Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-20 / 42. szám

Thursday, October 20, 1966 FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL 1 Októberi ünnepségek New Yorkban New Yorkban a magyarság kitesz magáért. Az októberi ünnepségeket rendező Emlék bizottság olyan tetszetős, tar­talmában felemelő, minőségé ben a legnagyszerűbb műsor sorozatot ad, elsősorban a ve lünk érző amerikai barátaink számára, mely fémjelzi a ma­gyar szabadságharc 10. évíor dulójának magasztosságát. A Long Island-i amerikai és magyar társadalmat a Hun tingtonban október 14-én ren dezett ünnepi vacsora és az azt követő műsor mozgatja meg. Dr. Fábián Béla és dr. Zsédely Miklós voltak a szó: nokai, Nagy Lajos énekmű­vész és a Hungária tánccso­port a szereplői ennek az es­nének. A Carnegie International Center (345 East 46 Street) kiállítási csarnoka ad helyet i menekült magyar festőmű­vészek és szobrászok müvei nek. A kiállítást ünnepélyes "ormában nyitja meg John S. Palmer, New York város hi­vatalos fogadóibizottságának elnöké. A kiállítás október 22- án nyílik meg és október 28 án zárul. Szombaton, vasárnap és hétfőn du. 1—5 között, ked­den, szerdán, csütörtökön és LATROBE, Pa. — Érdekes politikai, történelmi és tudó mányos kísérlet volt október első napjaiban az itteni St. Vincent College-ban. Az in tézet diákbizottsága vitaesté két rendezett a kommunista mozgalomról, a kommunista világpropagandáról és a mar­xi elméletről s meghívott elő adások tartására és felvetett kérdésekre való hozzászólásra oly személyeket, akiknek sol tekintetben összeegyezhetet­­len nézeteik ismertek. így pél dául meghívták és meghall gatták az amerikai kommu nista párt egyik vezérét, Her bért Apthekert. A magyaror szági kommunista mozgalom alapos ismerője, Király Béli tábornok, a szabadságban idején a budapesti helyőrség parancsnoka több vitaestéi tartott előadást. Király tábornok egyik elő adásának tárgya ez volt: Mi lyen az élet a kommunisták kormányzása alatt álló Ma­gyarországon? Vita folyt ar ról a kérdésről, hogy a mar xizmus eszméi miképpen egyeztethetők össze az ame rikai demokrácia rendszeré vei, ha egyáltalán összeegyez­tethetők? Ehhez a kérdésbe: többek közt Aptheker és Ki­rály szóltak hozzá. Egy ame­rikai ex-kommunista, Phillip Abbot Luce előadta, hogy mi­ért lépett ki a kommunista pártból. Az elhangzott előadásöKról az utolsó estén a college taná­rai és diákjai személyes né­zeteiket ismertették. Érdemes néhány szóval be­mutatni az olvasónak a vit. résztvevőit. Király Béla tábornokot jól ismerik az amerikai magya rok, tudják, hogy harcos anti kommuinsta volt, bebörtönöz­ték és csak a Sztálin haU’a után bekövetkezett ‘enyhülés’ idején, 1956 ban bocsátották szabadon. Annak az évnek vé­rén már Amerikában volt, itt i Magyar Szabadságharcos Szövetség ügyvezető elnöke volt. Ebben az évben a new­yorki Columbia Egyetemen ioktorrá avatták, jelenleg a Brooklyn College-ban törté­lelmet ad elő. Herbert Aptheker az ame­­ikai kommunista párt lapjai­nak szerkesztője, 1939 óta agja a pártnak. Philip Abbot Luce három Ívvel ezelőtt több társával Ku­bába utazott a külügyminisz­­érium tilalmával dacolva. Ő wcsátotta ki a felhívást, hogy i fiatalok tagadják meg a ka­­onai szolgálatot Vietnamban. V múlt évben hátat fordított 'z amerikai kommunista párt­inak. Azóta cikkei jelennek reg nagy polgári folyóiratok­ban, mint Reader’s Digest, Saturday Evening Post, stb. Jó tett jutalma NORFOLK, Virgina. — Egy ívvel ezelőtt történt Berlin ben. Cliff Grand megszólított íz utcán egy levélhordót: Merre van a legközelebbi kór­ház? A legközelebbi kórház is messze volt, oda az amerikai :sak autóbusszal mehetett vol­na, ha lett volna nála nemet márka. De nem volt. “Tessék, itt egy márka”, mondta a pos­tás, és az amerikai, aki nem ;ól élezte magát, elmehetett i kórházba. Hazaérkezése után meghívta a berlini levél hordót, hogy legyen vendége amíg itt jól érzi magát. A múlt héten Wolfgang Moehl berlini levél hordó régi álma megvalósult, Amerikába jöhe :ett. Nem a new yorki Szabadságszobor, hanem az ugyancsak Francois Bartholdi által alkotott szobor, melyet amerikaiak ajándékoztak Párásnak. A szobrot elviszik, mig a Grenehe hidat Parisban kija­vították. pénteken 5—8 óra között te­kinthető meg díjmentesen. A forradalom pontos évfor­dulóján, október 23-án, a Szt. István templomban Msgr. Varga Béla pápai prelátus ce lebrál ünnepi szentmisét és mondja a szentbeszédet, dél előtt 10 órakor. A 82. utcai református templomban dé' előtt 11 óraikor ünnepi isten­tiszteletet tart Ft. Nagy La­jos református püspök. Isten­­tisztelet után ebédre jönnek össze a magyarok a reformá­tus Egyházközség dísztermé­be n. Október 23 án este 8.30-kor a világhírű Carnegie Hallban a világ legnagyobb októberi ünnepségének lehetnek tanúi a résztvevők és a szereplők. Ft. Szlezák Imre imája, majd az amerikai és magyar Him nusz vezeti be az ünnepséget, melynek prológját ifj. Malétei Pál, a forradalom kivégzett hőslelkü katonai vezetőjének fia mondja el. Czinkota Mi hiály szaval forradalmi verse két. Utica, N. Y. város. 90 ta­gú szimfonikus zenekara Rozsnyai Zoltán vezénylete alatt Beethoven: Egmon nyi tányát játssza, majd a nagy zenekar kiséri Vásáry Ta mást, a világhirü magyar zon­goraművészt, aki Bartók 3. zongoraversenyét játssza. Báöhkai H. Béla szabadság harcos felolvassa a magyar '.ág kiáltványát az évforduló val kapcsolatban. Gogolák Pé ter, a New York Giants sztár­ja mutatja be Cooper T. Holt­ot, az amerikai veteránok volt főparancsnokát és jelenlegi ügyvezetőjét, aki az ünnepi beszédet mondja. Uj magyar balettkar mutatkozik be a Carnegie Hall színpadán a Ko dály Zoltán zenéjére irt “Ma­tyó lakodalmas” cimü tánc költeménnyel, melynek koreo graplhiáját Zsedényi Károly a budapesti Operaház volt ba­lettmestere és első táncosa szerezte. A Rákóczi - indulóval, majd Nt. Csordás Gábor imájával zárul az ünnepség azon a na­pon, melyen Nelson A. Rocke­feller kormányzó New York illám területén “Magyar Sza­badságharcos Nap”-nak prok­­lamált. Az ünnepségre belépődíj nincsen, számozott ülőhelyeik i newyorki magyar egyházak­nál és egyleteknél korlátozott számban rendelkezésre álla­nak minden igaz magyar szá­mára. A PLETYKAFÉSZEKBŰL Ihn Saud, Arábia ex-királya a száműzetés édes kalácsát eszi Athénben. Körülötte sü rög-forog 35 feleség és 13C minden rendű és rangú ke gyenc. Ragaszkodik a kész pénzforgalomhoz, a hotel számlát minden este naple mentekor kiegyenlíti. A nap számla 1400 dollár. Van an nak, aki olajdollárjait el neu issza. íj: # ❖ Hölgyeim és uraim: Itt e téli (floridai) legeslegujabl iivat. Hölgyek viselik, urak fizetik. ❖ * ❖ Hedy Lamarr. . . Igen, ké , em, már megint betipegett a pletykarovatba. Eredetileg 9,6 millió dollár kártérítésre oerelte önéletrajzának kiadó­ját, a MacFadden—Hartell Corp. newyorki céget, mert az 5 akarata ellenére kiadta a Leo Guild által irt “önélet­rajzot”, amely tele van botrá­nyos, perverz jelenetekkel (amelyeket Mr. Guild a vele .’elvett hangszalagok nyomán irt). Miután a losangelesi. bi ró elutasította kérését, hegy tiltsa le a könyv megjelenését, Hedy most felemelte a kerese­tet 17 millió dollárra. Azonkí­vül 5 millió dollárra perli a day Co.-t, amelynek üzletéből megfizetetten áruikkal tipegett d; ezt a keresetét arra a ogi nézetére alapítja, hogy egy üzletből szabadon távoz nat bárki, anélkül, hogy a ma­jával vitt portékákért fize ;ett volna. így hát most már 12 millió dollárja van Hedy­­lek, ha kereseteinek minden szava arannyá válik. “Nálam első a szerelem, má •,odi(k a házasság”, mondta Irigitte Bardot, és a haima­­literól, a válásról, ezúttal még íem nyilatkozott. Pedig válás léikül lehet szerelem, de nem ehet házasság. Sukarno, Indonézia elnöke zokog A. Yani tábornok sírja előtt, akit másik öt tábornokkal együtt a kommunisták megöltek és feldara­boltak. Hivatalosan közölték Margrethe dán hercegnő eljegyzését gróf Henri de Monpezat-al. Ősze András szoborművel díszítik a Szent István plébánia-kápolnát NEW YORK. — Október második felében, 18-án vagy­­egy közeli másik napon, Ma­guire érsek fogja felavatni a Szent István Egyház (414 East 82, First és York Ave. közt) újonnan diszitett plé­bániakápolnáját. A kápolna szoborművel ősze András mű­vészetét dicsérik. Egyházi és világi személyisiégek vélemé­nye szerint ez a kápolna, mos­tani díszében, legmodernebb, egészen rendkívüli művészi al­kotás, amelynek nemcsak New Yorkban, de az egész ország ban nincsen párja. ősze András szobrászmü vész neve ismert és becsüli három világrészben, szobor­müvei diszitenek templomo kát amerikai városokban, Dél- Amerikában, Angliában, Fran­ciaországban, Olaszországban és Magyarországon. A vallási tárgyú szobormüvek alkotá sán kívül Ősze tervezte a ká polnia berendezését, a szószé két, az imapadokat, az oltárt, a lámpákat és gyertyatartó­kat, amelyek mind diófából készültek. Ősze András szoboralkotá­sai közül négy Budapesten nyilvános tereken és parkokon van felálltiva. ősze 1945-ben hagyta el Magyarországot, el­ső tengerentúli állomásainak egyike Sao Paulo volt, Brazí­lia nagy ipari városa, amely­ben az ország legnagyobb ma­gyar kolóniája van; ott szob rászatot és moziaik-készitést tanított a Nucleo de Art Cul­tural főiskolában, 1952-től 1958-ig. Később Buffalo, N Y.-ban a Fra Angelico Art Schoolban, azután New York­ban tanitott művészetet. 1963- ban egy amerikai alapítvány ösztöndíjával Peru délameri­kai országban végzett művé­szi tanári munkát. Rómában szökőkutat tervezett, 38 szob­ra van magyarországi, brazil, perui, argentínai, francia, olasz, román múzeumokban A newyorki Bartók Béla Alapítvány őszének megbízást adott egy Bartók-szobor ké­szítésére, amely New York egyik parkjában lesz felállít va. ❖ íJí * A Szent István plúbánia­­kápolna a megnyitás napján nyitva fog állni mindenki szá­mára. A felavatás után nőket nem bocsátanak be és általá­ban csak külön engedéllyel le­het a kápolnába belépni. Hallotta már...? . . . hogy eddig körülbelül 100 könyv jelent meg a világ min­den részében John F. Kennedy elnök életéről és haláláról. . . . hogy a legmélyebb ameri kai belföldi öböl a Chesapeak Bay. . . . hogy a hawaii ábécéiben csak 12 betű van. . . . hogy az amerikai váro­sok közül Washingtonban van a legtöbb pszichiáter. . . . hogy a Pentagon 1943. A lóversenytéren megszólalt a lelkiismeret NEW YORK. — Nathan Lie­­berman, a Céhen & Sons nagy­kereskedelmi vállalat hitelosz­tályának vezetője három éven át csekkeket zsebrevágott és azokat átadta bátyjának, Jo­­sephnek, Joseph beváltotta a csekkeket és a pénzt becsének adta. És Nathan, a lóverseny­terek szorgalmas látogatója, folyton vesztett, három év alatt annyit vesztett, ameny­­nyit lopott — több mint 81,000 dollárt — és amikor elúszott i lopott pénznek utolsó mara­déka, megszólalt a lelkiisme­rete és azt súgta a fülébe, hogy legjobb lesz, ha elmegy Hóban ügyészhez és meggyón­ja bűnét. így is tett és más­nap így tett á bátyja. A törvény úgy szól, hogy a Lieberman fivérek kaphat­nak 10 évi börtönt. január 15-én készült el. A ha talmas épület épitési költsége 33 millió dollár volt. . . . hogy Amerikában 1,8 mii !ió tehervonat van. Ezek tel jesitőképessége 107 millió ton na. . . . hogy Moszkva csak 191Í óta fővárosa Oroszországnak Azelőtt a főváros Szentpéter vár-Petrográd-Leningrád volt . . . hogy az 1960. évi népszám látás adatai szerint a legna gyobb bevándorló csoport a olasz volt, 1,256,999 beván dorló. Utánuk következnek: Németország, Kanada, Ang ’ia, Lengyelország, Oroszor szág, Mexico ... New York államban 2,289,310 volt a be vándoroltak száma, Califor niában 2.343.686. jhaker népesség idővel, egy­­e rohamosabban lemorzsoló- Jott, különösen a fiatalabbak kimentek a közös gazdaságok­tól és műhelyekből a városok­­>a. Ma már csak két Shaker :elep van, egyik Canterbury, N. H.-ben, amely 1794-ben ala­kult meg, másik Sábbathday Lake, Maine államban, amely­nek alapítási éve 1792. Ma 12 nő él, dolgozik a falumon és műhelyben a Sabbath day te­­epen, amelynek 14 épülete és 1800 domboldali akerje van; mát nő van a Canterbury 'kö­zösségben. Férfi nincsen már a Shakerek közt, az utolsó, Dekner Wilson, 1961-ben,halt meg, A Shaker nők legidő­sebbje 90 éves, a legfiatalabb 30 éves. Régi jobb idejükben aSha­­kereknek iskoláik is voltak, hires, kitűnő iskolák. Gyűlé­seiket, vitáikat, táncmulatsá­gaikat és istentiszteleteiket hangosság, vidámság uralta. Elmélkedéseiket éneklés ■ és lánc követte, a tánc reszke­tősbe ringatózásba lendült-, in­­íen a nevük: ringatózók. A jhaker elnevezés “rajtuk szá­radt”. Csak kevesen tudják, hogy igazi nevük: Krisztus Második Földrejövetelében Hí­vők Egyesült Társasága, Ez íz elnevezés az alapító Ann Lee hitéről tanúskodik, hogy “Krisztus bennünk van”. Műhelyeikben szorgos kézi­munka folyt, bútort, kis dísz­tárgyakat, háztartási eszközö­lt, rokkákat készítettek, ter­mékeikből sok ma muzeumok­­iam látható. Mi lesz, ha sorra elhalnak x Shakerek? Mi lesz Canter­bury és Sábbathday Lake sor­­a? Nem tudjuk. De tudjuk, íogy mi lett a Hancock, Vlass.-i Shaker telep sorsa, áraikor ez a telep teljesen el­­.-.éptelemedett, a szomszédos Berkshire környék lakói meg­­/ásároltáik a Shaker házaikat ;s azokat múzeummá alakit­­ák át. Az első Shaker tele­iét, amelyet Ann Lee 1787- ien Mount Lebanon, N. Y.­­ian alapított, a kormány mü­­mléknek nyilvánítottá. Canterburybem .Sister Már­­fuerite tagadja, hogy a Sha­­cer mozgalom végnapjai kö­­v-etkeznek. Azt mondja: “Az emberek nem is sejtik, hogy milyen nagy ma az Isten ha­talma. A népek mindig Isten­iek fogják szentelni életüket és a Shaker mozgalom szelle­me tovább fog élni más for­mában.” A 24 éves Mrs. Sandra Cwikielnik, aki hetes ikreket hozott a -vi­lágra, akik valamennyien meghaltak, a férjével, Bostonban. gyári murJkásnő, Manchester városából. A szekta hívői egy tökéletesebb társadalomról ál modoztak, amelyben az embe rek, férfiak és nők, lemonda nak a földi hiúságokról, a sze relémről és a házasságról, és békés, boldog, zavartalar egyetértésben élnek, imig meg nem halnak, És, ma hoz zátelhetjük: amíg ki nem hal nak. Mert kihalásra van Ítél ve egy közösség, amely nem szaporodik. A Shaker szekta nem egyet len közösség volt, amely tö társadalom megterem téséről álmodott ; az amerikai függetlenségi háború utál gombamódra elszaporodtak itt hasonló utópikus mozgalmak Ezek sorjában elenyésztek csak a Shaker szekta élt még sokáig, 19 közösségben, Maim államtól Kentuckyig. Volt idő amikor 6000 volt a számuk. A CANTERBURY, New Hamp­shire. — A Shaker vallási szekta itteni sirkertjébén :sak egy sírkő áll. Felírása: ‘SHAKERS”. Mind Shakerek, .«kiknek földi maradványai eb­ben a temetőiben porladnak, niyugvóhelyei’Jit nem jtelzik fakeresztek. Amerikában ma még 19 idős nő él a Shakerek közül. Volt idő, amikor 6000 volt a Shakerek száma; amikor az utolsó 19 elmegy, a múlt em­­'éke lesz a Shaker szekta. Ne­vük megmarad a történelem évkönyveiben és Amerika egyik leggazdagabb városa ne­vében. Shaker Heights, Cleve­land külvárosa, a Buckeye ma­gyar negyed tőszomszédságá­ban megőrzi nevüket minden időkre. A Shaker szekta tanításait 1774-ben hozta el Angliából énn Lee, egy írástudatlan A SHAKEREK VÉGNAPJAI KOMMUNIZMUS—IGEN ES NEM!

Next

/
Oldalképek
Tartalom