Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-16 / 24. szám
ß-XK OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, June 16, 1966 WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR Japán és amerikai pacifisták ara kérték Johnson elnököt, hogy halassza el Luci augusztus 6-ra kitűzött esküvőjét, mert — augusztus 6 a biroshimai atombombatámadás 21-ik évfordulója. * * * Leon Keyserling, aki Tru man elnök gazdasági tanács i adója volt, azt mondja, hogy teljesen alaptalan az a meg lehetősen általános felfogás, hogy némelyek azért adják fel kormányhivatalukat, mert állásukra ráfizetnek. Szó sincs róla! Az a kormányhivatal nagyon jó reklám, hivatali működésük során felfigyel rájuk az ipari és üzleti világ s amikor kilépnek a közszolgálattól, üzleti elnöki és igazgatói állásokat kínálnak nekik ma gas fizetéssel. Legújabb pél da: Valenti, Johnson elnök hűséges titkára, elment a Fehér Házból és azonnyomban kapott 175,000 dollár évi fize ■késsel járó állást a filmiparban. * * * Az -1964. évi kampányok ban a két párt összes (országos, állami 'és helyi) kam pánykiadásai 200 millió dől lárral rekord magasságot ér tek el. Ez szavazó-fejenként 3 dollár. Megért mindenkinek 3 dollárt, az összességnek 200 millió dollárt, hogy nem ez hanem az a jelölt győzött? A, Citizens Research Foundation elemzés alá vette a választási eredményeket és arra a meg állapításra jutott, hogy a be fektetett tőkék nem hozták meg a kellő profitot. A két párt majdnem négy millió dollárt költött TV reklámra és a TV hallgatókat számontartc vállalatok feljegyzései szerint a sziavazópolgárságnak fele sem hallgatta azokat a prog ramokat és rövid jelszavas be mondásokat. 29,300 ilyen politikai hirdetés volt s azt le hét mondani, hogy felerészben kidobott pénz volt az a négy millió dollár. A demokraták két millió dollárt költöttek At lantié Cityben tartott jelölő konvenciójukra, amely megle hetősen hatástalannak bizo nyúlt. Miért költenek mégis oly sok pénzt ? Talán csak azért mert a pártok, a pártszerve zetek a szokás rabjai. A Fehér Ház és a Gapito' tájékán sürgő-forgó politikai riporterek serényen kémlelőd nek a vietnami helyzet kulcsa után. Ott fent biztosan tud ják, hogy mi van és mik a ki látások, de, hogy, hogy nem, senkisem nyilatkozik félreért hetetlen nyíltsággal. így volt ez régebben is. Például az első világháború idején is. A riporterek Foch francia tábornok főhadiszál iásán összebarátkoztak a mim dentudó főparancsnok soffőr jével, lesték annak minden szavát: hátha kikotyogja azt, unit legfelülről hallott. De a off őr minden alkalommal közömbös .jelentéktelen dolgokról beszélt. Egy alkalommal aztán büszkén közölte az újságírókkal, hogy Foch tábornagy bizalmasan beszélt vele. Mit mondott? “A tábornagy ur szólt hozzám: Pierre, mit gondolsz, mikor lesz vége en nek a háborúnak?” A múlt évben csaknem egy ás egylharmad billió adóval maradtak adósok hanyag vagy bűnös adóalanyok, jelentette a szenátus előtt Williams dela warei szenátor, a szenátus “főügyésze”. Az adóhivatal, ileltőleg a kormány több mint 328 millió dollár adó-adósságot; mint bebaj ihatatlant, leirt * * * Johnson, Rusk, McNamara és egyáltalán Washingtonban mindenki, akinek nincs szüksége newyorfci szenátori tanácsra, tudja, hogy a reménykedés, hogy Mao Ce-tung után jobb, liberálisabb politikusok jutnak hatalomra, öncsalás. A liberális elemek mostani tisztogatása előkészület arra, hogy ez ne következzék be. A dominika szabad választást Washingtonban Johnson elnök számlája javára írják. Az intervenlió szükséges volt annak megakadályozására, hogy Latin-Amerikában ne le gyen több Bay of Pigs ka tasztrófa; ezt most már be látják azok is, akik az inter/enciót elhamarkodottnak vélték. * * * Ócska-automobil-temetési biztosítás törvény behozását javasolta Paul II. Douglas il linoisi szenátor a szenátus közmüvekkel foglalkozó bizottsá gának. Minden uj autó vásár iásánál ki kellene venni ilyen biztosítást, és az eredmény az lenne, hogy gondoskodás történnék az ócska autók elégetéséről s a megmaradt ócskavas értékesitéséről. Tarthatatlan állapot, mondta a szenátor, hogy az egész ország székében hosszában autóroncshegyek csúfítják el az országutaikat, de a városokban sem szép látvány az ócska-autótemető. Több mint húsz millió használatlan tragacs van az országban; ezeket el kell tüntetni. Villanyossági vállalatok együttműködése PHILADELPHIA. — Há •om nagy villamossági válla lat azzal a tervvel foglalko zik, hogy tervezési, mérnöki és más szolgálataikat egybe hangolják anélkül, hogy önál lóságukat feladnák. Ezek a vállalatok: Philadelphia Electric Company, az igazgatóság elnöke R. G. Rincliffe; Atlantic City Electric Company, James P. Hayward elnök: Delmarva Power & Light Com pany, Frank P, Hyer, az igaz gatóság elnöke. A három vállalat bevételei a múlt évben 465 millió dollárt tettek ki együttesen 1,560,0-00 otthont vagy vállalatot látnak el vil lány er övei. MINDEN szóra érdemes ma gyár esemény hü krónikása lanunk. Rendelie meg' Szomszédok panaszt emeltek, amint a 21 éves Mrs, Marla Hood ebben az öltözetben dolgozott elökertjében. A Bartók-Kodály népdalgyüjtemény 60 évvel ezelőtt jelent meg Nevezetes dátum a magyar zene történetéiben 1906 decembere. Akkor jelent meg Bartók Béla és Kodály Zol tán közös kiadványa, a népzenei gyűjtőmunka első eredménye a “Magyar népdalok”. Húsz népdal, énekhangra, zongor akisérettel. ‘ ‘Találná nak bár népünk lelkének ezek a sokszor őseredeti megnyi atkozásai feleannyi szeretet re, mint amennyit érdemel nek” — irta az előszóban Kodály Zoltán. “A magyar tár* sadalom túlnyomó része még nem elég magyar, már nem -lég naiv és még nem elég növelt arra, hogy ezek a da'ok közelebb férkőzzenek a szivéhez ... De megjön az ideje ennek is ... Mikor nemcsak ritkaságok kedvelője tudja majd, hogy másféle “magyar népdal” is van a világon, mint “ritka búza” és az Ityóka, pityókát”. A magyar közvélemény ab ban az időben és még hosszú íveken át az olyan dalokat /élte népdalnak, mint a “Rit ca búza” s ezeket tartotta gazán magyarnak. Bartók és Kodály hatalmas népzene tyüjtö munkája, életének ja .a része a magyarabb és mü részi szempontból értékesebb népzene érdekében vívott köztelemben telt el. Amikor ők x romantikus, szentimentális ílmagyarság, művészi igénytelenség és a zenei müveletlenség ellen, az ősi magyar népdalokért fölvették a harnt, szembe találták magukat i “cigányzene” és a “magyar nóták” híveinek ellenségeske-Az plasz köztársaság születésének 20-ik évfordulóján katonaság vonul fel Róma utcáin, felette jet repülőgépek. désével, a magyartalanság, sőt a hazaárulás vádjával. Miközben Bartók és Kodály a népdalban nemcsak a magyarság hamisítatlan zenei örökségét, hanem a magasabbrendü művészi értéket is fölfedezte, a magyar közvélemény zöme magyarságban és műveltségben is megrekedt valahol a félúton s elszánt makacssággal védte a saját illúzióit. Ebben a megreke lésben elsősorban a dzsentri a bűnös, az akkori idők lecsúszott nemese, aki fölfelé ka maszkodva sokszor külföldi — elsősorban német — divatokat utánzóit, ugyanakkor elúszott földjét és vagyonát siratva valamiféle hamis busmagyar kodásba menekült. “Szövege czikornyás, dalia ma német” — mondja Arany János is, amikor gyermekkori lallamemlékeit idézi. De szó! másféléről is: “régi dal, csu da hangmenettel”, jellemezve egyúttal a kettő közötti kü lönbséget. Már Liszt Ferencet is kisértette az a gondolat hogy batyuval a vállán neki rég a magyar falvaknak s fel kutatja a magyar népzene kin ’seit. Liszt, aki akkor már az európai hangversenytermelt közönségének dédelgetett ked vence volt, sohasem indult el erre az útra. De ha elindul, aligha jutott volna tovább azoknál a dallamoknál, amelyeket általában “magyar nő ták” néven emlegetünk: az úgynevezett cigányzenénél. A múlt század társadalmi viszo uyai között Liszt nemigen jutott volna el a parasztiházakba, ahol az ősi népzenét megtalálhatta volna. Voltak ezeknek a daloknak ismert, népszerű szerzői. Olyanok mint Szentirmay Elemér, Szerdahelyi József, Egressy Béni vagy Dankó Pista, akkoriban közkedvelt népszínművek dalszerzői, akiknek dalia/ mai közül jó néhányat Liszt Ferenc a híres Magyar rap szódiákban is feldolgozott. Dalaik között akadnak értékes, szép dallamok, amelyek még ma is joggal népszerűek. De ők sem tartoztak a jelentős muzsikusok közé, alkotásaik a nagy mesterek mértékével nem mérhetők. Ezért is mondta némi gúnnyal Liszt Ferenc, amikor Szentirmayról úgy be széltek előtte, mint a “magyar Schubertról”. “Még sohasem hallottam, hogy Schubertét úgy emlegették volna, hogy ö az osztrák Szentirmay.” Olyan dalok, mint Szentirmaynak “Csak egy széplány van a világon” cim-ü dala (ez később “Csak egy kislány”-ra módosult), vagy Szerdahelyi nótája, a “Magasan repül s daru”, avagy Egressy dala, a “Ne menj rózsám a tarlóra”, a 19. század jellegzetes magyar müdalai közé tartoznak. Híven őrzik a romantikának, a 19. századbeli magyarságnak az Ízlését. Ezeket és a nyomukban ezrével feltűnő di lettáns dalszerzők nótáit tar tották Bartók és Kodály fel. lépéséig magyar népdaloknak. Dallamaik főként az utánzóké — nem élnek önálló életet, agy-egy harmóniát Írnak kö rül, hangszeres elképzelésű ek, édeskések, cikornyásak díszítésük nem disz, hanem cicoma. A nyugati hatásokon kívül azonban sokat felszív tak magukba a népzenéből, az igazi népdalokból is. Ezért ne vezi őket Bartók “városi nép zenének, más néven népies müzenének”, majd megállapít ja: “Szerzőik nyugateurópai dallamfordulatokat kevernek bizonyos parasztzenei sajátságokkal ... Valószínűleg szerzőinek -izléshiánya miatt sok itt a mindennapi és a Nyugat tói kölcsönzött zenei közhely.” Hogy mégis tovább élnek, annak nyilvánvalóan nem zenei értékük a magyarázata, hanem az, hogy sok embert — és különösen az idősebb nemzelékek tagjait — a színvonalasabb müdalokkal vegyesen ezekhez is kedves emlékek fűzik, rajtuk nevelődtek. Azóta már azonban tért hódított az a felismerés, hogy van a magyar zenének olyan dallam kincse, az igazi népzene, mely ezeknél a művészi szempont ból értékesebb is meg magyarabb is. Ezt az ősi népzenét a magyar parasztság őrizte meg, ezért is nevezi Bartók pa rasztzenének. A magyar nói ák szerzőit ismerjük: dalaik már csak emiatt sem lehetnek népdalok. Mert az igazi nép lal szerzőjét nem ismerjük, Egy egy dallamot évszázado con át megőrzött a nép emlé kezete, és mint a követ a fo'yó, úgy csiszolta, tökéletesi tette. Bartók is azt mondja hogy “a népzene olyan dallamokból tevődik össze, ame yeket sokan és sokáig énekel :ek”. S egyúttal a természeti erők munkájához hasonlítja kialakulásukat. “A szükebb értelemben vett parasztzene intudatlanul működő terme szeti erő átalakító munkájá nak eredménye: minden ta nultságtól mentes emberto meg ösztönszerü alkotása. En nek folytán egyedei - az egyes dallamok — a legmagasabb tét. művészi tökéletesség példái. A magyar népzene és mü- Kis arányaikban éppoly töké- zen-e dolgát bonyolította, hogy letesek, akárcsak a legna- cigányok játszották és játszgyobb szabású zenei mester-i szák ma is. Ezért terjedt el mü. Valósággal klasszikus az a vélekedés, hogy a magyar példái annak, miként lehet lehető legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamelyen zenei gondolatot a ma ja frissességében arányosan, a lehető legtökéletesebb mó ion kifejezni.” A legszebb népdalok a nagy zeneszerzők mesteri dallamai val érnek fel, hiszen ők is arra a sallangmentes egysze őrségre, tömör kifejezésre, a kicsiben is megmutatkozó mü vészi formálásra törekednek, :mi a népdalok tömörségére jellemző. Hogy miért értéke sebbek a népdalok, mint a mü dalok, a magyar nóták ? Össze hasonlításuk már a dallam esztétika, a zeneesztétika te rületére vinne bennünket. Dí elég talán, ha olyan ismer, a épdalokra hivatkozunk, mini a Tavaszi szél vizet áraszt Elmegyek, elmegyek. Hej ha lászok, halászok, Elindultam szép hazámból, vagy a Béres legény, jól megrakd a széké rét, hogy még a zeneileg kép zetlen fül is megérezze ben nük azt a művészi értéket, mely például egy Petőfi ver set a silánytól, megkülönböz zene azonos az úgynevezett cigányzenével. Ezt a zenét azonban helytelenül nevezik cigányzenének. Mert -a cigányok nem a saját zenéjüket játsszák — ahogyan a múlt században még Liszt Ferenc is gondolta —, hanem népies müdalokat, magyar nótákat, A tájékozatlan külföldiek még ma is a cigányzenekarok előadásában megismert népies magyar zeniét vélik magyar népzenének. E cigányzenekarok zenélésének is megvannak a maguk értékes múlt századbeli hagyományai, ők voltak Gerjesztői a katonai toborzáshoz kapcsolódó verbunkosnak: Bihari, majd Csermák, Lav'otta dallamai az ő révükön jutottak el az európai zene nagy mestereihez is. Ezt az értékes múlt századi müzenei örökséget idézi például Kodály a “Galántai táncok” zenéjében. A népzene és népies müzene, müdal, cigányzene határvonalai világosan megvonhatok. A magyar népdalok ma már kezdenek az egész ország dalaivá válni. A magányos fiatalember beleszeretett Audrey Hepburn filmsztár fényképébe FUNCHAL, Madeira. — Antonio Abreu Madeira szigetén élt -egy kis helységben. Mint gépész jól keresett, és szépecskén volt már megtakariott pénze is a bankban. Szeretett volna megnősülni, de nem ismert egyetlen olyan ányt se, aki megfelelt volna igényeinek. Elhatározta, hogy apróhirdetés utján keres fele séget. Kapott is rengeteg ajánlatot, köztük egy rendkívül kedves, intelligens levelet, amelyre azonnal válaszolt is a megadott jeligére, poste restante, Spanyolországba. A második levél után már fényképei kért a lánytól és ő is elküldte a magáét. Izgatottan bontotta fel a válaszlevelet, és amikor meglátta a lány fényképét, meglepetésében felkiáltott : a kedves levelek írója mindéi képzeletet felülmúlóan szép volt. Azonnal beleszeretett és elhatározta, h,ogy el fogja venni feleségül. Csakhogy a megoldás nem volt egyserü. őt még kétévi szerződés kötötte Madeira szi getéhez, a bűbájos Dolores pe dig közöl«, hogy nem hagyhatja ott öreg, beteg édesanyját. Levelei tele voltak panaszszal. Olyan szegények, hogy sokszor napokig csak száraz kenyeret esznek, és egyetlen ruhája van oak. Ettől kezde Antonio állandóan küldőt tekintélyes őszszegeket a lánynak, akit már menyasszonyának tekintett. Szerelemtől és hálától tulára dó leveleket kapott válaszul, sőt már azt is irta Dolores, hogy jó lenne kelengyéről, lakásról és bútorról is gondoskodni. Antonio kivette a bankból megtakarított pénzét s elkf jTKe menyasszonyának, hiszen néhány hónap múlva lejár a szerződése, és végre személyesen is találkozhatnak. Erre a pénzküldeményre azonban nem érkezett válasz. Hiába küldte a táviratokat, exipresszleveleket, a menyasszony hallgatott. Nem volt más hátra, még szerződése lejárta előtt elutazott a kis spanyol városba, hogy eltűnt menyasszonyát megkeresse. A rendőrséghez fordult. Néhány nap múlva legnagyobb megdöbbenésére közölték vele, hogy ilyen nevű nő a városban nem létezik. — De kérem, ilyen ne mondjanak, hiszen itt a fényképe! A rendőrtiszt megnézte a képet és felkacagott. — De hiszen ez Audrey Hepburn! Maga nem szokott moziba járni? Ezzel azonban a becsapott fiatalember ügye nem fejeződött be. Miután elmondta, hogy az elmúlt hónapok fo-A felszállás és visszatérés előtt a két ürpilóta gyakorlatokat végzett. lyamán minden pénzét erre a Doloresre költötte, meginditottá'k a nyomozást. És kiderült, hogy a bűbájos meny-' asszony, aki a vilgáhirü filmszínésznő képével hőditotta meg Antóniát, nem is egy, hanem két — férfi. Két munkakerülő ifjú igy akart pénzhez jutni.
