Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-02 / 1. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE HUNGARIAN WEEKLY DF TRENTON AND VICINITY AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG I0HNS0N EGYÜTT DOLGOZIK A HÁROM VOLT ELNÖKKEL ARA lóc—SiJN CjLiiL COPY 15c TRENTON, N. «L Thursday, Jan. 2, 1964 AUSTIN, Tex. — Lyndon Johnson elnök közölte az új­ságírókkal, hogy utasította John A. McConet, a Central Intelligence Agency igazgató­ját: lépjen érintkezésbe Ei­senhower tábornokkal és tá­jékoztassa őt a jelenlegi bél­és külpolitikai problémákról. — Ugyancsak tájékoztatni akarom Harry Trumant és Hoovert is — jelentette ki az elnök a sajtó képviselői előtt. — Amerika három volt elnö­kével állandó kapcsolatot aka­rok fenntartani, s meg aka­rom velük beszélni a felmerü­lő kül- és belpolitikai prob­lémákat. Az újságírók megjegyzik, hogy Mr. Johnson errevonat­­kozó kísérlete egyedülálló az Egyesült Államok történeté­ben és oka nyilvánvalóan az, hogy az elnök biztosítani akar­ja az adminisztráció számára mindkét párt támogatását, a nemzeti egység megteremté­se jegyében. Lyndon Johnson, ugyanek­kor, két fontos bejelentést tett. Az egyik: leváltotta po­zíciójából Teodoro Moscosot, az Alliance for Progress prog­ram igazgatóját és helyébe Thomas Mannt, az uj külügy­­minisztériumi államtitkárt, a latinamerikai ügyek szakértő­jét, nevezte ki. A másik: Adolfo Lopez, me­­xicoi elnökkel személyes meg­beszéléseket folytat majd 1964 február 22-ikén, Los an­­gelesben és Palm Springsen. KRUSCSEV SZERINT A US-T KIŰZIK DEL-VIETNAMRÓL MOSZKVA. — A Szovjet­unió fővárosába egy algir po­litikai küldöttség érkezett hi­vatalos megbeszélésre. A kül­döttséget Hajd Ben Bella, az algir nemzetgyűlés elnöke, ve­zeti. Nikita Kruscsev a Kremlin­­ben fogadta az algir küldött­séget. Üdvözlő beszédéből idézzük az alábbi kijelentése­ket : — Az algir nép szabadság­­harcában a Szovjetunió az el­ső pillanattól kezdve önök mellett állott. Mi mindig hit­tünk az önök győzelmében. CUSHING LÁTOGATÁSA PALM BEACH, Fla. — Ri­chard Cushing, bostoni érsek, meglátogatta Joseph P. Ken­­nedyt, a mártírhalált halt el­nök édesapját. Nem titok, hogy támogattuk az algir népet a függetlensé­gért és szabadságért vívott harcában. Néhány megelőző alkalomkor nyíltan beszéltünk erről. Nem titkoltuk ezt a francia küldöttekkel történt tárgyalásaink alkalmával tárgyalásaink alkalmával sem. — Meggyőződésem, hogy a vietnami helyzet ugyanúgy fogJ alakulni, mint az algíri helyzet. Algériából végülis kénytelenek voltak kivonulni a francia katonák. — Nem tudom, hány évbe^ telik majd, bizonyos vagyok azonban abban, hogy a dél­vietnami nép még kurtábban fogja kidobni az amerikai be­tolakodókat, Dél-Vietnamból, mint ahogyan az algir nép el­bánt a francia gyarmatosítók­kal. Dr. Wei'nher von Braun, az amerikai Űrrepülési kutatás és kísérletezés tudományos főigazgatója, mi­után átvette az első Satum kilövő szuper-rakétát, úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint az oroszok is egy szuper-kilövőn dolgoznak. Kruscsev uj problémája: Lyndon Baines Johnson A Legfelsőbb Szovjet Ta­nácsának értekezlete véget ért és Nikita Kruscsevet megerősítette pozíciójában. A nyugati megfigyelők kö­zül sokan úgy vélték, hogy a szovjet kommunista párt sztálinistái és a fiatalabb nemzedék tagjai, összpon­tosított támadást indítanak majd a szovjet miniszter­­elnök megbuktatására. Nem igy történt. Krus­csev hétéves gazdasági ter­vét elfogadták és az értekez­let mindenféle Kruscsev-el­­lenes támadás nélkül fejező­dött be. Nem lehet kétséges, hogy a támadás ezért nem következett be, mert Kenne­dy elnök váratlan halálá­val uj helyset következett be a Szovjetunió és Ameri­ka kapcsolataiban. Az uj helyzetet minde­nekelőtt az jellemzi, hogy senki sem tudja — mennyi­ben változtak meg ezek a kapcsolatok ? Sőt, ami a Szov­jetunió számára a legnyug­talanítóbb: még az sem bi­zonyos, hogy a kapcsolatok j megváltoztak. John Fitzgerald Kenne­dy hároméves adminisztrá­ciója idején a Szovjetunió megtanulta, hogy az ameri­kai elnök olyan messzire haj­landó elmenni az együttmű­ködés terén. ameddig az Egyesült Államok érdekei egyáltalán engedik. Az Egye­sült Államok harmicötödik elnöke keményen reagált, ha kellett, (például a kubai válság idején) hajlékony­nak mutatkozott azonban ak­kor, ha úgy vélte, hogy egy egyezmény a két ország kö­zött a világbéke ügyét szol­gálja, (például a moszkvai részleges atombetiltási egyezmény.) Különleges álláspontot foglalt el Kennedy a Moszk­­va-Peking közötti ideológi ai vitában is. Számtalanszor hangsúlyozta, hogy a világ béke biztosítéka a Szovjet unió és Amerika között együttműködés. Ezzel a meg­jegyzéssel erősítette Nikita Kruscsev pozícióját a Szov­jetunióban: a szovjet mi niszterelnök ugyanis a kom munista mozgalomban ke letkezett szakadásét lega lább a Nyugattal való jóvi­szonnyal kárpótolhatta hi veit — és politikai ellenfele it is. Kennedy elnök volt az aki személyes befolyását és tekintélyét latbavetette annak érdekében, hogy a Szovjetunió és Amerika kö­zött búza és vetőmagvásárlá­si tárgyalások kezdődje nek. Kennedy elnök volt az, aki' |a berlini incidenseket nem | élezte ki, egyszerűen azért ■ | mert azok kiélezése Krus­csev ellenfeleit erősített* volna a Szovjetunióban, Ken­nedy pedig úgy vélte, hogy a Szovjetunió viszonylagos engedékenységének leg­főbb biztosítéka Nikita Kruscsev realitásokon ala­puló, külpolitikai irány­vonala. A Kremlin számára az iga- i zi kérdés most: milyen lesz ja viszony a Szovjetunió és a Johnson adminisztráció kö­zött, pontosabban megfo­galmazva: milyen lesz a vi­szony Nikita Kruscsev és Lyndon Johnson, az Egyesült Államok uj elnöke között? Amikor nemrégiben Urho Kekkonen, Finnország el­nöke, a Szovjetunióban tar­­;ózkodott, Kruscsev, egyik oeszéde alkalmával, a követ­kező kijelentést tette: — Rendkívül megelége­déssel tölt el Mr. Johnson­­lak az a kijelentése, hogy folytatni fogja Kennedy kül­politikái irányvonalát és arra törekszik, hogy a Szovjetu­nó és Amerika közötti vi­szonyt barátivá tegye. Nem kétséges, hogy ezek i szavak őszinték voltak. Ni­­rita Kruscsevnek, gazdasá­gi programja végrehajtásá­­íoz, ma sokkal inkább szük­sége van a Nyugatra, mint valaha. A szovjet külügyminisz­térium egyes diplomatái at­tól tartanak, hogy Lyndon Johnson korántsem tanúsít majd olyan hajlékony és tü­relmes álláspontot a Szovjet­unió iránt, mint elődje, John F. Kennedy. Kennedy elnök még arra is hajlandó volt a nemzetkö­zi feszültség enyhítése ér­dekében, hogy az amerikai megbízottakat végelátha­tatlan tárgyalásokra küld­je a Szovjetunióba. John Fitzgerald Kennedy állás­pontját ebben lehet össze­foglalni : — Minden erőfeszítés bő­séges gyümölcsöt terem ak­kor, ha a nemzetközi feszült­ség csak egy jottányival is csökken. A szovjet diplomatái úgy vélik, hogy Lyndon Johnson korántsem fog mindent el­követni Kruscsev hatalmon tartása érdekében. Kenne­dy elnök úgy gondolta, hogy a jelen körülmények között Kisgyermekek gondozását nap­pali órákban vállalom a saját házamnál. 1 Wellington Pl. New Brunswick. A világ folyása DETROIT — Bizonyos vagyok abban, hogy az el­következő 10 esztendőben megnövekszik azoknak a csa­ládoknak a száma, amelyeknek két autójuk és két TV készülékük lesz — mondotta Henry Ford II. MALTA — Egy maltai jótékonycélu egyesület alapítványt létesített John F. Kennedy emlékére. Az alapítványból szegénysorsu gyermekek kórházi keze­lését biztosítják. WASHINGTON — Malcolm Kilduff, a Fehér Ház sajtóosztályának helyettes vezetője, a következőket mondotta az újságíróknak: Lyndon Johnson véleménye az volt, hogy Kennedy meggyilkolása után, lehetséges egy világméretű összeesküvés ellene és Amerika más vezető személyiségei ellen. NEW YORK — A “Care” nevű nemzetközi jóté­konysági intézmény igazgatósága közli: Kennedy elnök emlékére összesen 10,000 dollár érkezett a szervezet­hez, amely a legközelebbi jövőben 10,000 élelmiszer­csomagot küld szét, szerte a világba. WASHINGTON — A honvédelmi minisztérium közli: január folyamán egy 900 főből álló gyalogsági zászlóaljat szállítanak repülőgépeken Nyugat-Német­­országba, hadgyakorlat céljából. TEHERAN, Iran — Az iráni sah és a császárné a téli olimpiász idején két hétre Innsbruckba (Ausztria) látogat. FT. KISH A. GYULA KÓRHÁZBAN BONN HAJLANDÓ “MEGNYÍLNI” A SZOVJET DIPLOMÁCIA FELÉ AUSTIN, Tex. — Johnson elnök és Dr. Ludwig Erhard, nyugatnémet kancellár, közös, hivatalos nyilatkozatot adtak ki kétnapos megbeszélésük­ről. A közös nyilatkozat a kö­vetkezőket szögezi le: Nyugat-Németország, ellen­tétben Adenauer hajlíthatat­lanságával, hajlandó “meg­nyílni” a Kelet, mindenekelőtt a Szovjetunió felé és készen áll arra, hogy a berlini és a ■ német kérdés megoldása ügyé­ben közvetlen tárgyalásokat kezdjen a Szovjetunióval. Johnson elnök megismétel­te 1961-ben tett nyilatkoza­tát, amely szerint az Egye­sült Államok hajlandó minden anyagi, stratégiai és ember­áldozatot meghozni Nyugat- Németország és Nyugat-Ber­­lin függetlensége és szabad­sága érdekében. Dr. Erhardt, egy rögtönzött saj tóértekezleten kij elentette, hogy az amerikai és a nyugat­német kormány “a megértés és közeledés útjaira szándé­kozik lépni a Kelettel szem­ben.” I zatot tett az újságírók előtt ! és ez alkalommal kijelentet­te: — Reméljük, hogy kezde­ményezésünk konstruktiv vá­­! laszt fog kiváltani a szovjet | diplomatákból. NEMZETKÖZI BONYODALOM — KISKUTYÁK MIATT ALEX J. BENKŐ, épiiész vál­lalja uj házak, garázsok, slb. épí­téséi, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­­ffla. CL 4-8040. WASHINGTON — Nem­zetközi bonyodalom sok min­den ok miatt törhet ki, álta­lában azonban ritkán tör­ténik meg, hogy két kiskutya miatta törjön ki nemzetközi bonyodalom. íme a történet: Maxwell C. Moulton, Sam nevű kis daxliját, be kellett szállítani egy itteni állator­vosi klinikára. Sam ugyanis megfázott. Ugyancsak erre a klinikára szállítottak be egy másik kis daxli kutyát, E’ri­­cet. Eric gazdája James Loeb volt. Maxwell Moulton arra kér­te Mrs. Loebet, hogy amikor a kórházba megy, hozza ma­gával az ő kiskutyáját. Mrs. Loeb elhozta mindkét kis­kutyát. A kórház azonban véletlenül összecserélte a két kutyust és Eric helyett Samot adta Mrs. Loebnek. Mrs. Loeb férje Amerika guineai nagykövete. A téve­dést egyikük sem vette ész­re. A férj visszautazott Af­rikába, nem Eric-cel, hanem Sammel. Mrs. Loeb pedig Ericet átadta Mr. Moultonnak, mint Samet. Mr. Moulton azonban ismeri a saját kutyáját és nyomban észrevette, hogy — Sam, nem Sam, hanem Eric. Mit lehetett azonban tenni? A Samnek vélt Eric már út­ban volt Afrikába, az ame­rikai nagykövettel. Ekkor az amerikai kül­ügyminisztérium vette ke­zébe a dolgot, tekintettel arra, hogy az Ericnek vélt Nemcsak Trenton és New’ Jersey magyarsága, hanem szerte Amerikában TM;n_ | denfelé, amerre magyarok I élnek jól ismerik Főt. Kish ! A. Gyula trentoni római ka­­! tolikus plébános nevét és ! személyét, aki az Amerikai ; Magyar Katolikus Liga ügy­vezető alelnöke, az Amerikai Magyar Szövetség igazga­tósági tagja, és minden szép magyar ügy előharcosa és támogatója volt az elmúlt sok-sok évtizedeken át . . . Éppen ezért vettük elszomo­rodva és megrendüléssel a le­sújtó hirt, hogy Father Kish az egyetlen megfelelő ember a Szovjetunió élén Kruscsev. Egyúttal tudta azt is, hogy1 Amerika kedvező magatar­tása megerősíti pozíciójá­ban a szovjet miniszterelnö­köt. Semmi jel nem mutat azon­ban arra, hogy Johnson elnök hasonló véleményen van. Kétségtelen, hogy Lyndon Johnson mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a feszültség a lehető leg­­messzebbmenően enyhüljön a Szovjetunió és Amerika kö­zött. Majdnem kétségtelen azonban, hogy Mr. Johnson nem túlságosan érdeklődik aziránt, hogy vájjon, Krus­csev továbbra is hatalmon marad-e, vagy pedig mással kell tárgyalnia. Bizonyos azonban, hogyj legalábbis, az elkövetkező közvetlen jövőben, a Krem-j lin megpróbál barátságos ar­cot mutatni az uj amerikai elnök felé. Kruscev aligha meri próbára tenni a szálas | “texasi fiú” türelmét, mert egyelőre nem tudja, hol van a türelem határa. Ha pedig Lyndon Johson türelmét veszti és egy eset­leges provokációra hasonló aggresszivitással reagál, új­ra kezdődik a hidegháború és ez Kruscsev számára nem előnyös, sem magában bent a Szovjetunióban, sem pe­dig a Kínával egyre élesedő, ideológiainak nevezett, de va­lójában hatalmi jellegű vi- : szályában. • ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását. átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484. Sam már nemzetközi vizek felett volt. A géppel azonban valamilyen kideríthetetlen ok miatt, nem sikerült rádió­­összeköttetéát kapni. A nagykövet megérke­zett Conakryba, Guinea fő­városába és elfoglalta állo­máshelyét. A külügyminisz­térium most érintkezésbe lé­pett Mr. Loeb-bel és arra kérte: szállítsa vissza Sam-ot gazdájának. Sam már vissza is indult Amerikába, Eric pedig el­indult Afrikába. — Még szerencse, hogy nem lett diplomáciai bonyo­dalom a dologból! — jegyez­te meg Philip A. Heller, a kül­ügyminisztérium sajtóosz­tályának munkatársa. A. Gyulát közvetlenül ka­rácsony előtt, december 21- én súlyos szivattakkal szál­lították be a trentoni St. Francis Kórházba, aho­vá ágyához senki láto­gatót nem engednek be. Őszinte szívvel remény­kedünk, hogy Father Kish állapota jóra fordul s rövi­desen ismét visszatérhet Ge­­neseee Street-i papi reziden­ciájára, szerető hívei körébe; s tovább vezetheti szor­galmas, odaadó munkával egyházközségét, az amerikai magyarság országos mozgal­maiban pedig továbbra is értékes, áldozatos szivü ve­zetőemberünk marad sok-sok éven át! Kívánjuk mielőbbi teljes felépülését! Lyndon Johnson esetle­ges aggresszivitása rendkí­vül kényelmetlenné és veszé­lyessé válhat Nikita Krus­csev számára. Ebben az eset­ben, Peking nyilvánvalóan, diadalmasan mondaná: — Látjátok? Mi meg­mondottuk, hogy az imperi­alistákkal nem lehet együtt­működni ! Ki tudja, nem lenne-e en­nek a közvetlen következ­ménye az, hogy a nemzetkö­zi kommunizmuson belüli szakadék tovább mélyül­ne és többen csatlakoznának vörös Kina orthodox marxis­ta álláspontjához? Akármilyen furcsán hang­zik is, az igazság a követke­ző : most először tör­tént, hogy a két ország kap­csolatában a kezdeményezés a Szovjetunióból az Egye­sült Államokba csúszott át. Az uj amerikai elnök maga­tartásától sok minden függ és ez a körülmény az, ami Kruscsevet bizonytalanná teszi. Igaz az is, hogy Johsnon számára is sokat jelenthet a szovjet-amerikai kapcsola­tok fejlődése az 1964-es vá­lasztások szempontjából, nem lehet vitás azonban, hogy a két ország közötti jóvisz-ony ezúttal sokkal töb­bet jelent Nikita Kruscsev szempontjából. S ez az oka annak, hogy Kruscsev elsőszámú prob­lémája: Lyndon Baines John­son. VOL. 51. ÉVFOLYAM — No. 1. SZÁM • , jk o.í — Mindkét kormány készen áll arra, hogy a Nyugat és Kelet közötti feszültség eny­hítése érdekében megbeszélé­seket kezdjen a Szovjetunió­val — jelentette ki a nyugat­német kancellár. Mr. Johnson rövid nyilatko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom