Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-02 / 14. szám

6. OLDAL tft'OOETLRNSÄfi Thursday, 1964, April 2 A messzi jövendő titkait fürkészi a mult ismerője WASHINGTON. — A köz. véleménykutató részvénytár­saság küldöncei bekopogtat­nak egy házba és az ott ta­lált férfit vagy nőt vagy fiút vagy lányt kikérdezik egyről rs másról. Mit gondolnak, dob­­ijanak-e le robbanó és g.vujtó­­! bombákat a kommunista Észak-Vielnam fővárosára és gyáraira? “Igen” — “Nem”, :— “Nem tudom”. Legokosabb a három felelet közül a “Nem [tudom”. A U.S. News cimü magas­­: színvonalú washingtoni folyó­­* irat nem egyszerű polgárok­hoz fordul, hogy feleletet kap­jon sorsdöntő kérdésekre, ha­­; nem — tudókhoz és értőkhöz. .'Vájjon vannak*e ilyenek? — Vannak-e szaktudósok s szak­­sértők, akik a múltat helye­den értelmezik és a jövőt élő­ire tudják látni? Arnold J. |Toynbee világhírű angol tör­­jténelemtudósról ezt nem le­lhet mondani, hiszen ezt senki­dről sem lehet és nincs kivétel. | Mégis, ha mindentudót nem ■^kérdezhetünk meg, megkér­­ijdezzük a sokattudót. És ilyen fegy pár társával, Arnold J. -Toynbee. Röviden bemutat, fjük: 75 éves, könyvek közt .»öregedett meg. Tízkötetes ta­nulmányt irt “A történelem ttanulmányozása’’ címen. — ,1921-ben kezdte el és 1954- '-ben fejezte be. 30 éven át «igazgatója volt az Angol Ki­­í rályi Nemzetközi Intézetnek. \ Megalapított és meg^ryg- Jzett egy történelműi, -politikai ' és diplomáciai ^utató-iiilfeze­­j tét, amelyet aztán béolvásr­­j tottak az angol külügyniinisz, | tóriumba. I Toynbee történelmi és po­­j lilikéi din élet ei v el a tudomá­­j nyos világ nem minden pon­­■•-ton ért egyet, de tudományos. | tekintélyét' az egész világ el­­| isme^.,,Emmk,^őre|tQ<^át4#f \ val pjvassuk most, rpí’a véle-' ; menye korunk fő sorsdöntő i problémáiról. I i AZ EURÓPAI ; RABNEMZETEK JÖVŐJE : En azt hiszem — mondja í Toynbee —, hogy Oroszor­­| szág nem tudja megemészteni I a közép- és keleteurópai nem­­\ zeteket. Meg tudja emészte­­; ni a Kaukázus és Közép- 1 Ázsia népeit, mert ezek elma­­t radott népek, amelyeknek a j Szovjetunió a civilizáció kapu­­; ját jelenti. Egészen más a j. helyzet Kelet- és Közép«-Euró­­,i pában. Az ottani,'most, orosz. I csatlós sorban élő népek úgy { érzik — és joggal —, hogy ' ők a civilizációnak magasabb fokán állnak, mint az orosz nép. És jegyezzük meg ma­­\ gunknak jól: Olyan nép, ■ amelynek magasabb a civili­­j zációja, végül is nem tud be­lenyugodni abba, hogy ala- I csonyabb civilizációju nép uralkodjék fölötte. Igen ám, de hogyan lehet az I orosz uralom alól felszaba­dulni? j Toynbee a közelmúlt esemé- 1 nyeire utalva felel erre a kér­­; désre: Nézzük Lengyeiország ese­tét. A lengyelek okosan jár­tuk el. kiverekedték maguk­nak a fügegtlenség legna­gyobb lehetőségét, ami a kö­rülmények közt elérhető volt anélkül, hogy szakadás állt volna be köztük és az oroszok közt. Sikerült nekik elkerül­ni azt, amit a szovjet a ma­gyar nép ellen elkövetett. Mármost felmerül a kérdés: mi következik még Közép-Eu­­rópában ? Ilyesmik biztosan meg fognak ismétlődni. Sok függ attól, hogy miképpen fog alakulni a helyzet Orosz­ország, Amerika és Németor­szág közt. Ha Oroszország bizhatna abban, hogy Német­ország nem fogja Amerikai segítséggel megtámadni, rá­ébredne arra, hogy a csatlós­országokat nem tudja meg­emészteni és ezért nincs ér­telme annak, hogy a csatlós­országok felett uralkodjék. MARAKODÓ KOMMUNISTA TESTVÉREK Az orosz-kinai konfliktus komoly-e? Erre a kérdésre a tudós azt feleli, hogy a szaka­dék még tovább ki fog mélyül­ni. Téves nézet, hogy itt csu­pán marxista elméleti nézet­eltérésről van szó és hogy a Tikéiul és Peking között csak abban kérdésben van élté. ré$,'iro^y mi módon kell elte­metni a szabad világot. Nem agy van. Az ellentétnek mé­lyebb okai vannak és ez idő­vel fokozatosan-egyre világo­sabbá lesz, amint Kína foko­zatosan függetleníti magát a Szovjetuniótól. és később pe­dig szembe is száll vele. így képzeli fel.a várható fejlemé­nyeket ‘Toynbee: Először azt fogja mondani az oroszoknak Kink: Mi nem függünk tőlé­tek. Aztán: Mi nemcsak füg­getlenek vagyunk tőletek, ha­nem erősebbek is vagyunk, mint ti. Aztán keményebb lesz a hang: Mi vissza fogjuk venni tőletek azt, amit ti el­vettetek tőlünk. Az oroszok tudják, hogy ez ' igy lesz és aggódnak. Tudják, a történelmi tényeket. Egyet­len európai hatalom sem ra­­| bolt annyit Kina földjéből, mint a nagy Szovjetunió. Az I 1850 évi térkép azt mutatja, ! hogy kínai föld volt egy nagy ! része a mostani Szovjetunió I kelet-szibériai részének, vala­mint a most orosz csatlós Rül- 1 ső Mongólia. A kínaiak ezt 1 nem felejtik el, sohasem fog­ják elfelejteni. Háborút nem fognak kez­­! deni a szovjet ellen, amely- i nek atombombái vannak. Más­képpen fognak eljárni. Min­denekelőtt kínaiakat fognak becsempészni azokra a terü­letekre, amelyeketre mint ki­| nai területre igényt tartanak. Én — jegyzi meg ezen a j ponton Toynbee — 1929-ben Kínából Szibérián át utaztam vissza Európába. Amig kínai földön voltam, mindenütt nyüzsgő embertömeget lát­tam. Aztán áthaladva a kinai­­orosz határon, az egyvágányú 1 vasút mentén csak itt-ott lát-1 j tárni kis településeket. eMg­­döbbenő volt a különbség a né­­| pes Kina és a néptelen Szibé-j , ria közt — olyan, mint két j [ vizszint, itt magas vizszint,1 [ ott alacsony vizszint. A két! j szint elementális erővel igyek­szik kiegyenlítődni. Minden kínai, kommunista vagy nem kommunista egyet­ért abban, hogy Kínának visz­­sza kell nyernie azt a helyét a világban, amelyet 1840 előtt, az úgynevezett ópium­­háboru előtt elfoglalt. A kí­naiak szemével nézve, Kina ősidőktől kezdve, egészen az ópium-háboruig a civilizált világ központja volt. 1840- ben az angolok megtámadták, aztán jöttek a franciák, azok is megtámadták, és a kínai­ak úgy érezték, hogy jöttek a világ másik részéből barbá­rok és a nyakukra ültek. Vé­rig alázva érezték magukat. És most tanúi vagyunk a megalázottak felágaskodásá­­nak. Mármost: ha a kínaiak úgy vélik, hogy a kommuniz­mus hozzásegíti őket helyze­tük visszaállitásához, támo­gatni fogják a kommunista rendet, mégha egyébként ez nem.is tetszik nekik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS A SZOVJETUNIÓ : A nagy kérdésről, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió közt összecsapásra — leszámolásra kerül-é sor, vagy meg tudnak-e férni egy­más mellett, Toynbee igy vé­lekedik: Amerika és a Szovjet viszo­nya idővel javulni fog. Közös érdekeik vannak. Az atom­monopólium közös nagy érde­kük. Ha nem tudják egymás közti viszonyukat elrendezni, idővel más országoknak is lesz atombombájuk és akkor Amerika és a Szovjet elvesz­tik a világ feletti egyedülál­ló hatalmukat, elvesztik a vi­lágproblémák elrendezésének lehetőségeit. Viszont, ha egy­másközt meg tudnak állapod­ni, együttesen rendet tudnak teremteni a világon. Ez ép­pen eléggé nyomós ok arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió összeálljanak egymással. De felmerül a kérdés: Ha Amerika és a Szovjet össze­állnak, hogyan tudják mega­kadályozni, hogy Kina és más országok atomhatalmakká .ne váljanak? Toynbee szerint erre ma megvan és a közeljö­vőben is meglesz a módjuk, de ha 20—25 évig késleked­nek, már nem lesz módjuk Ki­na hatalmának lefékezésére. Mi módja lenne, amig egy­általán mód van erre? Elő­ször: megvonni Kínától min­den gazdasági segélyt. Aztán, ha a kínaiak mégis atombom­bákat gyártanának, megfe­nyegetni őket, és ha a fenye­getés nem használ, lerombol­ni atomgyártó üzemeiket. Más kérdés, hogy lehetsé­ges-e megegyezés Amerika és a Szovjet közt addig, amig a Szovjet kommunista világfor­radalomra van felesküdve? Toynbee úgy véli, hogy a Szovjet idővel be fogja érni a hazai kommunizmussal és le fog mondani a kommuniz­mus terjesztésének program­járól, ha azt látja, hogy ez a politika nem felel meg Orosz­országé nemzeti érdekeinek. A kommunista eszméket váltig hangoztatni fogják, de gya­korlatban nemzeti érdekeiket fogják védeni. Emlékezzünk arra, hogy a kereszténység nem mond le alapvető hittéte­leiről, de belenyugszik abba, hogy azokat sok nép nem is­meri el, nem fogadja el. Vagy kérdezzünk meg egy moha­medán theológust, lomtárba dobták-e ők a szent háborút? Óh nem, fogja felelni, mi ra­gaszkodunk az elvhez, hogy szent háborút folytatunk a hi­tetlenek ellen, de most ez nem lehetséges, most fegyverszü­net van... És emlékezzünk arra is, hogy minden forra­dalom idővel elveszti harcias szellemét és lendületét. A ha­talmas francia forradalom a klasszikus példa erre és az oroszok nagy októberi forra­dalma is níég fogja változtat­ni természetét. Oroszország­ban felülkerekedik a techni­ka és a tudomány embereinek befolyásos rétege, amelyet nem lehet felülről dirigálni. Némelyek vallani fogják a kommunista eszméket, néme­­nyek nyíltan megtagadják azokat, némelyek formálisan bent maradnak a pártban, de nem hisznek többé a párt esz­méiben. AMERIKA JÖVŐJE Amerika elérte-e már ha­talmának tetőpontját és most már a hanyatlás következik? Vagy még egyre jobb jöven­dő, gazdaság, hatalmi gyara­podás vár a nemzetre? Igen, nem, — nem tudom — ezek nem feleltek ilyen nagy kérdésre. Toynbee nem ilyen egyszerűen felel: Még nem lehet tisztán látni, mert még megoldatlan az amerikai életben a két véglet közti kiegyenlítődés. A két véglet: messzemenő személyi szabadság és messzemenő gé­pesítés. A modern iparosodott társadalom a szakadatlan na­gyobbodás felé halad, a kis üzletes és iparos egyre sze­gényebb helyzetbe szorul. — Ezek a kisemberek az ameri­kai nemzetalakulás idején gazdaságilag függetlenek vol­tak, maguknak dolgoztak. Ma az átlagos amerikai a nagy iparnak és a nagy üzletnek alkalmazottja -- igaz, jó fize­téssel, sok esetben nagysze­rű fizetéssel, de mégis, nem magának dolgozik, hanem egy nagy szervezetnek tagja, úgy is lehetne mondani: alkatré­sze. És ez a nagystílűén kiala­kult szervezet — a gazdag és gépesített ipari társadalom— nem működik hiba nélkül. A szabad gazdálkodás rendsze re egyet s mást nem tud, vágj nem tud jól. Például: nem tue a munkából kiöregedettekrő érdemük szerint gondoskod ni. És ha az egyén és a csa Iád nem találja meg a gondos kodás módját, ez a társada lomra, az államra vár. Másik példa: a gép, az egy re tökéletesebb gép, az au­tomatikus gép, az eszes gép, a határtalan munkaerővel bí­ró gép. Ez a gép kiszorítja munkahelyéről az embert és ma már tapasztaljuk, hogy sokakat nem munkanélküli­vé tesz, hanem alkalmazha­tatlanná. Sokan, nagyon so­kan vannak, akik megfelelő képzettség és eszesség vagy ravaszság hijján nem tudnak munkához jutni a gépek-ural­­ta gazdasági rendben. Ameri­kában sokan vannak szegé­j nyék és ezek szegényebbek, mint Amerika szegényei va- i laha is voltak. Merész állításnak tetszik ez s magyarázatra, megvilágí­tásra szorul. Toynbee megad­ja a magyarázatot: Régebben többen voltak sze­gények, többségben voltak, vagy legalábbis oly nagy volt a számuk, hogy sorsukra fel kellett figyelni. Ma a szegé­nyebb kisebb számban van­nak, kisebbséget képeznek és a társadalom megfeledkezik róluk. Egyszóval: Amerika nagyon gazdag és mégis, az öregeiről és a tartósan, állandóan mun- I kátlanságra kényszerülőkről ■ nem tud gondoskodni a sza­­j bad gazdaság rendjének ke­­j rétében. Ez tűrhetetlen álla­­' pót: szegénység a nagy gaz­­j dagság közepette. Ez az állapot nem tarthat [ soká. Eljön az idő — részben már itt is van —-, amikor a társadalom, az állam átvállal, ja azokat a kötelességeket (az öregekkel és a munkanélkü­liekkel szemben), amelyeket a kereslet és a kínálat törvé­nye szerint működő. szabad j gazdálkodás nem Ifid teljesí­teni. Amerika jövője a népjó­léti állam felé mutat. Johnson elnök hadjárata a szegénység •I.,:.:- . . * .. (. % V • ...... •ellen jó kezdet. Bgjt pillantás a! jövőbe, mi­kor afz; Egyesült Állámokban nem lesz többé szegénység. Paradicsomi állapotok lesznek itt akkor? Amerika gazdag­sága, civilizációja még tovább fog nőni, erősödni? Minden attól függ, hogyan fog akkor élni az amerikai ember. Ha naponta csak pár órát kell dolgoznia, rengeteg szabad ideje lesz, mivel fog­ja tölteni az időt? Ez a nagy kérdés! Ha az amerikai em­ber szabadidejét a televízió előtt, a bárban, a kuglizóban I fogja tölteni, nem nézhetünk : bizalommal a jövő elé. Az | amerikai civilizáció lendüle­­j tét a haszontalanul elpocsé­kolt, ráérő idő nem fütheti. Gold water for President! — Los Angelesben. AZ OROSZ CSODA BUDAPEST, (FEC). — A budapesti iskolák 10-14 éves diákjait kirendelték “Az orosz csoda’ cimü film bemutató­jára, s a Kortárs c. folyóirat lesújtó véleményt közöl az eredményről. A négyórás filmet nemzet­közi és orosz anyagból válo­gatták össze a készítői, akik korszerű beállításban igyekez­tek a közönség elé tárni mind­azt, ami 1917 óta a Szovjet­unióban, vagy vele kapcsolat­ban történt. A magyarul beszélő filmet a diákok “szorgalmi időben”, vagyis tanulás helyett tekin­tették meg. A Kortárs sze­rint a tömegesen kivezényelt gyerekek több helyen a meg­jegyzések, horkolások, röhö­gések és egyéb ‘balhék’ löm­­kelcgél Kunul lat Iák fel, a mr>­­zielöadást cifkúszi előadássá változtatták. Volt olyan isko­la, ahol a tanárok és az Ifjú Gárda- tagjai kordont álltak szünetben, hogy a szökéseket megakadályozzáká Másutt a gyerekek egész idő alatt csapkodták az aj­tókat; ki-bé 1 szá'Taclgáltak. — Bennünket minőig. ilyen filmekhez viszhek — nyilat­kozott az egyik harmadikos.' — Tavaly, vagy tavalyelőtt például a “Fiatalok voltunk” cimü bolgár filmet láttuk. Igaz, szünetben meglógtam. A villamoson találkoztam az osztályfőnökömmel: ő is lelé­pett, jót röhögtünk. De akkor miért mutatják lósággal kikényszerítik a for­radalmat. Az Alliance for Progress nem vezethet célhoz, ha la­tin-amerikai kormányok esek elfogadják a dollármilliókat és semmi tsém tesznek a sze­gény népmilliók sorsának ja vitására. Az amerikai dollár­­milliókat a gazdagok vágják zsebre és a helyzet, ahelyett, hogy javulna, még rosszabbo­dik ily körülmények közt. Lu­­tin-Amerika a kommunizmus igéretföldje. be az ilyen filmeket? —- ve­ti fel a kérdést a Kortárs. “Elsőként ott van az a hie­delem, hogy a felülről jött ja­vaslat csak helyes lehet... de, mert az Orosz Csodáról van szó, elképzelhető, egy má­sik érzelem is, a félelem at­tól; hogy a film elutasítását görbe szemmel nézik a fe­lettesek (tanár, igazgató), ideológiai, világnézeti bizony­talansággal vádolják ... A ta­nárok jelentős hányada ked­vezőtlenül nyilatkozott az ak­cióról — megtörténte után. Még annak a gimnáziumnak az igazgatója is, ahol minden jói sikerült, ahol a diákok nem hallgattak zsebrádiót és nem dobálták egymást papirgala­­csinnal, azon a véleményen VŐ!t, hogy csak az egyik ré­szét vetítené le, ha újból meg­rendezhetné a mozilátŐgaíást. Árra ő sem gondolt, hogy előre megnézze a filmet.. i . a-'' ■; .• Y.jsva \ Hogyan gondolja -— kér­dezte, —- hogy én, egyszerű kis igazgató létemre kétség­be merném vonni a felülről jött rendelet helyességét? -----------------' *; ■ Lángoló szerelem BROOKLYN; N. Y: -i Kö­re reggel cirkáló rendőrök egy házból kiáltásokat hallot­tak: “Tűz! Ég a ház! Egy őrült járt itt!” Nem égett a ház, csak egy lakásban támadt tűz Miss Mc- Iver lakásában. A tűzoltók hamar eloltották a kis tü­zet, a rendőrség pedig hozzá­látott az “őrült” kinyomozá­sához. Nem tartott sokáig, árig megtalálták Kérőn Hol­mes 27 éves elektronikus rak­tári munkást, aki már két héttel azelőtt Miss Mclvert megverte és tüzhalállal fe­nyegette meg, mert nem vi­szonozta szerelmét. Akkor le­tartóztatták és az eljárás még folyamatban volt, amikor Holmes lángoló szerelme a vádnak gyújtogatásra való megtoldását eredményezte. DÉLI SZOMSZÉDAINK A latin-amerikai helyzet ag­gasztó, ijesztő. A Kennedy-fé­­le Aliance for Progressz prog­ram megvalósitása feltétlen szükséges lenne. De a kilátá­sok cseppet sem kecsegtetők. Mindenütt Latin-Amerikában egy gazdag és befolyásos ki­sebbség uralkodik s ez a ré­teg vak: nem látja szüksé­gességét annak, hogy fenn­maradását áldozatok utján biztosítsa. Amerikában és Eu­rópában a gazdagok készség­gel viselik a magas adók ter­hét. annak tudatában, hogy ezzel biztosítják magukat az elégedetlen tömeg fellázadá­sa ellen, amely ahhoz vezet­het, hogy ők, a gazdagok, min­dent elvesztenek. Így visel­kednek niesszelátó, civilizált emberek. Latin-Amerikában azonban azt látjuk, hogy az uralkodó osztályok reszket­nek a lázongó nép haragjától, félnek a forradalomtól, de — mégsem engednek egy inccsel sem előjogaikból. A hatal­mukhoz és gazdagságukhoz ragaszkodnak az utolsó per­cig, akkor aztán egy hatal­mas robbanás mindenüket el­temet. Azt. lehet mondani: va-Tavaszi “római orgia” volt az indianapolir.i egyetemen «10 diákot pen: négyen a városi biró előtt. és diáklányt letartóztattak. A ké De Gaulle ünnepélyes fogadtatásban részesült Mexico Cityben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom