Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-09-17 / 38. szám

6. OLDAL FfWíCETF ENSßf! Thursday, September 17, 1964 Az an^ol tankhajó Esso Norvay kigyulladt a tenderen Aden, Arábia előtt. A képet a H. M. S. An­­?ióról készítették, mely megmentette az égő hajó személyzetét. önkéntes Social Security biztosítás jobb lenne? WASHINGTON — Goldwa­­ter szén., aki hévvel rohan novemberi bukása elé, nem az elfő, de nem is az utolsó azok sorában, akik úgy vé­lekednek, hogy a Social Se­curity biztosiitás rendje, mert a kötelező részvételen alapul,1 ellent étben van az amerikai szabad gazdálkodás szellemé­vel. A kötelező társadalmi biztosítás ellenzői eddig csak halkan hallatták szavukat,i tudva azt, hogy ez pusztában elhangzó szó. Mégis most, mi-1 kor a nemzeti politikai szer- J vezet mégmagasabb állására. pályázik Goldwater, a halk j szó automatikusan hangos szóvá erősödött és ezért most foglalkozni kell a kérdéssel: | mi jobb, a kötelező, vagy az . önkéntes társadalmi biztosí­tás? A republikánus elnökjelölt igy fogalmazta meg egy év-' vJ ezelőtt elvi álláspontját: ::A Social Security legyen ön­kéntes .Akinek tetszik, fogad­ja el és aki nem fogádja el,' az maga tud magáról gondos­kodni.” Azóta valamennyire legyengítet te ily szózatát, de ez nem fontos, most nem Goldwater szenátorral vitá­zunk, hanem a kérdés érde­mét vizsgáljuk. Ma 75 millió dolgozó férfi és nő és 5.3 mil­lió munkaadó fizet biztosítási ! dijat — Social Security adót — és körülbelül 20 millió azoknak a száma, akik nyug­dijat, hozzátartozó járadéko­kat, munkáiké ptel enségi jára­dékot kapnak a Social Secu­­>rity alapból. Amiről telhát itt szó van, az általános, nagy nemzeti érdek, csaknem min­den egyes amerikai családot érint. A kérdés alapos elem­zési feltétlen szükségesség. ❖ ❖ * Akik az önkéntes biztosí­tás mellett kardoskodnak, Imiért teszik ezt? Mivel indo­kolják meg állásfoglalásukat?- Fő érveik — melyek részben • nagyonis helytállók — a kő-, ; vetkezők: 1. A mostani kötelező So-: cial Security rendszer súlyo­san megterheli a fiatalabb dolg uk lkat, viszont a:i öre­gebbeknek olyan előnyöket juttat, amelyet ezek egyálta­lán nem érdemeltek ki. Egy most nyugalomba vonuló há­zaspár legfeljebb 3516 dollár Secü l Security adót fizetett be és ezzel jogot nyert 32,000 dollárnyi juttatásokra. Csak­­neim tizszerannyit vesz ki, mint amennyit beadott. Hon­nan ered a különbözet? A fiatalabb dolgoejók befizeté­seiből, amelyekre munkaadó­ik mindenkor rádupláztak. 2. A nyugdijak és egyéb juttatások a nagyobb jövedel­mű dolgozók millióinak nem nyújtanak eleget, mert az évi 4800 dolláron felüli kere­set számításon kívül marad. 3. A kötelező biztosítás rendszeré megfosztja az em­berüket attól a lehetőségtől, hogy privát biztosítás utján, vagy más utón-mód on maguk gondoskodjanak jövőjükről, lehetőségeik és szükségleteik mértékében. 4. Az önkéntes Social Se­curity rendszernek nagy elő­nye lenne, hogy mindenki oly módon gondolkodhatna jövő­jéről, ahogyan jónak látja: be­lépne a Social Security biz­tosításiba, vagy privát bizto­sítást venne ki, vagy megta­karításait bankba tenné, vagy részvényeket, bondokat vásárolna. Ily módon minden­ki maga vállalná a felelőssé­get a jövőjéért, nem hárítaná azt át a kormányra. * * * Ezeket az érveket sokszor latolgatták, komolyan ele­mezték politikusok, törvény­hozók, az ipari és üzleti ér­dekeltség képviselői, hivata­los és privát szakértőik és nagyjában a következő nézet kristályosodott ki: Ha a lakosság millióinak szabad választására lenne biz­­va, hogy a S. Security biz­tosításban részt akarnak-e venni vagy sem, az egész So­cial Security rendszer össze­omlana, mindenki kárt szen­(vedne s a legnagyobb károso­dás éppen azokat érné, ákik­­j nek a Social Security juttatá- I sokra legnagyobb szükségük lenne. A Social Security hivatal statisztikusai kiszámították, hogy mi lenne a következmé­nye az önkéntes biztositás rendjére való áttérésnek, íme- A 30 éven aluli biztosí­tottaknak 15 százaléka kilép­ne s ez a jövő évben már egv és fél billió dollár bevé­tel hiányt idézne elő. 1968- ban a Social Security alap­nak 18.8 billió dollár vagyon­állománya lenne, mig a mai rendszer mellett ez a vagyon, ez a tartalék 27.5 billió dol­lárt tenne ki. 1988-ban, ami­kor a most 40-es éveikben le­vő dolgozók elérkeznének a I nyugalomba vonulási korhoz, a Social Security alap csődbe jutna, a biztosítottak befize­tései elvesznének. Persze ha 15 százaléknál többen ugra­nának ki a Social Security biztosításból, a csőd még ko­rábban következne be. Ez az oka annak, • hogy az ! önkéntes Social Security biz-1 tositásról mindeddig csak be­széltek, okoskodtak, vitatkoz­tak, e — azt még sehol nem vezették be. Mint ahogy el­képzelhetetlen a mai világ­ban önkéntes tűzoltóság a na­gyobb városokban, önkéntes rendőrség és elképzelhetetlen a kötelező katonai szolgálat vagy a kötelező iskoláztatás eltörlése. J|r- i|s ' A kötelező Social Security biztosítási rendszer mellett szólnak a következő fontos té­nyék: 1. A Social Security bizto­sitás egyáltalán nem hozza az embereket kísértésbe, hogy jövőjüket, hogy úgy mondjuk, a kormány nyaká­ba akasszák. Millió és millió j dolgozó és kereső ember i rendszeresen megtakarítja, jövedelmezően befekteti kere­setének egy részét, privát biz­tosítást is kivesz és ilyképpen igenis maga gondoskodik jö-Mivel az iowai demokraták elfelejtették hivatalosan hitelesíteni Johnson elnök és Humphrey szená­tor nevét, a nevek elmaradtak az állam választási listájáról és lehet, hogy az iowai-aknak be kell irniok jelönijeik nevét. | vőjéről s a Social Security biztositás csak kiegészítője az ön-gondoskodásnak, j 2. A Social Security szinte ráneveli az embereket a rá­adás jellegű egyéb biztosítá­sokra és megtakaritásokrá. j Ez az az alap, amelyre min­den más gondoskodást' építe­nek. | 3. A Social S. biztositás az í alap vállalati biztosításokra j is, amelyek már billiós mére­­; teket öltenek több ipari és üz­­j leti ágban. Köztudomású, I hogy az újabban elsősorban a jövő biztonságra irányuló ; kollektiv szerződésekben az , uniók a Social Security nyug­dijaknak megtoldását követe­lik és harcolják ki; a Social Security nyugdij összege minden számításban benno van. Nem lehet tehát azt ál­­! litani, hogy a kötelező Social Security biztositás hát tél be­szorítaná a privát biztosítást. 4. Ha nem lenne Social Se­curity biztositás, milliókat kénytelen lenne az állam, a megye, a város — az adófize­tő lakosság! — szsgényse­­gélyben részesíteni és a sze­génysegélyezés, amely most körülbelül 2 billió dollárba ke­rül évente, 8—10 billió dollár évi kiadással terhelné meg a nemzet összességét. Ma 2.2 millió a szegénysegélyezésben részesülők száma, Social Se­curity nélkül ez a szám 8 mil­lióra nőne.- ••*** 5. A sok millió esetben sze­génysegélyezést helyettesitő Social Security biztositás nö­veli az emberek önérzetét és biztonságérzetét, milliókat megóv a megaláztatástól, hogy könyöradományokért ri­deg hivatalnokokhoz kellene fordulniok. 6. Ami csekkeket visz ma a postás húsz millió ember­nek, az hamar a gazdasági élet vérkeringésébe jut, hi­szen a legtöbben bevásárlá­sokra fordítják. A fogyasztás növelése maga után vonja a termelés növekedését és rend­kívül fontos annak kiemelé­se, hogy a Social Security csekkek révén ily módon a termelés növeléséhez, a nem­zet gazdasági erősbbitéséhez hozzájárulnak az öregek, a nem-dolgozók, nem-keresők is. Képzeljük el, hogy máról holnapra elmaradnának a So­cial Security csekkek. Olyan gazdasági válság állna be, amilyenre nem volt példa sem a 30-as évek depressziójában, sem azelőtt soha. AHANY ÉREM MÁSIK OLDALA WASHINGTON — Az ame­rikai munkásságnak sohasem volt olyan fényes aranykora, mint most. Ezt bátran meg le- i hét állapítani, ha eltekin tünk, először attól, hogy az arany csőből vajmi kevés hull a rem-szarvezatt munkások milVóina és, másodszor, ha szándékosan vp/pv gondatlan­ságból szem cfcil tévesztjük a munkanélküliek schogysem gyérülő táborát. És ha nem I ijedünk meg az automatikus gépek hallgatag hadának ost­romától . . . Augusztusban a gyáripar- I ban a nagy uniók vadász­­területén — a heti átlagos A 23 éves Monica Campbell, a 25 éves Denny Digginssel kötött há­zassága után Londonban, igyekszik a dudán lejátszani a nászindu­­lót. | munkabér 103 dollárral re­­'kordmagaisságba tört. A mun­­kában állók összes száma 72.1 millióra nőtt s egy év óta a | gyáriparban 275,000 uj mun­kalehetőség nyílt meg. Ennek ellenére a munkán ékül k'k száma a rendelkezésre álló munkásnépesség 5.1 százalé­kára növekedett. Sztrájkok és a velejáró jövedelem kiesé­sek alig haladták meg bár­mely háboruutáni év bérvesz­teségeit. Annak ellenére, hogy az ál­talános kép ilyen kedvező, a munkásmozgalomban a han­gulat nem zavaratlamul de­rűs. Az automata gépek elő­nyomulása újabb munkanél­küliséget okoz, örökösen fe­nyeget egyik-másik amugyis hanyatlásban levő iparban, el­sősorban a szén- és szállítási iparban. Rontja a munkapiac helyzetét a fiatalok folytonos beáramlása is. A már is túl­zsúfolt piacon az újonnan je­lentkező fiatalok számára ne­héz helyet biztosítani és ezek­nek 15 százaléka ma munka | nélkül van. Az automatikus i gépek a helyzetet még csak tovább ronthatják. A szervezett munkásság ve­zetőségeiben valami hiba van, talán a vezérek öregedé­se, okából. Tény az, hogy csak nagyon kis mértékben sike­rül az úgynevezett fehérgal­lérosok beszervezése és főleg ennek a mulasztásnak követ­kezménye az, hogy az unió tagok száma csak kevéssel nő ! egykét év óta és 22.2 száza­ikkal még ma is e’marad a múlt évi 25.2 százallékos lét­szám mögött. Ezek a száza­­lé'kszámck mutatják, hogy az amerikai munkásságnak csak negyedrésze volt uniókban tavaly és még kisebb része van szervezve jelenleg. Nem csoda, hogy az arany ér m másik oldalát lesve fi­gyelő munkások már nem el­­scsorbet ti tclbb bért, hanem több jövő biztonságot óhaj­tanak s az újabb kollektiv al­kudozások során a szenion­­fcás, a korábbi nyugdíjas kor, a nagyobb penzió a fő köve­telések, mig korábbi években a magasabb béreken volt a hangsúly. Éppen a napokban a bányamunkások uniójának konvencióján egy rebellis cso­port dühösen támadta a John L. Lewis székében ülő Tony Boyle elnököt, amiért az uj kollektiv szerződésben a ke­­rrJányszén bányászoknak el­sősorban híremelést és csak másodsorban fokozott jobb biztonságot harcolt ki. Emlé­kezzünk árrá, hogy még né­hány éwe ezelőtt, amikor az automobilipari unió vezető­sége magasabb munkabér he­lyett magasabb nyugdíj köve­telését hangsúlyozta, az unió tagsága viharosan lehurrogta vezéreit, azzal a jelszóval, hogy több pénz az ember ke­zében jobb, mint magasabb nyugdijesekk ígérete és re­ménysége. A biztonság elsőbbsége uralja az újabb kollektiv al­kudozásokat. A minap az Ar­mour húsfeldolgozó vállalat­nál létrejött kollektív szerző­désnek egyik pontja úgy Szól, hegy azok a munkások, skik­­n k munkáját automatikus gép pusztán pár gombnyo­másra redukálja, az addigi munkabért kapják, amit nem holmi gombnyomásért, ha­nem nehéz produkcióért kap­tak. Egy Ford unió lokálban kő:kérdezés utján megállapi­­tás't nyert, hogy a 15 fontos kérdés közül első helyen sze­repelt a jobb nyugdij és a 13-ik helyre szorult a maga­sabb bér követelése. Az olvasó ir New Yorkból, Gyimesy Ká­sás Ernő kiváló, világszerte! ismert festőművésztől, a Kül­földi Magyar Képzőművészek Világszövetsége elnökétől kap­tuk a következő kedves írást: Az olvasó jogán irok. Igen kérem, az olvasónak is van­nak jogai. Nemcsak olvasni, kritizálni, hirdetni, előfizetni,! hanem írni is. Az olvasó jo­gán tehát szabadjon nekem is megszólalni. Apám egy erdélyi kisvá­rosban volt kereskedő. Sok gyerek volt a tanitói háznál, igy aztán kereskedő-inasnak adták. Ahol tanonokodta a 4 esztendőt, ott lett segéd, az­tán tulajdonos. Több mint 4 évtizeden át. Mikor a huszas évek végén Amerikából ha­zalátogattam, sétára vitt. — Kortársait mutatta végig. Legtöbbjük a főtéren sétált napi egy-két órát, a többiek 40—42 évi szolgálat után a családi ház erkélyén olvastak, pipázgattak, merthát nem volt még rádió, TV ... “Tudod ezek mit csinálnak ? — mutatott a 60—65 éves nyugdíjasokra. — Várják a halált. Elmondják, itt fáj, ott fáj, kinek mi segít, de az éle­tük további értelme a hivata­los nyugdij-korhatárral meg­szűnt. Nálunk nincs nyugdij, nincs korhatár. Megszoktam a kuncsaftokat, azok is engem, büntetés lenne, ha le kellene huzni a rollót...” A modern élet kijebb tolta az életkor határát. Még Ame­rikában is, ahol bizony erőnk elhasználódása, igénybevéte­lünk, önhajszolásunk tempója sokkal erősebb, mint az Öreg Európában. ' * * * A pénteki szám kifogyott az újságosnál. Ilyenkor az em­ber beszól a Népszavához, a 80-as utcába, a magyar ne­gyedbe és kéri a hiányzó pél­dányt. Ezúttal Homoki Erzsébet vette fel a telefont, kitünő­en keverve az angolt a ma­gyarral (a szöveg zengzetes nyelvünkön, számok-cimek an­golul). Izsó bácsi nem volt a szerkesztőségben. Igen, itt kellett volna kez­deni a történetet! Székely Izsó — ezt a vidéki olvasók­nak említem — a newyorki szerkesztőség vezetője ember­­emlékezet óta. Úgy hiszem, kétszer is megszolgálta a nyugdij korhatárt;— de azért még mindig ott található min­den magyar ünnepségen, s a szeikesztőségi asztalnál is. A mai hétköznapon helyet­tese felel a telefonhívásra. — Izsó bácsi “csekappon” van. Az öreg szivet néha meg kell nézetni a doktorral. Azt az öreg szivet, amely az olvasót szolgálja túl a szerkesztősé­gi órákon, túl a vasár- és ün­nepnapokon, s messze túl a nyugdíjkorhatáron. Érettem és éretted, a ma­gyar olvasóért. Merthát az ol­vasónak is van szive. Mely megdobban, ha egy órára más veszi fel a telefont, vagy egy szürke hétköznapon üres a szék a szerkesztő asztala előtt. Székely Izsó ott volt fél év­század óta minden jelentős magyar i eseménynél: a Kos­­suth-szobor eszméjének szü­letésénél, megvalósulásánál, s egyesületek alakulásánál, bu­kásánál, átszervezésénél, há­borús világesemények ferge­­tegében, családi ünnepségek intim öregeinél, az idegen­­nyelvű hirlapirás útvesztőjé­ben — éjszaka és nappal. Nincsen ma se születés- se névnap. De miért kellene pi­­rosbetüs ünnep ahhoz, hogy az olvasó köszönthesse a kró­nikást ? S ha ünnep is lenne ... váj­jon saját lapja Írhatna arról, hogy egy óidra “check-up”-ra ment a lap munkatársa? Nem! És ime, kérem, itt van az olvasó joga: hétköznapunk szivdobbanása, együttérzése, aggódása. Úgy érzem jogunk volt — minden jubeliumi al­kalom nélkül — hangot adni ennek ... Egv vilJanypóznára “mászott fel” a 21 éves Marline Bowman ko­­í esi ja. A lányt épkézláb állapotban mentették ki a kocsiból. STATE OF IOWA I* «ampititat# ♦?■>* **^* >*♦»*>* vti 4).ti, v* »* »«***4*4! fc* ttíH *9 t9*n A *»**♦'**<*j4? that p*t*p*n fc**« &<*♦* *♦**>**♦* *** ****** <*4*<9t+4 t^a* »<>*>* t*u*»*i, tfs »Mi***! <+**&*$*»**«* W •*■*«■*»*%«* %*é. t«*4. *»*><*■*••*♦*>$ i I ' ' ' ' ■ ' \ * »EmilCA# PÁSTIT y •* \ , :Ú \ \ to* nntbixr ***** ** vm fO* 00Y(*HOK OeiMOCSATlC PA«T* fQ* GOVS*H0* io«* nm m-tm ip«í«a< ■*#**#»■- ■ • fi»* t »»»»«(.e “<<>*** i* to» ><« n.nmn ****« •,**•*■ |<J* GOVttNOS í4bi /ÍN u SYí-íHÖKST Secretary "A Stet« ■ W: ' ■ ■ . ■ á • ’ : V To }b<? County Audit*: »í.............._______________.County ' ................../ll__________... towo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom