Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-05-26 / 21. szám
Thursday, May 26, 1966 — FÜGGETLENSÉG 7-IE OLDAL Eladják az atom és hidrogén-bomba történelmi jelentőségű szülőföldjét A közeljövőben alighanem sor kerül a világtörténelem legkülönösebb és legérdekesebb adás-vételére: rövidesen eladják Los Alamost (N.M.), az atombomba és a hidrogénbomba történelmi jelentőségű és nevezetes szülőföldjét. Los Alamos több, mint húsz esztendőn keresztül volt az amerikai federális kormány tulajdonában — ezen belül az Atomic Energy Commission tulajdonában. Most azután, az Atomic Energy Commission takarékossági akciója következtében Los Alamos eladásra kerül. Az Atomic Energy Commission becslése szerint a lakógesen nehézzé teszi az a körülmény, hogy a jelenleg 15,- 000 főnyi lakosú város annakidején úgy épült, hogy mindörökre a federális kormány tulajdonában marad. Los Alamos lakói meglehetősen vegyes érzésekkel fogadják az eladás hirét. Vannak olyanok, akik fájlalják az eladást, mert ezzel ők magük érzékeny pénzügyi veszteséget szenvednek. Mások viszont örülnek az eladásnak, mert úgy érzik, hogy a federális kormány “apáskodása” féket rakott a város fejlődésére. Az AEC-nek el kell adnia 3,600 egycsaládos és kétcsaládos lakóházat, valamint bérházaikat, kereskedelmi jellegű épületeket és el kell adnia a város egész kereskedelmi központját. Mindez, minded dig a federális kormány tulajdonában volt. Az Ttomic 7nergy Commission becslése szerint a lakéter üljetek értéke körülbelül 39 millió dollár, a kereskedelmi negyedeké pedig hozzávetőlegesen 22-24 millió dollár. Minden egyes lakóházat és épületet külön felbecsültek és az abban lakók kapták az előjogot, hogy ha akarják — megvásárolhat j ák. A közszolgáltatási hálózat — gáz, villany és vizmüvek — a megye tulajdonába kerül ingyen, mert a közszolgáltatási hálózatot a federális kormány a megyének ajándékozza. Los Alamos megye 110 négyzet-mérföldjéből mindössze 10-11 négyzetmérföldet adnak el magánosoknak és az AEC bizonyosra veszi, hogy ezen a területen hatalmas magán-épitkezések kezd ődnek majd. A megmaradt területet, valamint a los alamosi kutatólaboratóriumot nem adják el. Ebben a laboratóriumban tervezték és tökéletesítették a bombákat és ez a laboratórium jelenti Los Alamos egyetlen iparát. Ez a laboratórium körülbelül évi 60 millió dollár tiszta jövedelmet eredményez a városnak és a környező területnek. Az amerikai hadügyminisztérium, amelyet 1942-ben még War Departmentnek neveztek, elhatározta, hogy Los Alamosban fogja fele] úté ni Amerika első használható és harcbavethető nukleáris fegyverét. Ebben az időben Los Alamos Amerika egyik legérdektelenebb kisvárosa volt: “legnagyobb nevezetessége” egy olyan fiu-iskola volt, ahol a növendékek bennlaktak. Az első amerikai lánc-reakciót egy cihcagoi laboratóriumban valósitották meg. A szövetségi kormány birtokba vette a los alamosi fiúiskolát, hogy munkahelyet és lakást biztosítson az első tudósoknak. A kutató-csoport vezetője a később sok ellentmondást kiváltott Dr. J. Robert Oppenheimer volt. Miközben a tudósok dolgoztak az atombombán, a federális kormány gyors iramban építette számukra a lakóházakat és a laboratorium-résziegeket. Los Alamos lakossága egyideig havi 1,500 fővel növekedett. Öt esztendővel ezelőtt derült ki, hogy Los Alamosban voltaképpen sekinek sincs magán tulajdona, tekintettél arra, hogy minden a federális kormány tulajdona. Az AEC