Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-13 / 7. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE HUNGARIAN WEEKLY DF TRENTON AND VICINITY VOL. 51. ÉVFOLYAM — No. 7. SZÁM-Sß-- o;; AHA 15c—-SINGLE COPY 15c TRENTON, N. J, Thursday, 1964, Feb. 13. “Magyar műsor" brunswicki rádión A New Brunswicki rá­dió-állomás kezdettől fog­va megtiltotta azt, hogy mű­során bármilyen idegen nyel­ven beszéljen bárki is az éther hullámain át . . . Ma­gyar, lengyel, olasz vagy más nyelven csak a különböző nemzetiségek számára ösz­­szeállitott műsorban leját­szott hanglemezeken, vagy hangszalagra felvetten dalol­hattak az énekesek, de még ilyen müsorszámoknál is oly­kor “cenzúrázott” a rádió program dikertora. (Évek­kel ezelőtt, a Meyner kor­mányzó újraválasztása ér­dekében folyó magyar kam­pány során hangszalagra vett magyar beszédet és magyar-szövegű u.n. “jing­le” kortes-melódiát akar­tunk fizetett hirdetésként közvetíteni ezzel a rádióval, a megkötött és általuk elfo­gadott szerződés dacára azonban, az állomás vezető­sége nem engedélyezte an­nak leadását. Csaknem per lett akkor ebből a dologból s azóta is “keserű szájízzel” emlitjük ezt az incidenst, va­lahányszor szó van róla, vagy ha “magyar programról” be­szél nekünk valaki a bruns­wicki rádióval kapcsolatban). Vagy 100,000 magyar él abban a rádiósban, amit ez, az állomás elér hangjával, de édes anyanyelvűnkön meg­tiltják beszélnünk a rádió hullámain át s bár számos “kereskedelmi üzenet” (hir­detés) pontosan ezekhez a magyarokhoz irányul egy­­egy műsoron, két magyar-ze­nés szám közt angol nyelven megy legtöbbször az ilyen közlemény. Hébe-hóba meg­történt, hogy egy-egy hirde­tés parányi része magyarul “csúszott be”, de ennél több értelmes magyar szó nem hangzott el ezen a rádión. Egyetlen' időszak kivételé­vel: 1956 után, amikor ma­gyar testvéreink ezerszámra érkeztek a Camp Kilmerbe. az állomás FM műsorán ma­gyar nyelven közvetítettek híreket néhány hónapon át. Nem évtizedek óta itt élő amerikai magyarok felé volt ez az udvariasság akkor sem, hanem az újonnan érkezett, angolul semmit sem tudó me­nekültek felé és akkor is csak a washingtoni kor­mány egyenes kérelmére. A brunswicki rádió-állo­más vasárnapi, magyar-ze­nés műsorát vagy 12 év óta (amióta megkezdték) Kára Péter állította össze nagy igyekezettel. Önzetlenül, a magyarság iránti szeretetből tette ezt Péter, aki éveken át a vezetése alatt álló Ká­­ra-Németh zenekar “élő” muzsikáját is odaadta az ál­lomásnak minden díjazás nél­kül, csakhogy a műsor mi­nél kedveltebb, minél népsze­rűbb legyen. Hiába volt azon­ban a nagy igyekezet, a nagy adag jóakarat: akadtak akik kifogást találtak az ő munkájában s akik kritizál­ták a vasárnap-déli magyar­­zenés műsor “minőségét”. Kétségtelen, hogy — mint akármilyen műsorban — akadt kivetni való ebben is; lehetett volna itt-ott jobban is csinálni, mint ahogy igye­kezett is Péter javítani azon mindig, amit s ahol tudott. A tény és az igazság azon­ban az, hogy ha Kára Péter el nem kezdte volna, nem lett volna még ilyen magyar­­zenés műsor se a brunswic­ki rádión. Hosszú éveken át sok-sok magyarnak nyújtott kellemes perceket ez a rövid vasárnapi magyarzenés-mü sor s ha nem is beszéltek azon magyarul, a jó magyar muzsika kárpótolt ezért a hiányért . . . Most pár hét óta “uj em­berrel” próbálkozik a rádió­­állomás ; bizonyára azzal az elgondolássá, hogy a Péteré­nél jobb magyarzenés mű­sort fog adni ... Az uj em­ber pedig, olykor magyarul is megszólal a műsor kere­tében, talán azért, hogy na­gyobb nyomatékot adjon ez­zel a nagyszerű újításnak . . Lehet, hogy nem ismeri e rádió-állomás “policy”-ját, hogy idegen nyelven beszélni tilos, de lehet az is, hogy ma­ga az állomás vezetősége en­gedélyezte végül is a ma­gyar beszédet. Ez utóbbi le­hetőséget igaz örömmel üd­vözölnénk!) A brunswicki magyar-ze­nés rádió-műsorok uj válto­zatát nemcsak mi kifogásol­juk, de eddig, akit megkér­deztünk, mindenkinek az volt a véleménye, hogy úgy volt jó, ahogyan Péter csinálta s úgy lenne jó. ha ő folytatná tovább annak összeállítását. Úgy gondoljuk, hogy ha a rádió-állomás megszavaz­tatná magyar hallgatóságát: írjon be ki-ki egy postakár­tyát s közölje az állomással melyiket tartja jobbnak, a Kára Péter által összeállí­tott műsort, vagy pedig azt, amivel most próbálkoznak — megkapnánk az igazságos ítéletet ebben az ügyben. A hallgatóság, a nép bírálatát! Ha pedig a rádió-állomás vezetősége eláll az általa fel­állított “szabály”-tól, s ezen­túl engedélyezi a magyar be­szédet a rádión, a magyar műsor keretében, akkor bi­zonyára könnyű lesz e?y olyan személyt találniok, aki szép, tiszta magyar nyelven szabatos mondatokban, ér­telmesen fogja elmondani a mondanivalóját, választé­kos, előre “átnézett” szöveg­gel. S a “magyar műsort” egy-egy magyar vendég­­szónok szerepeltetése, friss hírek beolvasása, esetleg “hirmagyarázás” és hason­ló tehetné még- színesebbé, érdekesebbé. Annyi bizonyos, hogy az itt élő óriási számú magyar­ság felé a rádióállomás ve­zetőségének legszebb gesz­tusa az lenne, ha engedélyez­né a magyar beszédet a rá­dión (a más nemzetiségűek felé pedig más nyelveket az ő műsor-idejük alatt). Amint egy-egy újság anyagát asze­rint válogatják össze a szer­kesztők, ahogy az olvasók íz­lése és igénye megkívánja, Ugyanúgy egy rádió-mű­sort is aszerint kell össze­állítani, ahogy annak hallga­tósága igényli. És amint a magyaroknak készült újsá­got magyarul Írjuk, ugyan­úgy a magyaroknak szánt rádióműsort is magyarul illő adni! Vagy magyarul, vagy sehogy! Keresek alkalmi munkást. 65 Louis St. New Brunswick, N. J. Tel.: KI 5-8807 vagy 8808. (Ha nem kap választ, hívja 8 óra után). Glenn alezredest, aki a szenátusba pályázik, elbucsuztalták ürreplő munkatársai Washingtonban tar­tott banketen. Gleen jobbjánál felesége, a jobbszélen Slayton űrrepülő. Végetértek Lyndon Johnson elnök napfényes "nászutjai Az egyik amerikai napi­lap levelezője tette nemrégi­ben a következő szellemes és mindenképpen találó meg­jegyzést: — Lyndon Johnson már megmelegedett a Fehér Ház­ban, már benne őrlődik a hétköznapok taposó mal­mában és napfényes “nászut­jai” végetértek. Nem véletlen, hogy az új­ságíró többesszámot hasz­nált és nem nászúiról, hanem nászutakról beszélt. Amikor annakidején Mr. Johnson az Egyesült Álla­mok legmagasabb közjogi tisztségébe került, jóné­­hány vonalon indult el - nász­­utjára. A nászút mindenekelőtt a kongresszussal kezdődött. A kogresszussal, amely egy­séges támogatását Ígérte a válságos körülmények alatt az ország élére került elnök­nek. E'z a nászút hamarosan végétért. A republikánusok lega­lább olyan élesen támadják Johnsont, mint amilyen ke­mény — és gyakran igazság­talan — bírálatban részesí­tették annakidején mártír­halált halt elődjét. A támadásban a GOP úgy­szólván mindegyik vezető személyisége résztvesz, hogy csak a valóban “élenjárókat” említsük: Barry Goldwater, Nelson Rockefeller, Willi­am Miller, a párt országos bizottságának elnöke, Char­les Halleck, a GOP képvise­lők vezetője és Everett Dir­­kens, a republikánus szená­torok irányítója. Ennek a nászúinak tehát vége van. Johnson elnököt meglehetős lelkesedéssel fo­gadta az AFL-CIO intézőbi­zottsága. Meany és társai azonban ma már nem titkol­ják, hogy sem az adó­­csökkentést, sem pedig a tul­­órabére esetleges emelését nem tartják megfelelő és elégséges megoldásnak a munkanélküliség leküzdé­sére: a szakszervezetek ve­zetői megújították küzdel­müket a 35 órás munkahét érdekében. Lyndon Johnson nászut­­ja meglehetősen furcsán és fanyalogva kezdődött a Ken­nedy adminisztráció magas­­rangú tisztviselőivel. an­nak ellenére, hogy az elnök bi z 1 o s i to 11 a jóindulatáról előző adminisztráció