Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-07-08 / 27. szám

4-IK OLDAL P ft OfJET FENSÉG Thursday, July 8, 1965 FtiGGEttENSEG (INDEPENDENCE) Merged with JERSEY HÍRADÓ, beolvadt lap HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 37 CUMMINGS AVE., TRENTON 10, N. J. Tel.: Owen 5-6517 Office Manager — Ügyvezető szerkesztő MRS. IRENE SZAMOSSZEGI Subscribtion: $6.00 per year — Előfizetési ára évi $6.00' Entered as second class matter Dec. 11 1913, at the Post Office of Trenton, N. J. under the act of March 3, 1879. Second class rate paid at Trenton. N. J._____________ A COMMONWEALTH BIZOTTSÁG Annak ellenére’ hogy a British Commonwealth vietnami közvetitő bizottságának szándékai minden­­rold Wilson, angol miniszterelnök, helyesen cseleke­­dett-e politikai taktikai szempontból, amikor a bizott­ságot életrehivta. Nem lehetett kétséges, hogy a bizottság közvetité­­sét Amerika elfogadja, valamint az sem lehetett két­séges’ hogy a bizottság közvetitését a kommunisták el­utasítják. Mindkét oldalon pontosan az történt, amit vár­tunk, pontosan az történt, amit várni lehetett. A Commonwealth bizottság kudarca (mert hiszen, mi másnak tekinthetnék?) semmiképpen sem erősítette Harold Wilson és az angol Labor Party amúgy is ingó és bizonytalan helyzetét. Óhatatlanul is arra kell gondolnunk, hogy Mr. Wilson ezúttal kevésbé bizonyult előrelátónak mint az európai közös piac esetében. Angliának az európai közös piachoz való csatlakozásának kérdését Harold Wilson nem vette elő, mert nagyon helyesen, úgy vél­te: a majdnem bizonyos kudarc véglegesen letaglóz­hatná a Labor Partyt. Valamilyen megmagyarázhatatlan okból azonban’ Wilson vállalta a vietnami ügyben a Commonwealth bizottság előrelátható kudarcát. A Labor Party balszárnya amúgy is majdnem nyíl­tan Amerika-elleneS a vietnami kérdésben. A Labor Party jobbszárnya viszont egyre határozottabban han­goztatja’ hogy a Commonwealth közvetitő bizottság életrehivása mindenképpen taktikai hiba volt. Sajnálatos körülmény, hogy Mr. Wilson — jó­szándéka ellenére sem — segítette az amerikai érde­keket’ viszont saját magának és pártjának okozott feles­leges és szükségtelen problémát. KÜLÖNÖS TELEFON-HATÁROZAT A napokban Los Angelesben egy Arthur Garrett nevű férfi egy utcai telefonfülkéből akart telefonálni, a telefon azonban nem működött és Garrett tizcentese bennmaradt a készülékben. Arthur Garrett pontos ember, ezért hát elment a telefonvállalat igazgatóságához és visszakövetelte a tiz­­centest. (mellesleg megjegyezve: az odamenetelte pon­tosan 29 cent értékű gazolinba került.) Mr. Garrett végülis visszakapta tizcentesét, ezután azonban beperelte a telefonvállalatot. Keresetében azt állította, hogy a vállalat tisztviselői gorombák voltak vele. A bíróság a következő mulatságos döntést hozta: — A gorombáskodás kétségkívül úgy felizgatta a felperest, hogy eszmei károsodását 1,500,000 dollárban állapíthatjuk meg. Ebből pontosan egy dollár a gya­korlati károsodás’ amelynek megfizetésére kötelezzük a telefonvállalatot. A telefonvállalat ügyvédje “megnyugodott” az Íté­letben és mindjárt személyesen, nyugta ellenében, ki is fizette az egy dollárt a felperesnek. A különös esettel kapcsolatban szeretnők megje­gyezni, hogy Mr. Garrett magatartása semmiképpen sem rokonszenves. Tapasztalatunk az, hogy az Egyesült *mem m Államok mindegyik városában a telefonvállalatok al­kalmazottai a világ legudvariasabb tisztviselői. Olyan udvariasak, hogy az gyakorta már kínos. Őszintén szeretnők’ ha az egyéb vállalatok alkal­mazottai legalább félannyira lennének udvariasak. Le­hetséges, hogy a telefonvállalat tisztviselői kifejezést adtak csodálkozásuknak, hogy Mr. Garrett egy tizcen­­tes érdekében pénzt költ és időt pazarol. Mellesleg: Arthur Garett’ aki ilyen (enyhén kife­jezve) jelentéktelen dologgal zaklatta a bíróságot’ bün­tetést érdemelne. U. S. - RÉSZVÉNYTÁRSASÁG If AIUIIUIENTEQ kávé, kakaó, tea, szövet, vászon 1HIlim Lll I K-U GYAPJUFONAL. CIPŐ, ÉPÍTŐANYAG KERÉKPÁR, RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG CSAKIS U. S. A.-BELI ÜZLETEK RÉSZÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 East 80th St. uj cím NEW YORK 21. N.Y. Bejárat a 2nd Ave.-ről Egyszer volt, régen volt, az Osztrák—Magyar Monarchia fénykorában, Lemberg váro­sában, az egyetemen, volt egy szemtelen fiatal jogász, aki elkezdett politizálni, népgyü­­léseken szónokolt és egyik be­szédében a dicsőséges és ha­talmas Monarchiát részvény­­társaságnak csúfolta. Kapott ezért négyhónapi fogházat. A jogászból idővel ügyvéd lett, Dr. Korkes — ez volt a neve — Bécs egyik kéteshirü neveze­tessége lett # a bolondházban zárult le változatos karrierje. Itt bezzeg nem zárják du­tyiba azt, aki az Egyesült Ál­lamokat egy nagy részvény­­társaságnak nevezi. Mert sza-; bad országban élünk, itt az igazat éppen úgy szabad mon­dani és írni, mint a hamissá­got. Amerikának most valamivel több, mint 190 millió lakosa van s valamivel több, mint 20 milliónak vannak részvé­nyei. Ez jóval több, mint 20 százalék, mert hiszen a gyer­mekek millióit és a lakosság­nak egyik-másik csoportját számításon kívül kell hagyni. Húsz millió részvénytulaj­donos — sok ? Háromszor any­­nyi, mint volt 1952-ben. Egyre több amerikai vásá­rol részvényeket. A részvény­­tulajdonosok száma leginkább a Nyugat és Dél államaiból nő évről évre. Minden ötödik részvénytulajdonos déli ál­lamban él. Államok szerint: California van az élen, második helyre szorította vissza New York államot. Több mint két és fél millió részvényes van Califor­­niában. Rétegeződés jelei világosan mutatkoznak. A részvénypia­cot újabban azok árasztják el, akik részesednek a mostani nagy ipari és üzleti fellendü­lés dollárokban kifejezhető áldásaiban: igazgatók és mun­kások, és akik közbenső ál­lásban vannak. * * * A newyorki tőzsde vezető­sége vizsgálódásai során a kö­vetkező érdekes adatokat gyűjtötte össze: Ma minden 6 felnőtt amerikai közül egy­nek vannak részvényei; 1952- bén csak minden 16 közül egy volt részvénytulajdonos. A mai részvényesek birtokában átlag 3—4 vállalat részvényei vannak. A részvényeket a leg­több esetben a családfő, a fér­fi vásárolja, de nagyon sok­szor a felesége nevében és ré­szére. A részvénytulajdonosok legtöbbje középkorú, 45—54 közt. Jobbmódu családokban — természetesen — több rész­vénytulajdonos van. De — nem több részvény. Mert a ki­sebb j ö vedelm üek sokszorta számosabbak és összességük­ben több részvénnyel birnak, mint a kisebbszámu gazda­gok. A részvényesek három­negyedrésze a 3—15 ezer dol­lár évi jövedelműek birtoká­ban van. Foglalkozások szerint: Or­vosok és más diplomások van­nak az élen. (Tudvalevő, hi­vatalos statisztikákban kimu­tatott tény, hogy az orvosok átlagos keresete a legmaga­sabb az országban.) Főleg városi emberek fek­tetik fölös pénzüket értékpa­pírokba. A vidéki lakosság­nak mindössze 3,4 százaléka bir részvényekkel. A lakosság legnagyobb szá­zalékának vannak részvényei a következő államokban, a fel­sorolás rendjében: Connecti­cut, Delaware, New Jersey, Vermont, New York, New Hamshire, Massachusetts, Ca­lifornia. A newyorki tőzsde jóstehet­séggel is megáldott elnöke, Keith Funston, azt jósolja, hogy 1970-ben már 25 millió lesz az amerikai részvénytu­lajdonosok száma. * * * Közgazdasági mese az, hogy a tömeges részvénytulajdon a tömegek részvételét jelenti az amerikai gazdasági élet irá­nyításában. Az igazság az, hogy az egyes részvényesek­nek, a részvényesek milliói­nak semmi beleszólásuk nin­csen az ipari és üzleti vállala­tok vezetésébe. A részvénye­sek közgyűlésén ugyan bár­melyik felszólalhat s aki a ve-i zetőséghez kérdéseket intéz, többnyire feleletet kap. Pél« dául; Az egyik ipari nagyvál­lalat közgyűlésén egy részvé­nyes ezt kérdezte az elnök­től, MacArthur tábornoktól: “Igaz-e, elnök ur, hogy önnek 100,000 dollár a fizetése?” MacArthur ezt felelte: “Ah­hoz magának semmi köze sincs, hogy nekem mennyi a fizetésem.” Van egy hires hölgy — ne­ve itt ne említessék —, aki a részvényesek közgyűlésein az­zal szórakozik, hogy az igaz­gatók idegeit tépdesi. A játék sokszor azzal végződik, hogy a hölgyet két markos teremőr megmarkolja és kiteszi az előszobába. * * * A részvénytársaságok (kor­porációk) ügyeit az igazgató­ság intézi. \z igazgatói állá­sokat az a néhány személy, Velence költözködik. Mest­­rében, a hosszú Szabadsághid túlsó oldalán uj nagyváros születik, Velence életének súlypontja a történelmi vá­rosrészből, a lagúnák Velen­céjéből egyre inkább ide he­lyeződik át. A velenceiek, főleg a fiata­lok, tömegesen költöznek át Mestróbe. 1951-ben a lagúnák Velencéjének még 174,000 la­kosa volt, 1963-ban már csak 134,0000. 1950-ben a velen­cei iskolás gyermekek száma 13.000 volt, tiz évvel későb­ben már csak 6000. Sokan már arra gondolnak, hogy a várost “nyugdíjba kel­lene küldeni” — persze tisztes nyugdíjjal. E szerint az elkép­zelés szerint a régi Velence muzeum lenne. Mások szerint szállodai várossá kellene át­alakítani, esetleg lehetne iro­daváros vagy az “agytrösz­tök” városa. A tenger már legalább 50 éve veszélyezteti Velencét. Öt­ven év alatt a városban alig javítottak bármit is. A Lido főbejáratánál egy szigeten állt a Szent András-erőd. Samrni­­cheli hires alkotása, amely még a 16. század derekán épült; ez 1950. június 25-én összeomlott, belezuhant a ten­gerbe, pedig ott volt a tenger felöl Velence főkapuja. Velence szomorú arca üd­vözli mindazokat, akik a ten­ger felől közelitik meg, Ha nem sikerül mielőbb pénzt biztosítani a város megmen­tésére, akkor a lagúnák Ve­lencéje néhány év múlva a Szent András-erőd sorsára juthat. A Rabszolgák Partja 1930- ban a tengerfenék kotrása kö­vetkeztében csúszni kezdett. 15 év alatt teljesen újjá kel­lett építeni. Az alapozást he­lyenként 11—12 méterrel a tengerszint alá helyezték. Po­­veglia szigetét a Szent And­­rás-erődéhez hasonló veszély fenyegeti. Az elmúlt harminc év alatt a Canale Grande part­ján 32 épület alapozását kel­lett nagyrészben újjáépíteni. De ezeken kívül is sóik a veszélyes hely. Senki sem tud­ja pontosan, hogy tulajdon­képpen mi is történik a lagú­nák városában. A lakások fe­le sürgős tatarozásra szorul, 22.000 helyiség életveszélyes álapotban van, 4200-at sür­gősen le kell bontani, 14,000 lakhatatlannak nyilvánított házban még mindig élnek csa­ládok. És még ez sem minden. Ve­lence lassan-lassan a tenger­be süllyed, erózió rombolja “külső védőfalait” és a lagú­nák szigeteinek egy részét, a vagy cég osztogatja, akiknek és amelyeknek birtokában annyi részvény van, hogy a közgyűlésen a szavazattöbb­ségük biztosítva van; a rész­vényesek igazi többsége az or­szág minden részében széjjel­szórva él, a közgyűlésen nem képviseltetik magukat, áten­gedik a “többséget” a kisebb­ségnek. Csakis a profitból való ré­szesedésre, az osztalékra van jogosultságuk a részvénye­seknek. Annyi osztalékot kap­nak, amennyit az igazgatóság szétosztani jónak lát. Öt szá­zalékot, vagy többet, vagy ke­vesebbet, vagy T- semmit. A részvényeseknek van egy tengerszint pedig egyre emel­kedik. Kiváló tudósokból álló bi­zottság látott muknához, hogy a baj okát megállapítsa, és sürgős megoldást javasoljon. A bizottság 1962-ben kezdett dolgozni, de egy év múlva a pénz elfogyott és a kutatást abbahagyták. LUCI FELNŐTT WASHINGTON — Én már felnőtt vagyok és már nem vagyok serdülőkorú — mon­dotta tizennyolcadik születés­napja alkalmából Luci Baines Johnson, az elnök leánya. Terjessze lapunkat előjoguk, amellyel a gazdasá­gi élet más elemei nem ren­delkeznek : nincsen financiá­lis felelősségük. Ha a válla­lat csődbe megy, az adóssá­gokat nem lehet a részvénye­seken behajtani. A jó részvény jó pénzbefek­tetés, mert a dollár vásárló­erejének lassú, de fel nem tar­tóztatható csökkenése nem érinti az értéket; ha kisebb a dollár, többe kerül, többet ér a részvény. Ez az értékállan­dóság vonzza leginkább az em­bereket a tőzsdeügynökségek irodáiba. A General Motors vagy DuPont vagy IBM rész­vény jobb befektetés, mint háztulajdon, amely az évek folyamán sokat vészit érté­kéből. • GYÖNYÖRŰ ÚSZÓMEDENCE! Mérsékeli heti és hétvégi árak! FINOM MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁSI Már most szerezze be nyári SZANDÁLCIPŐIT! BUDAPESTRŐL IMPORTALT KÉZZEL VARROTT FÉRFI CIPŐK ÁLLANDÓ RAKTÁRA GEORGE GROSS 431 Easi 86ih Street New York. N. Y. 10028 ( A York és First Ave. között) Telefon TRafalgar 6-9250 you save 5 big ways with a frost-free v refrigerator^ freezer 1. KEVESEBBET KELL VÁSÁROLNI JÁRNI! A jégszekrényben sokkal több fér el, igy egyszerre sokkal többet vásárolhat. 2. IDŐT TAKARÍT MEG. Dupla adagokat főzhet egyszerre. Felét feltálalja, másik felét lefagyasztja és elteszi máskorra. S NEM JÖN KELLEMETLEN HELYZETBE! Mindig jó házi­asszony lesz . . . váratlan vendégek száméra a legkülön­bözőbb ételek állnak rendelkezésére. .... „ , , 4. PÉNZT TAKARÍT MEG! Kihasználhatja az alkalmi vetelek 5. MEGKÍMÉLI MACÁT SOK BABRA-MUNKÁTÓL! A jég­szekrényt soha sem kell kifagyasztani, a ráfagyott jégdarabo­kat lefeszegetni, kidlvasztani. Lequen supermarket-ja konyhájában! Tekintse meff a legújabb Fagymentes Jégszekrény - Fagyasztó modeleket ismerős szaküzletében vagy Department Store-ban. ilcfrigciatoi­­freezer -\ ELECTRIC AND GAS COMPANY scÍT/ Taxpaying Servant of a Great State U176-65 VELENCE ALKONYA CASIMIR’S. LODGE É

Next

/
Oldalképek
Tartalom