Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)
1964-07-30 / 31. szám
6. OLDAL Thursday, July 30, 1964 A SZOVJET AEROFLOT ÉS A HOLLAND KLM Irta: KIRÁLY BÉLA tábornok Amerikából jövet Amszterdamban több órát kellett várnom amíg a genfi gép indult. Végignéztem minden látványosságot, a vámmentes boltokat, elolvastam a főbb európai újságokat de még mindig nem jött el a gép indulási ideje. A váróteremben sétálgatva megakadt a szemem egy menetrendekkel telt állványon, köztük meglepetésemre néhány vasfüggöny mögötti ország menetrendjét is megtaláltam. Kivettem a Szovjetunió légivállalatának a AEROFLOTJ no k a menetrendj ét. Kényelmes fotelbe telepedtem és gondosan tanulmányozni kezdtem. Rikító sárga, kék és vörös szinckben nyomták a menetrend első oldalát. Kellemesen érintett azonban, hegy sem a vörös szin, sem a sarló és kalapács nem dominálja a nyomtatványt. Természetesen az első oldalon van sarló is, kalapács is, csillagos vörös zászló is, de mindez a kommerciális Ízlés határain belül mozog és nincs semmi bárjtóan propaganda ize. Megtudni a menetrendből, hogy az AEROFLOT légi-kapcsolatot tart egyrészről az USSR, másrészről Európa, Ázsia, Afrika és Latin Amerika között. Azt is megtudjuk a menetrendből, hogy az AERFLOT az USSR polgári légii le ttá ja és egyenesen a Szovjetunió Minisztertanácsának van alárendelve. Ez már bizcr(/c3 gondolatokat ébreszt olyan szeméiben aki a vasfüggöny n mögül jött. Ez anynyit jelent, hogy az AEROFLOT elnöke miniszteri fizetést kap. Évente két öltözet ruhát és két pár cipőt kap kedvezmérjyes áron, felesége ölesén vásárolhat a speciális boltokban és ingyen 24 órás személyautó szolgálat áll a maga és családja rendelkezésére. Az AEROFLOT elnöke legalább is tagjelölt a Kommunista Párt Központi Bizottságában s mint ilyent csakis a Párt Első Titkára engedélyével lehet letartóztatni. Ennél nagyobb kedvezményt a szovjet nem adnak, ez azonban igen nagy privilegium.Az AEROFLOT igen befolyásos kezekben van, Rengeteg bürokrata aprólékossággal összeállított más adat is van a menetrendben. Nem volna érdemes ezeket mind felsorolni itt. A lényeges az, hogy hány repülőtérről, mennyi gép indul, milyen időközökben és hova. Ezeket az adatokat igyekeztem kihámozni a menetrendből. Fckozotcsan megtaláltam a kérdésekre a feleletet. Úgy éreztem azonban, hogy valami baj van a Szovjetunió nemzetközi légiforgalmával. Ma, amikor a Szovjetunió a békés együttélés gondolatát propagálja arra számítottam, hogy ennek vetületeként élénk és sürü légikapcsolatot fogok felfedezni a Szovjetunió és a szabad világ között. Tudjuk azt is hogy Kruscsev 1970-re túl akarja szárnyalni Amerikát a 'termelésben. Ebből viszont arra van jogunk következtetni, hogy a Szovjetunióban duzzadó, fejlődő, töménytelen javat termelő olyan ipar van, amelynek hatalmas feleslegei várják a világ miden részére való elszállítást. A szovjet készárunak ilyen áradata viszont élénk idegenforgalmi repülőhálózatot követelnie. A menetrend első ránézésre nem árul el ilyen életerős,duzzadó, élénk forgalmat. Nem kivántam azonban elsietni az ítéletet. Az összehasonlítás az egyedüli mód mely megmutathatja vájjon a Szovjetunió tényleg olyan föllényben van-e más országok felett mint amit hirdetnek. Az Egyesült Államok nemzetközi légiforgálmával nem lehet cs s za h a s o n 1 i te r ji a szovjetét, mert Amerikának sok olyan repülőváUlalata van melyek nemzetközi forgalmat bonyolítanak le. Minden ilyen vállalat menetrendjét nehéz lenne összeszedni. Úgy határoztam tehát, hogy összehasonlitcim az AEROFLOT idegenforgalmát a kis, földművelő Hollandiáéval. Persze gondoltam, ez nem1 lesz reális összehasonlítás. Az USSR- nök 200 milliónál több lakosa van, Hollandia pedig csak 11 millió, azaz 18-ad része a szovjet népességnek. Arra gondoltam, hogy a KLM adatait majd beszorozom 18-al s ezt a számot fogom majd a tényleges szovjet adatokhoz viszonyítani. Ez adja majd meg a két ország nemzetközi légiforgálmánlak relatív nagyságát. A következő meglepő adatokat találtam: Az AEROFLOT-nak heti 97 járata indul külföldre s tér vissza a Szovjetunióba. Hollandiának, a két ország népessége arányában 18-szor kevesebb, az az heti 5-6 külföldi járattal kellene rendelkeznie. Ezzel szemben a KLM-nek 675 külföldi légijárata van, hetenként. Abszolút számokban ez hétszer több mint a Szovjetunióé. Ha pedig a lakosság számarányát is figyelembevesszük, Hollandia ötezorötszázszor fejletteb nemzetközi repülőszoilgálatot -tart fenn mint az USSR. A 97 szovjet nemzetközi járatból azonban 53 csak a vasfüggönyön belül közlekedik, ebből 22 ázsiai kommunista országokkal és 31 európai csatlós országokkal. Csak 44 szovjet járat repül a vasfüggönyön kívüli területre. A KLM is berepül azonban a vasfüggöny, mögé és pedig 30 járat indul és tér onnan viszsza hetenként. Ez csak egyetlen egy járattal kevesebb mint amit AEROFLOT indit az európai csatlós országokba. A Szovjetunió a szabad világba — mint láttuk — 44 járatot indit, a KLM pedig 645-öt. Az USSR-nak 5 nemzetközi repülőtere van, -a szegény Hollandiának csak 1. Moszkva a legnagyobb légikikötő. A 97 külföldi járatból 71 indul Moszkvából és tér oda vissza, s csupán 26 indul a többi négyről. Kievből indulnak a járatok Bukarestbe; Szófiába és Becsbe. Taskentből Afganisztánba, Pakistánba, Indiáiba, Burmába és Indonéziába. Irkutszkból induló gépeik kötik össze a Szovjetuniót Külső- Mongóliával, Pekinggel és Észak-Koreával. A szovjet légiközlekedésnek különös fursasága az, hogy nem tudta még megoldani a Tokióba való repülést. Az AEROFLOT menetrendje azt a hihetetlen ajánlatot teszi az olvasónak, hogy ha Moszkvából Tokióba ákarna jutni, akikor repüljön először Khabarovszkba. Ott száljon vasútra, hogy elérje Vladivcsztoktól délre a kínai határén fekvő Nakhodka városát. Itt igyekezzék elérni a motoros hajó járatot, amely Yoikaihámába viszi majd. Csak több-szeri elolvasás után adtam hitelt a szovjet nemzetközi repülőforgalmáról tájékoztató menetrend ez Írásban és rajzban adott tanácsának. Arra nem adott a menetrend tanácsot, hogy mittetgyen az utas Yokohamában. így ki kell egésziteijiaz AEROFLOT menetrendjét. Meg kell mindazokat nyugtatni, hogy aki a menetrend tanácsait követve jut Yokobámába, ott helyiérdekű villamos vasutat talál majd amely beviszi Tokio szivébe. Ez már kellemes sima ut lesz, a tapasztalatom szerint. Van egy ötödik nemzetközi repülőtere is a Szovjetuniónak: Leningrad, a rnásodi főváros. Erről a nemzetközi repülőtérről -egyetlen repülőjárat indul hetente Helzink-ibe. A menetrend itt nem utal arra, hogy ha valaki lekési ezt az egyetlen járatot akkor gyalog is —- nem beszélve arról, hogy lóháton napokkal előbb -érne Heilzinkibe mintRingo Starr (bal) nem titkolja, hogy elsó nevét onnan kapta, hogy egyszerre több gyűrűt visel az ujjam. Jobbra Paul McCartney, egy másik Beatles-sztár, utánozza partnernője hajviseletét a “A Hard Days Night” című filmben. FÜGGETLENIG John Bart tengerész kadett megerősít egy kötelet a U. S. parti őrség Eagle nevű háromárbócos brigg-jén Brooklyn, N. Y. előtt. Háttérben a csilei vitorlás Emeralda. A 13 nemzet 23 hajója között vannak, melyek New Yorkban adtak találkozót. ha megvárná a következő AEROFLOT járatot. Ilyen és hasonló adatokat talál az olvasó az AEROFLOT nemzetközi járatainak menetrendjében. Ha az adatokat és a belőlük vont következtetéseket végig gondolja az ember, Lem érzi a kiértékelést teljesnek addig ,amiig az amerikai légi idegenforgalmi járatoknak legalább egy részével össze nem veti a szovjet ad-atokt. Felhiüvtuk tehát a Federal Aviation Agency-t a Kennedy repülőtéren. Adataik szerint naponta külföldre 225 repülőgép indul és ugfc arjmnyi tér vissza erre az egyetlen amerikai repülőtérre. Ez 1575 járatot jelent hetenként, a szovjet heti járatainak tizenhatszorosát. De ez csa kegyetlen egy repülőtér. Közel ilyen erős forgalmat bonyolít le -a Dallas repülőtér Washington, D. C.ben, a LoS Angelesi és néhány más amerikai repül tő-tér is. De számtalan kisebb nemzetközi forgalmú repülőtér is működik az USA-ban, úgy mint: Miami, Fia., Newaark, N.J., Boston Mass., Detroit Mich., Chicago, 111., San Francisco, Calif., Seattle Wash., New Orleans, La., Dallas és Houston Texas., stb., sfb. Ha ezekre csak a Kennedy repülőtér idegenforgalmánek negyedét számítjuk is kb. 8000 heti nemzetközi járatra I lehet az USA légiforgalmát becsülni. Ezt kell öszevetni a szovjet heti 97 járatával. Ha pedig ezt megtesszük, akkor arra is kell godol-nunk, hogy Kruscsev 1970-ben felül akarja múlni Amerikát. Ha Amerika egyetlen uj repülőjáratot sem indítana 1964 és 1970 között, vájjon a szovjet fel tudná-e duzzasztani a heti 97 nemzetközi repülőjáratát 8000-re, Ha az a válaszunk, hogy nem akkor ez azt jelentheti, hegy Kruscsev nem mindig mond igazat. Mi legyen a válaszunk annak a tudatában, hogy az amerikai fejlődés pedig -nem áll meg ott ahol ma van? DE GAULLE ELNÖK POLITIKAI ELŐRETÖRÉSE A BALKÁNON FÁRIS — Charles de Gaulle, francia államelnök tekintete általában kelet felé irányul. Öt napon keresztül puhatolózott de Gaulle egyik legbizalmasabb hive, Louis Joxe, Triónál, Jugoszlávia elnökénél. Hét napon keresztül fog julius végén, Parisban időzni Románia miniszterelnöke, Jon Gheorge Maurer. A Titőnál tett látogatás és Maurer meghívása Franciaországba, de Gaulle elnök átfogó világpolitikájában a legújabb fejlemény, hogy a két nagy hatalmi tömböt Nyugaton -és Keleten fellazítsa és mör|t harmadik nagyhatalom jelenjék meg a nemzetközi színpadon. Hogy ezt elérje, de Gaulle a következő előzetes sakkhuz ásókat tette: Elismerte Vörös Kínát, propagandát fejtett -ki Délkelet Ázsia semleges :: lésére, segélyprogramot, dolgozott ki Afrika -és Latina-meröka talpraállitására, magára vette 1984-ben 10 latinrmerikai ország meglátogatását. és végül mindezek által Párist az Egyesült Államok és a Szovjetunió politikájával szembenálló népek Mekkájává tette. így törtérit, hogy csók június utolsó és julius első 10 napjában a következő kormányfők látogatták meg Párásban, Görögország, Izrael és Törökország miniszterelnökei, Norodom Sihanouk, Cembcdja miniszterelnöke és mindazért, hogy megértést, tanácsot és segítséget kapjarlJk de Gaüll-tól. így kezdte el a francia államelnök egy uj Keleteurópa-i politika szövését, hogy ceresztülugorhassa a Vasfüggönyt és lépésről-lépésre fe-lpitse az általa kívánt hatalmi tömböt, az Atlanti Óceánól az Uraiig. Ezrt küldte politikai előőrseit a Balkánra, ahol Franciaország már az elmúlt századtól kezdve, állandóan szövetségeseket keresett Németország és Oroszország ellen. Jugoszlávia elnöke, Tito, mélyen megsértette de Gaulle tábornokot, mikor 1961-ben, a franciaJalgeriai szerződések 1 Evianban váló aláírása előtt 6 hónappal, elismerte az alégriai lázadókat. Mégis türtőztette magát de Gaulle és nem foganatosított megtorló intézkedéseket Jugoszlávia ellen. A jóviszo-ny akkoriban csak befagyott Franciaország ás Jugoszlávia között, és most könnyen volt újból felolvasztható. De Gaulle Louis Joxe-t küldte Jugoszláviába, azt a ni-ndcnnemiü politikában járatos történelem professzort, aki már 1952-ben világfeltün-ést keltett, mint Franciaország moszkvai nagykövete: Sztálin, aki akkor már évek óta nem fogadott nyugati diplomatát, őt mégis kihallgatásén fogadta. Joxe 1956-ban a francia külügyminisztérium külpolitikai cisz'1: j Főnöke lett, fi962-ben pedig de Gaulle első diplomáciai tanácsadója. Ő vezette a francia fürdőhelyen Evianban a tárgyalásokat az algériai lázadókkal és ő irta alá a szerződést, meily az egykori francia gyarmatnak teljes függetlenséget biztositott Franciaországtól. Valamivel több, mint három héttel ezelőtt Joxe egy kölcsönös kulturegyezmiényt irt alá Belgrádban, amely filmek, könyvek és művészek cseréjét célozza és amely szerint a francia nyelvet nemso- Ijira, mint választható tárgyat bevezetik a jugoszláv középiskolákba. Jcxe professzor az Adriai tenger sz:getén Brionban tárgyat Titovail, annak ottani kéjlakában és éppen jókor érkezett vissza Fárisba, hogy nyilvánosságra adja: Jón Gheorge Maurer román miniszterek Ilik — akinek francia anyja van — helyettese Birlandeanu és külügyminisztere Manescu, julius 26-án érkeznek hivatalos látogatásra Parisba. De Gaulle francia-román flirtelését pontosan 8 hónapon keresztül készítették elő és 8 hónapig tartották titokban. Már 1963 novemberében, amikor de Gaulle megbizottja Edgar Faure volt francia miniszterelnök Vörös Kínában, anrlak diplomáciai elismerését készítette elő, Franciaország bukarest követe Pierre Bouffanais letette meghívását a román miniszterelnök asztalára. Aromán elvtársak kaptak a meghíváson, árinál is inkább, mivel politikai, gazdasági és kulturikérdésekben szembehelyezikedték a Szovjetunióval és völtalképen azt teszik, amit de Gaulle politikai “depolarizációknak” nevez. Mialatt még Bukarest és Párás a látogatás pontos dátumáról tanácskozott, Washington tudomást szerzett erről, hirtelen és azonnali hatállyal gazdasági tárgyalásokra hívta meg a románlokat. Sőt az amerikai részről tárgyaló Averell Harriman, Gaston-Marin helyettes romián külügyminiszternek, két nagyteljesítményű atomreaktort is ígért, egyenkint 500 megawatt teljesitménnyel. Párás nem tud természetesen annyit ígérni a románoknak, mint az Egyesült Államok, de a francia román árucsere, egy 1954-ben aláirt gazdasági szerződés értelmében, azóta szépen fellendült és m'g 1954-ben a román árucsere évente 4 millió frankra rúgott, 1963-ban már 102 millió frai lk volt. Mig a franciák 1954-ben 15 millió frank értőkben vettek át román árut, 19S3-ban már 169 millió frank értékben. Egy francia-angol nagyvállalat egy hatalmas vashengermüvet szerel fel éppen a romániai Gaiatz-ban mintegy 40 millió dollár értékben. Francia cégek több teljesen felszerelt cukorgyárait és egy oliajfinomitó't szállítanak! Romániának. Ezzel szemben Franciaország egyik legjobb vá,sái:!3.<ja a romián nyersolajnak. Kuilturexportjával is sikere van de Gauillenialk. Miután nemrégen Romániában elvetették az orosz nyelv hivatalos tanítását, a román diákság 65 százalékban úgy döntött, hogy hagyományosan a francia nyelvet akarják tabuim. Mielőtt az Erdélyből származó Maurer, román minisztereinek podgyászát csomagolta volna, — még hamar kénytelen veit Moszkvába menni Kruocsev születésnapjára. Annak ellenére azonban, hogy a szovjetben már tisztában voltak az újabb, elmélyült francia-román kapcsolatokkal, Maurer — bár bizonyos feltűnést kelt egy csatlósorsziág vezetőjének, első és önálló utazása egy nagy nyugati országba — Moszkvában egy szót sem említett róla. Nem kérdezték és ő hallgatott. Egy a 11 közül, akik Kubából való menekülésük közben harcoltak Castro militia katonáival. Sebeit Miamiban kötözték be. VESZÉLYES AUTOMATÁK NEW YORK — U.S. repülűvállalatok mérlegelik a balesethiztositó automaták eltávolítását a repülőterekről, mely automaták segítségével ércpénz bedobásával az utasok még az utolsó percekben Lord Snowdon, megcsípi lányának Lady Sarah-nak orcáját, akit anyja, Margaret hercegnő tart karjaiban. is biztosíthatják magukat. A repülőtársaságok attól fülnek, hogy biztositásnak ez ,a könnyű módja, a gépek el| leni szabotázsoknak lehet a forrása. Tizenhárom repülőgép-katasztrófánál. melyeket 1949 óta szabotázs okozott, 6 , esetben volt a szerencsétlenség cka biztosítási csalás kísérlete.
