Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-10-27 / 43. szám
I Thursday, October 27 1966 FÜGGETLENSEG 7. OLDAL Washingtonba látogattak el a testileg akadályozott gyerekek Springville, N. Y.-ban levő intézetükből és Humphrey alelnök felesége fogadta őket. A MATEMATIKUS KÉRDEZ — • A MAGYAR POSTA FELEL BUDAPEST. — A “Magyarország” című politikai hetilapban Bárdos Attila matematika tanár, a lapban megjelent cikkhez hozzászóló levelében azt kérdezte, hogy miért nem lelhet 5 grammnál nehezebb légiposta külde ményt feladni Magyarországon? Levelére ezt a választ kapta: Lehet. Tiz grammig minden további nélkül felveszik, sőt tiz grammnál nehezebb levelet is feladhat, ha a légipostái pótdi j at válaszdi j szelvénnyé’ fizeti. Ebben persze van egy kis huncutság, mert attól az országtól, ahol a válaszdijszelvényt vásárolták, valutát kapunk. A dolog pénzügyi része egészen tiszta: minél súlyosabb légipostái levelek érkeznek hozzánk és miniéi könynyebb levelek mennek tőlünk, annál kedvezőbb a fizetési mérlegünk. Ezért jöhetnek és jövögetnek is külföldről nehezebb légiposta levelek és ezért korlátozták 100 grammban az innen küldendő légipostái levelek súlyát. Ezt a módszert nem a posta találta ki. A külföldre küldhető portékák szigorú megrostálását nem a posta vezette be, hanem a Magyar Nemzeti Bank. A pos tának kötelessége megvizsgálni, hogy a feladó a Magyar Nemzeti Bank engedélyét megkapta-e? Nem tehetünk róla, hogy az engedély megszerzése körülményes. /Lobi már magam is boszamkodtam hogy amikor a kijelölt boltból könyvet küldtem ismerőscmnek, a könyv belföldi árának kétszeresét kellett leszurkolnom. Ezt az árdrágítást nem a feladó bosszantására találták ki, hanem gazdaságpolitikai háttere van. * * * Mindenesetre dicséretes hogy a magyar posta őszintéé megvallja azt a huncutságot hogy a 10 grammnál nehezebb leveleket csak úgy veszik fel, ha a portót a címzett fizeti. Úgy látszik, nem becsülik nagyra a forintot, a portót centekben akarják megkapni — az amerikai nagyba ;siktól és másoktól, akik ke- Tiényvalutás országokban lakiak. Az is kedves népidemokratifcus üzleti szokás, hogy a külföldre küldött könyvekért . iupla árat számítanak fel. Nyilván úgy okoskodnak az elvtársak, hogy a külföldör élő magyar, aki magyar kul túrára szomjazik, vagy fizessen dupla árat, vagy térjen haza, nem lesz bántódása. Csak rajta ne csípjenek! \ HALHATATLAN TÉMA: “ÁTKOS CIGARETTA!” DALLAS, Tex. — Megalakulóban van a Texasi Dohányzók Szövetsége. W. T. Donawho, az alapitó elnök, azt: állítja, hogy már több mint 2000 tagja van a megszületendő szövetségnek. A szövetség első feladata a magas cigarettaadó elleni tiltakozás lesz. “Mi nem hagyhatjuk magunkat halálra adóztatni csak azért mert dohányosok vagyunk”, mondta a szövetség George Washingtonja. ÁLOMKÓR NAIROBI, Kenya, Afrika. — Tizennyolc afrikai ország egészségügyi szakértői itt konferenciát tartottak az álom <ór elleni védekezés lehetőségeiről és módozatairól. A? álomkór szörnyű betegség százezreket pusztít el és min denütt nagy nyomorúságot okoz. NEW YORK. — Ohad Gordon, a Harvard Egyetem tár -.adalomtudcmány tanára azt az elméletet állította fel, hogy mindenki ösztönösen kis rossz ra hajlik, mig öntudata visszariadna bármi törvénysértés tői. Példaképpen hivatkozik az alkalmazottak apró vétkeire, amelyek arra a tudat alatti meggondolásra vezethetek vissza, hogy a munkaadó nekik “valamivel adósuk”. Minden egyes esetben irány adó az elv: mégis jobb, hí rajta nem csípnek. A Time magazin, amelyet s világ minden részében olvas rak, tovább megy. Mérlegrt .eszi az amerikai ember és az amerikai család erkölcsi su yát és könnyűnek találja. A világ sok részében szívesen olvassák ezt, mert a gazdag és hatalmas