Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-23 / 17. szám

6. OLDAL FÜGGETLENNÉ« Thursday, 1964 April 23 ii ii ...............................^ Nagyobb függetlenség felé törnek a csatlós országok BUKAREST.— A Wall Street Journal, az amerikai üzleti világ nagy napilapja, elküldte Romániába egyik munkatársát: vizsgálódjék, miben és mily mértékben mutatkozik meg ott az újab­ban észlelt gazdasági és po­litikai jelenség, hogy a nem­zeti érdeket a kommunista érdek fölé helyezik s ezzel eltávolodnak Moszkvától,— függetlenségüket legalább­is kis mértékben meg tudják őrizni. Az amerikai újságíró Bukarestben beszélt» á ro­mániai gazdasági élet veze­tő személyiségeivel, akiktől sok érdekes szót is hallott, de mindennél érdekesebb volt az, amit Galac városá­ban a nagy acélmű építésé­nél megfigyelhetett. Nagy építkezés ez, az acél­öntődé 5 és fél millió tonna acélt fog termelni, ami ro­mániai viszonyok közt je­lentős mennyiség. De gazda­sági és politikai jelentősége! túlmegy ezen. Galacban szin­te szemmel látható az orosz; befolyás kiküszöbölése. Az, építkezésnél dolgozó tízezer ember közt egyetlenegy orosz mérnököt sem lelhet találni. Ellenben látni lehet gépeket, felszereléseket, amelyeket nyugateurópai országokból szereztek be. És egy id ahoi cég most, európai cégekkel versenyezve, ajánlatot tett egy 44 millió dolláros gépi berendezés felállítására. KOMMUNISTA "KÖZÖS PIAC'' Tulajdonképpen már ma­ga ez az építkezés — lázadás a moszkvai főhatalom ellen. A szovjet néhány évvel ez­előtt megszervezte a kilenc csatlós ország gazdasági egybekapcsolását moszkvai irányítás alatt. A kommu­nista közös piacot Kruscse­­vék úgy képzelték el, hogy mindegyik országnak elő­írják, mit termeljen, mind­egyiknek legyen ez meg az az ipar a specialitása, ver­seny nélkül, és persze egyes országok, köztük Románia,— főlég mezőgazdasági termé­kekkel jássák el a közös pia­cot. A “Kölcsönös Gazdasági Segítség” tanácsa — moszk­vai dirigálás alatt — osztja ki a gazdasági szerepeket. Nos,, e felülről dirigált szer­vezkedés ellen elsőnek Romá­nia lázadt fel. Románia kommunista pártja és kor­mánya ne mhajlandó a régi paraszti gazdaságot fenn­tartani, ipari országgá akar fejlődni, hogy ne kelljen ipari termékekért magas árakat fizetni más országok­nak, kommunista “testvéror­szágoknak” és kapitalista or­szágoknak. Sztálin alatt és Krucsev első évtizedében ilyen ra­koncátlankodás elképzelhe­tetlen lett volna. A változás szele Peking felől fuj. Az orosz-kinai testvérharc ko­moly, a kommunista világ­­mozgalom központi irányí­tásáról van szó és a szovjet­nek érdeke, hogy ebben a harcban az európai csatlós­­országok melléje álljanak, ne csatlakozzanak, mint tet­­| tók az albán kommunistákba pekingi táborhoz. Ezért kény­telen a szovjet megengedni, eltűrni a csatlós országok ön­­állóskodását, azt az elvet, amelyet először a jugoszláv kommunista diktátor hir­detett és dacosan Sztálin szemlébe mondott: hogy a különböző országok kom­munista pártjai és kormá­nyai egyenjogú tagjai a kom­­munsísta világközösségnek, nem pedig Moszkva tarto­mányi kirendeltségei. LEPLEZETLEN ELLENKEZÉS A románok elsősorban ro­mánok és csak másodsorban kommunisták — ez az elv, amely gyakorlatban nem­csak gazdasági, hanem kul­turális téren is kezd érvé­nyesülni. Romániai váro­sokban utcák és terek orosz hősökről voltak elnevezve ; ezeket átkeresztelték román nevekre. Megszüntették az orosz nyelv kötelező tanítá­sát az iskolákban. Az orosz­­román kulturális testvéries­ség Maxim Gorkij intézetét becsukták. A szovjet nemrég ajánlatot tett a román kor­mánynak, hogy a Vaskapunál vizierőmüvet épit 400 millió dolláros költséggel, 10 billió kilowatt áramfejlesztési ka­pacitással. A román kor­mány ehelyett Jugoszláviá­val együttesen építi meg a vizierőmüvet. KILÁTÁS A NAGYVILÁG FELÉ Félárcbocra volt bocsátva a nemzeti lobogó a Mac Arthur gyász nap­jaiban — a kongresszus épületén, Córregidor szigetén (fent jobbra), az arlingtoni Iwo Jima emlékmű és (lent jobboldalt) a norfolki MacArthur mauzóleumon. Mindenütt az országban gyárakat építenek angol, francia, nyugatnémet vál­lalatok és a legújabb lépés a gazdasági önállóság felé: Cristureanu, a román keres­kedelmi kamara alelnöke be­jelentette, hogy gazdasági szakértőket fognak küldeni Amerikába ipari kiállítások megtekintésére, azzal a prog­­! rarnmal, hogy a jövő évben a romániai ipar és mezőgaz­daság termékeit fogják be­mutatni Amerikában. Ez a szorosabb román-amerikai gazdasági kapcsolatok első messzemenő lépése lesz a. mostani szerény kezdetek után. Világosan beszélnek a szá­mok: 1959-ben a romániai külkereskedelemnek 89 szá­zalékát kommunista blokkon belül bonyolították le, rna csak 65 százalékát.Az orosz­­román árucsere az összes román árucserének 50 száza­léka volt 1959-ben, most 40 százalék. Egyszóval: a gazdasági kapcsolatok a I kommunista blokkon belül lazulnak, a kapitalista vi­lággal egyre élénkebb lesz a | kapcsolat. Hasonló, nemzeti irányzat mutatkozik a többi európai csatlós országokban is, ha nem is oly erőteljesen, mint Romániában. Az egész; kommunista, blokk árucse­réjéből most 30 százalék a kapitalista országokra esik. Felmerül a kérdés: A sza­bad világnak érdeke-e a kom­munista országok gazdasá­gi erősítése ? A hivatalos fel­fogás kezd az igenlő felelet felé hajolni, abból az el­gondolásból kiirdulva, hogy Moszkva befolyásának gyen­gülése mindenesetre ked­vez a szabad világnak. A “nemzeti kommunizmus” egy lépéssel való eltávolodást jelent a világkommunizmus­tól. BÚCSÚ KHMERTŐL NEW BRUNSWICK, N. J. — Magyarok ezrei, az 56-os szabadságharc menekültjei, már régen elbúcsúztak Camp Kilmertől, ahol magyar Isten­hozta köszöntötte őket s ahon­nan nem Viszontlátásra! bú­csúszóval távoztak. Most újabb sértés fenyegeti a tá­bort: elveszti a nevét, helyé­be uj nevet kap. Camp Kilmerben a bus ma­gyaroknak más gondjuk is volt, mint érdeklődni a név eredete után. így hát biztosan csak kevesen tudják, hogy azt a második világháború ide­jén felállított tábort egy Joy­ce Kilmer nevű költőről, a “Fák” cimü vers költőjéről nevezték el. Ez a Joyce Kil­mer a brunswicki Rutgers egyetem diákja volt, az első világháborúban Franciaor­szágban a gyalogságnál szol­gált s 1918-ban hősi halált halt. Miután nemrég a had­vezetőség a tábor nagy részét átengedte a Rutgers egyetem­nek campus építés céljára, az egyetem kormányzó bizottsá­ga névadási megbeszélésre gyűlt egybe s oly vélemények hangzottak el, hogy Joyce Kil­mer nem volt elég jó költő ahhoz, hogy egyetemi cam­­pust róla nevezzenek el. Gross egyetemi elnök, csatlakozva a más nevet ajánlókhoz, a Kil­mer név elhagyását nem Joy­ce verseinek gyenge minősé­gével indokolta meg, hanem azzal, hogy a volt tábor terü­letén egy American Legion Post és egy telefonközpont megőrizte a Kilmer nevet, le­gyen tehát az egyetemi cam­­pusnak más neve. Isten veled, Kilmer, a ma­gyar szabadságharcosok neve­det kegyelettel őrzik a szi­vükben! Pan-American jet repülőgép a new yorki Kennedy repülőtéren lecsúszott a kifutóról, megrongálódott. UKRÁN ELVTARS SUNDISZNÓT NYELT BUDAPEST — Magyaror­szági tartózkodása során Ni­kita Kruscsev bizalmaskodott az elvtársaival és odamondo­gatott az oroszoknak is, aki­ket eddig mintaképül állított a magyarok elé a kommunis­ta propaganda. A következő fanyar kijelentést tette: “Mint bizonyára tudják, pártunk­nak a huszonkettedik kong­resszuson elfogadott prog­ramja különösen hangsúlyoz­za annak fontosságát, hogy ki kell nevelni a munka embe­rét, a fennkölt szellemi ideá­lokkal rendelkező ember tí­pusát. Nem tudom, miként áll ez a dolog önöknél, de a mi országunkban még vannak olyan emberek, akik jól meg­tanulták a szocializmus nyúj­totta jogokat, de feledéke­nyeknek mutatkoznak akkor, ha a társadalom iránti köte­lezettségekről van szó. Az ilyenekről népünk körében az a tréfás mondás járja: meget­te a palacsintát, megette a de­­relyát, de a harmadik mun­kához, a cséphadaró forgatá­sához már nem maradt ere­je. A szovjet nép kíméletle­nül hadat üzent a naplopók­nak és a semmittevőknek.” Amikor a budapesti optikai müveket látogatta meg, a gyári pártszervezet titkára el­panaszolta neki, hogy nem tudják a terveket idejében teljesíteni, mert “egy bizo­nyos ország” nem szállítja le időpontra a motorokat. Krus­csev megkérdezte, hogy az a bizonyos ország a Szovjet­unió-e? A párttitkár igenlő válaszára elkezdett morfondí­rozni, hogy a motorok Moszk­vából, Leningrádból, vagy Ukrajnáiból jöhetnek csak. Végül is a nyomok Ukrajná­hoz vezettek, s rámutatott a társaságában lévő Pjotr Sel­­tesztre, az Ukrán Kommunis­ta Párt első titkárára: “Itt van velünk Selteszt elvtárs, aki eszi a jó gulyást, de nem szállít motorokat.” Az ukrán kommunista zavarodottan bá­mult maga elé, de ezzel még nem volt vége nyilvános meg­aláztatásának. Kruscsev foly­tatta: “A jugoszlávoknak meg az acélt nem szállítják le ide­jében és a nyomok megint csak Ukrajnába vezetnek.” Selteszt elvörösödött és Krus­csev kíméletlenül jegyezte meg: “Selteszt elvtárs úgy néz ki, mint aki sündisznót nyelt.” ÓHAZAI KISHIREK Egy millió idegennyelvü magyar könyv került a kül­földi lovasók kezébe, közölte a budapesti Kultúra könyv- és hírlapkiadó vállalat. A legna­gyobb érdeklődés a tudomá­nyos kiadások iránt nyilvá nult meg. Keresettek a művé­szeti és szépirodalmi könyvek is. A magyar szerzők müveit különösen szívesen vásárol­ják Nyugatnémetországban, Ausztriában, Angliában, az Egyesült Államokban és Ka­nadában. * * * Bemutatják az első magyar­amerikai koprodukciós filmet “Aranyfej” cimmel. Ezenkí­vül négy uj és egy régi ma­gyar filmet tűztek műsorra áprilistól júniusig a mozik. ❖ ❖ ❖ Törnek Vince, a piaristák egyetemes rendfőnöke a Sik Sándor halálával megürese dett magyarországi tarto­­mányfönöki tisztségre Albert Istvánt, az eddigi tartomány­főnökhelyettest nevezte ki. ❖ ❖ A brazil titkosszolgálat tisztjei “feldúlták” a Rio de Janeiro-i magyar külkereske­delmi misszió helységeit, je­lentette a budapesti rádió. alapján megállapítható, hogy hosszú ideig tartó védekezés­re kell berendezkedni, álla­pítja meg a budapesti rádió. ISTENVITA NAPJAINKBAN MISKOLC — “Napjaink” — ez egy irodalmi és kulturá­lis lap, mely az északmagyar­országi megyék népének iro­dalmi, kulturális és valláselle­nes szellemi szükségletét van hivatva kielégíteni a marxis­ta elmélethez hiven. Ebben a lapocskában nemrég megje­lent egy cikk “a fiú és a nagy­mise” cimmel s a cikkben ol­vasható a következő párbe­széd: — Te nem hiszed az Istent? — Te talán hiszed? Aztán honnan - tudod, hogy nincs Isten? Az iskolá­ból? Onnan is ... s rám né­zett komolyan, megfontoltan. — De meg lehetetlen is. A pa­pok találhatták ki, különben nem lehetnének papok. BUDAPEST — Ehhez az “Uj Ember”, a magyarországi Katolikus Akció hetilapja a következő megjegyzéseket fű­zi: Magyar-északkoreai árucse­reforgalmi és fizetési megál­­'apodást Írtak alá. A megál­lapodás értelmében Magyar­­ország híradástechnikai be­rendezéseket, műszereket, rá­­lióalkatrészeket és vegyszere­det szállit fémforgácsoló szer­számgépek, szines fémek, pa­mutszövet és egyéb áruk el­lenében. ❖ * * Zrinyi emlékkiállítás nyiit a Nemzeti Múzeumban az L664-es téli hadjárat emlőké­re, amikor Zrinyi elfoglalta az eszéki hidat, visszavetette ?s megtépázta a török serege­ket. * * * A tavaszi olvadással hirte­­’en megduzzadtak a folyók Magyarországon cs több hely­ről árvizet és árvízveszélyt je­lent a budapesti rádió. Há­romezer embert és sok teher­autót rendeltek ki a Tisza és a Bodrog borsodmegyei gát­éinak megerősítésére. A meg­­luzzadt Bodrog 16,000 holdat árasztott el. 208 házból kiköl­töztették a lakókat, 37 ház összeomlott és újabb 104 há­zat fenyeget az árhullám. Az országos vizügyi főigazgató­ság tájékoztatása szerint Ti­­szabecs és Tiszadorozsma kö­zött apad ugyan a Tisza, de lejjebb árad. Lassan apad a Bodrog is és'a Kőrösök felső szakasza. A veszélyeztetett helyeken nagy erővel dolgoz­nak a vizügyi igazgatóságok dípesitett ár vízvédelmi osz­tagai. 1888 óta nem volt ilyen nagy áradás a Bodrogon és a Tiszán. A jelenlegi helyzet Folytassuk csak ennek az irodalmasitott gyereklogiká­nak a vonalán: A vasutat a vasutasok találhatták ki, kü­lönben nem lehetnének vas­utasok ... A kéményt a ké­ményseprők találhatták ki, különben nem lehetnének ké­ményseprők ... A fogat a fog­orvosok találhatták ki, külön­ben nem lehetnének fogorvo­sok .. . És Így tovább, és igy tovább. Mindez valóságos szellemi csoda, mert előbb van a gyerek, csak azután ke­letkezik az anya. NEVESSÜNK Az orvosok megállapítják egy angolról, egy franciáról s egy zsidóról, hogy halálos be­tegek és legfeljebb fél évük van hátra. Az angol elhatározza, hogy a hátralévő félévet imádkozás­sal fogja eltölteni; a francia úgy dönt, hogy éjjel-nappal mulatni fog; a zsidó úgy hatá­roz, hogy elmegy egy másik orvoshoz. * Kovács és felesége a szín­házban megállás nélkül dis­­kurál. A mellettük lévő tür­tőzteti magát, de végülis ki­robban. — Egy szót sem hallok. — Nem is kell, hogy hall­jon. Ez magánbeszélgetés ... * Jósnő: A tenyere azt-mutat- 1 ja, hogy ön ötven éves korá­ig szegény ember lesz. A látogató: És azután? Jósnő: Azután már meg­szokja. Los Angelesben Dallas Long sulydobási világrekordot állított fel 65 láb 11 és fél inccsel. MacArthur tábornok ravatala a new yorki Armoryban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom