Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-05-05 / 18. szám
8-IK OLDAL Ft) GGLTLENSEG Körséta az amerikai sajtoerdöben NEW YORK. — Három újságból egy — ez a newyorki sajtó válságának legújabb fejezete. Többévtizedes sorsfordulatok egyik, valószínűleg nem utolsó, példája. Az amerikai sajtó az utóbbi évtizedekben különböző változásokon ment át, amelyek az élet változásait tükrözik. A fő vál tozások: A nagy városok szélein élénk építkezés folyik, az uj, modern külvárosok egyre népe-» sebbek. Ennek folytán a városi újság olvasóinak száma megcsappan, viszőnt a lokális újságot egyre többen olvassák. A városi sajtó zsugorodik, ugyanakkor a lokális újság- erősbödik és végeredményben több ujságpéldány fogy, mint azelőtt. A rádió és televízió, de a hírközlő és hírmagyarázó n \ gazinok is, versenyeznek a napisajtóval, magukhoz ragadnak bőséges hirdetési üzletet. Ha New Yorkban elmúlik a mostani krízis és megjelenhet a három újság helyett egy, lesz a nagy városnak 5 napilapja és 3 vasárnapi lapja. A 20-as években volt: 14 napilap és 8 vasárnapi újság. (Ezek a számok Manhattanra vonatkoznak, amely város-» rész a tulajdonképpeni New York City.) $ # % A második világháború a tiz legnagyobb metropolitan területén, ahol a lakosság száma 2 és 11 millió közt váltakozik, a városi napilapok száma 49-ről 31-re szállt le. Ebben a háború utáni időszakban 18 nagy napilap megszűnt New Yorkban, Bostonban, Ph i lad e 1 ph iában, Detroitban, Washingtonban, Pittsburgh - Lan, Chicagóban, San Franciscóban, Los Angelesben. Az utolsó 50 évben az egész országban az újságok száma majdnem a felére csökkent. 1914-ben volt 2580 napilap, ez év elején volt 1751, most kettővel kevesesbb. Ezek a számok meggondolásra késztetik a saj tó embereit, mert ugyanakkor, amikor ez a zsugorodási folyamat lejátszódott, az.ország népessége kétszeresére nőtt. De á napilapok számának csökkenése ellenére a lapok (nagyvárosi, külvárosi és vidéki lapok) példányszáma növekedett, és pedig; a napilapoknál 28 millióról 60 millióra, a vasárnapi lapoknál 16 millióról 48 millió ra. Vagyis: kevesebb újság és több olvasó.. . Tehát helytelenül ítélné'meg a helyzet alakulását az, aki a sajtó alkonyát emlegetné, ;Jí A sajtó hanyatalását az utóbbi évtizedek során sokszor megállapították, és még többször megjósolták. Három évtizeddel ezelőtt sötét felhők tornyosultak a sajtó felett, jött a rádió és sokan azt hitték, hogy — vége az írott uj Ságnak, jön helyébe a fülbemászó újság. így történt? Nem, állapítja meg a szakma lapja, az Editor and Publiker; a 30-as években egymásután “meghaltak” újságok, de a halál oka a lég-több essetben nem a rádió volt, hanem a depresszió. Körülbelül másfél évtized előtt egy uj mumus jelentkezett a láthatáron, fenyegetően : a televízió. És... ismételjük azt, amit fentebb mondtunk: kevesebb újság, több újságolvasó! Hány olvasó? Ha a napiás a vasárnapi lapokon kívül számításba vesszük a körülbelül 9000 heti vagy kéthetenként megjelenő lapot, az olvasók száma 84 millió: 60 millió olvasójuk van a napilapoknak, 24 millió olvasójuk a he> ti lapoknak. i*: $ # óriási ipar a sajtó, egyike az amerikai nagy iparoknak. Évi bevétele előfizetésekből és hirdetésekből több mint 5000 millió dollár. És a fizetések és munkabérek, amiket a lapok fizetnek, 1000 millió dollárnál többet tesznek ki. A napilapok számának csökkenése több okra vezethető vissza, a feltebb emlitett külvárosalakulásokon kívül. Tudni kell, hogy a lapok ma általában önfenntartók, mig 50 vagy 70 év előtt nem üzleti alapra voltak felépítve, nem a kiadások és bevételek egyensúlyára törekedtek a kiadók, hanem — támogatókra. Vasúti cárok, sörbárók, nagy bankárok, politikai boss-ok álltak a lapok mögött, azok pótolták a bevételi hiányt, a deficitet. És marakodtak. Szennyesben gázoltak és bizony sokszor érdekesebbek, izgatóbbak voltak, mint a mai lapok, pedig hát éppen eléggé izgalmas korban élünk mg is ... 5|C A nagy lapok financiális nehézségeit a háború óta a foly ton növekvő költségek okozták; főleg az óriási appará tussal dolgozni kénytelen nagyvárosi lapokat sújtotta érzékenyen a drágulás — a papír és más anyagok, a fel szereléssek drágulása, az uni ók által úgyszólván évről-év ro kikényszeritett béremelé sek. Iskolapéldája az elviselhetetlen költségek gyilkos hatásának a newyorki Mirror halála. Ez az ország második legnagyobb példányszámban megjelenő lapja volt és mégis, az 1963. évi, 114 napos sztrájk után kénytelen volt megjelenését beszüntetni. (Az a sztrájk egyedül hirdetésben 108 millió dollár kárt okozott.) Az újságpapír drágulása nagy mértékben veszélyezteti az újságokat. A papir ára tonnánként 78 dollárról 185 dollárra emelkedett 1945 és 1957 közt. Hogy ez milyen megterhelés, azt ijesztő világossággal mutatja a St. Louis Star- Times esete 1951-ben: a papírnak akkor 10 dolláros drágulása miatt a lap kénytelen volt megjelenését felfüggeszteni. A rádió és televízió nem okozott tömeghalált a sajtóerdőben, de alaposan megkurtitotta a lapok hirdetési bévébelét. A televízió 1950-ben a hírközlési üzlet hirdetéseiből 3 százalékot szippantott fel. 1965-ben a hirdetési üzlet 16 és fél százalékát ragadta magáihoz. Nem csoda, hiszen már 5—6 évvel ezelőtt kiszámították, hogy minden 100 otthon közül 90-ben volt televízió. És mégis, mégis, újság nélkül nem tudnak, nem akarnak élni az emberek! Ma minden Itt a tavasz és Hollywoodban feltűnt egy u jszőke szépség, January. Teljes nevén: January Jone. A “Tonight” TV-programon tűnt fel. Megelőzte Tuesday Weidet, mert kedd a hét második napja, január pedig az egész évnek első napja... Furcsa nevük van ezeknek az egyébként majdnem normális amerikaiaknak! Vannak köztük olyanok, akik kisajátítanak maguknak egy-egy egész államot. Például: Tennessee Williams, Tennessee Ernie Ford, Tex McCrary, Nevada Smith (egy a sokmilMó Smith közül), Vermont Connecticut Ryter, neves, illetőleg kétneves cikkírója a Wall Street Journalnak .. . Egy vetkőzőmüvésznő ihitatosan Norma Vincent Peel-nek nevezi magát ... * ❖ * Giovanni Martinelli operaénekes, aki 1913-tól 1964-ig a newyorki Metropolitan Opera tagja volt, málafcusan emlékezik a régi szép időkre, amikor előkelő dámáknak kötelező volt a késés. Az első felvonás végén tartották ünnepélyes bevonulásukat. Ezek nek az előkelő (pénzes) dámáknak legelőkelőbb .(legpénzesebb je) a Vanderbilt kiránynő, társasági királynő, volt. Ez az asszonyság egyszer társaságban hallott arról, hogy az “Aida” opera első felvonásában van egy nagy ária: “Celeste Aida”, nagyon szép és nagyon nehéz. No, ezt hal-100 család közül 86 előfizet legalább egy újságra, és sokan példányonként vásárolják lapjukat a standokén. * * ifi Érdekes összehasonlító adatok : Oly városokban, amelyeknek lakossága 250,000-en alul van, az újságok páldányszáma 28,6 százalékkal emelkedett 1950 és 1965 közt. Ellenben a milliós városokban 14,4 százalékos csökkenés volt. A milliós városok lapjai ebben az időszakiban napi két millió példányt vesztettek. Floridában 1940 óta a lakos ság száma 1,9 miilóról 5 millió fölé emelkedett;. ott 75 kisebb helyen van most újság — 10 éve előtt egy sem volt. New Yo:k Cityt valósággal ostromzár alatt tartják, kö röakörül, külvárosi napilapok. A Long Islandban 1940-ben megindult Newsday ma 400 ezer példányban jelenik meg. Los Angelesben a “belváro si” lapokkal 28 külvárosi napilap versenyez, azonkívül he tilapok is, és több mint 100 shopping guide. lar.i kell! Irt tehát 1896-ban Maurice Grau managernek, kérje meg Jeah de Reszke hőstenort, hogy a legközelebbi Aida-előadáson ismételje meg ezt az áriát a harmadik felvonásban. De Reszke azt üzente vissza Mrs. Vanderbiltnek, hogy . .. (Az olvasó kitalál ta . ..). X * Lapzárta után pár órával kaptuk Párisból a friss hirt, hogy Hargitay Miki szakított Maria Vincent szép szőke párisi énekesnővel s e percben Jane Waldo-t boldogítja. * :!*. * A Harvard Egyetemen nagy muri volt, kiosztották a diákok lapjának tréfás dijait. Az Sv Legrosszabb Szinésznőjenek diját Natalie Wood fiímszinésznő nyerte eh a zsűri elnökének megállapítása szerint azért, mert állhatatosan, de eredménytelenül igyekezett fii mezősét irodalmi magaslatra emelni. Mit szól ehhez a kétes megtiszteltetéshez Natalie? “Remek — mondta —, el vagyok ragadtatva. Csak azt sajnálom, hogy nincsenek jelen a stúdió vezetői és az a kiváló direktor, akinek -elsősorban köszönhetem ezt az irodalmi értékelést.” A diákok megértették az iróniát s megtapsolták Nataliet, A Legrosszabb Szinésznek Hasonló a helyzet más nagy városokban. A PLETYKAFÉSZEKBŐL Prohászka János, aki a gorilla szelepét játsza a TV “Gilligan’s Island”-jában, a CBS stúdióban Holly woodban egy kutyát vezet pórázon. Marion Brandot kiáltották ki a röhögő diákok. * :|; ❖ Diane Dors, a szép szőke angol szexbomba, aki éveken át világhiresség volt, az utóbbi időkben nem kap szerepet és alaposan lecsúszott. A minap elkeseredett nyilatkozatot tett. Ezeket mondotta: “Én formáltam meg először Angliában a szexbombát. Példát teremtettem arról a nőről, aki minkbundában látható, csillogó gyémántokat visel és gyönyörű autókon suhan. Volt is szép sikerem. Utánoztak is. Ma azonban uj divat ütötte fel a fej-ét, a beatnikek kerüllek az érdeklődés központjába. Julie Christie a beatnik típusát adja és megnyerte vele az angolok szivét. Mig a franciák kitartóak és ragaszkodnak az ideáljaikhoz, addig a konzervatívnak deklarált angolok nagyon gyorsan unnak rá bálványaikra. Ez lesz a sorsa Julie Christienek is.” f így nyilatkozott Diiane Dors. Julie Christie pedig Oscar dijat nyert... Thursday, May 5, 1366 Filmszínésznek, akiket a Vietnamban harcoló katonák leginkább kedvelnek: Fenn bal: Angie Dickinson, fenn jobbra: Lana Wood. Lenn balra: Dorothy Provine és lenn jobbra: Ann-Margret. Magyaros vendéglátás — magyar sör nélkül I is abbahagyta a pihenést és beiedöngícsélt a gitárral kidért bécsi dalkoszoruba. Egy lelkes magyar is felpattant \ dobogóra s enyhe debreceni németséggel felköszöntötte i, kedves vendégeket. Köriiljelül ezt mondta: —- Jöjjenek el máskor is, hozzák el a dalaikat! — Elhozzuk — mondta a tál . m': ősz bácsi menyecske ■:-s pajzán mosollyal hozzátette: — Sört ne hozzunk ? ' Mert az nem vol t a1 jÖhirü .t teremben.. RÉGt ÁTOK FELOLDÁSA WOODWARD, Ok,la, - Henry Pettyes Farkas, az Arapaho indiánok törzsfőnöke, fejedelmi díszbe' Öltözve megjelent Oklahoma City tizetembereinek egy' csoportja előtt és ünnepélyesen feloldotta a város vizeHátását az általa 13 évvel ezelőtt kihirietett átok alól. Azért sújtotta akkor a várost átokkal, mert a North Canadian folyó vizének egy részét elvezették ás emiatt az indiánok halászís vadász-területei kárt szenvedtek. Most a békés együttélés szellemében feloldotta az átkot. Most már biztosítva van a város vízellátása ... NEVESSÜNK A fiatalasszony ebédközben igy szól a férjéhez: — Johnny, ha továbbra is ilyen rosszul főzöl, vendéglőbe fogunk járni. Átvizsgálják Thomas Stafford ürruháját, aki vezénylő pilóta lesz a Gemini 9-en, Cape Kennedyn. Űtvenegyedszer már nem bűn, ami bűn volt ötvenszer.. eredményét. A rendőrségek kivétel nélkül azt jelentették, hogy tapasztalásaik szerint a huligánizmusnak (igy nevezik a fiatalkorúak garázdái kodásait) fő oka az ittasság. Azt javasolják a rendőrségek hogy célravezető lenne, ha fel hatalmazúst kapnának, hogy részeg embereken azonnyom ban behajthassák a bírságot. Nem helyes, hogy a tervező és a finánc hatóságok csak azzal törődnek, hogy minél több vodka fogyjon és a vodka eladásból minél több profit származzon. Ezek a hatóságok nem veszik figyelembe, hogy ittasság folytán sok munkaóra megy veszendőbe. PASADENA, Calif. - Botrányt okozó részegség miatt került Shatford városi biró elé Mr. X. Az aktában lapozgatva, a biró a kihallgatást mellőzve, megszólalt: — Úgy látom, hogy maigái ittasság miatt 50-szer tartóztatták le 1947 óta. Továbbá azt látom a régebbi feljegyzésekből, hogy a maga ittasságai az utolsó hat hónapban egyre gyakoribbak és egyre nehezebbek lettek. így hát megái lapítom, hogy maga alkoholista és ez okból felmentem a vád alól.” A tárgyalóteremben az emberek egymásra néztek. Nem értették a dolgot. Itt áll a biró előtt egy vádlott, aki a jól ismert jogi kifejezés szerint visszaeső bűnös, és a biró éppen ezért, azért, mert visszaeső, felmenti. Hát a visszaesés enyhítő, illetőleg bűnösséget kizáró ok. A biró folytatta: — Nemcsak magát mentem fel, hanem mostantól kezdve fel fogok menteni minden alkoholistát, aki elém kerül. A közösség feladata, hogy az alkoholizmus problémáját megáldja, nem a biró feladata. Sihatford biró ezt a döntésiét egy fellebbezési bíróság döntésére alapította, amely úgy szólt, hogy a megrögzött al kohol ista nem vétkes, hanem beteg. ijs :«s :)t MOSZKVA. — A Pravda nagy cikkben foglalkozik az alkoholizmus kérdésével és is meneti a rendőrségek ezzel kapcsolatos vizsgálatainak az fiatalember es gitárral kísérve önmagát, jódlizni kezdett. A magyar és osztrák vendégek egymásnak kedveskedtek régi magyar nótákkal és régi bécsi dalokkal. Éjfél után a még mindig pihenő zenekai helyé re felpattant egy galambősz bécsi menyecske és a gitáros • fiatalember 'kíséretével pajzán heuiiger-nótákat énekelt. Ä hangulat emelkedett, v U-ja:bb butéliák érkeztek és ,i hangulat még magasabbra emelkedett. A pihenő zeneka BUDAPEST. — A Magyar Nemzet című lapban olvastuk, hát el kell hinnünk ezt a kedves históriát: A jóhirü étteremben telt ház volt. Az étterem előtt, az utcán, két bécsi autóbusz, az étteremben egyetlen óriási bécsi asztaltársaság. A cigányzenekar, a nótaénekes, a halászléi s a-jó badacsonyi borok megtették a magükét. Éjféltájban a pihenő zene-" kar helyére felállt egy bécsi