Amerikát inkább irigylik és gyűlölik a népek mintsem szeretni tudnák. De olvasás után elgondolkodnok is kívánnák, ha náluk az ál éalános erkölcsi nivó oly ma gas lenne, mint Amerikában... Világviszonylatban megállapítható, hogy az emberek mindenütt okosnak, ha nem is jogosnak tekintik az állam mai szemben elkövetett csa ást. Az államnak olyan sok nénze van, kibírja a kis' veszteséget . . . Amerikában az adótörvény paragrafusai közt mutatkozó lyukak felkutatása ;ekintélyes irodalommá fejlőlőtt. Könyvek tucatjai, szak nai magazinok és újságok szálai útmutatást adnak az embereknek, elsősorban az üzletembereknek, ipari és üzleti vállalatoknak, hagy mik épper lehet a törvényben mutatkozol hiányosságökat “adó-rövidi lésre” kihasználni. Sok ilyei felvilágosítás nem állja ki í ozigoru erkölcsi bírálatot, dt — ez a fődolog — nem tör vénysértés. Az ilyen adó-rö vidités vígan és bátran folyik annak ellenére, hogy az adóhivatalnak már majdnem tö céietes computer eszes gépei vannak, amelyek a legkisebb vétket is felfedezik. És mégis a múlt évben az adóhivatalok hevesebb, mint 2000 adócsaló si vádat emelték jövedelem eltitkolok ellen. 102 és fél mii íió adófizető közül 2000 adó jsaló — ez a tiszteletet párán •soló számarány. Ha az adóhivatal legsötétebb becslését fogadjuk el, azt, hogy évente 26 billió jövedelem kisiklik a? adószedő ujjai közül, ez még mindig aránylag csekély mé retü csalás, mert azt jelenti hogy az amerikai adófizető polgárság az adóknak 95 szá salékát igenis megfizeti. Adó 2rköles szempontjából az első között vagyunk mi ameri ka rak. Az adócsalás mellett második helyen a hitelcsalás áll, e mindennapi életben. A hitel hártya kísértésének sokar rém tudnak ellenállni. Könnyű ma költekezni, aranyéletet élűi és holnap — nem fizetni. Szinte ellenállhatatlan a csábítás. Szinte hihetetlen, mi 'yen ravasz csalásokra vezet -z a kis hitelkártya. Volt már iset, hogy egy “hitelkártyás” übbször befeküdt kórházak ha talált (vagy lopott) Blue Bross kártyával. Nagyobb üz etekben kis hitelkártyát vesz rek ki némelyek azzal az el határozással, hogy egy napon beszüntetik a fizetést. Mégis a department store kártyáknak alig 1—2 százaléka marad .ciegyenlitetlen. A biztosítási kis csalás (el tekintve a gyű j togatási és ha »nló bűntettektől) ugyszól ván velejárója a biztosítás.' ügyletnek. Áradás vagy szél vihar után egyszerre felfede ik az emberek a háztető régi rzakadozottságait és bejelen ik, mint viharkárt. A megongált autót egy mechani tus szívességből ügyesen to vábbrongálja, hogy nagyobb 'egyen a biztosítási profit. Az American Insurance Associa ion túloz, mégis talán közel jár az igazsághoz, amikor azt Vilit ja, hogy a kárbejelentéseknek és kárbecsléseknek 75 százaléka erkölcsi defektusban szenved. Az apró vétkek lexikonja ban egész oldalakat tölt be az emlé'ktárgy-gyüjtrés. Eltűnnek i hitelvendég kezén törülközők, amelyekbe egy nagy, ele gáns hotel neve van beszőve. Eltűnnek az étterem vendé geinek zsebében vagy kézitáskájában evőeszközök, nem. okvetlenül és nem minden esetben ezüstkanalak. A newyorki Americana Hotel az első tiz hónapban leirt, mint veszteséget, 38,000 kávéskanalat, 18 szer törülközőt, 355 kis ezüst kávés-kannát. És — 100 Bib iát! Csak elmaradt ihászon a telefontársaságoknak a long distance üzenetváltás, amelyért nem fizetnek. így történik ez: A miszter üzleti vagy családi ügyben Lo3 Angelesbe utazik. Pár órával elutazása után a newyorki lakásban háromszor cseng a telefon, a misszisz nem veszi fel a kagylót, mi rek is venné fel, a három csen ?és azt jelenti, hogy “szeren csérjen megérkeztem”. Kap ’solas nem jön létre, a hivott jzám “nem jelentkezett”, £ íivónak nem kell fizetnie. É> i telefontársaság nem csiphe :i el a csaló misztert, nem tud ja bizonyítani, hogy a misz ;zisz igenis megkapta a tele fon üzenetet... Nemsokára eljön a nagy ka ácsony előtti bevásárlások fergetege. És karácsony utár i nagy üzleteknek fel kell ké szülni a nagy return forga ómra. Vevők ezrei visszavi szik a department store-ba a vásárolt holmit, használatlar állapotban. Például visszahoz egy és más és száz hölgy olyan ruhát, amelyet csak felpró bált és — mint divathölgy — csak egyszer viselt, szó -'o -í szerint. A nagy visszahozó s: forgatagban a salesgirl nem veszi észre, hogy azon a “nem viselt” ruhán apró lipstick vagy kávé folt van. Ekkor már késő, a névtelen hölgye, nem lehet a kis turpisságor ■ajtacsipni. És, ismételjük í Harvard professzor megálla pitását: ez a fődolog, szabad ha és amig rajta nem csip nek... A PLETYKAFESZEKBŰL Az elnök biztonságán őrkölő Secret 'SéWice szigorú utaútást adott ki: az újság- és rV-fotografusoknak nem szarad megengedni, hogy jobbfelől fényképezzék le az elnököt. Mert a balfele a rossz óllal... Hogy ezt hogyan kel' írteni, az Mr. Johnson titka. * * * Egy hollywoodi állásnélküli zinész jó foglalkozást talált: éltáblákat készít, amelyeker ülmigazgatók a célpontok. ❖ * * Miss Christine Jorgensen megirta önéletrajzát. Már kapott szerződést papirfedelü kiadásra, a kiadó garantál neki 200,000 dollárt. Keménykötésü kiadásra még nincs szerződése, de lesz az is. Miért oly érdekes Miss Jorgensen élettörténete ? Azért mert ő azelőtt Mr. Jorgensen mit. Szerencsésen sikerült operáció nőt csinált a férfiből. * * * De Gaulle teremről teremre jár a Louvre múzeumban. Megáll egy festmény előtt amely szép fiatal nőt ábrázol. “Ez egy Renoir” — mond-A jövő év júliusától ez a felüljáró fogja helyettesíteni a St. Gotthard hágó tekervényes, szűk útjait Svájcban. ja. Eltalálta. “Ez egy Cézan ne.” Stimmel. “Ez egy absztrakt portré, Picasso.” Nem, tábornok ur, szól a kisérő je az egy tükör. $ $ $ Most már biztos: George lessel, a 68 éves komikus, megesküdhet a 25 éves Audrie Magee-vel, mert legkésőbb júniusig meglesz az Audidé válása. Meglesz, mert az a hires ügyvéd* Melvin Belli képviseli, aki maga is most vált és jobban is tudja, mint valaha tudta, hogy miképpen cell egy válópert lefolytatni (Mr. Belli azt is tudta, hogy hogyan nem kell a Kennedygyilkos gyilkosát a bíróság előtt képviselni...) Dr. Carl Coppolino és felesége Freehold, N. J.-ben, ahová Florida állam kiadta, hogy lefolytassák ellene a tárgyalást égy nyugalmazott ezredes meggyilkolása miatt. A TV-csövek veszélyes kisugárzása KÉZ KEZET GYŐ2 CHESTER, Anglia. — Ki 'ályvitát rendezett a high school tanára. Kinek van jobb dolga: Erzsébet királynőnek, akinek legutóbb is, öhesteri átogatása alatt, 1000 emberei kellett kezet szorítani, vagy közönséges halandóknak, őfelsége alattvalóinak. Egy 15 éves fiú hozzászólt a vitáihoz: “Ez lehetetlen, senkisem tud együltében vagy egyálltában ezer emberrel Ike zet fogni.” Felszólalt Peter Vickers, ugyancsak 15 éves fiú: “Én elhiszem, hogy igenis lehet. Ki fogad velem 15 shillingbe?” Csak kevesen merték megkockáztatni egy havi zsebpénzüket. LOS ANGELES. - A Film ís Televízió Mérnökök Sző /etségének 100-iik gyűléséi f)r. John iN. Ott floridai fény tépész feltűnést keltő előadást ártott a TV-csövek kisugár lásának ártalmairól. Dr. Ott 15 éven át tanulmányozta lát lató és nemlátható fények ha ását növényekre és állatok -a és arra a megismerésre j u ott, hogy elektromagnetikus úsugárzások kihatással van nak növények, állatok és em serek magatartására és egészjégére. Megfigyelhető, hogy gyerekek, akik órákhosszat ülnek a TV előtt, elernyedíek. Ennek oka — Dr. Ott véleménye szerint — a pic ure tube kisugárzása. Dr. Ott visérletei arra vallanak, hogy i kisugárzás, ha az ember