Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-09 / 23. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKÁT SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG VOL. 53. ÉVFOLYAM No. 23. SZÁM ARA 20c—SINGLE COPY 20c TRENTON, N. J. Thursday, June 9, 1966 Több Social Security nyugdíj terve a Fehér Házban, a Capitolban így készülnek fel az amerikai katonák a Viet Gong elleni őserdei harcokra MEDICARE UTÁN 1UDICARE WASHINGTON. - A sze­génység elleni offenziva kere­tében felmerült, egyebek közt, a Social Security nyugdíj fel­emelésének kérdése: szüksé­­ges-e és mi módon valósítha­tó meg. Johnson elnök jövő januárban a kongresszus elé viszi a kérdést és az előtanul­mányok, számi tások már nagy­ban folynak. A cél kettős: nö­velni a lakosság jelentékeny részét kitevő idős férfiak és nők vásárlóképességét és ugyanakkor a nyugdíjasokat kiemelni a szegények sorából. “Szegény” tudvalevőleg — hi vatalos megfogalmazásban — az, akinek évi jövedelme 3000 dolláron alul van. Ahhoz, hogy nagyszámú nyugdíjasok felülemelkedjenek a szegény­ségi határvonalon, körülbelül 10 százalékkal kellene a nyug dijakat felemelni. A kérdés összefügg az or­szágos munkabér-minimum kérdésével. Ez a minimum ma általában $1,25 órabér. Ro­bert M. Ball, a Social Security hivatal országos igazgatója, a képviselőház és a szenátus közös bizottsága előtt, amely a közösségi és a privát nyug díjalapokat vizsgálja, rámuta tott arra, hogy azok a munká­sok, akik $1,25 órabérért dol­goznak, keresetüket nyomban elköltik, nem tudnak megta hárításokkal előre gondoskod ni öregkori szükségleteikről, a 3000 dolláros jövedelem-ha tárt nem tudják túllépni. De. tette hozzá, még az ipari mun kás is, akinek évi jövedelme átlag $5600, a mostani tör­vény alapján évi 3000 dollár­nál kevesebb nyugdijat kap. Ma a maximális nyugdíj ha­vi $139,50, illetőleg férj-fele­ségnek ('ha mindketten nyug-> dijjogosultak) $203,90. Eze­ket a nyugdijakat fel kell emelni, mondta Mr. Ball. Nem­csak a minimális órabért ke­reső munkásnak, hanem az át­lagos munkabért keresőnek nyugdiját kell felemelni. Az utóbbi években ismételten fel­emelték a nyugdijat, de ezek az emelések nem tartottak lé­pést a megélhetési költségek emelkedésével, a vásárlóké­pesség nem bírta az iramot a drágulással folytatott harcá­ban. A tavalyi 7 százalékos nyugdijemelés nem állította helyre az 1958. évi vásárlóké­pességet, még kevésbé a 7 és fél százalékos akkori nyugdíj - emeléssel megalapozott vá­sárlóképességet. A nyugdíj a múlt évben is, nyolc évvel ez­előtt is a drágulási index mö­gött kullogott. Nagy kérdés, hogy miből fizesse a Social Security (vagy részven a kincstár is) a szükségesnek vélt magasabb nyugdijakat. Elvben már ma megállapítható, hogy az ere­deti szabály, hogy a Social Security maga fedezze, saját bevételeiből, a kiadásait, már át van törve, amennyiben a Social Security rendszerének keretébe bevont Medicare biz­tosítás egy részének költsége­it a kincstár (vagyis az álta­lános adóbevételekből a kor-BŐVEN VAN SZABAD IDE­­JE? Miért nem használja fel oko­san, segilve nekünk abban, hogy AVON KOZMETIKAI cikkeket juttassunk el szomszédaihoz. Ott­honában történő megbeszélés vé­gett telefonáljon: KI 5-1345, vagy Hl 2-2462 számra, Allenlown- Bethlehem környékén, 432-0916 számra. mány) fedezi. Mindenesetre azonban a kiadások nagy -ré­szét tovább is a Social Secu­rity adóból kell fedezni és igy a jövő nyugdijemelés fedeze­te nagy részben csakis Social Security adó-többletből szár­mazhat. Hogyan lehet ezt nö vélni? Vagy nagyobb száza­lékot levonni a munkabérek bői és -a fizetésekből, vagy pedig felemelni a jelenleg évi 6600 dolláros felső határt a levonás alá vonható jövede lemnek. Az egyik megoldás mindenkit terhelne, a másik a nagyobb jövedelmű embere két. Akik a terveken dolgoz­nak úgy vélik, hogy az utób­bi megoldás méltányosabb mert azokat terhelné meg, akik több terhet tudnak vi selni. Viszont az is igaz, hogy akik például, 10,000 dolláros jövedelem arányában fizetné­nek be, nem kapnák meg a be­fizetéseiknek megfelelő nyug dijakat. Ilyen megoldás tehát: gazdagabbak megadóztatása lenne szegényebbek javára. Nem a szegényebbek fogják ellenezni... A "GREAT SOCIETY" MAR 1787-REN KEZDŐDÖTT WASHINGTON, D. C. — A United Press International név ühirügynökség washing­toni irodája jelentette: Donald Rumsford, illinoisi republikánus képviselő, kije­lentette, hogy Johnson elnök egyáltalán nem alkotója és feltalálója a “Great Society” jelszavának, sőt a Great So­ciety jelszava már 1787-ben is felmerült és ekkor merült fel voltaképpen először. James Madison elnök ira­taiból kiderül, hogy 1787-ben, az alkotmányt vitató konven­ción, George Read, Delaware megbízottja, javasolta: szün­tessék meg az egyes amerikai államokat (és létesítsenek egy­séges, országos kormányzatot. Madison elnök azt állította emlékirataiban, hogy Read ez alkalommal megjövendölte: — A különálló amerikai ál­lamok az egyenetlenség ál­landó forrásai lesznek. Sem­miféle más orvosságát nem lehet ennek taálni, minthogy szüntessük meg a különálló amerikai államokat és egye­sítsük azokat egy egységes, nagy társadalomba. Ekkor Read a “Great So­ciety” elnevezést használta. Ezekután, Rumsfeld képvi­selő, így fejezte be a Great Societyről szóló beszédét: — Ez az idézet azt a meg­győződést kelti bennem, hogy a “Great Society” nemcsak nem Johnson elnök találmá­nya, hanem az igazság az, hogy a tervet már 1887-ban is túlnyomó többséggel vissza­utasították. — Kérdés tehát az, hogy miért szükséges ismét előho­zakodnunk a “Great Society” tervével, amikor azt már év­századokkal ezelőtt vissza­­utasitották? Nincs más dolga a demokrata adminisztráció­nak, mint ócska, elavult és megbukott jelszavakat elő­­rnágatni a múltból? Donald Rumsfeld képvi­selő nem mindennapi és érde­kes beszédére a Fehér Ház Az amerikai katonai szakér­tők egybehangzó véleménye az, hogy a vietnami háború­ban a legnehezebb feladatot az amerikai katonákra az ős­erdei harcok rójják. A Viet Cong az őserdőben minden­képpen fölényben van az ame­rikai katonákkal: a Viet Cong katonái mindenekelőtt isme­rik az őserdőt és ami a leg­nehezebb, tájékozódni tud­nak abban. Ezenkívül: a Viet Cong ka­tonák szervezete könnyebben viselni el az őserdő minden nehézségét, mint az amerikai katonáké. Éppen ezért, rendszeresen folyik az amerikai katonák ki­képzése az őserdei harcokra, mert hiszen ez a legfontosabb része a vietnami háborúnak és az őserdei harcdk kimenetele mindenképpen döntő lehet a vietnami háború szempontjá­ból. Az amerikai katonák ki­képzése a vietnami őserdei harcokra Louisiana államban, Fort Polk kiképző állomáson történik. A kiképzés alapelve: a Vi­etnamba induló amerikai ka­tonák számára olyan körül­ményeket kell teremteni, me­lyek nagyjából-egészéből ha­sonlóak azokhoz a körülmé­nyekhez, amelyeket majd a vietnami őserdőben fognak találni. Ennek a kiképző tábornak a környékén mesterséges mo­csarakat készitettek, amelyek szinte kísérteties másolatai a vietnami mocsaras területek­nek. A kiképzők eljátszák egy Viet Cong előretolt hely­őrség legénységériek szere­pét ugyanolyan csapdákat ál­lítanak az amerikai katonák számára, mint amilyen csap­diákkal a vietnami katonák várják majd őket az őserdő­ben. A különbség csupán az, hogy az itteni csapdák mé­lyén nincsenek kihegyezett falécek, amelyek valósággal felnyársalják azt, aki belezu­han a csapdába. Louisiana állam középső részének itteni forró, fojtoga­tó hőmérséklete is kedvező a kiképzésre, mert hasonlít ah­egyáltalában nem válaszolt, igy tehát a Great Society pro­gramja, akár uj, akár régi, to­vább folytatódik. KIADÓ 5 és ti szobás emeleti lakás fűtéssel, melegvízzel, mun­kába járó felnőtteknek. Jutányos áron. 63 Plum St, New Bruns­wick, N. J. hoz a hőmérséklethez, ame­lyet az amerikai katonák a vietnami őserdőben, vagy a vietnami mocsaras területe­ken fognak találni. Egy-egy csoport kiképzése kilenc hétig tart. Az itt ki­képzett amerikai katonák fog­ják felváltani azokat a viet­nami amerikai katonákat, akik a harcok folyamán meg­sebesültek, vagy elestek. Ezt a különleges kiképző tábort 1966 januárjában állí­tották fel és azóta több, mint 3,500 Vietnamba induló ame­rikai katona kapta meg itt a szükséges őserdei kiképzést. A kiképző tábor és a gya­korló-terület összesen 150,000 aker nagyságú. Egy-egy kiképzésre kerülő csoport létszáma körülbelül 220 személy. Január óta min­den héten átlagosan egy ilyen csoport fejezi be különleges kiképzését. A legközelebbi jö­vőben, 2-3 hát múlva, azon­ban, a csoportok létszáma kö­rülbelül kétszeresére, tehát mintegy 440 főre emelkedik majd, tekintettel arra, hogy a Pentagon egyre több ame­rikai katona Vietnamba való vezénylését látja szükséges­nek. Ez az a kiiképzőtábor, ahol a vietnami háború legfonto­sabb osztagai, az amerikai gyalogosok, kapják különle­ges kiképzésüket. A kiképzést részint tisztek, másrészt pedig altisztek és közlegények vezetik. Lénye­ges azonban az a körülmény, hogy minden kiképző-tiszt, al­tiszt, közlegény egyaránt a vietnami háború veteránja és résztvett az őserdei har­cokban. A kiképzők tehát sa­ját tapasztalataik alapján vég­zik a kiképzést. A kiképzők követlenül, el­ső kézből tanulták meg, sa­ját bőrükön, a Viet Con gu­erilla taktikáját. A kiképzőik közvetlenül, első kézből tanul­ták meg és tapasztalták, hogy miként végzik a Viet Cong katonák az őserdei rej­tőzködést, a lesből történő tá­madást és a délvietnami terü­letekre való beszivárgást. A kiképzés éjjel-nappal, megszakítás nélkül folyik, te­kintettel arra, hogy a Viet Cong is éjjel-nappal, megsza­kítás nélkül harcol. Az éjsza­kai gyakorlatok alkalmával, a kiképzők, Viet Cong harco­soknak öltözve, megpróbál­nak beszivárgást végrehajta­ni az amerikai erődbe. Amennyiben a beszivárgás sikerül, az erődben lévő ame­rikai katonák hibáztak, mert nem tudták a kapott utasítá­sokat kellőképpen végrehajta­ni. Az itteni kiképzés való­ban testet-lelket és idegeket igénybe vevő, kimerítő gya­korlat. Az az amerikai katona, aki ebből a kiképző táborból, a kilenc hetes kiképzés után ki­kerül, valóban minden lehe­tőségre felkészült a Viet Conggal kapcsolatban. A kiképzés egyik legfonto­sabb része: megtanitani a ka­tonákat a lehető leggyorsabb és legpontosabb lövésre. Éppen ezért, a katonáknak mozgó célpontra kell lőniük, kapásból, tehát a puskát hir­telen felrántva nyugalmi helyzetéből. A mozgó célpon­tok körülbelül 50 yardnyi tá­volságra vannak a lövésztől a gyakorlatok alkalmával. Azért rendkívül fontos ez, mert a Viet Cong katonák gyorsan eltűnnek. A Viet Cong katonák mes­terei az őserdei, lesből végre­hajtott támadásoknak. A kiképzők felépítettek há­rom úgynevezett vietnami fa­lut is. A vietnami falvak há­zainak falaiba és tetőzetébe elrejtették ugyanazokat a csapdákat, amelyeket hasonló alkalommal a vietnami 'kato­nák alkalmaznak. A gyakorlat egy másik rend­kívül fontos része: amikor a helicopter leszállt egy olyan területen, ahol bujkáló és rej­tőzködő Viet Cong katonák vannak, miként kell az ame­rikai katonáknak a lehető leg­gyorsabban kiugraniuk a he­­licopterből és miképpen kell a lehető leggyorsabban visz­­szamenniük a helicopterbe? A kiképzésben résztvevő katonáknak két másodperc alatt kell kiugrainuk a heli­­copterből és három másodperc leforgása alatt kell vissza­mászniuk a helicopterbe. Ezenkivül, a kiképzők fel­építettek itt egy úgynevezett Viet Cong hadifogolytábort is. A kiképzésen résztvevő katonáknak meg kell tanul­niuk, miképpen próbálkozhat­nak megszökni az ilyen kom­munista fogolytáborokból. Amikor a kiképzés végét­éit, egy-egy csoport tagjai KIADÓ egy bulorozoíl szoba 81 Louis SÍ. New Brunswick, N. J. CH 9-4181. Medicare után jön Judica­­re ... Igaz ugyan, hogy az egészség az ember legdrágább kincse, de az igazi is ér vala­mit és ha nem kaphatja meg az igazát, mert nem tudja megfizetni az árát, az is olyasfajta baj, mint a beteg­ség. És mert olyasfajta a baj és mert sokszor olyan magas az ár, hogy az ember kény­telen-kelletlen veszni hagyja az igazát, a kórházi és orvo d biztosítás után, a mely ju lius elsején lép életbe, itt az ideje, hogy a jogi biztosítás valamilyen formájáról is szó essék. Sargent Shriver, a szegény­ség elleni hadjárat generálisa, emlékeztet arra, hogy Oliver Goldsmith a 18. században ki­mondta a szentenciát: “A tör­vény malmában felőrlődik a szegény ember.” A 20. század ban a törvény ne őröljön anti szociális módon. Ha a szegény embernek kikézbesitenek egy kilakoltatási végzést, vagy el akarják venni az autóját, vagy egy “social warker” leállítja a havi segélyét és ő sem eb­ben, sem amabban az esetben nem tud ügyvédet fogadni, nem tudja az igazát — vagy állítólagos igazát — megvéde­ni, segítséget kell neki nyúj­tani. Shriver már megtette az első lépéseket. Harminc vá­rosban már vannak jogász hi­vatalok, amelyekhez fordulhat a szegény ember, ha jogvéde­lemre, jogi képviseletre van szüksége. A jogászokat, a kor­mány (Shriver hadjárata ke­retében) fizeti. Hogy az ilyen hivatalokhoz képzett jogászok álljanak az emberek rendelke­zésére, 132 egyetem verbuvál jogászokat. Már több, mint 10 millió dollár vár szétosztás­ra. Külön megemlítést érde­mel, hogy uj hivatalok és jo-VERD'U'N, Franciaország. — “A háború minden között a legrosszabb és azt soha sem lehet és szabad felhasználni az emberek közötti problémák megoldására’’ — ezt a figyel meztetést intézte pásztorleve­lében híveihez Boi Hon, Ver­dun püspöke, a nagy verduni harcok ötven esztendős évfor­dulóján. “Az az épület, amely­ben a németek és franciák csontjai nyugszanak, beszédes módon bizonyítja, hogy a há­ború mind a győző, mind a legyőzött számára szörnyű ka­land, amelyet mindenáron el kell kerülni. De a verduni csa­ta, amelyben német és fran­cia részről kereken kétszáz­ezer ember vesztette életét, nem tudta jobb belátásra té­ríteni a világot. Ám az utolsó világháború mészárlásai és a Japánra ledobott két pusztító atombomba az emberek sze me elé tárta a háború borzal­mait. Minden eszközzel s min­den országban gél kell rázni az emberek lelkiismeretét, hogy az olyan nemzetközi ha­kéthetes szabadságot kapnak és eltávozást. Ennek lejárta után, jelentkezniük kell a ki­jelölt helyen és nyomban megtörténik Vietnamba való szállításuk. Conrad Stansberry ezredes, a kiképző-program vezetője, jászok részére, akik a navaho indiánoknak fognak Judicare-t nyújtani, 972,000 dollárt jut­tattak. Érdekes tervet dolgozott ki a Wisconsin állami ügyvédi kamara: Szegények kaphat­nak credit card-hitelkártyá­­kat. Akinek jogi ügye tá­mad, akármelyik ügyvédhez fordulhat és, felmutatva hi­telkártyáját, 25 százalékkal kevesebbet fizet, mint ameny­­nyi a rendes minimum lenne. A különbözetet egy1 erre a cél­ra teremtendő alapból kap­nák az ügyvédek. így jelle­mezte ezt az elmés tervet Shri­ver: “Ez lényegében azt je­lenti, hogy az egész ügyvédi kar 25r százalékos árenged­ményt nyújt a szegényebb népnek.” Persze vannak ellenzői is a programnak, mint ahogy a Medicare programot is sok or­vos ellenezte. De emlékezünk: az Amerikai Orvos Szövetség ekintélyét — és általában az amerikai orvosok tekintélyét — semmivel sem növelte a vi­haros és pénzes kampány, amelyet a Medicare ellen foly­tattak s a végén nemcsak be­adták a derekukat, hanem a közvélemény nyomása ^latt, a Medicare programmal való jgyüttmüködést ígérték. így hát nem lesz hatásos a “szo­cializált ügyvéd” mumus, minthogy nem volt hatásos a “szocializált orvos” mumus sem. Ott az orvos, itt az ügy­véd továbbra is önálló, füg­getlen, a szabad választásnak nem akadálya a kialakulóban levő Judicare. Helyes, amit O. S. Marden, az országos ügyvéd szövetség elnöke mondott: “Egy lépés­sel közelebb jutunk a minden­ki részére egyenlő igazság­szolgáltatáshoz.” talommá váljék, amely min­den országban fel kell rázni lyozni a vérontást.” Boillon püspök a továbbiak­ban kiemelte a modern hirköz­­lési eszközök jelentőségét, egy rlyan világ-lelkiismeret kiala­kításában, amelyben a népek békeakaratknak döntő szere­pet kell játszania. Minden kor­mánynak figyelemmel kell lennie a közvéleményre, és im­már keletkezőben van egy ilyen világközvélemény. Ezt a modern technika minden esz­közével a béke szolgálatában álló hatalommá kell fejleszte­ni. Az embereknek meg kell valósítaniuk a békét, de szük­ségük van Isten kegyelmére is, hogy szabad lélekkel töre­kedhessenek a békére és tuda­tosan vállalják a szükséges ál­dozatokat. A püspök igy zárja pásztorlevelét: “A verduni csata ötvenedik évfordulóján könyörögjünk Istenhez ezért a kegyelemért s alázattal es­­dekeljünk: Uram, add, hogy a verduni pokol soha vissza ne térhessen.” mondotta az újságíróknak: — Azok az amerikai kato­nák, akik ezen a kiképzésen átestek, megfelelő ellenfelei lesznek a Viet Cong egysé­geknek Vietnamban. KIADÓ nagy hálószoba, csak munkás férfinek VI 6-2892, New Brunswick, N. J. MINDEN ROSSZ KÖZÜL LEGROSSZABB A HÁBORÚ! HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY William A. Buttler tengerészeti parancsnok lezuhant Shooting Star-jával, gyakorló repülőgépével egy golfpályán, Philadelphia közelében és meghalt. 53

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom