Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-31 / 13. szám

6-IK OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, March 3Í, 1966 A 91 éves Ransom Hanner újságokat hordott ki Crawfordsville, Ind.-ban 1928 óta. Jetzajháboru Franciaországban NIZZA, Francia Riviéra. Baj van a jet repülőgépek okozta zajjal. Jetzaj miatt kártérítési perek szélviharába keverednek légiforgalmi tár­saságok. Mennyi bajt okoz a jet repülőgépek rémitő huho gása! F,gy ló szivattakot ka pott, menten kimúlt. Egy nős­tény minkpatkányt őrületbe kergetett a jetlárma, felfalta újszülött kicsinyeit. A hires izes burgundi vörösbor meg savanyodott. Amerika viet nami agresszióját emlegetik nap nap mellett a baloldali lapok, hangos agresszió ellen tiltakoznak a mérsékelt ele mek. Kis- és középsúlyú kár térítése perek után most Niz zában, a Földközi-tenger azúr kék ege alatt sor került ; nagy zaj perre. Einar Rossow építési vállal kozó bérházat épített a fürdő part közelében. Szép nevet adott a háznak: Oiseau Bleu — Kék madár. És bérlők, la­kók nem jelentkeztek. Mert ott mindenki tudja, hogy t .. közeli repülőtéren naponta if. ' ■ több, mint 50 jet repülőgép száll fel és száll le és mind egyik egetverő zajt csap. Fé - lig üres maradt a Kék ma dár. Megharagudott az építő, jetzajpert indított Air Fran ce ellen, azért éppen az álla­mi igazgatás alatt álló Aii : France ellen, mert ennek van . legtöbb jetje és azok mind ék­­, télén lármát csapnak a nap minden órájában. Air France azzal a jogászi okoskodással próbál védekez ni, hogy a zajcsinálási panasz rossz címre ment: Kék Ma dárnak a nizzai kereskedelmi kamarát kell perelnie, mert az igazgatja a repülőteret, az íe lelős mindenért, ami a repülő téren lent és fent végbemegy “Mi ott szádunk fel, ott szál Ilink le, ahová irányítanak bennünket, a kereskedelmi ka mara emberei.” Különben is valami ravaszság bújik meg a per mögött, fejtegette a repü lővállalat ügyvédje: Ez a ra vasz fickó a repülőtértől alig 80 méternyire rakta a Kék Madár fészkét; nyilván arra számított, hogy kártérítési pe rekből több jövedelemre te hét szert, mint lakások kiadá­sából. Kék Madár pert nyert első évi törvény “idevágó” rendel­kezését: “Légi jármű privát tulajdonban levő ingatlan fe lett nem közlekedhet olykép pen, hogy sértené a tulajdo­nos jogait.” Nos, mondta 3 felperes képviselője, alperes kétségtelenül megsértette fel peres jogait, amennyiben jet repülőgépei 115 decibel hang erőt produkálnak, 45 decibellel többet, mint amennyit az em meri fül és idegzet elbir. Kék aMdár pert nyert első fokon és most a fellebezési bi róság elvben helyben hagyta az elmarasztaló Ítéletet, csak a kártérítés nagyságának mesgszabását hagyta később re. Kék Madárnak alkalmaz­nia kell oly eszközöket és be rendezéseket, amelyek tompít­ják a kivülrő jövő zajt a bi róság meg fogja vizsgálni, hogy Kék Madár e tekintet ben megtett-e minden lehe tős, és ennek a vizsgálatnak eredményétől függ, hogy mek kora kártérítés illeti meg Ros ;ow urat. 115 decibel hangerősségü vihar moraj lőtt végig Francia ország földjein és szigetein amikor hire ment a nizzai zaj perben hozott ítéletnek. Szom szédperek áradata árasztotta el a párisi Orly repülőteret a corsicai Bastia repülőteret és más zaj csináló centrumo­kat. És mind a szomszédok az Air France-t vádolták meg rossz szomszédsággal! “Sacre bleu — teringettét! — kiáltott fel kétségbeesetten Air Fran e vezérigazgatója. — Ennek i zajos murinak rossz végi esz, ki tudja hány millió frankos pereket fognak még érzékeny fülű, viszketős te nyerü szomszédok a nyakunk ha varrni!” Hogy az első nagy zajper győzelmes Kék Madara 400 ezer dollárnyi kártérítést, vagy valamivel vagy sokkal kevesebbet fog kapni, azt még nem lehet tudni. De Kék Ma Jár szomszédai már tudják azt, hogy Einar Rossow ur a közelben megvásárolt két bér házat és a lakásokat kiadti süketeknek és süketnémák nak. George Hamilton színész a los angelesi repülőtérről a városba viszi Lynda Bird Johnsont, az elnök lányát. 1,800,000 SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT A READER’S DIGEST PÉLDÁNYSZÁMA Angol kutyák életszínvonalát emeli az amerikai gazdagság Az űrsétán, mely elmaradt, ilyen felszerelést kellett volna vi­selnie David Scottnak, az idő előtt lehozott Gemini 8-on. CHAPPAQUA, N. Y. — Az időszaki sajtó történetében uj korszakot nyitott meg a Rea­der’s Digest cimü amerikai folyóirat. 1500 olvasóval kezd­te és példányszáma 1,800,000 százalékkal nőtt máig és még egyre nő. Ez a százalékszám egyike az amerikai világcso­dáknak. DeWitt és Lila Acheson Wallace 1922-ben indították meg az újfajta magazint, amely kivonatosan közölte más magazinok legjobbnak Ítélt cikkeit. Az első szerkesz­tőség és kiadóhivátal a new­­yorki bohémnegyed, Green­wich Village egyik kocsmájá­nak pincehelyiségében volt. Onnan a hamarosan népszerű vé lett Digest átköltözött Ple­­asantville, N. Y.-ba, egy ga­rázsba. Ketten, hárman, né gyen végezték az első időben a cikkek válogatását, rövidí­tését, a magazin összeállttá sát és ma — 8200 munkatár­sa, szerkesztője, alkalmazott­ja van a mammutvállalatnak. köztük 5600 külföldi. Mert tudni kell, hogy a Reader’s Digest nemzetközi folyóirat, igazi világlap. Ma az egész üzem Chappaqua városban van, de a postai cim a régi: Pleasantville, mert olyan szép hangzású név ... A Digest példányszáma ma 27 millió körül van, ebből 16 és fél milliót Amerikában ad­nak el. A Digest az egyedüli folyóirat a világon, amely sa­ját hazáján kívül, idegen or szagokban (Kanada, Anglia, Németország, Franciaország) egymilliónál nagyobb'példány­számban kel el. A kommunis ta Kínában havonta csak 40 Digestet vásárolnak — Mao & Co., a nagyfejtiek. A Digest a legolvasottabb, legelterjed­tebb magazin a következő or­szágokban: Kanada, Mexico, Venezuela, Argentina, Brazí­lia, Chile, Dél-Afrika és In­dia. Tizennégy nyelvű kiadá­sokban jelenik meg és van kü lön kiadása vakok számára. * * * Tipikus amerikai nagyvál­lalat a Reader’s Digest. Fő jellemvonásai: nagy, egyre na­gyobb és még egyre nagyob bodik. Üzleti formája corpora tion (részvénytársaság), be vétele a múlt évben több mini 300 millió dollár volt, profit­ja pedig — az Acheson—Wal­lace család hétpecsétes titka — pár tucat millió dollár. Ez a nagy eladás és nagy haszon nem egyedül a magazinból származik, hanem könyvekből és hanglemezekből is. Tavaly megvásárolták a Funk & Wag nails lexikon kiadó vállalatot, januárban megjelentették az első Reader’s Digest Alma­­nacot, nyáron kiadják a le xikális nagyszótárt, tegnap megvették a National Adver­tising Service hirdetésszerző vállalatot, holnap megint vesz­nek valamit, valami nagyot... De az alappillér továbbra is a magazin marad, a többi mind fölépitmány. A magazin 1955 márciusáig hirdetések nélkül jelent meg s amikor áttért a hirdetési üzletre, kiderült,­­hogy ez is jó üzlet — mint minden, amihez ők hozzányúl nak. * * * A magazin egy és más váltó záson ment át az évtizedek során. Kezdetben azt nyújtót ta, amit a címében Ígért: di­­gestot, kivonatokat, azután egyre több eredeti cikket tol­dották a kivágások közé s a múlt évben már többségben volt az eredeti irás — 59 szá­zalék. Visszakivonást is esi nál a magazin. Ez a furcsa! szó azt jelenti, hogy Reader’s Digest munkatársai írnak cikkeket, ezek megjelennek valamely folyóiratban és a Reader’s Digest onnan ve­szi át saját termékét. Miért ez a furcsa szóval kifejezett fur­csaság? Azért, mondja Rea­der’s Digest egyik igazgató­ja, hogy megőrizzék a maga­zin digest’ jellegét. Történt egyszer, hogy a Reader’s Di­gest kivonatolva közölt ilyen ‘'kitelepített” cikket és a ki­vonat 468 szóval hosszabb volt, mini a “kivonatolt” cikk .. . * * * Sok változás van, de egy ben nincs változás: Ott állnak az élen az első nap óta az ala­pítók, a DeWitt Wallace há zaspár. A férj 76 éves, a fele­ség sem fiatal. Ők a fő-fő­részvényesek, a részvények 90 százaléka az övék és a pro fit oroszlánrésze is az övék. A férjnek is, a feleségnek is pap volt a papája. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Reader’s Digest a lelki, erköl esi értékeket kihangsúlyozza a kezdeményezés és önsegély dicséretét prédikálja. De nem feledkezik meg arról sem, hogy a mai társadalom, külö nősen az ifjúság, a baseball kedvelője és a sex megszál­lottja ... Magasabb szinten Reader’s Digest szélmalom harcot folytat, az orthodox kapitalizmus szellemében, a népjóléti állam “kinövései” ellen, amelyeknek egyike a munkanélküli segély. Segít­sen magán mindenki úgy. ahogy tud. És úgy, ahogy nem tud ... A magazin kedvenc témája az átkos cigaretta. Büszkén mutatnak rá, hogy már első számában, 1922-ben óvta az embereket a cigarettázástól Legutóbbi, 37-ik, anti-cigaret ta cikkében egy Harvard pro fesszorról, az Országos Egész­ségügyi Szolgálat tanácsadó­járól van szó, aki társszerzője volt a Szolgálat által a múlt évben a cigaretta ellen kihir detett megsemmisítő ítélet­nek és aki — naponta négy pakli cigarettát szívott és tü­dőrákban halt meg. Az egyik Digest-cikkiró, akinek eddig nyolc anti-cigaretta cikke je lent meg, naponta két pakli nál többet nem szív .. . Ami a sexi cikkeket illeti, mindegyik számban kell egy­nek lenni. Miért? Azért, mondja a cirkulációs osztály iációt. De; az iskolák részére készülő kiadásokból kimarad a sex .. . Általában azt lehet mondani: A forró kályhát nem ölelik keblükre DeWitt Wallacék. — Születésszabályo­zás? Igen, ha tetszik. De amely országoknak túlnyomó részben katolikus lakosságuk van, oda “kitakarított” maga­zin megy. Négerek egyenjogú­sítása? Jogos követelés, két­ségkívül, de — a Dél-Afriká­­ba menő kiadásokból kitaka­rítják a Civil Rights cikke­ket. Megalkuvásnélküli anti­­kommunizmus népszerű itt és sok más országban, de — a finn kiadásból jobb kihagyni a nagyon harcias cikkeket, nehogy a finnek “jószomszé­­daidai”, az oroszok meghara­gudjanak. Whisky, gin, vod­ka? Italhirdetést az amerikai kiadásba nem vesznek fel, de — a nagyvilágnak nem prédi­kálnak vizet. Hirdetési politikájuk kénye­sen válogatós, de a hirdetés­nek meggyőződéses hívei — 1955 március óta. ők maguk évi két millió dollárt költenek újság és TV-hirdetésre. Népszerű a Reader’s Di­gest? Az előfizetők 74 száza­léka megújítja előfizetését. LONDON. — Az angol font több oldalról támadás alatt áll s Anglia nemeztközi fizetési egyenlege veszélyes ingado zásnak van kitéve. Ebben t kényes financiális helyzetber % dollármilliókat behozó Be atle zenebonáló bogarak mel let nagy szolgálatot tesznek Angliának a hires, pedigrés angol kutyák. Drága áron ex­portálják a tisztavérü kutyá kát Amerikába. A londoni United Kingdom Kennel Club jelentése szerint a múlt évben a családfával rendelkező angol kutyák 1,4 millió dollárral gazdagították Anglia dollár­­készletét, az angol font fede­zetét. Nem egészen uj ez a kutya­export; Anglia mindig is fő szállítója volt a legjobb mi nőségü kutyáknak, amelyeket amerikaiak tenyésztés vagy kutyakiállitások céljára vásá­roltak. Csak az egyre növek­vő mennyiség uj. Oly nagy Amerikában a kereslet első osztályú angol kutyák iránt, hogy már nincsen elég “áru” Angliában és Mr. John Brow­nell, az American Kennel Club igazgatója közli, hogy emiatt most már lassan-lassán sor kerül másodosztályú angol ku­tyák behozatalára is; olyan kutyákat is importálnak, ame­lyek nem ütik meg a kiállítási mértéket. Walt Disney számlájára ír­ják az angol kutyák egyre fo­kozódó népszerűségét. Disney 1963-ban TV-programján fel­vonultatott Welsh Pembroke Corgi kutyákat. Ezzp! egy csa­pásra népszerű lett Ameriká­ban egy kutyafajta, amelyet addig nem is ismertek. A TV- studiót valósággal megrótta mozták kutyabarátok, többet akartak tudni a Corgikról. Va­lósággal forrpontra hágott a Corgi lelkesedés, amikor Ang­liából hire jött annak, hogy ott a Corgi kutyákat Queen’s dog néven nevezik, azért, mert az angol uralkodócsaládnak, jelenleg Erzsébet királynőnek, walesi Corgi kutyái vannak. Királyi, kiarálynői kutya — ez varázsszó lett a kutyabará tok társadalmában. Nem olcsó az angol kutya. A csupán pedigrés kutyák írai 140 dollárnál kezdődnek, le némely versenygyőztes baj­nok kutyáért elkérnek 2800 lollárt is. A tengerentúli szál­lítás 50—175 dollárba kerül, ennyit Qsak nemesfajtákra le­het költeni. Az angol—amerikai kutya export-importnak van egy na­gyon érdekes kisérőjelensége: sok kiállítási minőségi kutya második generációja Ameri­kában a családnak, főleg a gyerekeknek dédelgetett ked­vence lesz. Hát ez hiba ? — le­hetne kérdezni. Bizony hiba, mondják Kennel Club szakér­tők, mert ez magas osztály­ból alacsonyabb osztályba va­ló lefokozást jelent. És az oka ennek? Nagyon érdekes. A másodgenerációs Corgi és másfajta angol kutyák maga­sabbak és nehezebbek, mint szüleik s ennélfogva nem ütik meg a fajtájukra kimért mér­téket, mondja Robert Graff newyorki flimproducer és el­ismert kutyaszakértő. Senki­­sem tudja bizonysággal állíta­ni, hogy mi az oka az angol származású kutya elpuhulásá­­nak, minőségvesztésének ame­rikai földön; valószínűnek tartják, hogy ez a kedvezőbb éghajlatnak és, főleg a jobb táplálásnak tudható be. Az amerikai prosperitásnak árny­oldala is van — a kutyák vi­lágában is. A kutyák behozatala Ame­rikában csalc csekély formali­tással jár: ha angol egészsé­gi bizonylattal jön, az ameri­kai vámhivatal minden továb­bi nélkül beengedi. Nem ilyen könnyű a kutyakülkereskede­lem a másik irányban, Ameri­kából Angliába. A külföldről jött kutyákat Angliában vesz­­tegzárba helyezik, hat hóna­pig is eltart fogságuk, mialatt az egészségügyi hatóság fel­tétlen bizonyosságot szerez affelől, 'hogy a kutyák szerve­zetében nem rejtőzik a ve­szettség csirája. Talán inkább a külföldi kutyák versenyét akarják az angolok hátráltat­ni, vélik amerikai kétkedő Ta­mások ... .... .. . . A felvételeket a Gemini 8-ról vették fel. Felső: A Gemini 8 űrhajó 260 lábnyi távolságban van az ezetoje, mert növeli a Cirku- Agenától. Alsó: Közvetlenül azelőtt, hogy a Gemini 8 összeérintette orrát az Agena orrával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom