Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-12-03 / 49. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG VOL. 51. ÉVFOLYAM — No. 49. SZÁM RA 15c- SINGLE COPY 15c TRENTON, N. J, Thursday. December 3, 1964 AZ ÖTÖDIK PROTESTÁNS BÁL NEW YORK. — Az ősz egy ilk kieemlkedő társadalmi eseménye volt az ötödik Ma­gyar Protestáns Bál, amelyet november 20-án tartottak meg a Hotel Pierre nagy bál­termében az ősztöndijalap tá-' Riogatására. New York és a környező államok protestáns magyarságának ez az immár hagyományossá vált találko- i zója minden előző évinél fé­nyesebb külsőségek között ment végbe és nagyobb közön­séget vonzott. A bál megnyitására este 9:30 órakor Dr. Béky Zoltán az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyház püspöke adta meg az engedélyt, majd az el­­sőbálos lányok névszerint Osicsery-Rónay Erzsébet, B. Rácz Piroska, Danes Ilona, George Irén, Hamza Christi­na, Hamzá Lydia, Kiss Bor­bála, Makár Abigél, Makár Zolna, Nyeste Katalin, Papp Julia, Ullmann Lorraine és Zörgő Zsuzsanna kísérőikkel a hagyományos keringőt tán­colták Révay István és zene­kara muzsikája mellett. A megnyitó tánc után a bál ha­talmas, szép közönsége is be­kapcsolódott a szórakozásba. A táncok közötti szünetek­ben az este folyamán a Rap­szódia és a Hungária népitánc együttesek művészi számai­ban gyönyörködött a vendég­sereg, majd a műsort vezető Bertalan Imre new-brunswi­­cki lelkész bemutatta az ösz­­töndijfcezelő bizottságot, mely­nek rajta kívül tagjai: Csor­dás Gábor newyorki esperes, Dr. Harsányi András cartere­­ti lelkész, Eszenyi László, az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyesület számvevője Washingtonból. Dr. Moór Ar­thur hartfordi ügyvéd és Dr. Stuart Pál perth-amboyi or­vost. A bizottság nevében Eszenyi László adta át rövid beszéd keretében az ösztöndí­jakat annak a hat ifjúnak, akiket a bizottság választott ki hónapok gondos munkájá­val. A következők kaptak a folyó akadépiiai 'évre ösztön­díjat egyetemi tanulmányaik folytatásának elősegítésére: Bartha Miklós, a hobokeni Stevens Institute of Techno­logy diákja, Gsicsery-Rónay Erzsébet, a washingtoni Ge­orge Washington University hallgatója, Horváth Erzsébet a massachusettsi Mount Ho­lyoke College növendéke,, So­mogyi Balázs, a blooklyni State University orvostan­hallgatója, Olcbváry Pál, Rut­gers University, New Bruns­wick és Szilágyi Péter, Yale University New Haven. Conn. A bál részvevői között a láttuk a református lelkészi karból Forró Sándor, Hamza András, Dr. Komjáthy Ala­dár, Dr. Kosa András, Kosa Ernő, Makár János, Szüch Zoltán, Vitéz Ferenc lelké­szeket,, családjuk tagjaival együtt, az Amerikai Magyar Református Egyesület tiszti­karából Kecskeméthy József, Eszenyi László és Szentmik­­lóssy Pál főtisztviselőket, Molnár Ágostont, a rutgersi Magyar Intézet tánárát, Dr. Hámos Ottót és társaságát, a Magyar Cserkész Szövetség küldöttségét, a Magyar Mű­vész Szövetség vezetőségét és több tagját, ív/ .Amerikai Ma­gyar Társaság tisztviselőit, a newyorki és környéki egyhá­zak küldötteit, Dr. Gerendás­­sy Jeromost és nejét, Klárik Elemérnét, Berki Lászlót, Yáger Lajost, Szépné Takaró Erikát és vendégeinket, New York és a környező államok protestáns magyar orvosait, ügyvédeit, vezetőit és termé­szetesen a bál védnökeit fele • ségeilkkel együtt, akiknek névsorát a bál előtt már kö­zöltük. Éjjel 2 órakor a rendező­ség nevében Dr. Harsányi András köszönte meg a ven­dégeknek megjelenésűket és az ötödik Magyar Protestáns Bált a jövő évi viszontlátás reményében bezárta. Kovács Ferenc A Brooklyn Navy Yardot 94 másik berendezéssel együtt lezárják. Robert McNamara hadügyminisz­ter rendeletére. Zsebben hordozható nyugdíjbiztosítás Az életmentő tolvaj jutalma LONDON. — Izgalmas film­mesét irt az élet. A story vé­ge happy end volt, de az ele­jét nem lehet ilyen röviden jellemezni, igy hát előtt el kell mondani az előzményeket hat film jelenetben: 1. John Day 24 éves fia­talember lopott, elcsípték, 4 évi börtönt kapott. 2. John Day 25 éves fia­talember egy évvel lecsukatá­sa után megszökött a bör­tönből. 3. Mrs. Violet Watts elvit­te 8 éves kislányát tóparti sétára, a kislány egy óvatlan pillanatban a mamája ször­nyű ijedelmére tuhnesszire mászkált el, olyan messzire, ahol a viz legalább hat láb mély. A kis Marnie elmerült a vízben. Ebben a pillantban ott termett egy jól megter­mett fiatal férfi, uccu neki, utána vetette magát, kimen­tette a már fuldokló gyerme­ket. A mama hálás szavak­kal köszönte meg az ismeret­len életmentőnek nemes tet­tét, mire ez köszönt és elsie­tett. Sietett, a tópartnál biz­tosabb menedékhelyet kere­sett. Merthogy ez az életmen-ÉPITŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezés' kölcsönöket elintéz: Fenvő Lázset. Telefon: CH 7-8484. ! tő John Day volt. 4. A szökött rabot nemso- i kára elfogták és szökéséért a négy évre ráadásul adtak ne­­! ki még két évet. 5. Mrs. Watts az újságból értesült erről a fordulatról. Rögtön értesítette John Day | védőjét az életmentésről s az : ügyvéd miután fellebbezett, ! az extra két év miatt, a fel­lebbezési bíróság elé idézte a j hálás asszonyt, hogy eskü alatt erősítse meg az életmen­tést, mint enyhítő körül­ményt. A fellebbezési bíróság a kis Marnie életének meg­mentéséért az extra két év el­engedésével jutalmazta meg a szamaritánus tolvajt. Ha a börtön falai közt is olyan de­rék embernek fog mutatkoz­ni, mint mutatkozott a tó partján, John Day már 1966- ban szabad ember lesz. És ... most következik a happy end. 6. Mrs. Watts azt mondja s hinni lehet neki, hogy amit John Day tett, azt se puszta szavakkal, se pénzzel, se más földi jóval kellően jutalmazni nem lehet. Ezért ő a fiatal­embert, mihelyt kikerül a börtönből, örökbe fogja fogad­ni és azontúl a Watts csa­ládnak tagja lesz. A Social Security nyugdíj­jogosultságot mindenki a zse­bében hordja, nem kell attól megválnia, ha állást, foglal­kozást, lakóhelyet vagy akár hazát cserél. Ha bizonyos szá­mú ledolgozott és befizetett negyedév után Mr. vagy Mrs. elnyerte a Social Security nyugdíjigényét, azt semmi körülmények között sem ve­szítheti el. Nem igy áll a do­log a privát vállalati nyug- 1 dijbiztositással: az elvész, ; érvényét veszti abban a perc­ben, amint a munkás kiválik I munkaadója szolgálatából. — I Amikor azután a munkás más1 \ állásba lép, ott — ha van vál­­’ lala-ti privát nyugdij biztosi- I tás —• elölről kell kezdenie, j j a korábbi állásában élvezett biztosításból nem vihet rnagá- i val kreditet. Kivéve egynéhány iparban/ amelyekben az uniók kivívták a folytonosságnak bizonyos í mértékét. A villamossági, bá-1 nya- és legújabban az autó-' mobil ipar kollektív szerződé-! sók erre vonatkozó rendelke-! zése nagyjában igy szól:: A munkás, ha bizonyos életkort (40-45 év) elért és bizonyos' számú éviekben 10-15) év egy vállalatnál dolgozott és otthagyja az állását, a nyug­díjjogosultsága nem vész el, azt távozása alkalmával ja­vára írják, fenntartják szá­mára, és amikor aztán 60 éves vagy idősebb lesz és uj vállalatától nyugalomba vo­nult, a régi vállalati nyugdíj­jogosultság, amely addig be volt fagyasztva, életre kel és a nyugdíj összegének kiszá/ mitásánál figyelembe lesz vé-' ve, a nyugdíj annak megfele­lően magasabb lesz. Ez azonban csak egyes ipa­rokban van most. Általában az a helyzet, hogy egy állás­ból való kiválás a privát nyug­díj-jogosultság elvesztését '■ vonja maga után. És ez ko- ’ moly hátrány manapság, ami­kor a dolgozó emberek gyak­rabban változtatnak állást, I foglalkozást, különböző okok-; ból: mint technológiai fejlő­dés, uj gépek, uj munkamód­szerek, uj képzettség szüksé­gessége, stb., valamint a min­dig szokásos volt különböző okokból, mint; elbocsátás,! rossz üzletmenet, vagy rossz munka miatt, jobb munkára való kiképzés folytán jobb ál- ‘ lásba menés, elköltözés,a stb. Wirtz munkaügyi miniszter j mondja: “Olyan irányban ha­ladunk, hogy a dolgozó ember gyakraban változtat munka­helyet, nem úgy, mint régeb­ben, amikor meglehetősen ál­talános volt a szotás és a vágy egy egész élelet egy vál-! lalat szolgálatában tölteni.5 “Ehhez hozzáteszi Clark Kerr a University of California el­nöke: “A privát biztosítási programok, amelyek nem ve­szik figyelembe az állásvál­toztatást, szinte hozzákötik a munkaadójukhoz a munkáso­kat.” Ily körülmények közt nem ritka eset, hogy egy munkás, akit 30 vagy 40 év után elbocsátanak, vagy aki ily hosszú idő után valamely okból másutt akar leteleped­ni és kénytelen állásától meg­válni, elveszti sok éven át szerzett nyugdíj jogosultsá­gát. Az ilyen ember aztán uj lakóhelyén újra munkába áll, uj munkahelyén tölt néhány évet és — csak annyi nyug­díjra tarthat igényt, ameny­­nyire az a pár évi szolgálat feljogosítja. Mi a megoldás? Általános­sá tenni a hordozható nyug­díjjogosultságot vagyis a dolgozó ember uj állásában folytathassa nyugdijának megalapozását, ne kelljen új­ból kezdenie. Igen, ez lenne kívánatos, az ideális állapot, de ez ma még csak -a jövő ze­néje az Egyesült Államok­ban. Nem úgy Kanadában. Ott — egyelőre még csak Ontárióban, a leggazdagabb tartományban — a jövő év első napján életbelép egy uj törvény, amely a nyugdijjo­­gosultság folytonossságát biz­tosítja. A törvénjy igy rendel­kezik: Aki 45 éves vagy idő­sebb és legalább 10 éven át dolgozott egy munkahelyen, ottani vállalati nyugdijbizto­­sitását nem veszti el, az az ő újabb állásában követi őt és követi esetleges későbbi ál­lásaiban is, addig, amíg nyu­galomba vonul. Amikor nyu­galomba vonul, nyugdijának megállapitásánál számba jön valamennyi biztosítása és a nyugdíj folyósításához mind­egyik korábbi munkaadó a be­fizetések mértéke szerint hoz­zájárul. Valószínű, hogy On­tario példáját követni fogják a többi kanadai tartományok is. És semmi kétség, hogy előbb-utóbb az Egyesült Ál­lamokra is átterjed a hordoz­ható nyugdijbiztositási for­radalom. A forradalom szó itt he­lyénvaló azért, mert el­veszthető és az el nem veszt­hető nyugdíjigény közt lé­nyegbevágó különbség van. A válalati privát nyugdij prog­ramok célja mindig az volt, hogy az alkalmazottat hozzá' kösse a vállalathoz. A folyto­nosság biztosítása ellenkezik ezzel az elgondolással. De elő­nyei kárpótolnak a vesztesé­gért, amennyiben a nyugdij­­jogosultság átruházása meg­­könnyiti idősebb munkások felvételét, akik magukkal hoz­zák korábbi nyugdij jogosult­ságukat és ezért a felvétel- i nél nem kell egy uj nyugdij­­biztositásra nagy első befize­tést eszközölni. A folytonosság kérdése már ma is nagyjelentőségű, mert j gyakori — a fentebb felsorolt okokból — az állásváltozta- 1 tás, de még jelentősebb lesz j a jövőben, mert a munkapia­­! con még mozgalmasabb idők | következnek. A statisztika 1 azt mutatja, hogy most éven­te minden öt munkás közül egy állást változtat; a techni­­; kai változások és egyéb mo­­| dem körülmények folytán az j álláscserék még gyakoribbak lesznek. Az állásváltoztatás meigkömnyitáse a munkavál- I ialás szabadságát növeli és 1 ezt a tételt joggal meg lehet j toldani azzal, hogy — növeli ' az amerikai dolgozó nép sza­­j badságát. A munkás, akinek nem kell félteni szerzett jo­gait, szabadiabban határozhat, hogy megmarad-e állásában, vagy más állásiban próbál sze­rencsét. A munkavállalási szabad­ságnak ilyen teljessége per­sze, csakis a szervezett mun­kások nagy tömegeinek áll rendelkezésére; az unión-ki­­vüli dolgozóknak, főleg az úgynevezett fehérgallérosok­nak továbbra is csak a Soci­al Security biztosítás nyújt megszakítatlan gondoskodást öreg napjaikra. AZ AMSZ IGAZGATÓSÁGI ÜLÉSE ES A MAGYAR TALÁLKOZÓ CLEVELAND, O. — Két-( tős, országos érdeklődésre számottartó magyar esemény középpontja volt az elmúlt hét végén Cleveland. Azon a naponj, pénteken, | melynek estéjén a minden év­ben megtartandó Magyar Ta- J lálkozó megkezdését is kitűz­ték, gyülekeztek a városban' az Amerikai Magyar Szövet-1 ség országos szervei, hogy több fontos kérdésben határo-1 zatot hozzanak. Pénteken délelőtt 10 órai kezdettel ült össze a Carter ^ Hotelben, az Amerikai Ma­gyar Szövetség Intézi Bizott­sága, Király Imre, az igazga­tóság elnöke, Nt. Kecske­méthy József, ügyvezető igaz­gató, Washingtonból, Dr. Szé­kely Imre és Dr. Nádas Já­nos orszábos alelnökök, Phila­delphiából, illetve Cleveland­­ból, Eszenyi László főpénztá­ros Washingtonból és Dr. Márk Béla jogtanácsos. A ve­zetőség a délelőtti ülésen, fő­leg a Szövetség adminisztrá­ciójával foglalkozott, a jövő­re nézve. Délután 2 órákor ugyan- j csak Király Imre elnöklete alatt igazgatósági ülés volt, melyen résztvettek: Gombos Zoltán, a Szabadság és Ame­rikai Magyar Népszava napi­lapok, valamint az Amerikai Magyar Világ hetilap kiadó főszerkesztője, Ft. Dr. Szabó István, az Első Magyar Refor­mátus Egyház lelkésze, Ft. Brachna Gábor, az Első Ma­gyar Lutheránus Egyház lel­kipásztora, clevelandi orszá­gos igazgatók, továbbá Ft. Borshy Kerekes György Washingtonból, Nt. Dr. Mol­nár Ágoston egyetemi tanár, a Rutgers egyetemről, Smidt Lajos Pittsburghból és Si­­monffy Lajos Detroitból, va­lamint számos vendég. Az igazgatósági értekezlet­nek legfontosabb határozata volt, hogy 1965-ben, május utolsó hetében tartja az Ame­rikai Magyar Szövetség, a 3 é verik int esedékes közgyűlé­sét s ez alkalomra Magyar Kongresszusra hívja össze Magyar-Amerika egyházait és egyesületeit. Időközben fo­lyik az előkészületek kidolgo­zása s ezt idejekorán közölni fogjuk lapunkban. Az AMSZ meghirdetett titkári állás be­töltéséről később döntenek. Pénteken este program sze­rint megkezdődött a Magyar Találkozó, melynek időtarta­mát három napra tűzték ki. Az idei Találkozó látogatott­ságban és érdeklődésben, még a tavalyinál is jobb volt. Hat kitünően felkészült elő­adó beszélt a magyar kérdé­sekről s az általános véle­mény az volt, hogy az előadá­sok értéke magasabb nem le­hetett volna. Előadók voltak a három nap alatt: Dr. Somo­gyi Ferenc, egyetemi tanár, Dr. Pogány András, egy. ta­nár South Orange-ból, Dr. Béldy Béla, fcözg. szakiró, Kiss Sándor volt országgyű­lési képviselő New Yorkból, Nt. Kur Géza történész és Dr. Szász Béla történés z­­könyvtárnok. Az előadóikon kívül számo­sán tettek közérdekű javas­latokat, mint Dr. Kaczvinszky Pál, Fazekas Ferenc és töb­ben mások. Az ülések elnökei voltak: Hokky Károly, volt képviselő és szenátor, Berta­lan Kálmán és Gyékényessy György. A gyűléseken számosán vet­tek részt úgy Clevelandból, mint a magyar gócpontokból. Gombos Zoltán a magyar napilapok kiadó-főszerkesztő­je mindvégig nagy élvezettel hallgatta végig az előadáso­kat. A más területekről érkező hallgatóság soraiban láttuk betürendi sorrendben; Agárdi-Léh Jenő (Trenton), Ft. Borshy Kerekes György (Wash.), Buda Lajos (Perrys­­ville, O.), Dr. Csávossy Leo (N.Y.), LJr. Dreguss Miklós, or­vos (Wash.), Éltető Lajos, (Cincinnati, O.), Eszenyi Lász­ló (Wash.), Fazekas Ferenc, (Ann Harbor), Dr. Fiedler Kálmán (Chicago); Füry La­jos, (Wash.), Gyetván József (Chicago), Halmágyi Lajos (Chicago), Dr. Kassay Dezső főorvos (Philadelphia); Nt. Kecskeméthy József, (Wash.', Király Imre, (Wash.), Kovács József, (Windsor, Ont.), Ifj. Könnyű László, (Columbus, O.), Dr. Kürner Béla, (St. Louis), Kur Csaba (Warren, O.), Dr. László. Béla, (Akron, O.), Leskó Dávid, (Pitts­burgh), Nt. Dr. Ludvig Ar­thur és fia, (East Harbor, Ind.) Nt Markovits Pál (Pitts­burgh), Meleghy Dezső (Day­­ton, O.), Mogyorossy László, (Cleveland, O.), Nt. Molnár Ágoston (New Brunswick), Óváry Béla, (Pittsburgh), Pal­lós Lóránt (Huntsville, Ala.), Szabó Elemér (Youngstown), Szebedinszky Jenő, (Pitts­burgh), Szenftmiiklóssy Pál (Wash.), Dr. Székely Imre és számosán mások. Karácsony az ajándékozás ide­je. Az AVON kozmetikai cikkek és ajándékok a család minden tagjának tetszenek. Legyen ön is egy AVON képviselő s csináljon hasznot magának ezzel! Több pénzt kereshet igy, mint ameny­­nyire szüksége van saját karácso­nyához! Otthonában történő sze­mélyes megbeszélés végett hivja: MI 2-5146 számot. Beihlehem-Al­­lentown környékén tel.: 432-0916 AMERIKAI LECKE WASHINGTON. — A kül­­földi katonai, tengerészeti és légitámaszpontokon a kato­nák gyermekei számára fenn­tartott amerikai iskolákban amerikai szelek fujdogálnak: tanítók sztrájkkal fenyege­tőznek. Japánból J. B. Craw­ford, a Tengerentúli Közokta­tási Szövetség elnöke távira­tot kapott, mely szerint Yo­kohamában és Yokosukában a tanítók “százszázalékosan” csatlakoznak a december 9-re tervezett egynapos sztrájk­hoz, de más japán helyeken lévő tanítók részvétele is va­lószínű. És valószínűleg csat­lakozni fognak a mozgalom­hoz a Koreában és más távol­keleti országban állomásozó tanítók is. Spanyolországból is meg­szólalt, táviratot küldött az amerikai tanítók szövetsége: ők is csatlakoznak. A sztrájk és tüntetés célja mindenütt egy és ugyanaz: több fizetést követelnek a ta­nítók. Csak, csak, csak WASHINGTON. — Csak 3362 sztrájk volt az Egyesült Államokban a múlt évben — jelenti a National Industrial Conference nevű munkaadó­­szervezet. Ez kevesebb, mint volt a sztrájkok száma a há­ború óta, egy kivétellel: 1960- ban 3333 sztrájk volt. A felső rekordot a szervezett munkás­ság 1952-ben érte el, 5117 sztrájkkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom