egyes nyugati újságírók legnagyobb hibája, hogy a mai állapotokaat a Rákosi-uralom idejének állapotaival hasonlít ják össze, ahelyett, hogy azt vizsgálnák, milyen lenne a helyzet akkor, ha a magya nép éppen olyan szabadon élhetne és alkothatna, mint nyugati szomszédai. Varga Béla végül szétosztotta a megjelentek között a Bizottság kiadványát, a korszerű adatokkal kibővített ‘Facts about Hungary” cimü értékes müvet, amely kitünc szerzők tollából tudományos igénnyel tárgyalja a magyarság történelmi útját és az ország mai valóságot helyzetét: szigorúan ellenőrzött pontos adatok tükrében. Történelem - folytonos változás MOSZKVA. — Változnak az idők s velük változnak az em berek. Ezt a régi római mondást készpénznek veszik a szovjet urai és ennek megfe lelöen Írnak időnként törté nelmet. Nagyon érdekes vál hozásokat jegyez fel az orosz történetírás, például, Charles de Gaulle tábornokról, a fran cia köztársaság elnökéről. A Nagy Szovjet Lexikon ezt je gyezte fel a nagy Charlesról: De Gaulle, Charles (szül 1890). Reakciós francia poli tikai figura, tábornok, a fa siszta RFP párt feje. Monar chista, a klerikálisok barátja. Szoros kapcsolatot tart fenn i francia pénzügyi nagyságok kai. Azok nevében beszélt akik Anglia és az Egyesült Államok felé hajlottak. Amikor a hitleri Németország 1939-ben a háborút elindítót ta, De Gaulle, mint minder angol—francia imperialista inkább a Szovjetunió ellen akarl harcolni, mint Németország ellen. A Nagy Szovjet Lexikon újabb, 1963. évi kiadásában olvashatják azok, akik azt megőrizték: De Gaulle hatalomraj vitása megteremtette Franciaországban az egy-ember-kormányzafot. Módosította az alkotmányt, megerősítette szeméyes hatalmát és a kapitálist i monopolisták hatalmát. Ez az egyeduralom nagy mértékben íOílátozta a francia nép de mckratikus jogait és fokozta i fasiszta veszedelmet. Külpoitikai téren De Gaulle í VATO agresszív politikáját ámogatja. 1966 évi kiadás? Még nem jelent meg, most dolgoznál izon az oknyomozó történelem •zovjet szakemberei. Könnyű elképzelni, mi lesz ebben a legújabb Nagy Szovjet Lexikonban; De Gaulle hadat üzent u dollárnak, a NATO felbomláván dolgozik, a francia—szovjet viszony javítására törekszik, élesen elitéli az amerikai mperialisták vietnami agreszizióját .. . A VESSZŐ EREDETE Nem sokan tudják, hogy a vessző, mint Írásjel a 15.—16 században jött divatba; Aldo Mamuzzi velencei könyvkiadó alkalmazta először. Addig csak a pontot és a kettőspontot ismerték és használták. Practice jersey $3.00 Practice shoes $15.93 < pair) Three T-shirts $3.00 Knee I tads $1.85 (pair) Three pair socks $2.25 SMS Game shoes (low cut) $21.00 (pair) Helmet $18 95 ' 1 Protective face bar $4.00 Practice pants $6.85 Shoulder Laundry (approx. $25.00 for season) HI First aid material (approx.) $3.00 Dark same jersey $12.00 (iame pants $23.00 Warm-up jacket $25.00 Tape (approx.) $18.00 FÜGGELEN3ÉG Thursday, Nov. 17, 1966 WASHINGTONI LEVÉL Johnson elnök újra meg uj ra, minden alkalmas és nen alkalmas időpontban kihirdeti az amerikai nép akaratát hogy hajlandók vagyunk bármilyen alkalmas vagy alkalmatlan helyen és időben a viet nami kérdésben érdekelt bár mely kormánnyal a tárgyalóasztalhoz leülni. Kommunistákkal tárgyalni, alkudozni.... hemmi kétség, Johnson a nemzet nagy többségének akaratát fejezi ki az ilyen bejelentésekben. Minden nap amerikai fiatalok halálhozója a vietnami dzsungelekben és rizstelepitvényeken, minden nap, mely közelebb hoz ennek a csúnya háborúnak végéhez, kívánatos és örvendetes lenne. Kommunistákkal tárgyalni .. . Igen, ezt akarják sokan, de sokan vannak olyanok is, akik nem tudják, hogy mit jelent ez: kommunistákkal tárgyalni. Korea senkiföldjén kommunistákkal fegyverszünetről tárgyaltunk. Az amerikai delegáció vezetője Arthur H. Dean nagykövet volt. Most a fegyverszünet 15. évfordulója alkalmából, Dean közli emlékezéseit a tárgyalásokra. Az alkudozás minden hétköznapon négy, öt, hat ia hosszat tartott. Nem voltem kávé, sem ea. harapniv^. A szembenálló felek a lejsekélyebb személyes beszéMástől is tarózkodtak. Nejvolt good móríing és nem lit goodbye. A ;ul oldalon a Maiak vitték a szót, az északoreai kommunistáikat másíhegedüs szeepre szoritotk. Huang Hue mit a kinaialfő szószólója, ádjuk át a sít Dean nagyrövetnek: “Huang Huiemevezett enjem mindenni: kapitalista ■ zélhcmos, nőjmegerőszakoója, zsivány, legrabol özvegyeket, pennilft lop ki a halottak szeméül, zabigyerek d tudja, ki cnálta ... Ha Huang Hua gy komisz sziláimat harsojtt volna, én ta - án elvesztettn volna önuralmamat. De h az ember 50-1 szer, 60-szor lallja az ilyen ■onda szavak, azok inkább nevetségesen atnak. Egyik napomegint elnevezett mindenik, gyilkosnak stb. nemcsakengem, hanem Syngman Rio köztársasági elnököt, Eiseiowert, Dullest iS, de fő gazobere mégis ér voltam. Neke: mondta a szemembe, hogj vértől csepegnek a kezeimgyilkos vagyok, Délamerikai földi paradicsom MONTEVIDEO. — Uruguay a délamerikai paradicsom. A 'egkisebb délamerikai ország mindössze két és fél millió lakosa van, kevesebb, mint egT is más délamerikai nagyvu osnak. Az uruguayiak szél kis országukat “amerikai Svájc” néven becézgetik. Hogy fest egy ilyen földi paradicsom? Milyen az élet az amerikai (pontosabban délamerikai) Svájcban? Itt egy ds idegenvezető: A telefon süket és néma mert a központban dolgozó urak, hölgyek elvtársak és elvtársnők nem dolgoznak sztrájkban vannak. Az autó busz nem viszi el utasát a célhoz, megáll útközben és senkisem tudja, mikor fog megint megindulni. A bankok csukva vannak, hol két hétig, hol egy egész hónapon át. A vendéglőben a jámbor turista steaket rendel spanyolrizzsel és vár. 3mig idejéből telik, aztán éhesen távozik. Mit jelent ez ? — kérdi a külföldi látogató. A felelet: népjóléti állam. Körülbelül 20 évvel ezelőtt indult el Uruguay i nemzeti jóléthez vezető uta. Rengeteg uj hivatal szü’etett meg, mind tele hivatalnokokkal, akiknek legfőbb gondjuk a maguk jóléte volt. Minthogy a kommunistákon kívül minden más párt is forgatta a népjóléti szekeret, a fizetések egyre emelkedtek És egyre emelkedtek a szükségleti cikkek árai is. Akiknek - soffőröknek, banktiszt i viselőknek, pincéreknek — a 'egujabb fizetésemelések nem tetszettet, azok bejelentés nélkül sztrájkba léptek. Sztrájkparadicstm lett Uruguay. Az árak egyre “javulnak”, a pénz ejyre romlik. A megélhetési ivlex 1960. januárjában 100 bit. Attól a naptól kezdve m?ik a drágulás már;ékét. Ma már 350 körül van z index-sjjim, vagyis minden több, mill háromszor olyan drága, miit, volt még hat év alőtt. És a államot csőd fenyegeti . Ajpapirpénz-ny ornda éjjel-nappal gyártja a nagy isszegü, kiá értékű bankókat aki a csatornában fetreng rothadt szemét közt és vájkál a szennyben, és hogy van egy cinai közmondás, amely szerint az embert a barátairól lehet megismerni és ennek a gazembernek (már tudniillik íekem) a délkoreaiak a barátai, ronda disznók, szennyesek, véresek, stb. Ez már sok volt Pu-nak, a kommunisták., tolmácsának is ; ő megtagadta | i piszkos szóözömök lefordítását angolra. Huang Hua arca vérvörösre vált, a nyakán kitagadtak az erek, ráparancsolt Pu-ra, hogy fordítsa le, amit mondott., Parázs vita támadt i kommunisták közt, hogy- lefordítsa vagy ne fordítsa le, végül Pu megoldotta a problémát, fordított, illetőleg ferdített ilyenképpen: “Ha azi amber ürüpecsenyét eszik, a lehelletének birkaszaga van.” Ez volt az első eset, hogy elröhögték magukat a kommunisták. Pu — mellesleg megjegyezve — a Harvard Egyetemre járt ... Kommunistákkal tárgyalni? Igen, ez elkerülhetetlen. De már most fel kell készlüni «■ra, hogy az amerikai delegáció vezetői és tagjai hie? tanulják a kommunisták nyelvét és a kommunisták nyelvér, beszéljenek a kommunistákkal. Johnson elnöknek és Mr. Iharles L. Schulze-nak egyhangú véleménye az, hogy akiiek vadonatúj Gadillacra viszketnek az ujjai, az vegyen vadonatúj Cadillacot, -Űzesse annak árát saját zsebéből vagy bankszámlájáról. És ha az a nagyigényü ur valamelyik kormányhivatalnak tisztvisel Ve ne fizettesse meg azt a jám bor adófizetővel. Ha közpénzekből fedeznék hivatalnoki uxus költségeit, ez nemcsak pazarlás lenne, hanem az infláció malmára hajtaná a vi zet. Ezért szerepel e kis fejezetnek elején Mr. Schultze neve. Ő ugyanis a Bureau of the Budget igazgatója, az országos “háztartás” éber szemű figyelője és ellenőrzője. A B. of the B. utasítására az országos bevásárló hivatal (General Services Administ ration) elrendelte, hogy minden kormányhivatalban a szolgálati célra szolgáló (és privát célokra is használt...) autókat egy évvel tovább használják, mint használni szokták; ezáltal feleslegessé válik legalább 1000 uj Chevrolet és Cadillac beszerzése. Uj szabályok határozzák meg a szolgálati autók használhatóságának fokát. Kiselejtezésre csak akkor kerüsor, ha az autó 6 évig szolgált és 60,000 mérföldet futott, nem úgy, mint eddig imikor a használhatóság mér-OKLAHOMA CITY. — Dr. Albert B. Sabin, a világhírű orvostudós, itt rendezett konferencián valóságos tudómé nyos szenzációval szolgált ar ország minden részéből egy begyült tudósoknak, kutatóknak, egészségügyi hivatal szakértőknek. Arról beszélt hogy a világszerte elterjed1 súlyos szembetegség, tracho ma, elleni világháborúban : kutató tudósok sok-sok évei át nem tudták megteremteni i védőoltást, mig végül egy oekingi laboratóriumban a véetlen szerencse sikerre veze tett. Az volt a kinai laborató ■iumi kutatók nagy Szerencsé :e, hogy — nem volt penicil injük. Mielőtt erre a szerencsét hozó véletlenre áttérnénk, tud íi kell, hogy a trachoma az ; szembetegség, amely Kiíróba és a világ sok más- részébe* 100 millió embert sújt, egyi eggyako-ribb oka a megvakr ásnak. Sokáig kén-orvosság íal és egyes antibiotik orvos . .ágokkal kezelték, de gyakrai i gyógyulás csak időleges volt i baj kiújult. A sikerrel ke •“segtető védőoltásnak -élőiéi ;étele, hogy a trachoma kór féke 7 év és 72.000 mérföld /olt. * * * A republikánusck győzel nei nem aggasztják Johnson elnököt, de túlzás lenne azi állítani, hogy Nixonnal együtt irvendez. Nem Nixonnal örvendez együtt, ’hanem hárem családdal, amelyek az ameri kai Samoa déltengeri sziget fővárosában, Pago Pago-bar ílneik. Ott októberben, amikor íohnson elnök és felesége elátogatott oda, három családban örvendetes esemény tör■.ént és mind a három ujszüettet az amerikai Első Csa ád tagjairól nevezték el. Ck fóber 21-én született Johnsor Iageleaoo, október 26-án szói étett Lady Bird Kailikaau, és iktóber 27-én születettt Johnon Liulag-e. Idővel Samoa ön•endelkezési jogot fog nyern és ott politikai pártok fog.laik alakulni. Akkor a helyi íohnsonok és Lady Bird a demokrata jelöltekre fognak sza vazni. okozóját ki tudják tenyészteni az emberi szervezeten kivül. Eigy úgy töitént, hogy i kórokozót (amely egy speciális szervezet, átmenet a bacillus és a virus közt) lekaparják a betegszemről és kienyésztik. A tenyészetnek abszolút tisztának kell lennie, el sell távolítani minden más baktériumot, amely abba be'érkőzhet. Sterilizálni kell a tenyészetet. A tudósok minlenütt a világon penicillinnel /égezték ezt a sterilizálást, he -ez nem bizonyult jónak, a frachoma-kórokozók legna-yofcb -része elpusztult. Most következik a pekin- i szerencse. A kinai laboraóriumi kutatóknak nem volt lég penicillinjük, igy hát ahe/ett streptc-micynnel próbálók a tenyészetet fertötlenieni. És ekkor csoda történt: gazdag brktérium-kulturát ikerült tenyészteni. Mig teát a penicillin ezeket, a bakíríumokat elpusztította, a treptomycin épségben hagy- 1 azokat. Megoldódott a trahoma elleni védőoltás prob- Imája - hála a penicilliniánynak a pekingi laboratóiumban! A kínaiak 1967 óta ezt a ■af térium-kitenyésztést végezték, az ő módszerük (peniillin helyett streptomycin) ■amarosan ismertté lett az igész világon a szakemberek őzt. De azt, hogy a kínaiak lyen véletlen szerencse folyón jöttek rá a helyes tenyészési módszerre, csak most tuda meg a világ — és erről számolt be Dr. Sabin. Egy Dr. bérré Lepíno nevű francia fcakteorolegus Kinában volt, ott tudta meg ezt a szerencsehistóriát és Franciaországba dsszatárve közölte a tudomályos világgal. Dr. Sabin megegyezte, hogy ilyesmi nem is itka eset: a tudomány sok /ivmányát véletlen felíedezésíek lehet köszönni. Említette Dr. Sabin azt is, hogy a baktérium-tenyésztés nélkül oltószert megteremteni 'ehetetlenség, és példaképpen felhozta, hogy a hepatitis ne/ü májbetegség elleni védőoltás mindmáig azért lehetetlen, mert még nem sikerült hepatitis-vir-ust kitenyészteni. A football játékosok drága felszerelése írja: SPETATOR PENICILLIN IÓ HA VAN - DE NÉHA JOBB. HA NINCS Tito, Jugoszlávia elnöke, Mrs. Indira Gandhi, India miniszterelnöke és Nasser, Egyiptom elnöke feszülten figyelnek egy újságíró kérdéseire, egy sajtókonferencián, New Delhi, Indiában. \két versenygő episzkopális püspök. Henry I. louttit (bal) és Jam Pike, a Wheeling, W. V.-i konferencián.