feladata az volt, hogy — 23 esztendei fennállás után — hivatalosan várossá nyilvánítson egy várost. Mindenekelőtt is, megállapították a lakbéreket. A házakban lakók kezdetben kifogásolták az Atomic Energy Commission által megállapított lakbéreket. Egy három hálószobás butrozatlan lakás havi bére átlagosan 90 dollár, a közszolgáltatások ingyenesek. Később, a házakban lakók megszokták a lakbért, amely egyáltalában nem magas, pusztán szokatlan volt, hiszen eddig nem kellett lakbért fizetniük. Ekkor azonban sor került a megyei kormányzat megalapítására, tekintettel arra, hogy az Atomic Energy Commilssion a kormányzásnak ezt a formáját semmiképpen sem vállalhatta, mindenekelőtt azért, mert arra nem illetékes. A megyei alapokmány megírása és végleges megszövegezése még mindig késik, mivel közben kiderült, hogy az eredeti tervezet számos tekintetben ellentmond az állami törvényeknek. A megyei alapokmány, illetőleg alkotmány megszerkesztésében, neves amerikai atomtudósok is résztvettek. Amikor azonban a megyei alkotmányt az állami megbízottiak elé terjesztették, azok egybehangzóan elfogadhatatlannak minősítették, mert az állami törvények nagy részének ellentmondott. Los Alamosban egy átlagpolgár évi jövedelme 10,000 dollár. Nincs Amerikában még egy olyan vidéki város, ahol az évi átlagjövedelem ilyen magas volna. Los Alamosban nagyobb a százalékszáma azoknak a családoknak, amelyek két automobillal rendelkeznek, mint bármelyik amerikai városban, beleértve New York City is. Los Aalamos polgárai egyre erőteljesebben követelik, hogy a városban építsenek egy magán-repülőteret is, mert sok ottlakónak van saját repülőgépe. A los alamosi magán-repülőtér megépítésére minden bizonnyal sor kerül a legközelebbi jövőben. Kétségtelen az, hogy az Atomic Energy Commission nem vonul ki Los Alamosból egyetlen nap leforgása alatt. Ilyesmi gazdasági és pénzügyi katasztrófát jelentene a megye számára. Az Atomic Energy Commission fokozatosan, körülbelül 10 esztendő alatt akarja átadni az ügyek vitelét a megyének. Sokan azonban úgy vélik, hogy ez húsz évig is eltart majd. Az AEC mindenesetre azt reméli, hogy Los Alamos áruba bocsátásával, jelentős üzleti vállalkozások indulnak majd ezen a területen és nem lehetetlen, hogy néhány éven belül Los Alamos, mint az Egyesült Államok leggazdagabb és legvirágzóbb városa kerül majd bele az amerikai történelembe. Zsebrádió kell a kis-cserkészeknek CLOVIS, N. M. — Az Associated Press nevű hírügynökség jelentette: Az itteni Cserkész Szövetség ünnepélyes felvonulással nyitotta meg a National Boy Scout hetet. A megnyitó felvonulás elé azonban váratlan nehézség gördült: nem tudtak egyetlen olyan zenekart sem találni, amely a felvonulási indulót eljátszotta volna. Ekkor Bob Gold, a KCLV rádióállomás managere, a következő javaslatot terjesztette elő: minden kis-cserkész vigyen magával egy zsebrádiót s a felvonulás idején a KCLV rádióállomás felvonulási indulót fog játszani. Az qitletdt rendkívüli sikerrel meg is valósitották. Összesen körülbelül 300 cserkész és farkaskölyök vonult fel, mindegyikük zsebében apró rádióval. A menetet két US Air Force veterán vezette, akiknek mindegyike a közelmúltban tért haza Dél-Vietnamból. Természetesen, a veteránok zsebében is apró rádió volt és ők is annak hangjára vonultak fel. Épségben leszáll Edwards Air Force Basen az XB70 hangontuli sebességű gép, de csak az mentette meg, hogy pilótája egy papir-kapcsolóval rövidzárlatot okozott, miáltal a beszorult sebességváltó megszűnt működni' s igy kikapcsolódott a gép sebessége. Mindenki nézi, amint Mrs. Lyndon B. Johnson Washingtonban a földmivelésügyi minisztériumhoz érkezik, hogy annak kertjében barackfát ültessen el. Jobbra Freeman miniszter. SOK A PÉNZBŐL IS MEGÁRT WASHINGTON. — Mig a izov.iet időnként büszkén embgeti, hogy az orosz nemzeti jövedelem növekedése évről - évre menyire meghaladja (ál Utólag) az amerikai nemze ti jövedelem növekedését, Amerikának, a vezető politikai és gazdasági szakértők nek, nagy gondot okoz, hogy újabban a nemzeti jövedelem veszedelmesen magasba szökött. Veszedelem? Az, hogy az emberek többet keresnek, gazdasági betegség jele? Igen, mondják a gazdasági szakértők ; ez veszedelmes, ha a dollár felhigitásával jár együtt. Veszedelmes, ha inflációra vezet. Hogy itt kiismerhesse ma. gát az újságolvasó, magyaré zatra van szükség. Nos, ez év első negyedében a nemzeti jövedelem (az összes termelt áruk és az összes szolgálatok ára) egész évre átszámítva 714 billió dollárnak felel meg. igen ám, de átszámítva 1958 évi dollárokra, csak körülbelül 630 billió volt. A különbözet: felfújt árak, drágulás. Tehát: csak kisebb mértékben (szakértő becslés szerint egy és, fél százalékkal) növekedett a va lódi nemzeti jövedelem ta valytól mostanig. Ha a lakosság jövedelme, dollárokban számítva, tovább nő, ez gazdasági veszély, arra vezethet, hogy egyre “könnyebb” lesz a dollár és egyre többen lesznek, főleg fix fizetésesek és nyugdíjasok, akiknek vásárlóképessége zsugorodik. Washingtonban attól tartanak, hogy már a jövő évben igazi inflációval kell számolni, mert millióknak még több dollárjuk lesz. Azért kell ettől tartani, mert a jövő évben több nagy iparban lejár a kollektiv szerződés és az unióik újabb béremeléseket fognak kiharcolni. Több pénz felhajtja az árakat, általános drágulásra vezet. Ennek a veszélynek kivé désére legalkalmasabb fegyver az adók emelése. Sok szó esik erről manapság. Igen ám, de választási évben vagyunk, nehéz lenne a kongresszust megyőzni adóemelés szükségességéről. Az egész képviseiőház és a szenátus egyharmala választásra kerül nóvum berben; nem léphetnek a szavazópolgárság elé újraválasztásért oly jelöltek, akik hozzá járultak adóemeléshez ... De az elnöknek, a kormányzatnak mégis kell valamit tennie, mert a nemzetnek vannak a novemberi választási győzelmeknél és vereségeknél fontosabb problémái. Mit lehet tenni, hogy az embereknek ne legyen túlsók pénzük? Csökkenteni a kormány ki adásait, pénzköltségeit. Épit kezeseket későbbre hagyni. (Egy nagy Federal Building építését már elhalasztották.) A kormány nyersanyag tarta lékát piacra vetni, hogy az árak ne emelkedjenek. Megdrágítani, a kamatláb emelésével, a hitelt. Turistákat rábeszélni, hogy itthon, ebben a szép nagy országban vakációzzanak, vagy legalábbis amerikai repülőgéppel vagy hajóval utazzanak tengeren túlra. A dollár nemzetközi értékelését is kedvezőtlenül befolyá solja az infláció. * * * Az automobil piacon mutatkozó lelanyhulás egyik jele annak, hogy túl van feszítve a húr. A fenyegető infláció kivédését megkönyiti a jövedelmi adó levonások május elsejével kezdődő felemelésé, a magasabb Social Security-^ Medicare adó; ezek lelanybib ják a nagy vásárlási lázt. Persze az adóemelés lenne a legerősebb fegyver a költekezés ellen, de erre csak közvetlen nagy veszély esetén kerlühet sor, ismételjük: választási évben. Bármily különösen, meglepően hangzik, abban kell reménykednünk, hogy a második évnegyedben a vásárlási iáz felenged és csökken a felfújt nemzeti jövedelem. Egye-i lőre csak mérsékelt infláció, drágulás van. A munkaügyi minisztérium árstatisztikái legfeljebb 3 százalékos drágulást jósolnak ez év végéig. Ez majdnem duplája az 1965. évi drágulásnak, de még nem oly mértékben nyugtalanító, hogy az elnöknek — és a kongresszusnak — sürgősen kellene valamit tenni. Van még néhány hónap meggondolási idő. Amerikai előétel PÁRIS, Franciaország. —A francia miniszterelnökség protokoll-tisztviselői Charles de Gaulle elnök egy látogatását készitették elő a minap, Lille városába. Utasították a várost, hogy küldje el Párisba a teljes programot, hogy azt átvizsgálhassák. Amikor ez megjött, aminiszterelnökség urai elborzadva látták, hogy a lillei elnöki ebéd menüjén az előétel a következőképpen van feltüntetve: — Rák, amerikai módra. — Nyomban intézkedtek, hogy ezt meg kell változtatni. A miniszterelnökség által jóváhagyott előétel neve ezután igy hangzott: — Rák tatármártással. A TŰRHETETLEN ILLATÚ FÉLSZERBEN EGY FIATALEMBER HULLÁJÁT TALÁLTÁK Clonesban (Írország) mégélnek néhányan, akik emlékeznek a különös bűntényre, amely 63 esztendővel ezelőtt történt és felzaklatta az egész országot. A fiatalabbak esténkint mesélnek a régi bűntényről és borzongva mutogatják a helyet: — Itt állott a félszer, ahol 1303-ban megtalálták a húszéves John Flanagan hulláját. A rendőrségi nyilvántartás sárga lapjain különös és szinte hátborzongató bűntény bontakozik ki-. . . John Flanagan .tojáskereskedő, 18 esztendős húga és édesanyja, nem messze Clonestól, Burdautienben lakott. John édesapjától örökölte az üzletet és tisztességesen eltartotta édesanyját és csinos húgát. John átlagosan egy hónapban egyszer ment be Clonesbe ahol a farmerektől friss tojásokat vásárolt. A tojásokat kocsijára rakatta, kifizette a farmereket, azután hazahajtott. Ez történt 1903.jban is. Amikor John Clonesbe érkezett, összesen körülbelül 400 dollárnak megfelelő összeg volt nála, részint készpénzben, részint pedig csekkben. Ez az összeg elegendő volt arra, hogy a havi tojás-adagot megvásárolja, valamint kifizesse a két segítőt, akik a tojásokat kocsijára rakták. A rakodás megkezdődött és Flanagan magukra hagyta a segítőket. Mindenki tudta, hogy ilyenkor régi barátjával, az ugyancsak 20 éves Joe Feevel tölti az időt, valahová talán betérnek egy-két pohár sörre. Joe Fee mészárosmester volt és ugyancsak özvegy édesanyjával élt együtt Clonesben. John Flanagan körülbelül egy óra múltán tért vissza a kocsihoz. Segítőinek nem mondotta meg, mivel töltötte az időt. Majdnem befejezték a rakodást, amikor hirtelen megjelent a kocsi mellett Joe Fee. — Gyere még el, valamit akarok mondani neked és különben is, visszaadom a pénzt, amivel tartozom neked — szólt Fee. Flanagan utána ment, viszszafordulva azonban, közölte segítőivel, hogy legfeljebb tiz percig marad távol. A tiz percből azonban egy teljes óra,, majd két teljes óra lett és John Flanagan nem mutatkozott. Az egyik segítő, Patrick Mohan, aki jól ismerte Flanagant, aggódni kezdett. Tudta, hogy a fiú nem szokott ilyen sokáig távol maradni és keresésére indult. ' Közben összetalálkozott Joe Feevel, aki a kérdésre azt válaszolta, hogy több • órával ezelőtt elbúcsúzott John Flanagantól, aki közölte vele, hogy visszatér a kocsihoz és befejezi a tojásrakodást. A két segítő hazaszállította a tojást a Flanagan családhoz Burdautienbe. Napok, hetek teltek el és John. Flanagannatk nyoma sem volt. Clonesben az a hir járta, hogy a fiú megszökött egy nővel. Édesanyja és húga azonban egyetlen pillanatra sem hitte el a hirt. — Ha igy is lenne, Johnnie bizonyára értesített volna bennünket később — mondotta az anya. Amikor Joe Free füleibe jutott a hir, a fiú vállatvont és azt mondotta: a dolgot egyáltalán nem tartja lehetetlennek. Később, egyesek tudni vélték, hogy a hirt voltaiképpen Joe Fee terjesztette barátjáról. Hét hónap telt el és John Flanagan nem adott éle tjeit magáról. Joe Fee háza közelében volt egy öreg félszer, amelyben a család mindenféle lim-lomot tartott. A sheriff egy Ízben barátságosan figyelmeztette Joet: a félszert ki kell tisztittatni, mert abból olyan tűrhetetlen Illát árad, hogy a szomszédok panaszkodnak. Joe Fee igazat adott a sheriffnek és felfogadott két férfit, hogy tisztítsák ki a félszert. A félszer kitisztítása közben, a két férfi, mélyen elásva a lim-lomok és a szemét alján, egy oszlásnak indult férfi holttestet talA’tl A személyazonosságot nem volt könnyű megállapítani, a ruha és a balkézen levő gyűrű azonban kétségtelenné tette: a félszerben a hét hónappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt John Flanagan hulláját találták meg. A rendőrség nyomban letartóztatta Joe Feet. Az ügyészség elkészitette a vádiratot: a fiatalembert John Flanagan m e g g yilkolásával vádolták. Most már többen visszaemlékeztek arra, hogy Joe Fee, közvetlenül John Flanagan eltűnése után, nagyobb vásárlásokat és beruházásokat eszközölt a mészárosüzletbe , — nyilvánvalónak látszott, hogy mindez a meggyilkolt John Flanagan pénzéből történt. Joe Fee határtalanul nyugodt volt és mindvégig, az első pillanattól fogva, ártatlanságát hangoztatta. Clones lakossága olyan bizonyos volt Joe Fee teljes ártatlanságában, hogy Írország egyik legkiválóbb ügyvédjét fogadták fel — közadakozásból. Az ügyvéd mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy Joe Fee nem is tudhatott arról, hogy a holttest a félszerben van, hiszen MEjor/jen nem adott volna utasítást annak kitakarítására, vagy legalább is, előzőle geltávolitotta volna az oszlásnak indult hullát. Az esküdtek, többnapi tanácskozás után, képtelenek voltak egységes döntésre jutni. Ezután, egy másik tárgya-HÁLLOTTÁ MÁR . . .? . . . hogy téves az a nézet, hogy vasárnap kiállított csekk nem érvényes. . . . hogy a kalória az a hőmennyiség, amellyel 1 gramm viz hőmérsékletét egy Celsius fokkal fel lehet melegíteni. Emlékérem Francis Spellman bíboros tiszteletére abból az alkalomból, hogy 50 éve szentelték pappá. láson, szintén kátyúba jutott az esküdtek munkája. Egy harmadik tárgyaláson azonban az esküdtek bűnösnek nyilvánították Joe Feet. A bíróság halálraítélté. Mielőtt 1905-ben felakasztották, Joe Fee kijelentette: — Esküszöm, hogy ártatlan vagyok és nem félek a haláltól. Egy különlös legenda szerint, Joe Fee és John Flanagan húga között szerelmi viszony volt. Ez azonban nem bizonyos. Az Íreknek van érzékük ahhoz, hogy egy-egy történetet még rémesebbé és szörnyűbbé tegyenek, mint amilyen az a valóságban. A Flanaganok és a Feek elköltöztek a környékről és nyomuk veszett. A legenda a különös félszerről azonban ma is él és az emberek gyakran mondják borzongva: —'Ezen a helyen állott a félszer, ahol John Flanagan hulláját megtalálták.