soáig ki van annak téve, hogy az ágy bizonyos fokú károsítására vezethet. Ez még csak komoly feltevés, de bionyitvá nincsen. Mégis, feszült érdeklődéssel hallgatták r fényképező mérnökök Dr. Ott beszámolóját állatkisér’ étéiről. Egyik kísérlet: Háromhónapos patkányokat elhelyezett két ketrecben egy színes TV alőtt. A TV csak képet veti;ett, a hang ki volt kapcsolva. Az egyik ketrecben elhelye sett patkányokat a TV-kisu rárzás ellen vastag fekete papírral védte meg, a másik ketrecben a védelmet egynyoicad ncs vastagságú ólomlap nyújtotta. A patkányok a szines TV kisugárzásának hatása alatt különbözőiképpen viselkedtek. Azok, amelyeket csak a fekete papír védett, 10 nap után szokatlanul viselkedtek 30 nap után annyira elernyedtek, hogy lökdösni kellett őket, másképp nem mozdultak el a helyükről. A fekete papírral védett patkányoknál a későbbi boncolás súlyos agysérülést mutatott ki, mig a? ólomlappal védett patkányok agysérülése sokkal enyhébb volt. Semmi kétség, a TV csövek kisugárzása a patkányok agyát kisebb-nagyobb mértékben megtámadta. Másik kísérlet: A szines te leviziót anyapatkányok szobá iában helyezte el, 15 láb tá volságra, védőfallal a televízió előtt. Nemsokára megmutatkozott a TV kisugárzás hatá sa: Azok a nőstények, amelyeknek azelőtt mindig 8—12 kicsinyük volt, most csak kettőt szültek, és a kicsinyek fcö zül néhányan halva jöttek világra. Itt is világosan megnyilatkozott az elektromagne tikus kisugárzások ártalmas ■ sága. Ezek és hasonló állatkisér'eteik megerősítették a filmfényképész mérnökök korábbi feltevését, hogy a TV né nőket védeni kell az ártalmas kisugárzások ellen. A gyáro sok már régebbóta ólmozott üveggel vonják be a csöveket. Köztudott dolog — a szakértők körében —, hogy a feke.e-fehér TV csöveinek kisugárzása kevésbé ártalmas, mint a szines TV csöveié. Dr. Ott megemlítette egy nemzetközi kisugárzási bizottjág ajánlatát, hogy a televiiót legalább hat láb távolságról nézzük, nem tovább, mint '-vi 2000 órán át, ami napi i és fél órának felel meg. Nagyonis kérdéses, mondta Dr. Ott, hogy a jelenleg alkalmazott védelmi berendezés kielégítőié; miéginikább kérdéses, hogy a TV nézőközönsége egyáltalán tudatában lenne a TV-nézéssel járó esetleges ártalmaknak. Lehet-e szerelem fertőző csók nélkül? CLEVELAND, O. — Az egyik ■ itteni napilap Lelki Klinika rovatának vezetőjéhez, Abigail Van Burenhez, egyik olvasónője, a következő levelet intézte a minap: Kedves Abby: Nem régiben megismerkedtem egy nagyszerű férfivel, akibe beleszerettem. Ő is megszeretett engem, azonban nem hajlandó csókolózni, mert véleménye szerint a csókolózás fertőz és tisztátlan. Nem értem, miképpen tud egy normális férfi ellentállani annak, hogy megcsókolja azt a nőt, akit szeret? Valamiféle kiséretésnek csak kell lennie! Vagy pedig, lehetséges, hogy az én szerelmem egy csodálatosan erős jellem és voltaképpen csodálatot érdemel önmegtartóztatásáért? Én magam, annyira szeretem őt, hogy nyugodtan megkockáztatnék néhány csók-bacillust is, csak megcsókolna. Mit tegyek? Abby válasza: , Csóknélküli románc nem létezik. Javaslatom: csókolja meg ezt a csóknélküli Rómeót és mondjon örök búcsút neki. Vigyázzon azonban, hogy a bucsucsók közben — ne leheljen reá. Magyar közlés Hanoiról BUDAPEST — A Magyar Távirati Iroda közölte: Észak- Vietnam készen áll arra, hogy külön, politikailag semleges, koalíciós kormányt elfogadjon Dél-Vietnamban ^menynyiben Amerika megszünteti Észak-Vietnam bombázását. KATONÁK SZAVAZATA SAIGON, Dél-Vietnam. — A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai katonák 60 százaléka jogosult szavazásra. A katonák azonban általában nem érdeklődnek a novemberi választások iránt. Indokolásuk: túlságosan messze vannak Amerikától.