tisztvi­selőit, azok pedig biztosítot­ták őt hűségükről — egyik fél sem gondolta komolyan, hogy ez a házasság tartós lesz. Az igazságiigyminisz­­terrel, Robert Kennedyvei, minden rehdben levőnek tű­nik, illetőleg: nem tudjuk, hogy valóban minden rend­ben van-e? Bob kijelentette, hogy le­galább az elnökválasztás vé­géig minisztériuma élén ma­rad, valamint azt is kijelen­tette, hogy nem szándéko­zik a demokrata párt alelnök­­jelöltje lenni. Johnson elnök meglehetősen tartózkodóan kijelentette, hogy nagyon megelégedett a dolgok állásá­val és senki sem tudja való­jában, hogy milyen szilárd Robert F. Kennedy helyzete. A mézeshetek elmúltával -a Kennedy admin isztráció tisztviselői közül néhányan kiléptek a federális szolgá­latból. Csupán néhányat em­lítünk: Ed Murrow, az “Amerika Hangja” igazgatója, meg­ragadta az alkalmat és leg­utóbbi tüdő-műtétjére hivat­kozva, leköszönt tisztségé­ről. Kennedy legközvetle­nebb munkatársa és beszéde­inek Írója, Ted Sorensen, el­hagyta a Fehér Házat, mond­ván, hogy könyvet akar írni Kennedyről. Ugyanezzel az indokolással, még néhányan lemondtak. Teodoro Moscoso, az “Alli­ance for Progress” program igazgatója is kilépett a szö­vetségi kormány szolgálatá­ból — ezúttal arra mutatnak a jelek, hogy Johnson elnök kényszeritette a lemondásra és azután régi bizalmas mun­katársával, Thomas Mann újonnan kinevezett külügyi államtitkárral, pótolta. A Fehér Ház sajtó­­osztályának élén még mindig Pierre Salinger áll, azonban egyre kevesebbet hallunk fe­lőle. A hivatalos nyilatkoza­tokat a legtöbb esetben And­rew T. Hatcher, a sajtóosz­tály helyettes vezetője, teszi. A jelen pillanatban még sen­ki sem tudja: marad-e Salin­ger, vagy sem. Johnson elnök “házas­sága” meglehetősen szi­lárdnak tűnik McNamara honvédelmi és Dean Rusk külügyminiszterrel. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a két, munkáját nagyszerű­en végző veterán politikus, a jelen körülmények között nem pótolható. Johnson elnök annakide­jén kijelentette, hogy “egye­lőre” helyén szeretné tartani az “egyelőre” kifejezés mi­lyen hosszú időre vonatkozik. Szokatlanul kedvezően in­dult Mr. Johnson “házassá­ga” az amerikai kereskedel­mi és pénzügyi világ képvi­­a Kennedy adminisztráció egész tisztikarát. Az elnök azonban nem közölte, hogy selőivel, a “Chamber of Com­merce” vezetőivel. A “nászú­­tat” kölcsönös, forró és elis­merő nyilatkozatok előzték meg. Az üzletemberek kije­lentették, hogy Lyndon John­son az ő emberük és még az sem lehetetlen, hogy az el­nökválasztás alkalmával reá fognak szavazni. Mr. John­son megerősítette az üzlet­emberek kijelentését és ki­jelentette, hogy ő valóban az üzletemberek embere — és azután nem is történt több forró nyilatkozat egyik rész­ről sem — igaz viszont, hogy kedvezőtlen nyilatkozat sem esett. Az elnöki nászutak közül ez az egyetlen, amelyről va­lójában nem tudjuk, hogy mi­képpen állunk vele: tar tanak-e még a mézeshetek, vagy elmúltak már? Végezetül, nem feledkez­hetünk el Johnson elnök nász útjáról a négerekkel. Amikor Mr. Johnson bekerült a Fe­hér Házba, a négerek és n négerszervezetek vezetői nem voltak bizonyosak affe­­lől, hogy mi lesz a Civil ALEX J. BENKŐ. épiiész vál­lalja uj házak, garázsok, slb. épí­tését, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma, CL 4-8040, ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Háza építését és régi épilmények javi fását, átalakítását vállalja. Épít kezésí kölcsönöket elintéz: Fény rózsef. Telefon: CH 7-8484. A világ folyása SAIGON, Dél-Vietnam — A kommunista Viet Cong guerilla egységei elszórt, nagyerejü és nagyobb­részt sikeres támadásokat intéztek a délvietnami kor­mánycsapatok ellen. SAIGON, Dél-Vietnam — Ngo Dinh Cant, a meg­gyilkolt Ngo Dinh Diem elnök öccsét, rövidesen bíró­ság elé állítják. Ngo Dinh Can Közép-Vietnam kor­mányzója volt. Gyilkossággal vádolják. LONDON — Az angol és a francia kormány Kö­zösen épit egy vasut-alagutat az Angol Csatorna alatt. WASHINGTON — Attól tartok, hogy Amerika külpolitikája szörnyű válság felé közeledik — jelen­tette ki Billy Graham evangélista. BONN — Ewald Peters, Erhard kancellár testőre, akit háborús bűnösként letartóztattak, felakasztotta magát börtönében. Ügyében a nyomozás befejeződött. CHATTANOOGA, Tenn. — Egy James Morris Paschal nevű állami rendőr vallotta a bíróságon: a nashvillei Teamster szakszervezet elnöke annakidején meg akarta őt vesztegetni, azért, hogy James Hoffara nézve kedvezően befolyásolja feleségét, aki az esküdt­szék tagja volt. LEOPOLDVILLE, Kongó — Kwilu tartomány­ban, lázadóknak egy csoportja, amely mérgezett nyilak­kal harcol, leszállásra kényszeritette az Egyesült Nem­zetek Szervezetének egyik mentő-helicopterét. A heli­copter személyzetét később bántatlanul tovább enged­ték egy másik ÜN helicopteren. MOSZKVA — A szovjet külügyminisztérium ki­utasította Peter Johnsont, a Reuter iroda itteni igaz­gatóját. Johnsont azzal vádolják, hogy rágalmakat ter­jesztett a szovjet kormányról és a szovjet népről. WASHINGTON — Johnson elnök mondotta; Fel­kérem az amerikai Írókat, pedagógusokat, tudósokat és a különböző területeken működő szakembereket, hogy minden olyan tervüket, javaslatukat juttassák el a Fehér Házba, amely az amerikai nép javát és előre­haladását szolgálná, bármilyen tormában is. ACCRA, Ghana — Ghana uj alkotmánya értelmé­ben Kwame Nkrumah elnöknek joga van a birákat in­dokolás nélkül elbocsátani, ha nem engedelmeskednek. Nkrumah politikai pártja az egyetlen törvényesen en­gedélyezett párt Ghánában. WASHINGTON — A honvédelmi minisztérium 8 alkalmazottját letartóztatták. A vádlottak állítólag egy úgynevezett “játék a számokkal” csoportot alakítottak és napi bevételük mintegy 1000 dollár volt. ( A “játék a számokkal” lényege, hogy bizonyos számokra fogad­ni kell. Ezt a különös hazárjátékot főként a nagyváro­sok néger-lakossága kedveli. — Szerk.) LAGOS, Nigeria — Egy Amerika-ellenes tüntető tömeg összegyűlt Accraban (Ghana) és az amerikai WASHINGTON — Johnson elnök utasította az Export-Import Bankot, hogy garanciájával támogassa az amerikai mezőgazdasági termékek eladását a Szov­jetuniónak, Bulgáriának, Magyarországnak, Csehszlo­vákiának, Romániának és Lengyelországnak. LONDON — Anglia négymillió adag szárított és fagyasztott himlőellenes oltóanyagot szállított Indiá­nak. PEKING — Az “Uj Kina” nevű hírügynökség írja: A Szovjetuniónak meg kell szüntetnie barátságos kapcsolatait Amerikával, ha vissza akarja állítani a nemzetközi kommunizmus egységét. Rights törvényjavaslattal. Nem volt kétséges, hogy Lói­don Johnson — Kennedyhez viszonyítva — konzervatív, ezenkívül a négerszervezetek nem túlságosan biztak a te­xasi származású elnökben. Johnson csakhamar elosz­latott minden kételyt: kije­lentette, hogy küzdeni fog a Civil Rights javaslat megsza­vazásáért. A négerszerveze­tek megnyugodva fogadták az ígéretet és hajlandók vol­tak, ha nem is nászúira, de minden esetre, egy apróbb “nászutcába” kirándulni Johnsonnal. A helyzet azonban az. hogy NAACP nevű néger­szervezet csakhamar kiáb­rándult Johnsonból, Kiáb­rándult azért, mert Johnson nem akarja erősebbé tenni a Civil Right javaslatot, mint amilyenné annakidején Ro­bert E. Kennedy enyhitette, másrészt pedig nem volt haj­landó a törvényhozás egyes bizottságaira nyomást gya­korolni annak érdekében, hogy rohamlépésben bocsás­sák vitára a javaslatot. Lyndon Johnson nászut­jai tehát — végetértek. Ez korántsem értékmérő azon­ban és egyáltalán nem jelen­ti azt, hogy az uj elnök nem végzi megfelelően feladatát. Csupán annyit jelent, hogy a politikai nászutak — csak úgy, mint a házasságok nász­utjai, sajnálatos módon, vé­­getérnek. AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom