Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-09-09 / 36. szám

6-IK OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, September 9, 1965 SZEGÉNY-STATISZTIKA WASHINGTON. — A So­cial Security hivatal legújabb havi kimutatásában ismerteti a szegénység elleni harc leg­újabb alakulását. A népszám­lálási hivatal adataira tá­maszkodva, a Social Security statisztikusa közölte ezeket az adatokat: A múlt évben az or­szág lakossága két és fél mil­lióval szaporodott, ezzel szem­ben csökkent azoknak a csa­ládoknak, illetve egyedülálló személyeknek a száma, akik a hivatalosan megszabott sze­génységi határvonal alatt áll­nak: évi 3000 dollárnál keve­sebb jövedelemmel rendelkez­nek. Számuk 35,300,000-ről 34.100.000- re szállt le. Érdekesek a statisztika rész­letei: A szegény családok száma 7.40.000- ről 6,800,000-re szállt szállt alá. Viszont emelkedés mutatko­zik a 65 éven felüliek körében. Ezeknek a szegényeknek szá­ma 2.6 millióról 2.8 millióra nőtt. Általában a helyzet a far­mokon kedvezőtlenebb, mint a városi lakosság körében. Háztartásokban, amelyek­nek élén nő áll, a jövedelem alacsonyabb, mint ott, ahol férfi a kenyérkereső. A családtagok száma és a szegénység mértéke közt vi­lágos az összefüggés. A sze­gény családban felnőtt gyer­mekeknek körülbelül a fele oly családból került ki, amely­ben öt vagy több gyerek volt. A néger gyermekek 60 száza­léka szegénységben nő fel. Hét millió néger gyermek olyan családban nőtt fel, amelyben az anya volt a csa­ládfő. JUBILÁL A CUNARD LINE öregamerikások, régi be­vándorlók mélabusan emlé­keznek a keserves tengeri út­ra, amely túl az operencián, Ellis Islandon, a Sóhajok Szi­getén ért véget. Sokan közü­lük a Cunard Line valame­lyik hajóján utaztak. Most megalapításának 125-ik évi jubileumát ünnepli az a hajó­társaság. A Cunard Line társaságot egy kanadai, Nova Scotia-i ember alapította, akinek egy Anglia és Kanada közti ut ad­ta az ötletet. A Cunard Steam­ship Line első hajója, az SS Britannia 1840. julius 4-én szelte át a tengert. Samuel Cunard halifaxi ha­­jótulajdonosnak már a múlt század elején 40 vitorlása fu­tott Newfoundland, New Eng­land és Bermuda vizein. 1839- ben az angol haditengerészet versenypályázatot hirdetett az Atlanti-óceáni postaforgalom gőzhajóval való lebonyolításá­ra. Cunard Londonba ment és benyújtotta pályázatát. Az ak­koriban hires Robert Napier skót mérnök, valamint David Mclver és George. Burns hajó­tulajdonosok segítségével Cu­nard megkapta a megbízatást és megalapította a British and North American Royal Steam Packet vállalatot. A Britan­nia fedélzetén, 1840. júliusá­ban Cunard visszaindult Li­verpoolból Halifaxba, majd Bostonba. A Britannia volt az első gőzhajó, amely az Atlan­ti-óceánon rendszeres forga­lomba lépett. Néhány eszten­deig egyszerűen Cunard Line­­nek hívták a vállalatot, 1878 ban azonban átszervezték és a Cunard Steamship Company Limited nevet adták neki. A század elején a vállalat a be­vándorlók ezreit szállította Európából Amerikába és Ka­nadába. A Britannia óta sok más hires hajó volt a társaság tu­lajdonában: a Campania (1883), áz első Mauretania (1907), az Aquitania, a máso­dik Mauretania (1939) és kiét óriás a Quen Mary és a Queen Elizabeth. A társaság mostanában kezdte el a tulaj­donában levő harmadik és az egész világon negyedik leg­nagyobb hajó megépítését. Vizkiszoritása 58 ezer tonna lesz és 960 láb hosszú fedél­zetével a világ negyedik leg­hosszabb hajója cimével büsz­kélkedhet. Különös véletlen, hogy en­nek a hajónak az építését a skóciai Clydebankban csak­nem pontosan 125 esztendővel azután kezdték meg, hogy a Britannia, az első Cunard gő­zös kifutott Liverpool kikötő­jéből. HALLOTTA... . . . hogy az Egyesült Álla­mok szabadalmi hivatala 175 éves... az első szabadalmat George Washington elnök ir­ta alá . .. eddig több mint há­rom millió szabadalmat bo­csátott ki a hivatal... a múlt évben 89,000 volt azoknak a találmányoknak a száma ame­lyeket szabadalmi ügyvivők elég jónak tartottak arra, hogy a szabadalmi levél ki­bocsátását kérjék . .. oly sok a beküldött találmány, hogy némely tudósoknak és feltalá­lóknak három évig és még to­vább kell várniuk, mig kérvé­nyük elintézést nyer. . . . hogy az automatikus gép, korunk technikai csodája, nem korurik szüleménye, ha­nem körülbelül olyan idős, mint a nemzet. 1784-ben Phi­ladelphia határában felállitoi, rak egy teljesen automatikus malmot. Egyik oldalon behoz­ták a búzát, a másik oldalon kijött a liszt és közben semmi emberi munkára nem volt szükség. . . . hogy a legtöbb városi au­tóbusz Londonban van. . . . hogy Afrika kétharmada jz északi féltekén van. . . . hogy Amerikában kezdet­ben csak két országos adó volt: behozatali adó (vám) és t szeszes italok adója. . . . hogy 600 tokiói étterem­ben semmi mást nem szolgál­nak fel, csak tempurát, egy ínycsiklandozó rák csemegét. . hogy az ember haja átlag egy inccsel nő havonta. .,. hogy az amerikai gyapot­­malmok körülbelül félmillió embert foglalkoztatnak. Scott Carpenter U.S. asztronauta és aquanauta, a Seelab 2 fedélzetén, (bal.) Jobb: Carpenter elúszik a Seelabtól, melybe később leszállt és 30 napig marad 205 lábnyira viz alatt, kísérletképpen. A COCA-COLA REGENYE HAMBURG. - A Spiegel cimü lap érdekes adatokat kö­zöl a coca-cola történetéből. Az eredeti receptet Dr. John S. Pemberton atlantai patikus készítette 1886-ban. Szirupját drug-storoknak ajánlotta fel limonádé céljára. Az eredeti­leg zöld színben csillogó ke­verék két növényi eredetű ve­­gyületet is tartalmazott: a dél-amerikai Andokban honos coca-cserjék kokaintartalmu leveleinek kivonatát, továbbá cola-diót, amelyben koffein volt. Innen kapta az ital a ne­vét. Pemberton kis szirupgyára sehogyan sem ment egy év után, mindössze 283 dollár be­vételt hozott. Mit tehetett, !892jben eladta receptjét 2300 dollárért egy jó üzleti érzék­kel rendelkező atlantai dro­gistának, bizonyos Asa Griggs Cándlernek. Ennek aztán több mint 20 esztendős munkával sikerült népszerű ital randá­ra emelni a coca-colát. * ❖ * Cándlernek mindjárt hét évig tartó háborút kellett vív­nia a hatóságokkal. A kor­mány kémikusai ugyanis is­mételten megvizsgálták a szi­rupot és miután megállapí­tották, hogy kokaint, vala­mint alkoholt tartalmaz, mindkét stimuláló anyagot ki­húzatták a receptből. A szá­zadforduló óta a coca-cola ko­kainmentes, cocalevél-kivona­­tot azonban most is tartal­maz. Candler alakította ki 1916- ban az azóta is változatlan üvegformát. Az ügyes atlantai drogista az első világháború után, 1919-ben már 25 millió dollárt keresett. * * ❖ Az amerikai szesztilalom kezdetén Candler eladta CC- részvényeit egy üzleti cso­portnak. Ez kedvező időszak­ban volt, amikor a sörivók kénytelenek voltak alkohol­­mentes frissítőkkel csillapí­tani szomjúságukat. De a sze­rencse is melléjük szegődött. Ebben az időben a Vanderbilt­­egyetem neves orvosprofesz­­szora, John Witherspoon erős kételyeket akart támasztani a coca-cola ivókben, ám a szesztilalom éveiben bódulatot kereső emberekben ellenkező hatást ért el. Witherspoon megfigyelt általa kezelt fiatal embereket, akik naponta 10— 20 üveg coca-colát ittak. “Úgy néznek ki ezek — közölte vizs­gálati jelentésében —, mint a morfinisták. 30—40 pácien­sem van, akik a coca-cola ivás rabjai. Egy üveg vágyat kelt a következő után. Sok coca­­cola ivó azt hiszi, hogy egy újabb üveg nélkül semmi ér­telmeset nem tud véghezvin­ni. Amikor megszabadulnak á vágytól, megjavul az egészsé­gük.” * * * Nos, nézzük, mi hatása volt ennek a megsemmisítő Ítélet­nek ? Jelenleg a világán évente 5,8 milliárd liter coca-colát isznak. Ez a coca-cola-tenger évente két és egynegyed mil­liárd dollár bevételt biztosit a gyártóknak. 1900 töltőüzem működik a különböző konti­nenseken. . A coca-cola ivásban termé­szetesen az amerikaiak ve­zetnek, egy ember itt átlago­san 72 coke-ot fogyaszt éven­te. A második helyen Nyugat- Németország áll. Ott napon­ta 5,8 millió palack fogy, ami mintegy évi 400 millió liter­nek felel meg. Nyugat-Német­­qrszág után Mexico és Japán következik. A CC-konszern egymaga évente 50 millió dollárt költ i eklámra, a külföldi leányvál­lalatok emelett saját üzlet­körükben maguk viselik a pro­paganda költségeket. Nagy reklámot biztosítottak a coca­­colának a legutóbbi időszak amerikai elnökei: Eisenhower. Kennedy és most Johnson is, akiket nemegyszer coca-cola palackkal a kezükben fényké­peztek. * * * A coca-cola készités pontos vegyi képletét csak két ember ismeri: a társaság főkémiku­sa és egy jól fizetett szakér­tő. Nekik sohasem szabad egy repülőgépen vagy autón utaz­niuk, nehogy a titok ismerői mindketten szerencsétlenség áldozatai legyenek. A coca-co­la aromát egyedül az atlantai anyavállalat állítja elő és kül­di szét a külföldi töltőüzemek­nek. A verseny és az igények ma már áttörték a “One drink, one size, one price” elvet és a CC-company most már uj produktumokat is gyárt: gyü­mölcslimonádét, narancslevet és cukor nélküli u. n. diéta coca-colát. Az uj italokkal je­lentősen növelték a bevétele­ket. * * * A háború után Nyugat-Né­­metország az italgyárosok minden ellenállása dacára a coca-cola első számú külföldi támaszpontja lett. Nyugat- Európa többi országaiban azonban még mindig erős az ellenállás az “amerikai pezs­gővel” szemben. Portugáliá­ban például kormányrendelet tiltja a coca-cola bevitelét. Hasonló rendeletet készitet­­tek elő Franciaországban is, miután a szőlőtermelők szö­vetsége pert indított a OC el­len, az ital egészségre káros volta címén. Jóllehet a pert 11954-ben leállították, Fran­ciaországban azóta is csak 13 töltőállomás működik. A fran­ciák humorára jellemző, hogy az amerikai tőkebehatolást “cocacolonizáció”-nak neve­zik. * * * Érdekes eset történt évek­kel ezelőtt Közel-Keleten, ahol bojkott indult a coca-cola el­len. Azt terjesztették, hogy a coca-cola sertésvért tartal­maz. Az ital fogyasztása azon­nal visszaesett, mert közis­mert, hogy a muzulmán val­lás tiltja a sertésfogyasztást. Állítólag ezzel akartak az amerikaiak orra alá borsot törni Izrael támogatása mi­att. A CC Company felügyelő bizottságának elnöke, James A. Farley azonnal akcióba lé­pett, Afrikába utazott és rá­beszélte az akkori marokkói szultánt, hogy engedje magát coca-cola palackkal lefényké­pezni. Néhány héttel később a OC a plakátok ezreivel árasztotta el az arab orszá­gokat, amelyek a marokkói szultánt, mint coca-cola bará­tot ábrázolták. Houston, Tex.-ban a figyelőállomás igazgatója megbeszélést folytat ] a Gemini misszió igazgatójával; Az utóbbi időben az Egye­sült Államokban is többször felvetették, hogy a coca-cola ivás az egészségre káros. Az amerikai fogorvosok szövetsé­gének az az álláspontja, hogy aki rendszeresen iszik coca­­colát, fogait állandóan egy “savfürdőben” tartja, amely feloldja a fogzománcot. A ma­gas savállományt az ital nagy cukortartalma és a ben­ne levő orthofoszforsav-keve­­rék okozza. Kísérleteikkel is bizonyították, hogy a szájban visszamaradó sav feloldja a fog káiciumát. Minden támadás ellenére a coca-cola fogyasztás tovább emelkedik Amerikában és a CC-konszern folytatja továb­bi külföldi terjeszkedését. BÁNYÁSZ NYUGDÍJ - $100 PITTSBURGH. — Jó hir 69,000 bányásznak, köztük sok magyarnak: a United Mi­ne Workers unió jóléti alapjá­nak igazgatói visszaállították a havi 100 dollár nyugdijat, amely 1964 óta 75 dollárra csökkent s csak februárban emelkedett 85 dollárra. A jó hir mögött az a tény áll, hogy a puhaszén bányák termelése egyre növekszik s ennek meg­felelően több pénzt juttatnak a jóléti alapnak a vállalatok. Tudvalevő, hogy a bányász­társaságok tonnánként 40 dol­lárt fizetnek be az unió jóléti alapjába. A múlt években csökken széntermelés miatt kevesebb folyt be az alapba, ez tette szükségessé 1961 óta a havi 100 dolláros nyugdíj leszállí­tását. 1961-ben a jóléti alap 99,8 millió dollárra megcsap­pant, ezzel szemben a múlt költségvetési évben a mérleg már 140 millió dollár vagyont tüntetett fel. Ebből az alapból most már lehet fi’C+ni nyug­dijakat az eredeti 100. dollár összegbe, de — figyelembe kell venni azt, hogy ez év februárjában a jóléti alqo igazgatói a nyugalombavonu­­!át megengedhető korhatárát 60 évről leszállították 55 évre, miártis több nyugdíjas lesz, mint volt eddig. Mindez nem vonatkozik az összes puhaszén bányákra, ha­nem csak azokra, amelyeknek a United Mine Workers unió­val szerződésük van — és ez az összes szénbányászatnak 72 százalékát teszi ki. Szomszédok tartós barátsága Őrségváltás az ottawai Parla ment Dombon. Jobboldalt a kanadai külügy ni misztérium bejárata. OTTAWA, Ont. — Augusz­tus 26-án múlt 25 éve, hogy Kanada fővárosában első ffá­sét tartotta a Canada—United States Permanent Joint Board of Defense — a kanadai—ame­rikai közös védelem tanács­adó szerve. Ezzel a két ország kormányzatai védelmi szövet­ségbe léptek azokban a sú­lyos veszedelmekkel terhes időkben, amikor • Nyugat-Eu­­rópa már a hitleri birodalom martaléka lett és a győzelem­­ittas Führer az angol sziget­­ország invázióját készítette elő. Akkor és az európai há­ború nyomában kitört máso­dik világháborúban a ikanaiai­­amerikai szövetségnek főképp katonai jellege volt, de a Kö­zös Védelmi Tanács működé­se a háború végével nem ért véget, a Tanács mindmáig te­­\ éken yen szolgálja a két szomszédország közös érdeke­it békeidőben — a hideghábo­rús békében. Szükségessége ma éppen úgy fennáll, mint fennállott 25 évvel ezelőtt, mert a világ békéje ma pen úgy veszélyben van, mint volt akkor. Akkor ? német mi­­h'tarizmus tört világuralomra, ma a szovjet áll a világhódi­­tásra felesküdött világkom­munizmus élén. Egy U. S. marine-katona két nyársbotot tart a kezében, melyeket a Viet Cong ásott el. Igen veszedelmesek gyalogos katonákra nézve.. A nyársak alig látszanak ki a föld alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom