Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-08-20 / 34. szám

6. OLDAL f 0 O <í K T l, KU S É G Fiatal amerikai magyar kutató sztrájkoló kttD»orru békái MÁNSFIÉLD, Mass. — A Mansfield News érdekes ri­­í&höi közöl ifj. Mészöly Ká­roly bostoni egyetemi hallga­tó mexicoi béka- és gyik-ku­­tatási expedíciójának tudo­mányos értékű eredményeiről. Mészöly nemrég öt héten át , folytatott kutatásokat a Me­xicoi öböl tájékán, elsősorban a csakis ott és Venezuelában élő kup-orru békák életét ta­nulmányozta, feleségével az Országos Tudományos Alapít­vány ösztöndijával. Hazatér­ve az expedícióról, Mészölyék 50 preparált és három élő kup­­orrut hoztak magukkal. A kup-orru béka érdekes adatokkal gazdagította az em­ber őstani tudását. Ezek a bé­kák — ősidőkből származó megkövesedett maradékok tanúsága szerint — 40 millió évvel ezelőtt egész Észak- Amerikában, Kanadában is, éltek. Ezért rajtuk keresztül nyomon lehet követni a béka fejlődését ősidőktől a modern korig. Életük még ma is rejté­lyes. Ilyen békákat csakis az esőzés! időszakban lehet fog­ni, amikor az órszágutszéli árkök megtelnek vízzel és a kup-orruak ott tenyésznek. Hogy hol s miként étnek a nagy esőzések előtt s utáfi, azt még senltisem fedezte fel. Mexicoban különféle békák gyomrában Mészöly hangyá­nál es term esz nangyaxat ta­lált s ilyenekkel próbálta táp­lálni az élve magával hozott három kuporrut. De ezek éh­ségsztrájkba léptek s most a bostoni egyetem élettani in­tézményének akváriumában próbálják őket rászoktatni a termeszhangya fogyasztásá­ra. A mexicoi kuporru béka tu­dományos neve: rhinophry­nus. Mészöly a kuporru békákon kívül gyűjtött basiliscusokat is — olyan gyíkokat, amelyek hátsó lábaikon járnak, mint a történelemelőtti idők dinosa­­uruis óriásgyikjai. Összesen 300 különféle gyíkot és békát gyűjtött. És jövőre újra el­megy gyikjai és békái közé s újabb példányokat s újabb ta­­tanulságokat próbál gyűjteni. Ifj. Mészöly Károly, id. Mé­szöly Károly és nejének legi­dősebb fia, az egész családdal 1945-ben hagyta el Magyar­­országot. Németországi évek után 1951-ben jöttek az Egye­sült Államokba. Károly itt vé­gezte a high schoolt, azután a Northeastern Egyetemen folytatta tanulmányait, 1961 - ben B. S. diplomát, majd a Bostoni Egyetemen 1963-ban biológiából M. S. diplomát szerzett, A bostoni egyetemen az élettani intézetben össze­­hasonlitó anatómiai előadáso­kat is tartott. PESTI POLCÁROK PANASZAI Kedves doktornő! Ezúton értesítem, hogy Be­áta nevű kislányom julius 28- án este lázasan és fájó hassal érkezett haza a napközi tábor­ból. E tényt a nyilvánosság előtt közölhetem csak Önnel, tekintve, hogy nem tudtam rendelőjében — a Péterffy Sándor utcai rendelőintézet gyermekgyógyászatán — ki­eszközölni a gyermek szemé­lyes megvizsgálását. Ön és munkatársai ugyanis az adott időpontban — este 6 óra 52 perckor — már civilben vol­tak, ennélfogva gyermekem megtekintésére vonatkozó sze­rény és szabályos kérelmemet egyöntetűen elutasították. A betegek borítékait kezelő adminisztrátornő kijelentette, hogy ő “ilyenkor már nem ir semmit”. A nővér ránktámadt hogy miért nem előbb jöt­tünk. Ön pedig határozottan eltanácsolt, mondván, hogy adjunk csak be egy kalmopi­­rin pilulát a gyereknek. Beismerem: helytelen volt részünkről az öltözködés és szépségápolás perceiben meg­zavarnunk s később meg is róttam kislányomat, amiért az Önök számára oly alkal­matlan időpontban lett rosz­­szul. Szolgáljon mentségemre, — hogy számtalan napihirt ol­vastam most étel, fagy­lalt- és gombamérgezésekről, s ennélfogva, szülői minősé­gemben aggódtam gyermeke­mért. Ön viszont nem aggó­dott érte doktornő. Lehet, hogy ön nem szeret beteg kisgyerekekkel bibelőd­­ni este 7 óra tájban, de én ab­ból indultam ki, hogy vannak olyanok ebben az országban, akik munkaidejük utolsó ne­gyedórájában is teljesitik a kötelességüket, sőt sokszor jó­val azután is. Sajnos, a jelek szerint ön nem tartozik ezek közé. Tudatom végül, hogy kislá­nyom már jobban van, mivel torokgyulladása volt csupán. Diagnózisát és gyógyulását azonban nem Önnek, hanem egy másik fiatal doktornőnek köszönhetjük a kórház gyer­mekosztályán, három emelet­tel és sok-sok emberséggel föl­­j ebb. Remélve, hogy soraim el­gondolkoztatják, maradok a megérdemelt tisztelettel: Ivaposy Miklós, Budapest. * * * Rokonaink látogatására ké­szülve, telefonon megérdek­­lődtem a Nyugati pályaudva­ri Ibusznál, mennyibe kerül egy menetjegy Marosvásár­helyre. Egy mély férfihang rövid tétovázás után ezt mon­dotta: 80 forint és letette a kagylót. Miután egyéb kérdez­­nivalóm is lett volna, felhív­tam a Mártírok utjai Ibuszt is, ahol egy női hang 11 fo­rintban állapította meg az úti­költséget. Amikor pedig sze­mélyesen kerestem fel a felvi­­lágositó irodát a Nyugatiban, egy ifjú hölgy árjegyzéket vett elő, tételesen felsorolta, mi mindenből tevődik össze a menetjegy ára, majd papíron összeadta: 124 forint. Ezek­­után már meg se lepődtem, amikor a szemközti pénztár­nál hosszú sorállás után egy fentemilitett menetjegyért 113 forint 60 fillért fizettettek velem. De azért jó, hogy elő­zőleg felvilágosítottak ... Ádám Sándor, Budapest Julius közepén, amikor az újonnan készült nyári ruhám főpróbáját tartottuk, a var­rónő tizenegy darab diszgom­­bot ajánlott rá, mondván: et­től kap majd egyéni sikket. Másnap a Deák Ferenc utca 17 szám alatt levő Röltex bolt­ban 24,20 forintos örökáron megvettem a sikkesitő gom­bokat. Harmadnap a varrónő begombositotta velük a ruhán kijelölt parcellákat, legombol­ta rólam a váltságdíjat, majd arra biztatott, hogy viseljem sokáig, jó egészségben. Sajnos, nem viselhettem so­káig, mert az ötödik napon a barna diszgombocskák — pár csepp esőtől megfürdetve — ■ piros levet eresztettek a szűr-: ke uj ruhára. Most azután olyan a drágám (250 forint), mintha bárányhimlője lenne. Ha a gombgyár bábája már’ csecsemő korukban megfür­dette volna ezeket a kártevő gombokat, akkor én most egy. gálaruhával gazdagabb, ők pe­dig néhány ezer selejtgomb árával szegényebbek lenné­nek. És ki fizeti meg a tönkre­tett ruhámat? H. D.-né, B.pest. Thursday, August 20, 1964 1952-ben létesített Bevándor­lás-politika Közös (képviselő­­házi és szenátusi) Bizottság. Ennek a közös bizottságnak elnöke jelenleg Feighan kép­viselő. Nos, ez a bizottság je­lenleg nem tehet eleget fel­adatának, mert Feighan kép­viselő ismételt kérése ellené­re a kongresszus még mindig nem szavazta meg a bizottsá­gi vizsgálat lefolytatásához szükséges pénzt. Mivelhogy pedig Feighan képviselő néze­te szerint a Közös Bizottság vizsgálata elengedhetetlen elő­feltétele egy jó törvényalko­tásnak, jelenleg csak egy meg­oldás képzelhető el: ideigle­nes megoldása legalábbis a be­vándorlás legfontosabb és legsürgősebb problémáinak: a bevezetőben felsorolt három csoport kvótánfelüli bebocsá­tása a két évben felhasználat­lanul maradt kvóták szétosz­tása utján. A két év — a ja­vasolt Feighan-törvény élet­tartama — tulajdonképpen próbaidő, mely idő alatt a kongresszus módot találhat a végleges rendezésre. (Meg­jegyzés; Két év megmaradt kvótáinak szétosztásáról van szó, de ez a szétosztás két és fél év folyamán történnék, a jövő év január elsejétől 1967 junius 30-ig.) Feighan képviselő javaslata formálisan nem bevándorlási törvénymódositási j avaslat, hanem azt ajánlja, hogy a lógató bevándorlási bizottsá­got (Selective Immigration Board,) amelynek feladata le­gyen azoknak a szempontok­nak megállapítása, melyek szerint a megmaradó kvóták három csoportban elosztan­­dók lesznek. Ezt az elosztási tervet a kongresszus mindkét háza megvizsgálja és ha nem találja megfelelőnek, elvethe­ti. Ilymódon a kongresszus egészének hatásköre beván­dorlási ügyekben érintetlen marad. Érintetlen marad to­vábbá Feighan képviselő ja­vaslatának törvénnyé válása esetén: 1. A jelenlegi kvóták száma. 2. A nemzeti kvóták rendszere. 3. A bebocsátás fel­tételei (biztonsági, erkölcsi, egészségi, stb. feltételek). 4. Változatlan marad a Beván­dorlási Hivatal és a rokoni in­tézmények jogköre. 5. Nem születik meg egy uj bürokrá­cia, mert 1967 október 1-én a Válogató Bevándorlási Bi­zottság és annak egész sze­mélyzete beszünteti működé­sét. Bevándorlókat válogató bizottságot javasol Feighan clevelandi képviselő RÓMÁBA VÁRJÁK RÓMA, (FEC). — Mind­­szenty hercegprímást egy ma­gas vatikáni személyiség ki­jelentése szerint Rómába vár-! ják. Várható, hogy Mindszen-J ty József hercegprimás el­hagyja a budapesti amerikai követséget és az ősszel, való- j szinüleg októberben Rómába érkezik. A Vatikán és a magyaror­szági kommunista kormány közötti tárgyalások annyira előrehaladottak, hogy szép-; temberben megköthetik az egyezményt, amely bizonyos mértékig visszaállítja a kato­likus egyház jogait és szabad-j ságát Magyarországon. A tár- ’ gyalások már másfél éve foly­nak ; Msgr. Agostino Casaro­­li, a Vatikán képviseletében többször járt Magyarországon s magával Mindszenty bibo-| rossal beszélte meg, hogy mi­lyen feltételek mellett hajlan­dó az amerikai követséget el­hagyni. A megegyezés kiter­jed a püspökségek betöltésé­re és bizonyos egyházi korlá­tozások megszüntetésére. A hercegprimás azt szerette vol­na, hogy még augusztus 20 előtt rendeződjön ügye, mert a Szent István napi nagymi­sét az esztergomi bazilikában akarta celebrálni. Ezt a kíván­ságát a Kádár kormány visz- j szautasitotta és csak abba j egyezett bele, hogy amikor a tárgyalások lezártával Mind­szenty hercegprimás szabad WASHINGTON. — Nagy érdeklődést é vegyes érzel­meket váltót! ki a kongresz­­szusban, de a bevándorlási ügyekben éráikéit körökben is Michael Feighan clevelandi demokrata képviselő javasla­ta, amely a Kennedy és John­son elnökök által kezdeménye­zett széleskörű, gyökeres be­vándorlási törvényreform he­lyébe egy ideiglenes, két és fél évre sróló rendelkezést tartalmaz, feighan javaslatá­nak lényege az, hogy az idei s a jövő évi ;öltségvetési évek végeztével 1964 junius 30 és 1965 junius 30) felhasználat­lanul maralt kvótaszámokat osszák fel kiskvótáju orszá­gok lakosai közt — három cso­portban: 1. családok egyesíté­se érdekében, 2. különös kép­zettségű emberek részére, 3. politikai menekültek részére. Ez egy részi a Kennedy-John­­scn javaslanak, de ugyanak­kor — ha örvénnyé válik — évekre elhaasztja a már rég­óta esedékes bevándorlási re­formot, mirdenekelőtt a nem­zeti kvóták fokozatos eltörlé­sét, ami viszont a kormány által ajánbtt megoldásnak fő rendelkezése lenne. A Feig­han javaslat fenntartja a sok oldalról már régóta elavult-: nak és méHánytalannak tar­tott nemzeti kvóta-rendszert. Hogy mié’t nyújtott be el­len javaslatot azt Feighan megmondta a képviselőház egésze előtt i múlt héten tar­tott beszédélten: A gyökeres reformot tartalmazó javaslat feletti kongresszusi bizottság vitái során sok érv hangzott el, ellene és mellette, még a javaslat pártolóinak nézetei is annyira eltérők voltak, hogy a hosszantartó kihallga­lesz, teljes főpapi díszben lép­hessen ki nyolcéves tartózko­dási helyéről, az amerikai kö­­vétség kapuján. tások a bevándorlási problé­mák tisztázása helyett inkább eszmei zűrzavarra vezettek. Feighan nézete szerint a be­vándorlási törvény gyökeres megváltoztatása előtt még sok tanulmányozás, alapos vizsgá­lat és széleskörű kihallgatá­sok és véleményezések szük­ségesek. Ilyen tanulmányozás­ra és meghallgatásokra a j kongresszusnak megvan a szükséges intézménye: az A legjobb magyar kard vívó útja az olimpiától a munkaszolgálatig Húsz esztendővel ezelőtt, 1944-ben talált rá a fronton Illés Béla, a tábori csendőrök által halálra kinzott Petschau­­er Attilára, a magyar vivő­­sport egyik kiemelkedő alak­jára, a kitűnő tollú újságíró­ra. Akkor utolsó óráit élte, nem lehetett már megmente­ni. Ennek a szomorú évfordu­lónak a kapcsán közöljük Dr. Boinitzer Pál visszaemlékezé­sét az amszterdami és a los angelesi olimpia kardvivó hő­sére. Augusztps 9-én volt az év­fordulója, hogy 1928-ban az amszterdami olimpián minden idők legizgalmasabb kardcsa­pat döntője lezajlott. A négyes döntőben Olasz­ország ellen már 5:2-re vezet­tünk, amikor csapatunknak egy gyengeségi szakasza elég volt ahhoz, hogy az olaszok 8:7-re feljöjjenek. Az utolsó döntő asszóra Pet­schauer Attila, a magyar csa­pat legeredményesebb vívója — aki addig valamennyi ellen­felét legyőzte — állott fel An­­selmi ellen. Elképzelhetetlen izgalom kö­zepette készülnek a küzdelem­re. Egyetlen asszon múlik az olimpiai győzelem. Szinte per­cenként kell kivinni a terem­ből a nézőket, akik a hallat­lan izgalomtól elájulnak, siró­­görcsöt kapnak. Az olasz csa­pat egyik tagja, Puliti, nem bírja idegekkel és sírva rohan ki a teremből. Gombos Sán­dornak, a magyar csapat tag­jának a feleségét sirógör­­csökben viszik ki. Az idős Santelli mester, a magyar csa­pat edzője sem bírja a döntő asszó hallatlan idegfeszültsé­gét, de nem bírják idegekkel a magyar vivők sem. A magyar csapat tagjai kö­nyörögnek Petschauernek, ne kockáztasson, legyen óvatos, győznie kell. És ő a végnél­küli vidám tréfák űzője, mély komolysággal készülődik a küzdelemre. Kardját egyenesi­­ti, amikor felszisszen a ma­gyar tábor; Petschauer pengé­je igazítás közben eltörik. Baljós előjel!... Uj kardot hoznak és elkezdődik az asz­­szó. A magyar vivő 2:0, 3:1, i 4:2 arányban vezet. Idegölő,* 1 lélegzetelállító izgalom; az olimpiai győzelem egyetlen találaton múlik. És ekkor ha­­ta'mas fejvágás csattan az olasz vívó sisakján; 5:2-re győzött Petschauer és egy ben a magyar csapat is 9:7-re.' Miénk az amszterdami olim­pia kardesapat-bajnoksága. : Mikor Anspach elnök kihir­deti a zsűri ítéletét, a magyar tábor leírhatatlan örömujjon­gással öleli, dédelgeti, csókol­ja a nap hősét. Petschauer az izgalmak közepette elájul. Ha nem fogják fel, összeesik. Mikor magához tér, kérésé­­j re az ujjongó boldog magyar vívók behozzák, vállukra eme­lik a könnyező, őszhaju maes­­rot, Santelli Italót, aki közis­mert kedves tört magyarságá­val gratulál a győzelemhez. A magyarok győzelmi öröm­ujjongása az olaszokat is ha­talmába keriti. Az olasz csa­pat tagjai Bini vezényletével lelkesítő csatakiáltásokban törnek ki, Petsehauert és Ma­gyarországot éltetik.' * * * Ez történt 1928 augusztusá­ban Amszterdamban, miután Petschauer előzőleg már meg­nyerte 1928-ban a Hősök em­lékversenyét, ami a “legjobb magyar kardvivó” címmel járt. Még Amszterdamban az egyéni kardvivó olimpiai baj­nokság második helyét szerzi meg holtverseny után Ters­­tyánszky Ödön mögött. 1932- ben Los Angelesben is tagja az olimpiai győzelmet szerzett magyar kardesapatnak. És ami ezután történt, a legmerészebb fantázia sem tudta volna elképzelni. Az olimpiai és világbajno­ki sikerek napjai után elkö­vetkezett a náci fasizmus, a jogfosztás és az üldöztetés korszaka. Már 1942 áprilisában szere­pelt Petschauer neve a buda­pesti I. hadtestnél, a név sze­rint behívandó üldözöttek névjegyzékén. Ez alkalommal még ki lett huzva a névsorból. Az újabb behívók azonban nem sokáig várattak magukra. Petschauer behívót kap az aszódi munkaszolgálatos bevo­nulási központhoz. További sorsáról Muray-Metzl Lipót alezredes, a nagykátai munka­­szolgálatos bevonulási köz pont parancsnoka, a budapesti népbiróság NB. 99/1945 sz. Ítélete alapján később kivég­zett “nagykátai hóhér” igy számol be a nagykátai műkö­déséről szóló memorandumá­ban: “Petschauer Attila Aszód­ra lett behiva. Onnan egy tiszti járőr hozta át egy sötét éjszaka Nagykátára hetedma­gával, a hadtestparancsnok­ság külön Írásbeli rendeleté­vel, hogy a már bevagoniro­­zott és néhány perc múlva már el is indított szerelvény­nyel menő századba ezt a 8 főt, mint létszámon felülit, azonnal be kell sorolni és út­ba indítani. Hogy Petschau­er Attila is köztük volt, arról csak utólag, másnap reggel a hadtest parancsnokságának szóló ezirányu jelentés aláí­rásakor szereztem tudomást.” MurayMetzl alezredesnek ezzel a saját szerepét és fe­­! Ielősségét szépíteni igyekvő I előadásával szemben a bünte- I tőügyben tanúként kihallga­tott Molnár Tibor hadapród-I őrmester, Muray nagykátai szolgálatvezetője igy mondta el az esetet: — Petschauer Attila kitün­tetéseit nem én, hanem Muray alezredes ur tépte el. Muray jól tudta, hogy kiről van szó, mert Petschauer Attila meg­mondta, hogy kicsoda. Az ak­kor vele érkezett 35 emberrel , együtt őt orvosi vizsgálat nél­kül, egy már indulásra készen álló századba osztották be. * ❖ ❖ A továbiak már ismerete­sek; Petschaur Attila, a sok­szoros olimpiai bajnoki arany­érmes világhírű vívó, mint egy munkaszolgálatos század tagja, a legszörnyübb körül­mények között pusztult el. Ha fasiszta gyilkosok 40 éves korában, élete delén el nem pusztítják, idén, a to­kiói olimpia esztendejében lett volna 60 éves. Annyi millió más ártatlané­val együtt az ő életét is ál­­' dozatul követelte a náci-fasiz­mus vak. gyűlölete. Vörös Kina kiképzi katonai repülőit, katonáit és haditengerészeit.czen az első nyilvánosságra hozott képen. EISÖOSZTÁLYU SZEDŐ FELVÉTETIK MAGYAR NYOMDÁBA BIZTOS ÁLLÁS — ÁLLANDÓ MUNKA JÓ FIZETÉS ÍRJON VAGY HÍVJA LIBERTY PUBLISHING COMPANY 173S last 22nd St. Cleveland, Ohio 44114 TEL.: (AREA CODE 21É) 241-5905 — ■ —----------------- -----­­­­­............

Next

/
Oldalképek
Tartalom