Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1965-12-30 / 52. szám
4. oldal FÜGGETLENSÉG Thursday, december 30, 1965 fÜ66£fbENS£G (INDEPENDENCE) Merged with JERSEY HÍRADÓ, beolvadt lap HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Megjelenik minaen csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENESEditor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 37 CUMMINGS AVE., TRENTON 10, N. J. Tel.: Owen 5-6517 Office Manager — Ügyvezető szerkesztő MRS. IRENE SZAMOSSZEGI Subscribiion: $6.00 per year — Előfizetési ára évi $6.00 Entered as second class matter Dec. 11 1913, at the Post Office oi Trenton, N. J. under the act of March 3, 1879. Second class rate paid at Trenton, N. J. Magyar Művész Fesztivál lesz a szabadságharc 10-ik évfordulóján NEW YORK. - A Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége a szabadságharc jövő évi 10-ik évfordulójára Hungarian Art Festi vaj rendezését készíti elő amelynek fő célja az amerikai és a világközvélemény figyelmének felhívása a magyar nemzet sorsára. A művész szövetség elképzelése és terve szerint ez a szabad világbah élő művészek festményeinek, szobrainak, rajzainak és más alkotásainak kiállítása lesz, de egyben sajtó- és könyv-kiállitás is, melyeknek kapcsán lesznek hangversenyek, irodalmi és tudományos előadások is. Az előkészület munkáinak vezetésére megalakult egy Társadalmi Bizottság, melynek élén állnak: a washingtoni körzetben Hajmássy Ilona (Mrs. Dawson), a tíewyorki körzetben Csorba Klára (Mrs. Porzelt), a chicagói körzetben Jinkó János-, néí A művész szövetség elnöki fan^csa Gyimesy Kásás Er-, nőjelnök előterjesztésére úgy határozott, hogy az összes terveket az Amerikai Magyar Szövetség és a többi magyar társadalmi egyesületek terveivel összhangban fogják kidolgozni. Ennek kapcsán említjük meg, hogy az Amerikai Magyar Szövetség októberi közgyűlésén a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetségét felvette tágjai sorába s a Világszövetség elnökét, Gyimésy Kásás Ernő festőmüvész-profeszort beválasztotta az Igazgatóságba. A művész szövetség a kiállítást először Washingtonban fogják rendezni, ahol addig remélhetőleg megvalósul a magyar szabadságharcos szobor felállításának terve is, azután a kiállítás és a fesztivál körútra megy, a tervek szerint, a következő városokba: New York, Cleveland, Philadelphia, Mexico City és Páris. A Világszövetség programjának megvalósítása nagyban függ a szükséges financiális támogatás, sponsorolás mértékétől. Érdeklődőknek minden felvilágosítást készséggel megad a művész szövetség elnöke: Prof. E. Gy. Kásás, 416 East 85 Street, New York, N. Y. 10028. VÉRTES MARCEL ÉS A PACNIZÓK PÁRIS. — A nemrég Páris-1 ban elhunyt kiváló magyar festőművész Vértes Marcel hagyatékának egyik legértékesebb, legérdekesebb darabja az “így alkottok ti...” című album, amelyben rajzzal és szóval kifigurázza a jelenkor egyik furcsa művészeti szüleményét, az absztrakt festészetet. Ennek lényegét röviden úgy lehet megfogalmazni,; hogy az absztrakt festő nem az életből, a természetből'meríti témáit, nem embereket, állatokat, tájakat fest, hanem gondolatait és érzelmeit fejezi ki színekkel, vonalakkal, pontokkal, háromszögekkel és négyszögekkel, mindenféle szinpacnikkal. Karinthy Frigyes kicsufolta a tehetségtelen írókat “így irtok ti” című könyvében; Vértes Marcel kicsufolja a pacnizó absztrakt festőket. Mielőtt Vértes szatirikus rajzait és az alájuk kanyaritott epés és szellemes megjegyzéseket sorra vennők, olvassunk előbb néhány sort George Axelrod előszavából: Axelrod beszámol egy absztrakt festőművésszel folytatott beszélgetéséről: “Az absztrakció az egyetlen igazán., demokratikus müvészéti stilus” — mondta az absztrakt festő. — “A művészét sokáig el volt fojtva és egy veszedelmes kisebbségi csoport uralma alá került: a tehetségesek egyeduralma alá. Az absztrakt stilus: mindenkié! így akárki festhet, egy gyermek is. Csak festék és papír vagy vászon kell hozzá.” “Tényleg azt hiszi” — kérdezte Axelrod —, “hogy a festőművészeihez nem kell többé több éves szakképzés? Nem kell már rajztudás, természet utáni tanulmány, a festés. perspektíva, kompozíció gyakorlása ?” “Nem kell semmi.” “Tehát én is készíthetnék absztrakt festményt?” “Természetesen. Itt van egy vödör festék, meg is próbálhatja, fröcsköljön csak belőle ide-oda a vászonra.” Hát ilyen az absztrakt festőművészet! És hogy mi a véleménye erről a művészetről, azt Vértes megmondja és megrajzolja. Egyik rajzán Vértes bemutatja a modern, töprengő műkereskedőket. A falon nagy képek, amelyek mindegyikén egy-egy vízszintes pacni. A művész uj képein függőleges a pacni. Az egyik kereskedő aggódva mondja a másiknak: “Félek, hogy függőleges korszakának nem lesz olyan sikere, mint a vízszintesnek volt.” A másik rajzon szép fiatal nő megdöbbenve nézi a müte/ rém falán függő furcsaságokat. “Micsoda hazug fráter, a bárban azt mondta, hogy festőművész!” Elegáns hölgy mutatja hires művészek müveiből álló gyűjteményét barátnőjének, s végül rámutat a különálló absztrakt képre is. “Ez egyáltalán nem tetszik nekünk, de már minden ismerősünknek van ilyen is, hát érted ...” Az egyik rajzon a festő háromszögeket és pontocskákat fest képeire és tűnődve áll műtermében, melynek ablakából gyönyörű táj látható, hegy, viz, hajó, napfény, madarak,, gyümölcsök, fák... Felsóhajt: “Csak találnék valami festeni valót!” Egy rajzon absztrakt művész idegesen kergeti a festékes lábú kutyát a vásznon : A világháború bünkrónikája Lengyel Olga egyetemi könyvtárában NEW YORK. — Manhattan szivében, 58 East 79-ik utcában nemsokára megnyílik a Second World War Library and Memorial Art Collection, a második világháború dokumentum-gyűjteménye, a háború és a zsarnokság szörnyűségeit ismertető könyvek és ábrázoló rajzok, képek tárháza. A könyvtár a State University of New York intézményeinek egyike s igazgatója Lengyel Olga erdélyi magyar asszony, aki megalapitását tervezte. Lengyel Olga elgondolása, hogy ilyen emlékeztető könyvtár szükséges a jelen és a jövő generáció felvilágosítására, a háborús borzalmak legsötétebb poklában, az auschwitzi irtótáborban született meg — ott, ahol a szülei, a férje és két kisfia elpusztultak. A csodát, hogy túlélte Auschwitz borzalmait, éppen annak tulajdonítja, hogy ez a gondolat — a borzalmak elfelejtése és elfeledtetése ellen tenni valamit — éltette, erősítette a gázkamrák és krematóriumok árnyékában. A háború végén, mikor Auswitz megmaradottjai felszabadultak, Lengyel Olga Párisba került. Ott mindjárt hozzáfogott a misszióhoz, amelyet élete céljául tűzött ki. Előadásokat tartott az irtótábor bor zalmairól, megírta emlékezéseit “Öt kémény” cimmel s könyve nemsokára megjelenik francia, angol, olasz, mexicói és japán kiadásban. New Yorkban két éven át végezte Lengyel Olga a könyvtár megteremtésének előkészületeit. Egy bizottság segítségével összegyűjtött nagyszámú könyveket és írott, képes dokumentumokat. Koncentrációs táborok veteránjai beküldték feljegyzéseiket, okmányokat, könyveket, újságokat, folyóiratokat. De ez csak a kezdet. Idővel a gyűjtemény gazdagodni fog, miután szó1#; körökben ismeretessé fog válni és privát személyek, kormányhivatalok is rendelkezésre fognak bocsátani adalékokat a második világháború bünkrónikájához, fényképfelvételeket, mikrofilmre felvett háborús dokumentumokat. A könyvtár két emeleten több teremből áll s ezek egyikében, a legnagyobbikban, kiállításokat, vitaesteket, koncerteket, előadásokat, gyűléseket lehet majd tartani. Történelemkutatók, tanárok és diákok előtt nyitva lesz a gyűjtemény egész anyaga, egy egyetemi bizottság irányításával és segédkezésével. Százéves az Akadémia palotája A Budai Főreáliskolában elhelyezett “Akadémiai Észlelde” jelentése szerint 1865. december 11-én száraz-hidegre fordult az idő és a friss, derűs nap szélfuvalmai zászlókat lengettek az ünnepélyes átadásra feldíszített Magyar Tudományos Akadémia uj palotáján. Széchenyi István alapítása éa követőinek adományai negteremtették a Magyar Tudományos Akadémia működésének alapját. Az Akadémia egyideig a Trattner-házban bérelt helyiségekben tartotta fenn hivatalát és könyvtárát. Az 1850-es évek vége felé ujságcikksorozat ismertetté az Akadémia működését, részletes kimutatást közölt anyagi helyzetéről és arra buzdította az olvasókat, hogy adakozzanak az Akadémia számára. A cikksorozat nagy visszhangot keltett. 1859-ben több mint 3000 aláírási gyüjtőivet küldtek szét az ország minden részébe. ❖ ❖ ❖ 1860-tól az adakozás tömeges lett. A társadalom minden rétegéből érkeztek felajánlások, adományok a palota építésére és a tőkére. “Becsületkérdéssé, a lovagiasság törvényévé lett a Magyar Akadémiára adakozni” — Írja Tóth Lőrinc, az Akadémia akkori pénztárosa. A Pesti Napló gyüj tőivén szerepelnek: Greguss Ágost, Szendrey Julia, Petőfi Zoltán, Csengery Antal is. Gyűjtöttek az ózdi vasgyár munkásai. A krajcárokból összegyűlt adomány bizonyítja, hogy kisszámú, kevés jövedelmű munkásság megbecsülte a magy£> tudományt. “Emich Gusztáv összes nyomdai személyzete” szerepel az egyik gyüjtőiven. A gyári munkássághoz csatlakoztak a céhek dolgozói. A “Gyorsan, gyorsan, már csak három napunk van a kiállítás megnyitásáig!” Egy előkelő absztrakt művész esti szórakozásra indul elegáns feleségével s inasának adja ki az utasítást, hogy fejezze be az absztrakt képet és másnap vigye el a galériába. Inas is tud, kutya is tud absztrakt festményt festeni — ez volt Vértes Marcel véleménye erről a művészeti irányzatról. , Debreceni Iparkamara gyűjtői vén megtalálhatók a husfüstölő, tímár, kalapos, gubás, gombkötő, stb. céhek adományai. Az egyik céh-gyüjtöiven jegyeztek egy-egy forintot Könczöl Imre és Rába György számadó birkás. Pest város a telek felét ingyen, másik, lét kedvestnényes áron bocsátotta az Akadémia rendelkezésére. A lelkesedés túlterjedt az ország határain is. László Károly és társa Nemegyei M. Bódog, Mexicóban élő magyarok “egy pár tonna finom mahagóni fát” küldtek. Ebből készlütek a palota dísztermének ajtói és faburkolata. Egy Bécsben élő csizmadia,, Lednitzky István azt mondta Saiiy Kálmánnak: “sohasem mernék arra a házra nézni, ha építtetésében nem lett volna részem.” A magyar nők diszszőnyeget készítettek a palota szépségének emelésére, amiről Arany János szavait idézzük: “ ... azon gyöngéd kezek által himzett diszszőnyegét, amellyel hazánk szép lelkű hölgyei részéről Bohus Jánosné asszony ékesité föl termünket, s mely im lehetővé teszi, hogy a tudomány emberei, egyszer legalább egy évben, virágokon tapossanak.” ❖ ❖ # A nemzeti üggyé szélesedett mozgalom eredménye volt# hogy 1861 végére már csaknem 600,000 forint gyűlt öszsze. Az Akadémia akkor egy háromtagú bizottságot nevezett ki az építéssel kapcsolatos ügyintézésre. Az építési bizottság nem hirdetett pályázatot, hanem Stüler Frigyes, Berlinben lakó mérnök tervét fogadta el. A bizottság Ybl Miklóst és Szkalnitzky Antalt bízta meg a palota építésének vezetésével. Abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia épülete, monumentalitása mellett stílusosan díszített, méltóságának megfelelően ékesített középület lett, nagy része volt Izsó Miklós kiváló szobrásznak, Marschalkó János és Halász László szobrász- és díszítőművészeknek, mellettük Kauser János és Vogl János kőfaragó- és márványcsiszoló, valamint Szabó József asztalos mester és mások kiváló VAMMFNTPQ KAVÉ- KAKAÓ# tea, szövet, vászon VHlVllTlkll Ibu GYAPJUFONAL, CIPŐ, AUTOMOBIL, KERÉKPÁR, RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területen elő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól -MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 245 East 80th St. NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató \ Bejárat a 2nd Ave.-ről Szerelem és házasság a rácsos ablak mögött munkájának. t\i s*s íjí A megnyitó ünnepély előkészitésére az Akadémia rendező bizottságot nevezett ki. Arany János titoknoknak, a rendező bizottság tagjának, az Akadémia Könyvtára Kézirattárában található hivatali irataiban olvashatjuk: “...a meghívó levelek a határozat értelmében alapítókhoz, gyűjtőkhöz, az Akadémia tagjaihoz, a hazai és birodalmi ne-! vezetessebb tudományos intézetekhez, a külföldi levelező tagokhoz, a budapesti főbb hirlapókhoz, — összesen mintegy másfélezer —, szétküldettek. Hátra van még a főbb hatóságok, törvényszékek, egyetem, Nemzeti Muzeum, stb. meghívása.”' Az Akadémia Igazgató Tanácsa emlékérmet készíttetett : “Háza megnyitásának emlékéül a Magyar Tudom. Akadémia 1865.’* A palota és a diszterem díszítéséről szólva, azt határozták, hogy “csupán néhány külsőleg feltüzött zászló jeMEXICO CITY. - Hires ember Carlos Martin del Campo, a Lecumberri börtön őre: egy év alatt, a múlt évben, 95 párnak egyengette az útját az anyakönyvevezető elé, 95 börtönlakót a boldog házasság révébe vezetett. Hogy ilyen rekord nem mesebeszéd, azt Mexicóban mindenki tudja. Közismert tény, hogy a mexicói börtönökben a férfi foglyok hetenként egyszer nőt láthatnak vendégül csinosan berendezett cellában — ki a feleségét fogadja, ki a szeretőjét, vagy akárkit... Miért fáradozik Carlos Martin del Campo, hogy nőtlen rabokat, a házasság révébe tudjon vezérelni? Azért, mondja ő, mert egy férfi, akinek felesége van, jobban vigyáz magára, kerüli a bűnt, amely újra a börtönbe juttathatná. A Nuevo Leon fegyházban Dykes Askew Simmons, aki három ember meggyilkolása miatt ül ott, a cellájában megesküdött egy leánnyal, akit gyermekkora óta ismert. A legérdekesebb börtönházasság annakidején valósággal világszenzáció volt: Jaques Morand (vagy akármi más volt az igazi neve) Sztálin megbízásából agyonverte Trockij szovjet vezért, aki számikivetésben Mexico City egyik külvárosában élt, a mexicói törvény szerinti legsúlyosabb büntetést kapta, 20 évi fegyházat. Büntetését az utolsó napig kitöltötte, közben feleségül vett egy mexicói nőt, akitől leánya született. Kiszabadulása után Prágában tűnt fel, azóta senkisem hallotta hírét és máig sem lehet tudni, melyik náció fia ő. A bizalmas vendégfogadás egyes börtönökben a férfiak előjoga. Elvben a női börtönlakók is fogadhatnak férfivendéget, de némely női börtönben ettől a privilégiumtól megfosztották őket — azzal az indokolással, hogy a börtön kindergartenja megtelt ... MAGYAR SPORTHÍREK lentse a napnak ünnepélyességét.” Az ünnepélyes "közülést B. Eötvös József másodelnök nyitotta meg; mert ‘ Dessewffy Emil elnök akkor már olyan beteg volt,' hogy nem vehetett részt a megny itóii nnepélyen. Elküldte azonban üdvözlő beszédét, amelyet B^ Vay Miklós olvasott fel: “...a Há2a szivének melegére vette és ezután is ott ápolja az Akadémiát és azt a nagy ügyét, melynek az Akadémia szolgál. Mit hazafiak alapítottak, mit nemzeti részvét felebb emelt, az a hazafiság támogatását ezentúl sem fogja nélkülözni .. ” Magyar képzőművészek nemzetközi tárlatokon A magyar képzőművészek 1965-ben több mint ötven országban rendeztek kiállítást; a világ legnagyobb képzőművészeti kiállításain sorra értékes dijakat nyertek. A Velencei Brennálén nagy feltűnést keltettek a magyar művészek alkotásai, elismerést arattak a Sao Paulo-i képzőművészeti és építészeti Bi-Rosszul kezdett a magyar labdarugó válogatott nyugateurópai és dél-amerikai portyáján. Először Frankfurtban 5:4 aranyban maradt alul az Eintracht Frankfurt együttesével szemben, majd Tottenhamban súlyos 4:0 arányú vereséget szenvedett a Tottenham Hotspur csapatától. A elét amerikai túra első mérkőzésén a Budapest néven szereplő magyar válogatott 5:3- ra vesztett a brazil B- válogatottal szemben, majd két döntetlen következett: Argentínában 1:1 a Boca Juniors ellen, majd Santiagóban 2:2, az Universidad Chile ellenében. * # * Emelik a létszámot a magyar- labdarugó Nemzeti Bajnokságban az 1967-es esztendőben. Az NB I-ben 14 helyett 16, az NB I/B-ben pedig 16 helyett 18 csapat küzd majd. Az NB II az eddigi kettő helyett három, az NB III pedig az eddigi hat helyett kilenccsoportos lesz majd. Jövőre az NB I/B-ből az első két helyezett minden további nélkül felkerül az NB I-be, mig az NB I/B osztály 3., 4. helyezettje osztályozót játszik az NB I utolsó két helyezettjével. Előfordulhat tehát jövőre az is, hogy az NB I-ből egyik csapat sem esik ki. * ijt A Középeurópai Kupa küzdelmeit a jövő évben Olaszország rendezi meg; azon Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország 2—2 csapattal vesz részt. A kupavédő Vasast és a legutóbbi 2. helyezett Fiorentinát kiemelték és ez a két csapat csak a középdöntőben kapcsolódik be a küzdelembe. * A rendező Anglia után Magyarország volt az első európai ország, amelynek csapata bejutott az 1966-ban Angliában megrendezésre kerülő labdarugó világbajnokság tizenhatos döntőjének résztvevői közé. A budapesti atlétikai Európa-bajnokságra befutót az első jelentkezés: Olaszországé. Az 1966. évi atlétikai Európabajnokság nevezési határideje március 31. ’ A REGI NÓTA: AGYÚ HELYETT VAJAT! ennálén, a főiskolás képzőművészek Rómában rendezett kiállításán pedig négy magyar fiatal is dijat nyert. A faenzai nemzetközi kerámia-kiállitáson Végvári Gyula fiatal hódmezővásárhelyi keramikus kapta az aranyérmet. A ljuganói Grafikai Biennálén GacS László Lugano város diját nyerte el, Tokióban Kondor Béla szerepelt nagy sikerrel és nyert dijat. Kiállításaikkal a magyar művészek a többi között Ghánában, Guineában, Nigériában, Algírban, Szudánban, Kenyában, Iránban, Indiában szintén nagy megbesctilést szereztek a magyar kultúrának. Magyarország több városában körülbelül ötven ország művészei mutatkoztak be. A külföldiek kiállításai közül különösen nagy érdeklődéssel fordult a magyar közönség a más országokban élő magyarok művészete felé. BECS. - Az UNESCO itt székelő társadalomtudományi intézete közvélemény kutatást szervezett Lengyelországban, Franciaországban és Norvégiában az általános leszerelésről. A különböző államformáju és társadalmi berendezésű országokban közös az, hogy sokat szenvedtek a fasizmustól. A közvélemény kutatás eredményeinek összegezése még folyik, részleges adatokat azonban már nyilvánosságra hoztak. A három országban összesen ötezer különböző korú, iskolai végzettségű, foglalkozású és társadalmi állású embert kérdeztek meg. A megkérdezettek többsége mindhárom országban az atomfegyverek elterjedésében látja a béke legfőbb veszélyét. Arra a kérdésre, kik tehetnek a legtöbbet a békéért, a legtöbben a vezető államférfiakat emlitették első helyen, második helyen a franciák a nagyhatalmakat, a lengyelek a világ közvéleményét, a norvégok pedig az Egyesült Nemzeteket nevezték meg. Megkérdezték: mire fordítanák legszívesebben azt a 140 milliárd dollárt, amit jelenleg a világ évente fegyverkezésre költ? Első helyre a legtöbben az életszínvonal emelését helyezték, másodikra a kulturális és oktatási alapok növelését és az elmaradott országok megsegítését. ÉRTÉKES TRUCK FARBOROUGH, Anglia. - Elárverezték azt a nevezetes truckot, amelyben az 1963. évi nagy vonatrablás zsákihányát, 7 millió dollárt, a rablók elszállították. A truck 1550 font sterlingen ($4340) kelt el. Ezért a pénzért 50 hasonló minőségű, de nem hasonló hírű truckot lehet venni.
