Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-05-13 / 19. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY VOL. 52. ÉVFOLYAM No. 19. SZÁM ÁRA 15C-SINGLE COPY 15c *#*•*■ 53 TRENTON, N. J. Thursday, May 13, 1965. A szerkesztő “jubilál”... Amikor első rimbeszökkent Írásom nyomtatványban meg­jelent a messzi Erdély ország legtávolabbi megyéjének, Há­romszéknek Kézdivásárhely városában, kéziszedéssel, ke­serves munkával és áldozat­tal kiadott „Székely Újság” cimü hptilapocskában, vala­mikor 1932 januárjában, még' nem gondolhattam, hogy szü­lővárosomtól oly messze, az óceánon tül egykor magyar lapszerkesztő lesz belőlem . .. Versek, riportok, novellák következtek, amiket nyomta­tás előtt be kellett vinni cen­zúrára a városi rendőrkapi­tányhoz. A legtisztább ma­gyar megyében, román világ­ban magyar lapot szerkesz­teni, magyarul Írni nehezebb volt, mint akárhol ezen a vi­lágon ... De áok viz lefolyt azóta a Torja patakon, a Du­nán, a 'Hudsonon, a Lehigh folyón és a Raritanon s az azóta eltelt 33 évből idestova 28 éve vagyok lapszerkesztő Amerikában, ebből a 28 évből pedig 25-öt itt töltöttem el, New Jerseiben ., . Szülőha­zámtól távol, de magyarul írok s szabadon, minden gát­lás nélkül- irok ... azt irok, amit akarok . .. Első eset talán, hogy igy, „egyes szám első személy­ben”, egészen közvetlen hangnemben irok a lapban, amelyen az én nevem áll, mint szerkesztőé . . . Nem: második esetben történik most ez. Az első eset volt, amikor Perth Amboy-i Híra­dóm első oldalán óriási be­tűkkel állt az első oldalon leg­felül az örömitéljesj ujongó 1 nagy fejeim: „Erdély vissza­tért!” Dátum: Szeptember 3, 1941. „A bécsi döntés kipa­rancsolta az oláhokat Erdély1 túlnyomóan magyarlakta ré­széről. Magyarország ezzel ezeréves határait a Kárpátok legkeletibb csúcsáig vissza­nyerte. Leírhatatlan örömmá­morban van szülőhazánk” ... Ez volt a hatalmas cikk több alcimes feje,... az oldal al­ján pedig, egy külön kis koc­kában „Üdvözlet a Székely Újságnak és székely test­véreimnek, Kézdivásárhely­­re” címmel egy rövid kis irás, melyben „személyes örömö­met” fejeztem ki igy, „egyes szám első személyben” szól­va ... Istenem, de rég volt, de szép volt.. . tűnő álom. volt mindaz... De egy olyan, közvetlenül az én személye­met és legbensőbb érzéseimet érintő alkalom volt az, ami­kor a legközvetlenebb újság- , írói hangnemben szólalhatott , meg a szerkesztő, .. . valami , olyasmi alkalom volt, mint ez a mostani... * * * 1 E'z év februárjában volt 215- ik házasági évfordulóm. Az 1 ezüstlakodalmat csendes, meghitt családi körben, kö- 1 rülményeinkhez méltó sze- 1 rénységben kívántuk megtar- 1 tani s áldott jó feleségemmel • „kivittük a gyerekeket” New 1 Yorkba vacsorázni. .. Köz- 1 vetlen baráti körünk azonban : tudott erről, hire eljutott a > brunswicki rádióállomás „fü­léhez” s rákövetkező vasár­nap magyar zenével köszön­töttek a rádión Kára Péte­­rék. A New Brunswick-i Ma­gyar Amerikai Atléta Klub­beli tisztviselőtársaim és ba­rátaim pedig maguk köz.t azonnal felvetették a gondo­latot, hogy meglepetésre par­­ty-t rendeznek az áléinak és. felesége tiszteletére. De ugyanekkor valakinek eszébe jutott az is, hogy most múlt 25 éve annak, hogy New Jer­seybe jöttem (lapszerkesztő* nek, ezt is bele kéne venni a tervbe. Bizottság alakult nagy titokban, felkérő leve­lek mentek szét nagy gyor­san s a szélesebbkörü bizott­ság elnökéül a brunswicki magyar aszonyok egyik leg­aktívabb vezetőjét, minden szép és érdemes magyar ügy lelkes és önzetlen felkaroló­­ját, Kára Pétemét kérték fel és választották meg. Gyors j egymásutánban gyűléseket, tartottak, kinyomatták a je­gyeket, körleveleket küldtek szét .s amikor-már nem lehe­tett tovább titkolni a dolgot, tudomásomra jutott.. . Meg­állítani már nem lehetett, de elgondolkozni sok minden fe­lett, még lehet. .. Most hát „hangosan gondolkozom”: ❖ * * Házasági ezüst jubileum al­kalmából meglepetési vacso­rát rendezni szép dolog, ked­ves, elfogadható dolog! Fel­­gyulnak a lámpák egy „üres” teremben s ott állunk vagy félszáz kedves, mosolygó arc tekint ránt, közvetlen, meg­hitt barátok között vagyunk... De bankettet rendezni egy magyar lapszerkesztőnek, ün­nepelni azt, aki betegre gaz­dagodott egy negyedszázad; alatt a magyar újságírásból, lapkiadásból, aki ki tudja mit képzel maga felöl, hogy ö ki­csoda, micsoda... ez mégis csák merészség- Darázsfé­szekhez nyül, aki ilyent ter­vez! A magyar lapszerkesztő „a nemzet napszámosa” Ame­rikában, akinek az az , előirt feladata, hogy másokat ün­nepeljen, másokról cikkezzen, fényes nagy bankettek, ün­nepélyek, előadások előtt és után ragyogó bejelentő és méltató cikkeket tegyen lap jaiba, aki születésről, halál­ról, esküvőről, temetésről, születésnapról, minden elkép­zelhető és el nem képzelhető „hírről” beszámoljon első­vagy belső oldalon... s jaj neki ,ha ezt vagy azt meg nem írja, vagy ennek is an­nak is tetszőén meg nem Ír­ja! A magyar lapszerkesztő személye egészen lényegte­len; a fontos a lapja s hogy azt hogyan csinálja, miket ir abban. A fontos az, hogy minden cikke, minden Írása mindenkinek egyformán tet­sző legyen, minden olvasóban rezonáns érzéseket keltsen. Ez pedig a világ legkönnyebb dolga. Kritizáló, véleményt bátran kimondó, merész ta nácsokat adó, belekotyogó irás helyett dicsérjen csák túl mindent és mindenkit, vagy üsse, csepülje azt, akit Pityi Palkó — mondjuk — nem szeret és ki nem áll,. . . s akkor népszerű lesz a lap, a szerkesztőnek pedig annyi barátja lesz, hogy valóban éhen hal bele . ..! De a lap népszerű lesz. „Adjon helyet a lapban a szerkesztő minden­ki egyéni véleményének, min­den politikai és minden más csoport hangjának, közlemé­nyeinek s akkor mindenki ba­rátja lesz a lapnak, akkor iga­zán jó lap lesz az”. (Ezt mon­dotta nemrégiben nekem egy papi öltözetű ember.) Ma­gyar lapszerkesztőt ünnepel­ni, jubileumát számon tarta­ni nem fontos, nem kell,... a harangozót, a sírásót, a' lap­­kihordót, a tejes embert, a mosodást sem szokás ünne­pelni. még ha 50 éven át vég­zi is a munkáját egy hely­ben . .. Kiadó 4 szobás lakás, fűtéssel, ha $80-érl, 103 French Sl., New Brunswickon. Érdeklődni este 5—8 között telefonon: 249-3820. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak épitését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tóísef. Telefon: CH 7-8484. Lapot szerkeszteni, cikke­ket írni újságban nem köny­­nyü feladat... De mennyire nem könnyű magyar lapot szerkeszteni, magyar újságot írni szabad Amerikában, ahol mindenkinek mindent szabad s ahöl magyarságunk pciüi­­tikai, felekezeti s sok más féle eltagozódottsága, csopor­tokra osztottsága talán fel­tűnőbb, legészrevebetőbb az egész világon. Mig az olaszok­nál, vagy lengyeleknél, pél­dául, vallásilag csak egy nagy csoport van : katolikus, ugyanakkor nálunk, magya­roknál ahány vallás, ahány felekezet van a világon, szin­te mindegyikből, vagy mind­egyikben találunk magyart. A magyar lapszerkesztő la­pot ir Amerikában katoliku­soknak, Rómához tartozó gö­rögkatolikusoknak, Rómától elszakadt görögkatolikusok­nak, reformátusoknak (több különböző egyháztesthez tar­tozó reformátusoknak) evan­gélikusoknak, zsidóknak, he­tednapos adventistáknak, baptistáknak, pentakosztáli­­soknak és fel sem sorolható sók más felekezetű magyar­nak. Lapot szerkesztünk az­után ilyen csoportosításban sorolható magyaroknak: de­mokratáknak, republikánu­soknak (ez csak a két nagy amerikai párti főcsoport, de van egy sereg más kisebb, vagy egészen kicsi párt is, amelyben mindegyikben ta* lálunk magyarokat), balolda­liaknak, jobboldaliaknak, szél­ső ilyeneknek és olyanoknak, egészen szélsőségeseknek, ré­gi, századeleji kivándorolt magyaroknak, első világhá­ború után jöttéknek (ez a zöm), második világháború, utáni DP-knek, 56-utániak­­mak... s belebódul az em­ber feje, ha fel akarná mind sorolni, hányféle és hányfelá csoportosítható magyarnak.. Lehet-e olyan magyar lapot szerkeszteni, amelyik csak az itt felsorolt csoportokba tar­tozó mindegyik magyar tests vérnek egyformán tetszik, egyformán „kedvenc házi lap ja” lehetne? Nem! S itt kez­dődik a baj, itt kezdődik a nehézség, ami a magyar lapszoikesztők szerkesztési irányelve elé, mögé, alá és fölé tornyosul! Az első ne­hézség. Mert van sok-sok más nehézség is. Az anyagiakról nem is beszélve. A nyomda árak egyre emelkednek, a lap előállítási, szállítási és min­den más költségei folyvást növekednek, ugyanakkor pe dig az előfizetést egyre ne­hezebb beszedni a lapért, a jó, hűséges régi olvasók egy­­remásra mennek el az Örök Hazába, az uj előfizetők pe­dig egyre igényesebbek s hol ettől, hol attól halljuk, hogy igy kellene, meg úgy kellene a lapot csinálni, a régi ame­rikai—magyar lapszerkeszté­si stilus már idejét múlta, stb., stib. A hirdetők nem sza­porodnak, mert a manapság divatos „ingyen lapok”, ami­ket az ajtókilincsre raknak jókor reggel, araszos hirde­tést adnak potom áron — mondják az amerikai cégek (nem véve tudomásul azt, hogy magyaroknak hirdetni még mindig előnyösebb, jobb módszer magyar lapban, mint bárhol másutt!)... De minek ■ folytassam .. .? 25 év alatt, 28 év alatt nem gazdagodtam meg magyar lapszerkesztéstől, csak az adóságaim nőttek meg gyer­mekeim taníttatása folytán... ezután már igezán nem fo­gok meggazdagodni belőle, még akkor sem talán, ha va ­lami nagy csoda történne, s egyik napról a másikra min­den ellenségem, minden „iri­gy em” mellém állna és segí­tene nekem a lap anyagi problémáinak megoldásában olyan munkával és olyan va­lódi jóakarattal, ami neki semmibe se kerülne, csak jó szavába és önzetlen igyeke­zetébe ... (De ami neki is, másnak is, az egész magyar­ságnak csak javára és hasz­nára lenne!) 25 év alatt annyi minden megváltozott, annyi minden történt velünk magyarokkal és közöttünk, körülöttünk... Ha arra gondolok, hogy ami­kor 25 évvel ezelőtt New Jer­seybe költöztem s itt folytat­tam a lapszerkesztést, kik áll­tak a magyar egyházak, egyesületek, klubok élén és kik voltak a magyar lapszer­kesztők csak itt, New Jersey­ben, beléreszketek, a hideg végigfut ai hátamon. Jófor­mán egytől-egyig mind halot­tak már ... néhány máshova (öltözött, néhány nyugálom­­aa vonult talán. Magyar pap­jaink közül, az akkoriak kö­zül az egyetlen egész New Jerseyben, aki még ott van egyházánál: Nt. Szabó And­rás, Alphán. (Múlt vasárnap jucsuztattuk a Washington­ja távozó. Főt. Béky Zoltán püspököt Trentonban, aki 37 évig szolgálta Istent és gyü­­ekezetét azon az egy helyen.) Magyar egyleti vezetőembe­reink helyében már mind má­sok vannak, az akkoriak vagy meghaltak, vagy félreálltak, kiöregedtek, sok magyar egy­letünk már meg sincs... Az akkori magyar lapszerkesz­tők közül pedig, nemcsak New Jerseyben, de egész Amerikában csaknan egye­dül maradtam a „poiztomon”. (Gombos Zoltán főzerkesztő Clevelandban, Szabados Zol­tán Los Angelesben, Dr. Far­kas Géza, a mi drága nesz­torunk, Toledóban ... s sze­rény magam. .. Slussz! Nincs tovább!)) A régiek helyébe lépő újabbak; papok, egyleti emberek, szerkesztők más­más elgondolással, szemlélet­tel végzik munkájukat s bár jó magyarságukban legtöbb­jük bírálaton és ítéleten fe­lül áll, a szomorú tény az, hogy egyetértés, a közös ma­gyar munkára egységes ösz­­szefogási készség nincs ben­nük, vagy annyira egyéni és annyira elkülönült, vaéy ma gáramaradt, hogy reményünk se lehet talán, hogy egyszer, még egyszer valamennyien ősze tudnánk fogni, vagy akár egy nagy elhatározó és tervező magy armen tő-célu gyűlésre egy fedél alá tud­nánk jönni valamennyivel... * * Elmúlik a jubileum, lezaj­lik a bankett, ahol ott lesz­nek legközvetlenebb régi és uj barátaim és ott lesznek azok, akik úgy érzik, hogy az én bankettemen bennem és általam a magyar (betüt, a kegyetlenül nehéz sorsú sza­bad magyar újságírást becsű lik és tisztelik meg... s ta­lán ott lesznek azok is, akiik „csudalátni” jönnek el, hogy lám: mi maradt még a ma­gyar sajtóból, ki az a csuda­bogár, aki magyar lapszer­kesztő jubileumát ünnepli...? És ott lesznek, tudom, azok, akikkel az elmúlt 25—30 év alatt együttmunkálkodtam országos magyar intézménye­ink, segélyakcióink, magyar­mentő mozgalmaink során, idővel, pénzzel, fáradtságga i nem törődve, mérföldek szá­zait utazva be sokszor, hogy eredményt érhessünk el. .. ők ott lesznek, egészen bizto­san, távolsággal, költséggel nem törődve, mert elhozza ide őket vasárnap estére az. igaz baráti, sorstársi, magyar testvéri érzés ... Isten hozza őket, szívvel, szeretettel fo­gom újra keblemre ölelni őket... akik azt látják és tudják ma is bennem, aki va­gyok és akinek válatozatlanu minden gáncson, minden irigységen, minden hamis vá­don, durvaságon, minden roszakaraton át is megmarad­tam ... a nehezen küzdő, dol­gozó, de másokon Írással, szó­val, tettel segíteni mindig kész magyar lapszerkesztő. Diénes László FT. BEKY ZOLTÁN PÜSPÖK TRENTON VÁROS DÍSZPOLGÁRA TRENTON, N. J. — Vasár­nap, május 9-én este Trenton­ban, a Független Magyar Re­formátus Egyház dísztermé­ben bucsuvacsorát rendezett a1 gyülekezet a 37 évi hűsé­ges és eredményes szolgálat után távozó lelkipásztor, Ft. Dr. Béky Zoltán és családja tiszteletére. Ezen a tiszteletadó banket­ten megjelent Arthur Hol­land, a város polgármestere is, aki szép beszédben mél­tatta Béky püspök érdemeit és kijelentette, hogy nemcsak helybeli és amerikai, de vi­lágviszonylatban is figyelem­reméltó és értékes munkál­kodása egyházi téren valóban méltóvá teszi Béky Zoltán püspököt arra, hogy New Jersey fővárosa, Trenton díszpolgárává nyilvánítsa. Akármerre is járt a világban Béky püspök, mindig, min denütt szerepeltette egyben Trenton város nevét is, ahol, 37 éven át volt gyülekezete pásztora. Holland polgármes-, tér nemcsak gyönyörűen megrajzolt Díszpolgári Okle­velet nyújtotta át ez alkalom­mal Béky püspöknek, hanem, egyben a város aranykulcsát is, azt a jelképes, rendkívül magas elismerést jelentő ki­tüntetést, amit csak igen rit­ka esetekben és csak alig né­hány személynek adott eddig a város. Holland polgármester be­szédét és bejelentését valósá­gos tapsvihar követte. A je­lenlevők, a gyülekezet népe és a hatalmas vendégsereg, érezték, hogy itt válami rend­kívüli történt: a Washing­tonba, az Amerikai Magyar Református Egyesület orszá­gos elnöki székébe távozó Bé­ky Zoltán méltó elismerést! kapott a várostól is, ahol 37 éven át példamutató, szép munkát végzett nemcsak egy­házában, de társadalmilag és minden más téren. Szereplé­sével, munkájával becsületet szerzett nemcsak önmagának, de a városnak és a hazának, is. Az egyház főgondnoka, Be­­ke Antal vezette kezdetben a díszvacsora programját. Mrs. Margaret Kramer, a Refor­mátus Egyesület egyik tren toni ügykezelője leplezte le s' adta át a távozó lelkipásztor­nak azt a sikerült, olajban megfestett portréját, amely1 Dr. Fogarasi trentoni magyar festőművész alkotása. Egy­ben bemutatta a jelenlevő Dr. Fogarasit és feleségét. Nt. Dr. Komjáthy Aladár passaici lelkész, volt püspöki titkár olvasta fel ezután &\ „This is your life” öszefog­­laló munkát, Főt. Béky Zoltán életrajzát, s átnyújtotta azt a gyönyörűen öszeállitott al­bumot, amelyben a lelkipász tor és főpásztor életének egy­­egy fontosabb mozzanata fényképekben és dokumentá­ciós írásokban van megörö­kítve. Mrs. Beke, a főgond­nok felesége köszöntötte és búcsúztatta -ezután szép sza­vakkal Béky Zoltánt. A felolvasott táviratok kö­zött első volt Hughes kor­mányzóé, aki más elfoglalt­sága miatt nem lehetett je­len ezen a bucsuvacsorát, dei szép szavakkal méltatta és búcsúztatta a Trentonból tá­vozó Ft. Békyt. Béky püspöki és felesége, két leánya és csa­ládjaik (mindketten amerikai katonatisztek feleségei: Mar­git, W. Parker őrnagy felesé­ge, jelenleg Németországban, és Glória, Dr. Robert Day or­vos-őrnagy felesége, jelenleg Texasban, és gyermekeik: Mis. Leslie J. Caiey meghal! Mrs. Irene Johanna Carey, 115 New Rd., Kendall Park, South Brunswicßc-i lakos szombaton, május 8-án reg­gel, 47 éves korában meghalt. Az elhunytban Rev. Leslie J. Carey, az Amerikai Magyar Református Egyesület New Jersey-i kerületi szervezője feleségét veszítette el. Mrs. Carey Mannheim, Né­metországban született. Rev. Carey ott ismerkedett meg vele, amikor az Egyesült Ál­lamok hadseregének önkén­tes tagjaként ott teljesített! szolgálatot. Leszerelése után, feleségül vette s hazahozta magával Amerikába Irene-t, akiben hűséges, jó élettársat talált s akinek korai elvesz­tése feletti bánatában őszin­te baráti szívvel osztozunk... A temetés kedden, május; 11-én délelőtt ment végbe New Brunswickon, a Gowen temetkezési intézet halottas­házából. Nt. Szathmáry Ber­talan és Nt. Bell Lajos lel­készek végezték a szertar­tást. A Franklin Memorial te­metőben helyezték örök nyu­galomra. Mrs. Carey New Bruns­wickon, a Weber, Borelli Malone számfejtő cégnek volt éveken át hűséges alkalma­zottja. Tagja volt az Order of Eastern Star, Ruth Chapter, szervezetnek, valamint az Am. Magyar Ref. Egyesület­nek és a trentoni református egyháznak. Férjén kívül gyá­szolják még: mostohafia John Carey Jr„ valamint négy nőtestvére: Mrs. Willi­am Caton (Chicago, 111.), Mrs. Esther Jacobsen, Mrs. Eugenia Von Skerst és Miss Lotte Shaaf, Németország­ban. Parker Lorika és Zoltán és Day Robert és Éva) távirat­ban köszöntötték a jó szülő­ket és a drága jó nagymamát, illetve dédmamát, Mrs. Zom­­boryt. A tósztmesteri tisztet Nt. Ábrahám Dezső esperes, Perth Amboy-i lelkész töl­tötte be ezután. Elsőnek Ft„ Nagy Lajos, McKeesport, Pa-i lelkipásztort, az Ameri­kai Magyar Református Egy­ház uj püspökét hívta szólás­ra, aki szivbemarkoló szavak­kal szólott egykori sárospa­taki iskolatársához, az egy­háztest első püspökéhez. „El­mehetsz Washingtonba, de Trentontól szabadulni többé nem fogsz soha . .:!” — mon­dotta Nagy Lajos püspök, rá­mutatva arra, hogy aki 37 évet, élete javarészét egy vá­rosban, egy gyülekezet pász-1 toraként töltötte el, az hálás a napjáig ahhoz a városhoz, ahhoz a gyülékeezthez tar­tozik ... A különböző egyházi szer­vezetek vezetői, illetve az egyházközség tisztviselői bu-i csuztatták ezután a távozó elkipásztort, rövid, de tar­talmas beszédekkel, s beszé­de végeztével mindegyik megölelte, megcsókolta úgy a elkipásztort, mint feleségét. Folytatás a 6-ik oldalon VAKÁCIÓ? Miért nem keres ló pénzt az AVON-nal, megrendelé­seket véve fel AVON KOZMETI­KAI cikkekre szabadságideje alatt? A vevők várják az AVON ügynökét, hogy az becsengessen. Otthonában történő személyes megbeszélés végett telefonáljon 642-5146 számra. Bethlehem-Al­­lentown környékén hivja 432-0916 számot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom