Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-08-25 / 34. szám
8. OLDAL 1 FÜGGETLENSÉG Thursday, Aug. 25, 1966 Látogatás Magyarországra HAZATÉRŐK: BUDAPEST. — Az 56-os disszidáltak is hazalátogatnak. Tavaly 10,312, az idén május 30-ig 4812-en érkéztök néhány hétre. Elég sok esetben különleges oka van a vizitnek: terepszemle, érdeklődés; valóra váltsa-e a tervét, a végleges hazatérést egy későbbi időpontban? Megtörténik az is, hogy a látogató azonnal, végleg itt marad. ♦ az aranybanyától AZ ÜZEMI BÁLIG Szüleihez látogatóként érkezett haza Bugyi községbe a 30 éves Pillér István villanyszerelő. Itthon döntött: nem megy vissza Kanadába, itthon marad. Amikor felkerestem, éppen kis családi házának falait építette. Elmondta, hogy Kanadában 1967-ben először az abbotsfordi táborba került, ahol akkor körülbelül kétezer magyar disszidens volt. Sokan hosszú ideig vártak elhelyezkedésre. ; — Úgy kerültem el a táborból, hogy két magyarral kibéreltünk egy farmot, mi hárman dolgoztunk, miénk volt a termés kétharmada, *á tulajdonosé az egyharmada. Fát termeltünk ki, de nagyon roszszul jártunk, alig tudtuk eladni a fát, és csak nagyon olcsón, mert a fára ott nincs szükség, az emberek gázzal, olajjal, fürészporral fütenek. Egy ideig nem volt munkám, azután felvettek egy alaszkai aranybányába, a Yukon Consolidated Gold Oo. céghez segédmunkásnak, majd kotrógépre kerültem, később az öntödéibe. Amikor beköszöntött a 40—50 fok hideg, megállt a munka tavaszig. A munkanélküli segélyből futotta lakásra, kosztra, másra persze nem. Az aranybányában szép fizetésem volt, 1,38 dollár órabér. A bánásmód sem volt rossz, például az igazgatónk is velünk ebédelt. Mégis nagyon egyedül voltam. Nem voltak barátaim, nem volt kivel szót váltani, az ember idegennek érezte magát, nem volt célja a sok munkának. Mindig hazavágytam. Azért is jöttem haza látogatóba, hogy a végleges hazatéréshez előkészítsem a talajt. Hogy már most itt maradtam ? Nagyon jó volt újra együtt a családdal, s ezalatt nemcsak a szükebb családi kört értem, hanem akárhoya mentem, mindenütt otthon voltam, nyugodt baráti légkör fogadott. És történt még valami, ami az azonnali végleges hazatérést, hogy úgy mondjam, a Magyarországra disszidálást megérlelte bennem; meghívtak a Telefongyár üzemi báljára, ahol megismerkedtem egy kislánynyal. Feleségül Vettem. Kettőnknek építem a házat. Egyébként most már én is a Telefongyár Bugyi községben levő gyáregységében dolgozom, elégedett vagyok. Némileg hasonló volt a sorsa és a tavalyi hazalátogatása Kurali Elek mérnöknek, aki voltaképpen akkor határozta el, hogy már most itt marad végleg, amikor megérkezésekor az autóját lefékezte Pestlőrincen az állami lakótelep előtt és kijött eléje a kapuba az édesanyja. Az ö kinti “pályafutása” is az abbotsfordi táborban kezdődött, s ő is fakitermeléssel folytatta. Hiába szeretett volna az iparban elhelyezkedni. — A műszakiaknak külön vol irodájuk a munkanélküliekkel foglalkozásra. Ott azzal “vigasztalták”, hogy kanadaiak is vannák állás nélkül. A bevándorlási hivataltól azután favágásra kaptam ajánlatot. Ha nem fogadtam volna el, vége a munkanélküli segélynek. Konyhai kisegítés, majd munka egy présgyárban, azután dohányszedés, majd teherautó vezetés volt a következő négy állomás. Volt idő, hogy cigarettára sem volt pénze, csak a 15 centes bélyegekre, mert a hazairt levelek nem maradhattak el. Foglalkozott a házasság gondolatával is, de hamarosan elvetette: — Ha ottani lányt veszek el, odakötődtem volna, pedig már nem bírtam a honvágygyal a viaskodást. Kurali Elek jelenleg művezető a Gép- és Felvonószerelő Vállalatnál. ♦ VÉLEMÉNYEK A HÁZASSÁGRÓL A most csak látogatóban itthon tartózkodó 56-osok közül is sokan forgatják a fejükben, hogy véglegesen hazatérnek. Beszélgettem az egyik ilyen látogatóval, aki egyelőre csak néhány hétre érkezett Londonból. Most az V. kerület, Molnár utca 36-ban lakik a szüleinél, Némethéknél. A férje angol, tisztviselő, négyéves kisfiúk van, a fiatalasszony őt is magával hozta, már 64- ben és 65-ben is voltak itthon. A férj Londonban maradt. A most 27 esztendős asszony ezt mondja: — Végleg haza szeretnék jönni. Ötéves házasságunk alatt egyszer sem voltunk színházban, operában, pedig itthon ez volt a főszórakozásom. Nem mintha férjem fizetéséből nem futná, de őt a színház, az opera nem érdekli. És sajnos az sem, ami Magyarországgal kapcsolatos. Ha Magyarországról beszélek, azt mondja, hogy őt ne agitáljam, s hogy amit mondok, az propaganda. Nem sikerült házasság? Azt hiszem, nem egyszerűen erről, van szó ... Azért is szeretnék végleg hazajönni, hogy a kisfiam már magyar iskolába járhasson. Érdekes oda-vissza látogatási eset a következő, amely ugyancsak házassággal, illetve annak kútba esésével kapcsolatos. A Divatcsarnok 21 esztendős csinos eladónőjével, a szakma ifjú mesterével történt: Tavaly itthon volt látogatóban egy 56-os disszidens Windsorból, feleséget keresett. Megismerkedtek, megtetszették egymásnak, s egy hónappal ezelőtt a fiú kivitette a lányt Windsorba, hogy házasságot kössenek. A lány most junius 13An, kéthetes ott tartózkodás után hazatért, az esküvőt nem tartották meg. Miért? Julia, az exmenyaszszony ezt mondja: — Éreztem, hogy nem tudnék távol élni Magyarországtól, a szüleimtől, a barátoktól. Pedig a fiú odakinn is tetszett nekem. ♦ AMIKOR FENN AZ ERNYŐ, NINCSEN KAS Természetesen a hazalátogatók jelentékeny százaléka nem azért jön, hogy itthon végleg letelepedjen, hanem valóban látogatóba. Nemcsak a szülőkre, a barátokra, a tájra, hanem az ország helyzetére is kiváncsiak. A látogatók túlnyomó többsége vendéghez illően, szerényen viselkedik, megértve azt a gesztust, hogy engedélyezzük hazalátogatásukat. Ha egy vérbeli külföldi ér kezik hozzánk, általában rövid néhány napig marad ná lünk. De a disszidens hosszabb időre, hetekre érkezik. Mit lát az országból ? Szinte csak azt, amire az itt élő rokonság, az egykori szükebb baráti kör felhívja figyelmét. Tehát szin te minden benyomása a ro konoktól, barátoktól, ezek ismereteitől függ s igy az uj ismerkedés a hazával gyak ran meglehetősen korlátozott. A Magyarok Világszövetsége — igen helyesen — sok, látogatóba érkezett disszidens nek készít külön programot is, hogy minél többet lásson az országból, s a látogató gyakran hazája addig nem ismert arcát fedezi fel. A papagájbetegséget csak a papagájok terjesztik? Az ornitózis (papagájkór) az utóbbi évtizedekben erősen terjed Franciaországban. Kórokozójának a terjesztője — franciaországi viszonylatban elsősorban a szirti galamb (colomba livia), ezenkívül — kisebb mértékben — mintegy 50 más madárfaj. Az egészségügyi szervek is megerősítették, hogy egy-egy területen a papagájkor megbetegedések számának növekedése pontosan megegyezik a galambok ottani szaporodásával. A helyzetet súlyosbítja az a tény is, hogy a vírushordozó galambokon külsőleg semmi kóros tünet nem észlelhető: — élénkek, jól tápláltak. A fertőzés leggyakrabban a galamb ürülékén keresztül történik. Az emberre olymódon kerül át; hogy az ürülék elporlad és a széljárás sok esetben a színhelytől messzire elviszi a vírusos pinfelhát s azt azután az ember ‘belélegzi. Az ornitózis olykor súlyos lefolyású is lehet: a tüpetek néha paratifuszra, máskor tbc-s agyhártyagyulladásra emlékeztetnek. Szerencsére az ilyen súlyos esetek ritkák. , ?tzelmulk s (ai,nreoly A francia egészségügyi szerveknek nagy gondot okoznak a vírushordozó galambok. Valahányszor szóba került a galambok tömeges irtása, az állatvédő egyesületek felhördültek. A galambok egyenkénti vizsgálata lehetetlen feladat. Leginkább az vezetne célra, ha a lakosságot felvilágosítanák a galambokban rejlő veszélyekről és felhívnák arra, hogy ne etessék a városi galambokat. Ez esetben táplálék híján ezek tömegesen elköltöznek és a vidéki környezetben fokozatosan megszabadulnak vírusos fertőzöttségüktől. * * H: Mi a szentjánoskenyér? A szentjánoskenyér a Szíriából, vagy Arábiából származó szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) hüvelytermése; vörösesbarna, lapos, fényes magvakat ■ tartalmazó, vastag, húsos, cukros hüvely. Napon, vagy parázson aszalják. Az aszalt hüvely mintegy 50 százalék nádcukrot, csersavat, vajsavat tartalmaz. — Európa déli részein emberi és állati táplálék, de szirupot, szeszt is készítenek, valamint vajsavat eresztenek belőle, sőt forrázatát hurut elleni orvosságként használják. E fát a Földközi-tenger partvidéke mentén termesztik, kb. 20 éves korában termi gyümölcse első zsengéit, de többszáz évig is terem. * * * Hogyan keletkezett a Vöröstenger és honnan származik a neve ? Főleg az odakinn jó körülmények közé került disszidáltak látogatnak haza. Ez természetes is, különben nem tudnák az útiköltséget előteremteni. Már említettem, hogy a túlnyomó többség itthon szerényen viselkedik. De akadnak ellenpéldák is. S itt nem szimpla szájhősökre gondolok, bár ilyenek is vannak. S olyan is, aki nem itthon, nem most kezdi a kérkedést, hanem megszokta odakinn, hogy “elveszett ember, aki panaszkodik”, “inkább többnek mutatkozni, mint amennyi vagyok”. De azért az például már túlzás, amit az egyik, Békés megyébe hazatátogató 56-os diszszidens, müveit tavaly decemberben. Jaj volt annak — még ha közelii rokona volt is, aki nem misternek szólította. Ahol csak járt — és sok helyen járt —, nagy hangon fitymálta az ételt, az italt, százforintosokkal gyújtott cigarettára. György István (Budapest) A Vörös-tenger az Indiaióceán mellóktengere. Az egykór összefüggő arab és északafrikai tábla 'beszakadása által keletkezett törésvonal menti mélyedést tölti ki. Nevét a benne nagy tömegekben tenyésző vörös moszattól kapta. Egyébként a Föld legmelegebb és" legsósabb vizű tengere. * * * A bikini uj divat? A klasszikus ókor emberei, a görögök és rómaiak a meleg nyári hónapokban a ma em heréhez hasonlóan öltözködtek. Ezt bizonyítja többek között a róluk fennmaradt sok-sok ábrázolás. Athénből s Rómából csakúgy, mint a birodalom légtávolabbi pontjain levő városokból a férfiak és a nők, ha tehették, a meleg nyári hónapokban fürdőhelyekre utaztak és ott talán még jobban levetkőztek, mim manapság. A “kétrészes bikini” sem mai találmány. Már Kr. e. a negyedik században divatos volt. A városokban nagy testfelületeket szabadon hagyó, könnyű tunikákat hordtak. A gazdagok a mesés Keletről hozott selymekből készült ruhát viseltek. Hí H; * Hogyan jön létre a tüsszentés? Milyen folyamatok játszódnak le az emberi szervezetben a tüsszögés alkalmával? A tüsszentés az állati és az emberi szervezet bonyolult reflexei közé tartozik. A reflex ingerét az orr nyálkahártyájának bizonyos érző végkészülékei szolgáltatják: ezek megérezhetik az oda kerülő porszemet, az erős illatányagot, vagy a hajszálereknek a hirtelen lehűlésétől bekövetkező összehúzódását, illetve bármely helyi izgalmat. Az idegvégkészülékek az ingert továbbítják az agy úgynevezett “tüsszentési központjához. Ha a szükséges ingermennyiség a tüsszentési központba eljutott, tüsszentünk. A reflex bonyolult folyamatában a tüdőből a légcsövön és a hangrésen át a levegő hirtelen, lökésszerűen kipréselődik, magával sodorja a légutakban lévő nyálat, valamint az ott lerakodott idegen testeket. A tüsszentés szerepe: az orr és a légutak tisztítása. A régi római orvosok véleménye szerint ez az egészség jele. A még ma is használt “Egészségére!” kívánság e régi hitnek a maradványa. Manapság Ugyan már nem tartjuk az egészség jelének, az azonban bizonyos, hogy például a súlyos betegek -képtelenek tüsszögni. A nátha kórokozója gyulladásba, tartós izgalomba hozza az orr nyálkahártyáját, ez okozza a hűtéssel kapcsolatos gyakori tüsszögést. Nehéz ködben játszott a clevelandi Indians csapata Bostonban. A játékot többször félbe kellett szakítani. KANADAI MAGYAROK ,, j MAGYARORSZÁGI BÖRTÖNÖKBEN OTTAWA, Ont. — Paul Martin külügyminiszter nyilatkozott a magyar hatóságok által letartóztatott, látogató kanadai magyarok ügyében. Kijelentette, hogy az utolsó 18 hónapban mintegy 6000 magyar származású kanadai látogatott el Magyarországra. Ezek közül eddig 19 magyart tartóztattak le, különböző vádak alapján, s azóta — szerinte — 11 -et szabadon engedtek, míg 8 kanadai magyar még mindig börtönben van. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a prágai kanadai követ gyakran látogat Magyarországra és a követségtől kapott jelentés alapján megállapították, hogy a letartóztatások csempészés, autóbaleset, kiszöktetás kísérlete és tárgyalás előli szökés vádja alapján történt. A kanadai külügyminisztérium nem adta ki a börtönben levő kanadai magyarok nevét. Milton Keefer a Nevada Gaming Commissions elnökei balról) vizsgálatot folytat a las vegasi játékkaszinóknál. Moe Dalitz a Desert Inn és a Stardust szállodák elnöke (jobbról). A RÖVID HAI AZ OSZTÁLYHARCBAN PEKING. — A Renmin Ribai cimü pártlap “Legyen az egész ország Mao Ce-tung gondolatainak nagy iskolája” felírással közölte egy sanghai borbély levelét “Az osztályharc és a frizura” címmel. A levél írója Liu Zsui-csing sanghai városi tanácsos, egy nagy fodrászüzlet vezetője élesen bírálta az egyik pártellenesnek nevezett írót, szemére veti, hogy cikkeiben hangsúlyozta a hosszú haj szépségeit és elragadtatással nyilatkozott a császári kurtizánok raffinált hajviseletéről. “Ez a sötét áramlat — irta a levél Írója —- elérte a mi szakmánkat is és bizarr hajviseletek jelentek meg Kínában. Mao Ce-tung elnök viszont meghúzta a vészharangot és kijelentette: ne feledkezzetek meg az osztályharcról. így a mi szemünk kinyílt és megértettük, hogy a burzsoázia ezeket a különböző hajzatokat arra használta fel, hogy, behálózza a tömegeket s a fiatal nemzedéket. így azután mi, fodrászok, már abban a veszélyben voltunk, hogy a kapitalizmus visszaállításának eszközévé válunk. Mindezt nem nézhettem tétlenül és megszerveztem Mao Oertunk müveinek tanulmányozását alkalmazottaink körében. Hozzáláttunk ahhoz, hogy türelmesen meggyőzzük azokat , a vendégeket, akik bizarr frizurát kértek, szembeszálltunk szilárdan azokkal, akik kitartottak követelésük mellett és átkozódni kezdtek”. Egérháboru PEKING. - A kínai kommunista párt szócsöve, a Népi Újság nagy feltálalásban közli, hogy Tibetiben nemrégen eszmei hátterű kampány keretében 100 ezer lakost mozgósítottak a Lhassa folyó völgyében a mezei egerek elleni háborúra. A lap buzdítja a tibetieket, hogy bővítsék ki a forradalmi mozgalmat, melynek célja: véget vetni az egerek garázdálkodásának a mezőkön. A lap megmagyarázza, hogy Tibetben hagyományosan szent ős védett állatnak tekintik az egeret és ezer év óta semmit sem tettek ezeknek a rágcsálóknak az elpusztitására. Most a “régi babonák eltörlésére irányuló forradalmi mozgalom magával ragadja a tömegeket” — álltpitja meg a kommunista pártlap —, ami abban nyilvánul meg, hogy igen nagy számban pusztítják az egereket, amelyek felbecsülhetetlen károkat okoznak a mezőgazdaságban. A múltban az egereket az elhunyt buddhista papok újabb földi változatának tekintették, más vallási magyarázat szerint az egerek “bolhák Buddha élő testén” és ezért sérthetetlenek. Lynda Bird Johnson, George Hamilton színész társaságában a “Sweet Charity” előadására érkezik New Yorkban. fai iNugent es ieiesege j_,uci eooen a nazDan toiti naszutjat iNasau KozeieDen a rsanama szigeteiben. AHÁNY KÉRDÉS, ANNYI FELELET
