Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-05-05 / 18. szám
4-IK OLDAL FtGGETLENSÉG Thursday, May 5, 1966 CASTRO ÉS A SÖR Fidel Castro, kubai diktátor, a május elsejei ünnepségeket felhasználta arra, hogy ismét hatalmas marathoni beszédet mondjon. Castro beszéde ez alkalommal szokatlan figyelemre tarthat számot. Annak ellenére, hogy a diktátor egyáltalában nincs jó viszonyban vörös Kinával, minden tekintetben a kinai gazdasági módszereket követi. Castro — merőben szakitva Kruscsev gulyás-szocializmusával — takarékosságra és a szűkös életszínvonalra intette a kubai népet. A felszólítás szinte kísértetiesen azonos volt vörös Kina közelmúltban elhangzott felszólitásával. A diktátor — többek között — a sör árának drágulását is Ígérte, majd közölte, hogy a kubai átlagpolgárnak ideológiailag jobban kell magát képeznie. Ha nem lennének olyan tragikusak, szinte komikusok lennének Castro szavai: — A jövőben a sörivók kevesebb sört fognak inni és több ideológiai könyvet fognak olvasni. Mindebben nem az tragikus, hogy a kubai átlagpolgár nem ihat elég sört. Az a tragikus ebben, hogy ' • a kubai kommunista kormány — mint mindenfajta kommunizmus — közszükségleti cikkek helyett ideológiával táplálja tagjait, az életszínvonal emelése helyett kénytelen az ideológiai könyvek áradatával élhalmozni az éhes polgárokat. A kommunizmus fejlődési fikától függően, hol erő-' i sebb, hol gyengébb ez az irányzat, az alapvető elv azonban mindig változatlan: a jó kommunista számára az életszínvonalat többé-kevésbbé pótolhatja az ideológia. S többek között, ez a rendszer csődje is. Semmiféle ideológia nem pótolhatja az élelmet, a ruhát és az emberhez méltó életet. Végezetül, nem kétséges, hogy Castro valóban belső bajokkal küzd, ez az oka váratlan gazdasági szigorúságnak. Személyeket tesznek ma felelőssé Kubában . a gazdasági csődért, holott sohasem a végrehajtó személyeket terheli a felelősség. A felelősséget minden • egyes esetben magának a belső ellentmondásokkal teljes rendszernek kell vállalnia. Ezen a körülményen Fidel Castro semmiféle távbeszéde nem változtathat, mint ahogyan a kommuniz; mus csődjén semmiféle személyi felelősségre vonás és semmiféle tanács a sörrel és az ideológiai könyvekkel kapcsolatban, nem segíthet. A MAO TSE-i'UNG TITOK Mao Tse-t’ung, vörös Kina diktátora, körülbelül félév óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt és a legutóbbi május elsejei ünnepségeken sem jelent meg., Márciusban hivatalos kormányjelentés közölte, hogy Mao kifogástlan egészségnek örvend. Hosszú távolléte azonban azt a gyanút kelti a külföldi újságírókban, hogy a diktátor vagy súlyos beteg, vagy talán már halott. A május elsejei ünnepségeken ennek ellenére tovább folyt Mao istenné emelése. íme, az egyik jelszó: A kinai kommunizmus fejlődése bizonyítja, hogy Mao Tse-t’ung elmélete legyőzhetetlen és ha a, nagy Mao : vezet bennünket, senki sem tud ellenállni nekünk. Ugyanekkor, a kinai kommunista párt, nyilvános és megalázó önkritikára kényszeritette a napokban Kuo Mo-jot, aki a kinai intellektuális élet vezetője volt éveli kig. Kuo Mo-jo nyilvánosan jelentette ki, hogy mindaz, > amit eddig irt, értéktelen és megérdemli, hogy meg' semmisítsék és a lángok martaléka legyen. A , A harc a kinai értelmiség legcsekélyebb önálló gondolata ellen, tehát tovább folyik, függetlenül attól, á hogy Mao él-e, vagy halott. * Meg kell jegyeznünk: a kommunizmusban az isí tenné emelt uralkodó addig él, amig a körülötte levő ; uralkodó csoport akarja. Ha a legenda fenntartásához szükséges, akár alteregot is találnak, halála után. Ha Mao él, kétségtelen, hogy súlyos idegzavarokkal küzd és féltékenyebb, gyanakvóbb és irigyebb, mint . valaha. Ha halott, kétségtelen, hogy a beteges és terhelt légkör, amelyet teremtett, beteges és terhelt, vagy -■ karrierista utódaiban él tovább. A SZÉP MAGYAR SZÚ Irta: BAJOR GIZI BUDAPEST. - A 15 év lőtt elhunyt Eajor Gizi, a magyar színművészet legnagyobbjainak egyike, 1940-ben i budapesti rádióban előadást tartott a magyar nyelv szépiigéről, rég feledésbe ment jörkszép magyar szavakról. Unnék az előadásnak kéziraát most megtalálták a müyésznő hagyatékában. Ebből lözöljük a következő részle beket: Áhítattal és édes szívvel ;zá mólók el maguknak a lyelvbeli pazar gazdagságunkban való gyönyörűségemről Arról a gyönyörűségről, ami vél a tanulás, próba, vagy ol- Tasús közben egy-egy szónál ífejezésnél megállók, megsi ■nógatom, babusgatom, forgatom a nyelvem alatt olyan gesztussal, akár a gyerek e cukorkát. A mesterségemmel jár, hogy ). szót megbecsülöm, hogy kelesem, válogatom, hogy a magamévá teszem, összeolvadok vele. Hiszen az a megtalált ’egkezesebb szó; segítség a beszédem könnyűségéhez, mu zsikájához, a gesztusomhoz, arckifejezésemhez, az érzelmem legszabadabb, legtisz tább közléséhez. Beszéljünk legelőször arról, ami édes, mindnyájunknak a legkívánatosabb: a vidámság ról. Fussunk végig derült han gulatunk árnyalatain. Első jele a derültségnek a mosoly. Az ember elmosolyodik, mo solyog; ha csak átvillan 'a mo soly rajta, akkor mosolyint. Van egy huncut szavunk, azt mondja: somolyog. Emlékezhet a fanosalogra, amely azt jelenti, ha valaki savanyu képet vág. A somolygásnál is kevésbé előkelőén hangzik, ha azt mondom valakire, hogy vigyorog, vigyorit, sőt vicsorít! Kedvesebb ugyebár, ha kuncog, vihog, ihog-vihog. A legtavaszibb jókedv, az: vihorász, viháncol. De az érett kor is tud nevetgélni, nevetni, s ha belemelegszik: ka cagni, kacarászni, hahót ázni. De ahhoz megint a legszebb ifjúság és a nem legszebb fegyelmezetlenség kell, hogy íyeritsen az ipse ! No és a rö hög! Nem szívesen idézem ezt a szót. Nagyon nem szeretem, cülonösen, ha nő mondja: röhögtem. ígérjék meg, hogy nem fogják használni. Bánat... ó, milyen szép, milyen gyengéd, milyen halk ez a szó: bánat. Nem is lehet hangosan kimondani. Bánko dik az ember és bánatoskodik, szomorkodik, busul, neki busul, megbusul, busong. Mily bársonyosak mind ezek a hangok, amelyek némaságunkat idják vissza. A bánat olyan, mint a'fel hő: eső lesz belőle. Könnybe lábad a szemünk, ami azt teszi, hogy a lábra áll a könny, mnt az elvetett palánta. De mielőtt a könny ellepné a szemünket, szepegünk, szipogunk, azután nem tehetünk róla, kipottyan a könnyünk, kiperdüi, kicsordul, és köny nyezünk. Sírunk. Ha sírásra fakadtunk, potyog, pereg, folyik a könnyünk, folydogál. Sirunk-rívunk. Sirdogálunk, ridogálunk. Zokogunk. Patakzik a könny, ömlik, mint a záporeső. Ez már nem is sirás, hanem bőgés. Van, aki majd kisírja a két szemét, olyan szerencsétlen. De szárítsuk fel a könnyet, jobb lesz danolni, ugye jobb lesz? Danolni, dalolni, dalolgatni, danászni, nótázni, dúdolni. Vagy csak zümmögni egy melódiát, mielőtt énekelnénk. Csodaszép az énekszó, ha szép és csoda csúnya az, ha abajgat valaki, ha nyekereg, ha komyikál, ha vonit. Táplálkozni is igen gazdagon tudunk, nemcsak jóféle levesekkel, hússal, tésztával, hanem szóval is. Tehát: eszik az ember. Mir aki nem fal. Sőt, aki nem zabái. Szóval eszik az embe-, eszeget, edde gél. Szép. Déván az az éhes, az a vademba*, aki két pofára eszik, az már nem szép. Se nem elragadó látvány, ugye, aki lapítolja befelé az ételt. Aki halzsol és majszol, az is csak álkor kedves, ha kiskorú. Az innivaló; az ember és asszony is a bárban szürcsö li, ha igen jdesik: kortyolja. Kortyint egy gyüszünyit. lsen őrizze még az urakat is. hogy lefetyeljék, pláne, hogy -edeljék az falt. A 'bort a .'orkedvelő felhajtja (szabad a vizet is, ati nem bornem Issza!) kóstolgatja, aki türelmesebb; iadogálja, iszogatja, tyeldekeli, hálják ? nyeldekei! Hanem ad nyakalja! az aztán felönt a garatra! Meg nem álhatóm, hogy ne beszéljek még valamiről, ami talán hozzátartozik a mondanivalómhoz ; tudniillik az elfelejtett, elhagyott régi szép magyar szavakról. Régi magyar poétákat lapozgatok, valahol szép-atyáink leveleslálájába kukkantok belé; meg’epő, kedves, bájos, erősen kifejező, nemes zamatu, ódon szavakat talüok. Úgy meg gajdul érettül, szegény kis elhunytakért a szivem. Tessék csak figyelni. Azt mondja: ilitani. Azt teszi: sejteni, megsejteni. Régi kedves szavunk; apolgatni, azt jelentet e: csókolni. A kölyökkutyára ízt találtam valahol: kuszi. Vem aranyos? Azután ahelyett, vagy amellett, hogy azt mondjuk: elszalasztok valakit a boltbk, azt mondták: elillasztom. Elillasztani, igen, hogy illanjon, mint a szellő, egyik lábad itt legyen, másik ott! A barázdabillegetőt úgy hívták vagy száz éve, hogy leánykamadát. Hát persze, mert illegeti-billegeti magát, ’kár a takaros kislány a háomfodros rokolyában. Egy el sárgult asszonyi levélben ezt a tündérszép szót dvastam: leány ton. Azt j e leit- Ä, hogy leánykoromban. Az Őszi levél valaha, mikor hulani kezdett, akkor hullamolodtt. És őszön át szép lassan, szelíden, hullámzott a szép árga felevél. A dajna szóval a régiek a dámát fordították magyarra. A rátarti, előkelősvödő nőre azt mondták: dajnálkodik. Vajon hogy vesztek el, mért ejtették és felejtették el ezeket az egészséges és gyönyörű magyar szavakat? A szó, amely a lélekben terem, az is csak olyan divat, mint a tiroli kalap? Én úgy szeretném, ha 'eltámadna sok méltatlanul eldobott szépséges magyar szavunk; olyan nagy boldog ság volna nekem azokat a nemzet színházában felfrissíteni, a számra venni, szerelmesen, a múlt hangjait és tovazengetni a jövendő felé. VEVŐ KERESTETIK MARKET DRAYTON, Anglia. — John Graves próbálja eladni a házát, sehogysem sikerül neki. Az a baj, hogy azt a házat, mely a Cemetry Rd.>n van, a nép sok év óta Tom- 3town Vies-nak nevezi. És a Graves név is gyászra emlékeztet. Azt mondja Mr. Sirkő; “Az emberek olvassák az apróhirdetést és nevetnek.” SOK REGÉNYÍRÓ NEW YORK. — A Putman’s és Fawcett könyvkiadó vállalatok, a McCall’s magazin és az Embassy Pictures pályázatot hirdettek egy ‘legjobb’ regényre és a pályadijak öszesen 210,000 dollárt tettek ki. Beérkezett 3262 regény és — egy sem ütötte meg a mértéket. Tele van az ország rossz regényírókkal.. UÄMMEMTCQ kávé, kakaó, tea, szövet, vászon VHlVliVikii I LO GYAPJUFONAL, CIPŐ, AUTOMOBIL, KERÉKPÁR. RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 245 East 80th St. NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató t Bejárat a 2nd Ave.-ről “Fizettem én elég adót — fizessen most más is!” NEW YORK. — Mrs. Mary Callagham 2500 dollár adóval idósa az adóhivatalnak, nem akar fizetni, ezért az adószedő rátétté nehéz kezét a misszisz astoriai házára, árverésre bocsátotta azt és. a legtöbbet — 20,000 dollárt — Ígérő megkapta a tulajdonosi papirt, de még nem kapta meg a házat, mert a makacs hölgy nem haj - landő kiköltözni onnan. vérének, a papjának, de mindhiába. És mit szól mindehhez Mrs. Callaghan? Csodálkozik. ‘Nem értem, mondja, hogy mit beszélnek ezek az emberek.’ HALÁSZTÖRTÉNET GREENE VILLE, Tenn. -Clarence McKay meséli, hogy tavaly a Douglas-tóban halászás közben elvesztette pénztárcáját, melyben 350 dollár volt, és' most megint ott halászott és nem hal, hanem a oénztárcáia akadt a horgára. i PICASSO KITÜNTETÉSE CANNES, Franciaország. — Pablo Picassot, a világhírű festőművészt, Lenin díjjal tüntette ki a Szovjetunió. A Lenin dijat Ily a Ehrenburg, szovjet iró, nyújtotta át a spanyol származású francia festőművésznek. Érdekes, hogy miképpen gyűlt az évek során ez a 2500 lollárnyi adó adósság. Mrs. Callaghannak az volt a szó kása, hogy minden év októberében megfizette az adó fe lét, aztán április 15-én meg agadta a másik fél adó megfizetését, mondván, hogy fizetett ő már elég adót. Valószínű, hogy csakugyan fizetett már elég adót, hiszen ü 103 éves. A történelmi hitelesség kedvéért meg kell je gyezni, hogy ő ezt ezekkel a szavakkal 101 éves korában mondta. Mert nyilvánvalóan azt volt a nézete, hite és meggyőződése, hogy az adóköte lessség csak 100 évig kiséri az ember életútját. . . Mit szól ehhez az adószedő ? Ázt mondja, hogy ő nem tekint, nem is tekinthet az adó alany korára, behajt adót akár egy óvodás gyermeken is, ha van jövedelme. Ezt ő igyekezett Mrs. Callaghannak megmagyarázni ; nemcsak neki hanem a fiának, az unokatest-Megbeszélés a vietnami krízisben, Saigonban, Thich Thien Minh (bal), a kormányellenes buddhisták vezetője és Rev. Hoang Quynh katolikus vezető között. Telepedjék le a gyönyörű CATSKILL vidékén! Óriási üzleti lehetőségek minden szakmában! Speciálisan jól megalapozott hotelek és motelek, bár, restaurant és turislaházak, bungalowk, kolóniák, tóparti otthonok és jól berendezett farmok Komoly érdeklődők keressenek fel irodámban FRED HERZOG INGATLANFORGALMI IRODA 277 Broadway, Monticello, N. Y. — 914-794-7340 now switch to gas heat with low,monthly bankfinancing!' Most módjában van, hogy a tiszta, zajtalan Gázfűtés minden előnyét élvezhess mialatt azt alacsony, kényelmes havi részletfizetéssel törleszthet!. A berendezője elintézi ezt az olcsó finanszírozást — előre semmit sem kell lefizetnie cs 5 éven át fizetheti — ami egész összegében fedezi a teljesen automatikus Gázfűtés beszerelését otthonába. □ Soha sem volt ily könnyű áttérni a modern Gázfűtésre, hívja fel tehát azonnal fűtési berendezőjét vagy vízvezeték szerelőjét otthonára vonakozo ingyenes fűtési költségvetésért és a finanszírozást illető részletes felvilágosításért. * Az egy- vagy kétcsa'ádoz saját házban lakó Public Service fogyasztok számára 1966 április, május, junius és julius folyamán. (INDEPENDENCE) Merged with JERSEY HÍRADÓ, beolvadt lap HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Megjelenik minaen csütörtökön — Published every Thursday ' LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 37 CUMMINGS AVE., TRENTON 10. N. J. Tel.: Owen 5-6517 Office Manager — Ügyvezető szerkesztő MRS. IRENE SZAMOSSZEGI SuDseribticn: $6.00 per year — Előfizetési ára évi $6.00 ■mered as second class matter Dec 11 1913, at the Post Office o fronton, N. J under the act of March 3, 1879 Second class rate paid at Trenton. N. J I I INI III! ■■ I I I HI I Mill IMS I lUIIM III I ■!! TIP IITMII »II HUT III \ I rillllW TWTin—TTTImH—BB——i PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY tee-e#
