Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-11-25 / 47. szám

4-IK OLDAL ___ — FÜGGETLENSÉG Thursday, Nov. 25, 1965 FÜGGETÍÍNSÉG (INDEPENDENCE) Merged with JERSEY HÍRADÓ, beolvadt lap HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Megjelenik rninuen csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 37 CUMMINGS AVE., TRENTON 10. N. J. Tel.: Owen 5-6517 Office Manager—- Ügyvezető szerkesztő MRS. IRENE SZAMOSSZEGI Subscriblion: $6.00 per year — Előfizetési ára évi $6.00 íntered as second class matter Dec. 11 1913, at the Post Office ol Trenton, N. J. under the act of March 3, 1879. Second class rate paid at Trenton, N. J. Az uj vasfüggöny megkönnyíti a határmenti embervadászatot EMIGRÁNS SORS Egy menekült kiszáll a ki­kötőben. Tíz lépésre belebot­lik egy régi ismerősébe, aki előtte néhány hónappal hagy­ta el Budapestet. Persze, el­kezd érdeklődni, milyen világ jár itt a menekültekre. A má­sik sötéten mondja: — Ne is kérdezze. Én pél­dául zsákot hordok. A másik rémülten felkiált: — Zsákot hord? — Magának persze fogalma nincs arról, mi az zsákot hor­dani — mondja a régi ismerős felindultan. — A partról egy keskeny palló vezet a hajóra, azon kell végig vinni egy má­zsás zsákot. Az elsőnél még csak azt érzi, hogy nehéz, a másodiknál szédül, a harma­diknál már azon gondolkodik, nem volna-e jobb beleszédül­nie a tengerbe, zsákostul, min­denestül ... — Szörnyű! — mondja a másik részvéttel. — És mióta csinálja? — Holnap kezdem ... UÄMiyiETNlTQ KÁVÉ, KAKAÓ, TEA. SZÖVET. VÁSZON VHIVtlVlE.ll I LU GYAPJUFONAL, CIPŐ. AUTOMOBIL, KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok v teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 245 East 8Qth St. NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató 1 Bejárat a 2nd Ave.-ről (EEC) — Még szeptember 23-án jelentette a magyar kormány szóvivője, hogy “mó­­dositják” a nyugati határzá-j rat. Akkor egyes nyugati la­pok ama véleményüknek ad-i tak kifejezést, hogy az un. vasfüggönyt az osztrák—ma­­gyár határ egész hosszában j lebontják. Ez a vélekedés ko-! rainak, főleg pedig optimistá­nak bizonyult. Azóta kiderült,! hogy valójában a műszaki zár modernizálásáról van szó. Augusztusban magyar ha­tárőrök jöttek át a műszaki záron és eltávolították az alj­­'növényzetet a külső drótsö­vény és a tényleges határvo­nal között. Nagycenktől déli irányba, Sopronkövesdig nincs változás, a Borovica és Hor­­pácsi erdő között elterülő, mintegy három kilométeres nyílt szakaszon szeptember végén tisztogató munkát vé­geztek a határőrök. Az akna­mezőnek ezen a szakaszán olyan magasra nőtt a gaz, hogy a nyomsávos járőr nem is. láthat át osztrák területre. Most 150—200 méterenként “ablakot” nyitottak a bozót­ban, tiz méter szélességben teljesen eltávolították a gyo­mot a két drótsövény között. A nikitschi erdőben pár száz méter szélességben szeptem­ber közepén felgöngyölítették a belső 'dTótsövényt és felszed­ték az aknákat A Marienhof- 1 ól délre régi formájában, vál­tozatlanul áll a műszaki zár. Az uj határzár általában 800—1200 méterrel a tényle­ges határvonal mögött húzó­dik, rendszerint nyílegyenesen halad. Az osztrák határőr­szervek feltevése szerint a mélységi drótsövény mellett kiépített utón motoros jár­őrök közlekednek majd, akik szükség esetén gyorsan el tud­ják vágni a menekülők útját. Ugyancsak osztrák vélemény szerint a műszaki zár átala­kítására azért vont szükség, mert a régi rendszer mára el­avult. A fadobozos aknák pár év alatt elveszítették hatóké­pességüket, nagyobb nyomás­ra sem robbantak fel. Ha a menekülő áthatolt a régi drót­sövényen, azonnal osztrák te­rületre érkezett, a határőrök nem lőhettek utána. Az uj, mélységi műszaki zártól nyu­gatra viszont még egy kilo­méteres terület áll az üldözők rendelkezésére és ez a körül­mény lehetővé teszi, hogy a járőrök még a határ elérése előtt elfogják a menekülőt. Ágyúból kilőtt buzaszemek AZ ELSŐ YARM0UTH-PER NEW YORK. — A Yar­mouth Castle luxushajó tüz­­katasztrófája 85 életet oltott ki. A Chadade gőzhajózási vállalat ellen megindult a kár­térítési perek özöne. Elsőnek Harry Ebner szövetségi hús­ipari felügyelő perelte a vál­lalatot, 2,225,000 dollár kár­térítést követel felesége el­vesztéséért. A tűzvész mind­­ketőjüket kabinjukban érte, mind a ketten súlyos égési sé­rüléseket szenvedtek, a férj­nek sikerült a kabinból kitá­molyogni, az asszony a fojtó füstben annyira legyengült, hogy nem tudta őt követni. Legújabb magyai hanglemezek LEGSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK B & F RECORD COMPANY 6 uj Long Playing hanglemezt hozott forgalomba, melyek mind eredeti, budapesti felvételek, a legjobb énekesekkel és zenekarokkal. A lemezek borítólap­jain eredeti magyarországi tájképekkel. SG-1011 — Azt mondják, hogy tavasz nyílik SG-1012 — Búcsút int az ősz a nyárnak SG-1013 — Várjatok még őszi rószák SG-1014 — Járóka Sándor és hires budapesti cigányzenekara " \ SG-1015 — Csak egy kislány van a világon SG-1016 — Édesanyám lelkem Ára darabonként ...............................................$3.98 Ha mind a hat lemezt egyszerre rendelik: U.S.A. területén ...............................................$17.00 Kanadában............... $18.50 postaköltséggel együtt. Az összeg előzetesen beküldendő csekkel vagy Money Order­­rel. U.S.A. területén C.O.D.-vel is. KÉRJE INGYENES LEMEZ-ÁRJEGYZÉKÜNKET SZAPPANOS RECORDINGS 3046 E. 123 Street, Cleveland, O. 44120 — LO 1-5524 Clausewitz porosz tábornok nem az első és nem az utolsó volt azok közt, akik azt vall­ják, hogy az ágyú a politika harci eszköze. Az ágyúból ki­lőtt búza is politikai fegyver. Ez a politikai stratégia újabb tantétele. Ma forrongásban van az egész világ és ha a forrongásnak végső okait ku­­tatj uk, a nemzeti függetlensé­­gi törekvések mögött is a ke­nyérkérdést fedezzük fel. A világ több részében száz és száz milliók esténként korgó gyomorral térnek nyugalom­ra a házukban, a kunyhójuk­ban, az utca kövezetén, a hi­dak alatt. Igazi békesség nem lehet a földön addig, amig fennáll a mai “osztályrend­szer” — jóllakottak és éhe­zők békétlen együttélése. Az amerikai nagyvonalú politiká­nak — nevezhetjük világpoli­tikának is — sarkalatos téte­le ennélfogva az, hogy ami bőség itthon van, abból jut­tatni kell egy részt a világ nélkülözőinek. Köztudomású, hogy Amerikában immár év­tizedek óta nagy termésfeles­leg van, az amerikai farmer, modern gépi berendezései se­­gitségével többet termel, mint amennyit itthon el lehet fo­gyasztani és külföldre lehet eladni. A háború vége óta Amerika a feleslegekből sok billió dollár értékben megse­gített, megajándékozott ide­gen népeket. A jövőben is ez az amerikai gázdasági világ­­politika, mert a búza fegyver, a béke megóvásának egyik fő eszköze. De nem köztudomású az, hogy az amerikai bőségnek, a felesleg-termelésnek határa van. Erről az uj felismerés­ről szól ez az irás. Amikor ez év elején John­son elnök a vietnami konflik­tus megoldásának lehetőségé­ről beszélt és Délkelet-Ázsia népeinek, beleértve a kom­munista kormányzat alatt ál­ló Észak-Vietnam népét, gaz­dasági segítséget, elsősorban nagy rizsszállitásokat helye­zett kilátásba, nem tudta, hogy rizsfeleslegüng alig van. Ez a felfedezés további vizs­gálódásokra vezetett és kide­rült, hogy jelentős mértékű felesleg csak búzában van, és az is évről évre zsugorodik. Amiből következik, hogy a búza és más termények és ter­mékek politikai-stratégiai harcbavetésében uj módsze­rek után kell nézni. Uj tech­nikát kell kidolgozni, az ed­digi szertelen jótékonykodást szőkébb mederbe kell terelni, i Az olvasót bizonyára meg­lepi az a megállapítás, hogy az amerikai feleslegek véges­nek bizonyulnak. Ennek ma­gyarázatát kell adni. íme, négy fő oka van a helyzet ilyen alakulásának: 1. Az amerikai belső fo­gyasztás megnövekedett. Elég említeni a food stamps prog­ramot: nagymennyiségű éle­lem juttatását szerény jöve­delmű családoknak, iskolás­­gyerekek milliói részére in­gyen lunch, stb. 2- A szabad világban, fő­leg Nyugat-Európában és Ja­pánban, a népek életszínvona­la az utóbbi években emelke­dett s ennek folytán ott na­gyobb kereslet mutatkozik amerikai mezőgazdasági ter­mékek iránt, például takar­mány, kukorica iránt. A múlt évben az amerikai mezőgazda­­sági export — nem az ajádé­­kozás, hanem a szállitás fize­tés fejében — rekordmagas­ságot ért el. Ez azért is volt lehetséges, mert az amerikai árak külföldön versenyképe­sek lettek, miután az ameri­kai farmsegélyezés rendsze­rét megváltoztatták, az ár­­alátámasztás részbeni pótlá­sára készpénz szubvenciót kaptak a farmerek. 3. Az amerikai farmerek kárpótlása földjeik egy részé­nek parlagonhagyásáért any­­nyit mindenesetre eredmé­nyez, hogy a termés bőséges ugyan, de a bőség nem nő to­vább. tételt fog szabni: az elmara­dott népek ne bízzák ellátá­sukat teljes vagy legalábbis nagy mértékben Amerikára, hanem igyekezzenek segíteni magukon, a mezőgazdasági termelés modernizálásával, nagyobb erőfeszitéssel. A búza az összes amerikai ajándékozásoknak kétharma­dát teszi ki és továbbra is a fő ajándékozási cikk marad, mert a legtöbb országban a búza a fő hiánycikk. Jelen­leg minden öt Amerikában aratott bushel búzából egy bushel Indiába megy. (Ha In­dia milliói nem, éheznének és nem szorulnának amerikai bú­zára, az amerikai buzafeles­­leg-hegyek az égbe meredné­nek.) A jövőben — már az uj Food for Peace törvény meg­alkotása előtt is — minden igyekezet arra fog irányulni, hogy Amerika minél több me­zőgazdasági termést pénzért tudjon szállítani fizetőképes országoknak. Éspedig nem­csak a szabad világ országai­nak, hanem a komiminista uralom alatt álló országoknak' is, elsősorban ;a Szovjetunió­nak — mihelyt ez, lehetséges lesz. Jelenleg, ;mint ismere­tes, a szovjetnek való eladás fő akadálya az az 50 50 szá­zalék rendelkezés, hogy; a bu­­zaszállitmányoknak legalább felét amerikai hajók bonyo­lítsák le, amely korlátozás módfelett megdrágítja a szál­lítást. Nem tartható fenn so­káig az a fonák helyzet, hogy Amerika a még mindig jelen­tős buzafeleslegből nem adhat el a Szovjetnek készpénzért, mig Kanada és Ausztrália bu­­zaíeleslegüknek utolsó szemét is aranyért árulják az orosz (és a kínai) kommunisták­nak. Ha Amerika a szovjet­nek is -eladhat búzát, a fe­lesleg leszáll a normális tar­talék szinvonalára. Ezt előbb­­utóbb be fogják látni a ten­gerész unió vezérei is, akik­nek követelésére jött létre az 50—50 Százalék megszorítás. 4. Az amerikai termésfeles­legeket alaposan lecsapolja az “eladás” elmaradott, nélkülö­ző népeknek saját valutájuk­ban. Ez azt jelenti, hogy pél­dául Indiának eladunk óriási mennyiségű búzát és más ter­mékeket, India rúpiákkal fi­zet, amelyeknek Indián kivül nincsen használhatóságuk, igy hát Amerika azokat a rúpia­­billiókat egyszerűen odaaján­dékozza az indiai kormány­nak. Mindez távolról sem jelenti azt, hogy hiányok lennének vagy fenyegetnének Ameriká­ban, mert hiszen egyik, má­sik, akármelyik termés felfo­kozását úgyszólván gombnyo­másra bármikor el lehet érni, ha ennek szüksége mutatko­zik. Mindenesetre lényeges tény az, hogy ugyanakkor, amikor világszerte egyre han­gosabb a panasz, hogy népek százmilliói éheznek, a mindig segíteni kész Amerikában fe­lesleg-problémák állnak elő. Nem szabad szem elől tévesz­­ten azt a legnagyobb fontos­ságú tényt, hogy Amerika i múlt évben 44 többé-kevésbé nélkülöző népnek küldött éle­lem-ajándékot. * * * Az emberségi okból, de poli­tikai indokból is folyó Food for Peace program a jövő év­ben véget ér, uj törvényt kell hoznia a kongresszusnak. Az irányelvek, amelyek szerint a programot módosítani fogják, már kezdenek kialakulni: 1. Az élelem ajándékozás mértéke a jövőben nem az lesz, hogy Amerikának az ár­­alátámasztási és farmer-szub­­vencionálási rend folytán mennyi feleslege lesz, hanem inkább a szükséglet. Ennyi és ennyi a szükséglet, és ha kell, Amerika búzát és más termé­nyeket fog vásárolni a szabad piacon, hogy az éhező népek szükségletét ki tudja elégí­teni. 2. Ebből következik, hogy az élelem-ajándékozást terv­szerűen kell végrehajtani, fi­gyelemmel arra, hogy mely népeknek mire van elsősorban szükségük, tekintettel a lakos­ság különböző korcsoportjai­nak sajátos szükségletére. 3. Ki kell mondani és az egész világnak tudomásul kell vennie, hogy Amerika nem táplálhatja az egész világot határtalanul, ha — mint ez most a helyzet számtalan or­szágban — a népek rohamo­san szaporodnak. Amerika fel­Város a iratáról tol BRÜSSZEL, Belgium. Baárle Hertog belga város ar­ról nevezetes, hogy nem Bel­giumban van. A szomszédos Hollandia területén van, egy mérföldnyire az országhatá­ron túl. Lakosai belgák és hollandok. Ezeknek is, azok­nak is külön-külön városhá­zuk, templomaik, üzleteik és házaik vannak. Idegen láto­gató, turista ha a város ut­cáit járja, nem tudja megkü­lönböztetni egymástól a bel­ga embert és a holland em­bert i— egyformán néznek ki. De meg tudja különböztetni házaikat. Mert a belga házak szám táblája fehér, a betűk és számok feketék, a holland ház­számok sötétkékek, fehér me­zőben. Belga és holland pénzt vá­logatás nélkül mindenki elfo­gad. Adót a belgák Belgium­nak fizetnek, a hollandok a holland kormánynak. Van bel­ga tűzoltóság és van holland tűzoltóság, de a riadóra, akár­hol is támadt tűz, nyomban ki­vonulnak és nem nézik a lán­gok világánál, hogy milyen szinü az égő ház száma. Mondani sem kell: történel­mi háttere van ennek a fur­csa helyzetnek, hogy egy vá­ros idegenben rekedt. Baarle Plertog régen az északi és a déli Németalföld határán állt. Amikor a déli rész elszakadt az északitól és Belgium néven független ország lett, a határ­vonal megrajzolásánál a vá­ros az északi határon felül idegen földre került. Elkövetkezett egy idő, ami­kor történelmi jelentőségre emelkedett Baarle Hertog kí­vülállása. Amikor Vilmos né­met császár hadai az első világháborúban megindultak Franciaország ellen, lerohan­ták Belgiumot, de tisztelet­ben tartották Hollandia sem­legességét. Belgium német megszállás alá került. Baare Hertog város kivételével. Minthogy ez a belga város holland állam területén belül volt, a németek békén hagy­tak. Viszont a baarle-hertogi belgák nem hagyták békén a gyűlölt németeket. Titokban rádióállomást állítottak fel és kémjelentéseket küldtek az angol és francia szövetsége­seknek. SZÁMADÁS HOLLYWOOD. — A Sound of Music cimü film elkészité­­se 20 millió dollárba került. A múlt héten a bevétel elérte a 20 milliót, igy a befektetett tőke megtérült és ami bevétel ezután lesz, azt tiszta nyere­ségként könyvelik el. Háztartásunkban ma a villamosság a legolcsóbb Ha villanyszámlája talán ma magasabb is, mint 1940-ben volt. vegye tekintetbe, hogy az utolsó 25 év folyamán hány újabb villamos készüléket használ—amik az akkori házimunka nehéz strapáját és a mai modern életnívó könnyedsége közötti külömbséget jelentik. A tény az, hogy a mai átlag háztartás négyszer annyi villamosságot fogyaszt el, mint 1940-ben. Viszont ez a nagyobb áramfogyasztás kombinálva a lecsökkentett villanyrátával azt eredményezi, hogy egy-egy átlagos készülék használatával járó kiadás a 25 év alatt 43%-kai redukálódott. Igen, ha a folytonosan emelkedő árakra gondolunk, rájövünk arra, hogy a villamosság háztartásunknak a legnagyobb és legkitűnőbb —olcsósága. ©PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND BAB COMPANY / 363-65 • TAXPAYING SERVANT OF A GREAT STATE it HOFFMAN Import & DisL Co. 772 Communipaw Ave. Jersey City. N. J. Telefon: HE 4-7400

Next

/
Oldalképek
Tartalom