Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-10-14 / 41. szám

I

6. OLDAL___________ _________________ FÜGGETLENSÉG ~~ ________________________________ Thursday. October 14, 1985

COLUMBUS VAGY ERICKSON?

Ki az a fehér ember, aki elsőnek lépett a rézbőrüek kontinensének földjére? Columbus-e, aki a kincses Indiát keresve tévedett amerikai földre? Vagy Erikson,a ki Norvégiából Grönland felé igyekezett és kedvezőtlen-kedvező szelek az újvilág felé sodorták hajóját? Félévszázados találós kérdés ez, amennyiben a norvég Viking 1007 táján alapított meg Ujfundland szigetén egy kis települést, Columbus pedig csaknem fél évszázaddal utóbb, 1492. október 12-én pillantott meg földet a Bahama szigetek egyikén.

Ki volt előbb? A norvégek büszkén Leiv Eirikssont emlegetik (igy Írják a nevét a norvégek), az amerikaiak honfoglalója Columbus volt és az is marad. De Amerika nem irigyli a norvégektől a dicsőséget. A kongresszus, tisztelettel emlékezve a Vikingek nagy vezérére, határozatot hozót, hogy az Egyesült Államok elnöke minden év október 9-ik napját Leif Erikson Napnak prok! árnál ja.

így hát most október 9-én Erikson Napot, október 12-én Columbus Napot ünnepelünk.

“Leiv Eiriksson felfedezi Amerikát” — ez a cime ennek a festménynek, melynek erede- tije Oslo norvég főváros Nemzeti Képtárában, másolata pedig Washingtonban, a kongresszus palotájában van kiállítva.

Az időrend szerint szóljunk először az Erikson expedícióról. A U. S. kongresszus határozata, Erikson Nap proklamálására, azon az alapon történt, hogy Dr. Helge Ingstad, a neves norvég földrajztudós és -kutató, a washingtoni Smithsonian Institute és a newyorki Museum of Natural History elé terjesztett bizonyítékokat arra, hogy Erikson és hajósai Ujfundlan szigetén jártak. A sziget északi csücskén, ott, ahol ma a L’anse aux Meadows falucska áll, norvég kutatók kilenc építmény nyomaira bukkantak ásatásaik során; ezek közt volt egy kezdetleges kovácsműhely is. Norvég történettudósok ezt a felfedezést megtoldják még azzal a “hiteles feltevéssel”, hogy az Erikson családban született, az újfundlandi Vinland településen, az első fehér gyermek, aki nek izlandi legenda szerint Snorri volt a neve.

A Riding Rock Hily Redeemer katolikus templom Cockbuan faluban, San Salvador szigetén, azon a helyen, ahol Columbus és hajósai — hiedelmük szerint — a kincses India földjére léptek.

A Bahama szigetcsoport egyik kis, csupasz, terméketlen szigete az, Nassau városától 200 mérföldnyire keletre, ahol Columbus és hajósai 1492, október 12-én szárazföldet pillantottak meg. Vagy talán nem itt, hanem másutt volt ez. Mindenesetre a kis szigetnek három helyén áll Columbus emlékmű . . .

Ezt a kis szigetet a bennszültek (nem India, hanem Amerika indián őslakói) Guanahaninak nevezték, Columbus elkeresztelte San Salvadornak (nem tévesztendő öszsze El Salvador közép-amerikai köztársaság San Salvador nevű fővárosával), később Watling’s Island nevet kapott, végül uj rak er esztelték San Salvadornak.

Ma ennek a kis szigetnek alig 800 lakója van és többszáz állandó vendége. Ezek a vendégek: az amerikai légierő, haditengerészet és NASA

űrhajózási és rakétafigyelőállomás személyzete, katonák és civilek. Szórakozást vagy történelmi emlékeket kereső turistákat csak ritkán lehet itt látni; a szigetet veszélyes korall-hálózat veszi körül, ha jónak vagy csónaknak nehéz ott kikötni. Az amerikaiak modernizálták a szigetet, sok bahamai család házában van már vízvezeték és villanyvilágitás. A bahamaiak is, természetesen, megünneplik októ bér 12-én Columbus napját de a Felfedezések Napjánál nevezik.

A Bahama-szigetek egyiké ről szólva, emlékezzünk arra. amit ezekről a szigetekről Columbus a spanyol királyi párnak jelentett:

“A szigetlakok természete sen nagylelkű, egyszerű, jószívű emberek. Ezeknek a szigeteknek szépsége úgy ragyogja túl minden más földnek a szépségét, mint ahogyan

David Kirschenbaum egy new yorki könyüzlet tulajdonosa, megvásárolt egy John F. Kennedy néhai elnök által irt levelet (jobb) 1600 dollárért és merénylőjének, Lee Harvey Oswald egy levelét 3000 dollárért (bal).

AMERIKA - MINDENKI ORSZÁGA

Az uj bevándorlási törvény valósággá tette azt, ami régen, az amerikai nemzeti élet kezdeti szakaszában még csak álom volt és jóslás volt. Michel Guillaume St. Jean de Crévecoeur francia iró 1782- ben igy irt Amerikáról: “Ez mindenki országa. Itt minden nemzet fiai egybeolvadnak s megszületik egy uj emberfajta, mely a jövőben egy napon nagy változásokat fog létrehozni e földön.” Akkor i;** ezt a jövőbe tekintő, a jövőbe látó francia, amikor az itteni nemzetkeverék még csak angol, skót, ir, francia, holland és svéd keverék volt. Csak később, több mint fél évszázaddal utóbb lett Amerika olyasvalami, amire akkor még nem volt szó: olvasztótégely. Olvasztótégely, amelyben nem egynéhány nyugat-enrópai ország népei olvadtak egy nemzetté, hanem a földkerekség minden részéből jöttek a népek.

Azokban az első években és évtizedekben csak kisebb csoportok jöttek Európából az uj világba. Puritánok, akik vallásuk szabad gyakorlását tkarták biztosítani, kvékerek, akiknek fanatizmusa odaát gyűlöletet váltott ki és üldözésre vezetett, hugenották, akiket a francia Napkirály üldözött el hazájukból. A bevándorló-áradat az 1840-es években indult meg és hullámai egyre magasabbra tornyosultak csaknem egy egész évszázadon át. Írországban rossz termés volt, Írek ezrei átvitorláztak a nagy vizen. Az orosz cár pogrommal próbálta megnyugtatni az úri elnyomatás alatt nyögő parasztnépet; megindult a zsidó bevándorlás Oroszországból és a cár uralma alatt állt Lengyelországból. Szicíliában a nép nyomora elviselhetetlenné lett, jötek az olaszok. Jött a Kos■iuth-emigráció.

Toronymagasra magasodtak a bevándorlás hullámai az első világháború kitörését megelőzött évtizedben, 1905 és 1914 között: több mint tiz millió férfi, nő és gyermek lépett Amerika igéretföldjére, legtöbbjük Ellis Island barátságtalan vendégfogadóján át, amelyet akkor más nevekkel is neveztek; Könnyek Szigete, Sóhajok Szigete. Sírtak örömükben azok, akik az utolsó szigorú ellenőrzésen szerencsésen átestek, keservesen sírtak azok, akiket valami okból visszaküldték a falujukba.

* * *

Egy büszke és rebellis déli demokrata szenátor nemrég egy beszédében nem kerülhette el, hogy New York városát

a nap fényessége elhalványítja az éjszakát.”

H« Hí *

Erikson vagy Columbus? Lehetséges, hogy Erikson volt az első. De tény az, hogy Columbus, amikor több mint két hónapi viharos óceánjárás után errefelé tévedt, uj korszakot nyitott meg az emberiség történetében.

említse, de ha már New Yorkról szólnia kellett, nem mulaszthatta el ezt a megjegyzést: “Én nem szívesen megyek New Yorkba, nem szeretek külföldre utazni.” Bizony igaz, New York egy nagy darab külföld, lakosainak a fele — foreign stock. Ezt nem lehet pontosan magyarra fordítani, ez egy szakkifejezés, amelyet a Népszámlálási Hivatal teremtett meg. Jelenti nemcsak azokat, akik külföldön születtek, hanem azokat is, akiknek szülei közül az egyik külföldön született. Körülbelül ugyanilyen arányban vannak külföldiek Bostonban és Detroitban is; több mint 20 százalék “külföldi” él California, Illinois, Michigan államokban is; Chicagóban és Clevelandban minden harmadik lakos, Los Angelesben 40 százalék “külföldi”.

A “külföldiek” millióiról már oly sokat Írtak, irtunk mi is lapunkban, hogy most, az uj bevándorlási törvény megszületése alkalmából, csak röviden érintjük azt a nagy fejlődési folyamatot, amelyet őt indítottak el. A bevándorlók (olcsó munkaerők!) építették az országutakat, a vasutakat, fejtegették a tárnák mélyén a szenet, olvasztották az acélt, minden ipar alapanyagát. A bevándorlók indították meg a mezők népének a városokba áramlását, az agrárország átalakulását ipari birodalommá, végül világhatalommá.

Hí ♦ H*

Az amerikai nagy nevek listáján számtalan bevándorló nevével találkozunk. Andrew Carnegie, az acélmágnás, Skóciából jött. John Jacob Astor, az indiánok ravasz szőrmevásárlója, az első amerikai multimilliomos, mint írástudatlan német zöldfülű kezdte itt. Skócia küldte ide Alexander Graham Bellt, a telefon feltalálóját. A Du Pont család bevándorlását a régi francia protestánsüldözésnek köszönhetjük. New York államban van egy szép nyaralóhely, Fleischmanns a neve; csak kevesen tudják, hogy ez a község Fleischmann L. Károly magyar bevándorlóról van elnevezve, aki itt élesztő-király lett.

És tudósok,a kik mint “ujamerikások” kezdtek itt uj életet: Waksman, a mycin csodaorvosságok feltalálója, akit orosz pogrom kezgetett Amerikába; Einstein a német, Fermi az olasz. És a kis magyar nemzet fiainak nagy serege: Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, akiknek segítségével lett atomhatalommá Amerika. Neumann János, korunk egyik legkiválóbb matematikusa. Szent-Györgyi Albert, az egyik nagy amerikai tudományos kutató laboratórium vezetője.

És muzsikusok: Irving Berlin (orosz), Arthur Rubinstein (lengyel), Dimitri Mitropoulos (görög) és kit udná mind a “külföldi” zenei nagyságokat felsorolni? Soroljunk fel egynéhányat a magyarok közül: Reiner Frigyes, Doráti Antal, Ormándy Jenő, Dohnányi Ernő.

A szenátus éppen úgy, mint a képviselőház, nagy többséggel fogadta el a bevándorlási törvény uj módosítását, megjavítását. Nézzünk körül, kik ők s hol volt hazájuk: Humphrey alelnök, a szenátus elnöke (norvég anya gyermeke), Mansfield (ájris), Dirksen (német), Javíts (apja osztrák, anyja palesztinai volt), Ribicoff (lengyel), Pastore (olasz).

❖ * Hí

A négerekről is legyen rö vid említés. Amit talán csak kevesen tudnak: volt néger

bevándorlás is. Mégpedig: egy évvel a pilgrimek megérkezéséé lőtt, 1619-ben, hűsz néger jött egy holland hadihajó fedélzetén Virginiába, európai gazdáikkal, akiknek szolgái (nem rabszolgái) lettek itt s kötelesek voltak ledolgozni az útiköltségüket. A következő két évszázadban négerek már nem jöttek, hanem hozták őket, megláncolva, mint barmokat, a déli ültetvényekre.

Hí Hí ❖

A hivatalos Amerika 1820- ban kezdte meg a bevándorlók számbavételét. Azóta csaknem 43 millió bevándorló érkezett Amerika földjére, legtöbbjük — 35 millió — Közép- és Kelet-Európából, azokból az országokból, ahol legnagyobb volt a nyomor és legembertelenebb az üldözés. Egymilliónál több bevándorló jött a következő országokból: Németország 6,8 millió, Olaszország 5 millió, Írország 4,7 millió, Ausztria-Magyarország 4,3 millió, Kanada 3,7 millió, Oroszország 3,3 millió, Anglia 3 millió, Skandinávia 2,5 millió, Mexico 1,3 millió.

He H« Hí

Az uj bevándorlási törvény, amely 1968 júliusáig teljesen eltörli a nemzeti kvótarendszert, uj korszakot nyit meg a bevándorlás történetében. A régibb múlt emléke az óvilág nyomorultjainak, kivetettjeinek, kétkezi dolgozóinak tömeges bevándorlása, a közelmúlt sodorta Amerikába a faji és politikai üldözöttek százezreit, a jövő bevándorlás főleg tanult, szakképzett emberekkel fogja gazdagítani a nemzetet, amennyiben az ilyeneknek biztosit a törvény első preferenciát.

Mit vásárolnak a külföldiek Pesten?

A magyarországi Konsumtourist üzlethálózat, amely a külföldi turisták különleges vásárlási igényeit elégíti ki, egy esztendős. Létrehozását a ma már jelentős idegenforgalom tette szükségessé. Jelenleg kilenc ilyen üzlet áll a külföldi vendégek rendelkezésére.

A Konsumtourist öt budapesti üzlete közül egy porcelán- és ötvöstárgyakat, egy stílbútorokat és festményeket, egy népművészeti dísztárgyakat, kettő étel- és italkülönlegességeket árusít, mig a négy balatoni üzlet közül egy a népművészeti, három a gasztronómiai kívánságok kielégítésének szolgálatában áll.

A külföldi vendégel: a hagyományosnak tekinthető népművészeti és gasztronómiai igényeken túl márkás porcelánfigurák, porcelán étkészletek, ötvös-tárgyak, antik órák, numizmatikai leletek, a stílbútorok; és festmények i ránt is érdeklődnek. A két fővárosi műtárgy-üzletben az idegenforgalmi idényben naponta átlagosan 8—10 tételt adnak el, egyenként 200—400 dolláros értékben. A vásárlók között a legtöbb az olasz és az osztrák turista.

A vásárlási rekordot eddig egy olasz üzletember tartja, aki kastélyát kívánja berendezni s bútorokból mintegy 20,000 dollár értékben vásárolt. A különböző nemzetiségű vevők közül az angolok a nehéz, nagyméretű reneszánsz és barokk bútorokat, a franciák az antik órákat, a régi fegyvereket és páneélöltözeteket, a svédek a különböző réztárgyakat, üstöket, mozsarakat, gyertyatartókat, svájciak a porcelán dísztárgyakat keresik elsősorban. Az amerikai turisták a festményeket veszik, különösen az Amerikában élő magyar mester, Fried Pál stílusában festett képeket. Egy amerikai vevő nagyon megörült, amikor Fried Pál egyik eredeti, a korcsolyáját felcsatoló lánykát ábrázoló festményét vásárolhatta meg, amelyhez Botond Györgyi, a korábbi évek neves bajnoknője volt a mester modellje.

A U. N. támogatásával készül • i “A Világ Corvinái” cimü album

BUDAPEST. — Nemzetközi együttműködéssel készül Magyarországon egy igen érdekesnek Ígérkező kiadvány: “A világ Corvinái” cimü album. A tervezett mü 140 színes lapon mutatja majd be a legszebb külföldi Corvinákat.

Mátyás király hires könyvtárának darabjai, a világ 11 országában, 40 város köz- és

öt hete “Station Wagon”-jukban laknak, John Kozinski, a felesége és 8 gyermekük, miután Chicagóban leégett a házuk.

magánkönyvtáraiban féltve őrzött Corvinák a kulturhistória kiemelkedő értékei.

Mátyás — egyes adatok szerint — évente 33 ezer aranyat költött könyvtárának gyarapítására s mintegy 500 művészien festett kódexet gyűjtött össze. Halála után a Corvinák szerteszóródtak a világban, s a fennmaradt, ma ismeretes 175 hiteles Corvin kódex közül 44 van magyar könyvtárak tulajdonában, (Angliában 8, Ausztriában 34, Csehszlovákiában 4, Franciaországban 7, Németországban a berlini fal két oldalán 9—9, Olaszországban 37, a US ban 5, a Vatikánban 4 Corvinát őriznek.)

“A világ Corvinái” cimü aljúm az UNESCO támogatáával készül, két magyar könyvkiadó gondozásában. A íönyv előkészítői több évig tartó levelezéssel valamennyi külföldi Corvináról megszeezték a mikrofilmeket s e filmek alapján választják ki a legszebb kódex oldalakat. Bécs, Firenze, Róma, Páris, London, Brüsszel, München, Tokió, Chicago, Varsó és 30 más város könyvtáraiban, speciális nyersanyagra filmeket készítenek az ott őrzött Corvinák kiválasztott oldalairól.

“A világ Corvinái” előreláthatólag 1966 karácsonyán kerül az üzletekbe 5000 példányban.

1 Dean Rusk U.S. külügyminiszter (bal) három órán keresztül tár- i gyalt Gromyko szovjet külügyminiszterrel, a U.N.-ben, majd interv-UY+ «-><~1 o'j nieá cfir,r»lrr>