Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-30 / 26. szám
6. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, June 30, 1966 A Chicagói porto-ricoi negyedben tüntettek és a rendőr visszatartja rendőrkutyáját, hogy meg ne harapjon valakit. ___________________ száz Eves az amerikai FAIRBANKS, Alaszka. — Az ötvenedik államnak, az Unió legnagyobb államának, Juneau a fővárosa, a legkisebb amerikai állami főváros. Nem ott, hanem a központi fekvésű nagyobb Fairbanks városban (lakossága már 25,000!) folyik, immár három év óta, a felkészülés a jövő évben tartandó 100 éves jubileumra. 1867. október 18-án történt, hogy Alaszkában kitűzték az amerikai nemzeti lobogót, miután az orosz cár ezt a hegyes-havas-jeges pusztaságot eladta az Egyesült Államoknak. A zászlócsere Uj Archangel Orosz városban történt, amely azután a Sitka nevet kapta és ma is ezen a néven van a térképeken. Johnson volt akkor a U. S. elnöke, Andrew Johnson. A véletlen játéka, hogy a 100-ik évforduló ünnepségein is egy •Johnson elnök vehet részt. A cár megbízottjával, Stoeckl báróval, William H. Seward külügyminiszter tárgyalt, megalkudtak egy meglehetősen nagy összegben: 7,2 millió dollár volt a vételár. Nem tetszett a dolog az amerikai honatyáknak s a haza bölcseinek. Hallatlan, mondták, egy terméketlen, értéktelen földért ily sok pénzt adni. Akerenként 2 cent jó pénzt adott a rossz földért a bolond külügyminiszter ! El is nevezték az esztelen adás-vételt “Seward bolondságé’ ’ -nak. Ma már másképp vélekedünk arról. Ma arra gondolunk, mi lenne, ha az amerikai földrész egy nagy darabja a szovjet kezén lenne: oly hatalmas katonai centrum, vagy még haul masabb, mint a Bay of Pigs ALASZKA katasztrófa óta a kubai... Most Seward szobrát állítják fel Seward alaszkai városban centennial emblem. Alaska Centennial emlékérem Látogatók ezreinek, tízezreinek fogadására készülnek Alaszka kis és kisebb városainak lakói. Volt már egyszer tömeges vándorlás az északi végekre: a múlt szájad 90-es éveiben, amikor ott aranyláz tört ki. Akkor öszvérháton vagy inkább gyalog mentek oda aranyvad szók, most ünneplésre fogna menni, repülőgépen, hajó: vagy autóval az Alaszkát a amerikai államtömbbel össze kötő országúton, amely ke rurk egyik csodás alkotása. Látványosságokról gondot kodva lesz. Fairbanks város ban, a nagy kiállítási terük ten, együtt lesz minden, ami i természet és az ember Alasz kában teremtett. Egy völgy i Yukon tájékon, ahol arany bányászok a látogatók előtt túrják a földet. Állatkert nem is kert, hanem inkábl védett hely, ahol a vadállatok szabadon kóborolhatnak. Egy tipikus aranyláz-város, mely nek legfontosabb épülete égj kocsma. Egy eszkimó falu. És — az uj idők modern Alaszkája miniatűrben. A kiállítási építményeknek egy része állandóan megmarad, restaurálják a régi orosz épületeket, eszkimó és indián lakóházakat, megőrzik múzeumban az aranyláz-korszak emlékeit, konveneiós centrumot építenek. Az amerikai pénzverde 200,000 emlékérmet fog verni. A kiállítási létesítmények költségeinek fedezésére a kongresszus 4 millió dollárt ajánlott fel, amely összeget Alaszkának meg kell dupláznia. így tehát Seward bolond ságának centenáris jubileumi megünneplése több dollárba fog kerülni, mint amenyibe került az egész bolondság . .. RÉSZLETFIZETÉS PERIGUEX, Franciaország. — Monsieur X lopott 43,000 frankot ($8600) és ezt a tartozását most részletekben megfizeti. Küldött ajánlott levélben először 10,000 frankot, aztán 11,750 frankot, de ígéri, hogy7' le törleszti egész adósságát. És bocsánatot kért. Rita Tiunirello esküvőjére menet leadja szavazatát Rómában, (fenn). Lenn: Nikita Kruscsev leadja szavazatát, Lenin szobra előtt Moszkvában. Ralph J. Rivers (jobboldalt) átnyújt egy Alaska Centennial emlékérmet John McCormack képviselőházi elnöknek. H CENT ÁRENGEDMÉNY - 20 MILLIÓ DOLLÁROS CSALÁS WASHINGTON. — Instantját, amelynek tagjai birtokáoffee van még, több is, mint elég, de ha a címkén a “20 :ents off’ hívogató diszlik, lem lehet a kísértésnek ellenállni, meg kell venni, muszáj megvenni még egy üveggel. Nemcsak a supermarke them írheti a bevásárlót a baleset, hogy “tulvásárolja magát”, időnként a levélhordó hoz 7 jent off és 20 cents kuponost. És az újságokban, a magazinokban is lehet találni >ff kuponokat. A címkén diszlő off és a :upon-off közt van egy lényeres különbség. Az egyik — írengedmijny, amely bevásárásra csábit. A másik — ereleti rendeltetése mellett még ívi 20 millió dolláros csalása is vezet. Ez magyarázatra szorul, és Mr. O’Brien, a posaminiszter, magyarázattal szolgál mindenkinek, akit ilet. íme: A kuponokat a fűszeres /agy a supermarket 7 vagy 10 vagy 20 centért átveszi a /evőtől, aki a kedvezményes íru portékát vásárolja. A kuponokat aztán a kereskedő összegyűjti, szortírozza és be íüldi a vállalatnak, amely vzokat kibocsátotta. Visszakapja a 7 vagy 10 vagy 20 petitet és kap még kupononként 2 centet a fáradsága ju almául. Eddig, ugye, minden rendien van. De megtörténhet — is nagyon-nagyon gyakran megtörténik —, hogy a füsze •es vagy a supermarket bevált minden kupont, derürejorura, tekintet nélkül arra, bogy a vevő mit vásárol. Ez isztességtelen, mert ilyen esetben X vállalat mégjutal mazta azt, aki Y vállalat áruját vásárolta. Tisztességtelen, csalásnak is lehet minősíteni De több, mint tisztességtelen, bűntett az, ha a kibocsá tó vállalatnak beküldenek loott vagy hamisított kupono t, vagy akár szemétdombon Iáit — vásárlástól független ■ kuponokat. Az Amerikai üszergyártók Szövetségének ecslése szerint évente 20 miló dollárral károsítják meg a uponokat kibocsátó és beáltó vállalatokat. Az illegás kuponok az összes kibocsáott kuponoknak 20 százaléát teszik ki. A fűszeresek országos szöetsége az ilyen csalást bizoyos esetekben, bizonyos gazickók esetében, big businesslek nevezi. Csak nagyban fietődik ki ilyen csalás, cenekből nem egykönnyen lehet lollárokat, száz meg száz vagy :zer meg ezer dollárokat elővarázsolni. Ezért joggal beszél postaminiszter összeesküvésből. (A posta hatáskörébe taroznak az ilyen visszaélések, mert a kuponokat posta utján ■küldik be a vállalatoknak.) A kupon-csalások módozatai közül kettő nem szorul további magyarázatra: mint hamispénzt, úgy hamiskuponokat is lehet nyomtatni. És a nyomdából lehet valódi kupo nokat lopni. Más módszer: Ócskások átböngészik a raktárukba ke rült régi újságokat és magazinokat és kiollózzák az offkuponokat. Az ilyen módon szerzett kuponok fő ismertetőjele az, hogy nem gyűröttek, szakítás vagy szennyeződés sem árulja el, hogy őnagysága kézitáskájából kerültek Hő. A kuponokat az ócskás dadja egy vagy több fűszeres nek. Baltimore-ban a szövetvégi vádzsüri a napokban vádat emelt kiét fűszeres ellen, vki ilyen szemétdomb-kuponokat rendszeresen felvásárolt. Az egyik fűszeres 12 füszerüzlet címét adta meg, nehogy gyanút keltsen a kuponok száma és az ügzlet forgalma közti nagy különbség. Brooklyn, N. Y.-ban vád alá helyeztek egy 8 tagú összeesküvő banban még megtaláltak 20,000 dollár értékű, ócskásoktól vásárolt kuponokat. (Az ócska sok árai természetesen jóval a kuponok névértéke alatt vannak.) A füszeripari vállalatok fi gyelik a kuponok forgalmát, mert abból következtetni lehet portékáj uk kelendőségére. E figyelő szolgálat során feltün nek gyanús jelenségek, péllául az, hogy egy bizonyos területen az egyik kis fűszeresnek állítólag tízszer olyan nagy forgalma van, mint a. többieknek. Ilyen felfedezést közölnek a postahivatallal és megindul a bűnügyi eljárás, posta utján elkövetett csalás címén. “Évi 100 millió dolláros üz’et, évi 20 millió dolláros csalás.” Ez is megfelelő cime lehetne ennek a cikknek, amelyből háziasszonyok milliói először szereznek tudomást arról, hogy — amiig süt a Nap, mindig lesz valami uj a Nap xlatt. A bádogos inasiskola igazgatója, tanoncok “remekművét.” Hull, Quebec-ben megtekinti a Az erdélyi magyarok elnyomása az uj rezsimben változatlanul folyik WASHINGTON. — Az amerikai külpolitika irányitó tényezőire és általában az amerikai közvéleményre meglehetősen kedvező benyomást tesz Ceausescu romániai kommunista vezér függetlenségi próbálkozása Moszkvával szemben: a Varsói Paktum revíziójának követelése, az ‘orosz katonaság kivonása független országokból” jelszó, stb. A csiatlósországokban, Magyarországon is, jó jelnek, :ó kezdetnek vélik ezt a moz tolódást, ámbár jól tudják azt :s, hogy Romániának csak ad dig szabad elmenni, ameddig i szovjet engedi. Budapest. 1956, példát adott. Az erdélyi magyarok hely cetére milyen befolyással van a romániai uj rezsim uj poli jikáj a ? Ezzel a kérdésser foglalkozik John Chamberlain washingtoni politikai újság iró, a magyarok tisztelt ba rátja, több mint 30 amerikai lapban megjelent cikke, mely nek címe: “Románia másik arca.” Azt olvassuk ebben a cikkben, hogy az erdélyi magyarok vegyes érzelmekkel fogadják Ceausescu politikáját, mert a magyar kisebbséggel szemben a kormányzat magatartása nem változott. Minien erővel el akarják romáino- 31 tani 1,7 millió magyar alattvalójukat. A románositás gazdasági és társadalmi eszközökkel folyik. A magyar tanítókat és más közalkalmazotti' kát áthelyezik tiszta román területekre. Erdély határain túl a “király ságba” is. A hkáisengedéily megvonása a legegyszerűbb eszköze a kényszer-áthelyezésnek. 1957-ben még több mint ezer magyar elemi és közép iskola volt Erdélyben, ma csajt “magyar részlegek” van nak tiszta magyar területen levő romáin iskolákban. Hasonló módon történik az erdélyi magyarok gyengítése gazdasági téren is. Például: x magyarokdakta területen földgázforrásek közelében lehetett és kellett volna vegyipari üzemet építeni, ehelyett i központi tervhivatal azt a Kárpátokon túl létesítette. Chamberlain a kongresszus figyelmébe ajánlja, hogy ha Amerika “hidat akar építeni” Kelet-Európa felé, előbb alaposan körül kell nézni a hid másik öldalán is. Botrány a tizenegyedik napon LONDON. — Másfél hétig < majd egy óvatlan pillanatban senki sem vett észre semmit. V londoni National Galleryhen felbecsülhetetlen értékű Rembrandtok és Goyák között egy patinás olajfestmény füg gött. Aláírása; Önarckép — Civet to Aberragi, 1560—1638. A látogatók a többi remekmű mellett ezt is megcsodálták, tanulmányozták, elemezték. Az őrök pedig szundikáltak és nem figyelték oda. így történhetett,, hogy a botrány csal: x 11. napon robbant ki. Egy diák kopogtatott a muzeumigazgató ajtaján és közölte, hogy az önarckép nem eredeti mij. Előbb a muzeum kataló gubát csapták föl, de a kép nek nyomát sem lelték ben ne, majd a lexikonban kutattak Aberragi nevű művész után, de nem találtak még hasonlót sem. Ekkor a húszéves Peter Mclnally megfejtette a rejtvényt. A képet maga festette, speciális eljárással maga “öregibette”, patinásitotía, X falra akasztotta. Mondani cem kell, hogy a blamázs óriási volt. A muzeum igazgatósága egy ideig azon morfondiozott, hogy följelenti a csinyevőt, de aztán elállt szándékától. Hadd ClSötnde^edjen, el minél hamarabb a botrány za-NEVESSÜNK Temetési menet vonul végig xz utcán. Az egyik résztvevőhöz odalép egy kíváncsiskodó: — Ki halt meg? — Aki abban a díszes autóban utazik. * * * — Maga arra hivatkozik, hogy feled ék enységből dobta ki a feleségét negyedik emeleti lakásuk ablakán. — Igenis, biró ur — feleli a vádlott — teljesen elfelejtkeztem róla, hogy már nem lakunk a földszintes lakásban. Erdőtűz füstje gomolyog mel a Los Padres National Forest-ből, Santa Barbara, Calif, közelében.
