Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)

1963-04-18 / 16. szám

GOLDEN JUBILLEE YEAR American in Spirii — Hungarian in Language HUNGARIAN WEEKLY DF TRENTON AND VICINITY ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK Amerikai szellemű magyar újság VOL. 50. ÉVFOLYAM — Feleki könyvtár néven volt ismeretes évti­zedeken át az a magyar szem pontból rendkívül értékes gyűjtemény, amelyet a har­mincas évek vége felé az ak­kori magyar kormány, va­lami 10,000 dollárért megvá - sárolt néhai Feleki Károly amerikai-magyar honfitár­sunk özvegyétől. Felállítva a Hungarian Reference Libra­­ryt New Yorkban, melynek vezetésével Dr. Telkes Lász­lót bizták meg akkoriban, a Feleki gyűjtemény itt nyert elhelyezést. Itt rendezgette s őrizte ezeket a könyveket és magyar-vonatkozású dolgo­kat Báchkai Béla, a Ma­gyar Távirati Iroda akkori amerikai megbízottja, aki szintén a Reference Library kötelékében állt s végzett ér­tékes munkát. Aztán kitört a második világháború s ami - kor a nfagyar kormány itte­ni külképviseleti emberei - nek távoznia kellett Ameri­ka földjéről, a Hungarian Re­ference Libraryt bezárták s az ott levő, vagyont érő kép és könyv-gyűjteményt a svéd követség vette oltalmá­ba. tDe csak egy ideig. Mint ellenséges ország vagyonára, az Egyesült Államok kormá­nya a magyar könyvtárra is rátette a kezét. A háború után a Feleki-gyüjtemény Washingtonba került, a Library of Congressbe, ahol a könyveket minden külön megjelölés nélkül szét akar­ták osztani különböző kate­góriákba és csoportokba tartó zó müvek közé. Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat néven New Yorkban sietve összeszervezkedett ebben az időben egy csoport hogy meg­mentse a Feleki gyűjteményt. Tudomásunk szerint szemé­lyenként 100 dollárt adtak ösz­­sze vagy százan s az igy be­gyült pénz elég volt arra,hogy a Libray of Congress kívánal­ma szerint a Feleki-gyüjte - ményt “kikötött időre” át­vehessék. A kikötött idő mellett bizonyos más feltéte­lek is voltak ehhez a “deal”­­hez akasztva ... A könyv­tárt megfelelő helyre kel­lett elszállítani és ott bizton­ságban tartani. A társulat meg is tette ézt, házat vásá­rol New Yorkban, a 82-ik ut­cában, s megnyitotta a könyv­tárt a nyilvánosság számára. A “központi magyar épület­nek” tervezett ház azonban valahogy nem lett a newyor­­ki magyarság központja, a könyvtár sem szolgálta azt a célt, amit szolgálnia kellett volna s a nagy nekibuzdulás­nak, a sok áldozathozatal­nak a vége az lett, hogy a kikötött terminus lejárt s a Feleki könyvtárt Washington visszavitette . . . Illetve: el­adta, vagy odaadta a Co­lumbia University könyv - tárnak . . . A Columbia University Library illetve a Butler Library “Gift and Exchange Division” departmentjének a feje, egy No. 16. SZÁM c*|@!§g^> 53 Alfred H Lane nevű gentle­man, most egy svédországi e­­gyetemmel tárgyal azirány­­ban, hogy az egész gyűjte­ményt eladják a svédeknek s elviszik Amerikából ... A Feleki-gyüjteményt, amely nek összeállítását száz évvel ezelőtt kezdte el itt Ameriká­ban ez a derék honfitársunk és amelyért a Trianonban kol­dusbotra juttatott Magyar­­ország 10,000 dollár vételárat és még egy sereg ezrest ki­adott, hogy a magyarságnak megmentse, a Columbia Egye tem most el akarja adni egy svédországi egyetem -nek! Vagy talán már el is ad­ta? .. . “Megáll az embernek az esze!” — szoktunk felkiálta­ni olyankor, amikor valami fe­lett rettenetesen meg va­gyunk botránkozva, mert nem értjük az indító okát és nem értjük, hogyan csinál­hat valaki ilyent . . . így ki­áltanánk fel most is, ha nem lenne az ügy sokkal komo­lyabb, sokkal súlyosabb és ha nem érintene minket, magya­rokat, ennyire. Ahelyett, hogy megállna az eszünk, el­kezd dolgozni s azt diktálja, hogy akcióba kell lépni azonnal minden becsületes, jó érzésű magyarnak, közbe kell lépni és meg kell akadá­lyozni, hogy ez megtörténhes­sék! Ha kell, a New York Times-ben oldalas hirdetést kell elhelyeznünk, amelyben oda kell alaposan kiáltanunk a Columbia Egyetem vezető­ségének, hogy: ezt nem te­hetik meg, ezt nem szabad, ez ellenkezik az amerikai a­­lapelvekkel, mindennel! . . Nem akarjuk az okokat kutatni vájjon miért dőlt dugába a Magyar Könyvtár és Törté­nelmi Társaság munkája, váj­jon miért hagyták ezt az ér­tékes könyvtárt számunkra elveszni . . . ebek harmincad­­jára jutni . . . Nagy felelőssé­get vállaltak magukra a tár­sulat tagjai, amikor elhozták Washingtonból a gyűjte­ményt és nagy felelősség ter­heli őket azért, ami szép csendben (szinte suttyóm - ban!) itt végbement! Miért nem adtak ki nyilat­kozatot, kiáltványt a ma­gyarság felé, amikor látták, hogy a végzetes óra közele­dik? Amikor tudták, hogy nem tathatják tovább a könyveket, kicsúszik kezük - bői és idegen kézre jut? . . . Tudtunkkal a Rutgers Egye­temi Magyar Intézet próbál­kozott azzal, hogy átveszi a gyűjteményt a Newyorkiak - tói, levelezések folytak az ügyben, de nem sikerült meg­állapodásra jutni. A Magyar Intézet hivatalos megke­reséssel fordult a Columbia Egyetem könyvtárához is, hogy hajlandó megvásárolni a könyveket, 1.50 dolláros egy­ségárban, elvileg meg is tör­tént a megállapodás, ... de a Columbia főkönyvtárosa vé­gül is visszalépett. S a ma­gyar gyűjteményt azóta talán ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak épiiésél és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. Ten Cents per Copy — $4.00 per Year TRENTON, N. J., 1963. ÁPRILIS 18 Greenwood, Miss.-ben a rendőrfőnök tartja fenn a rendet a négerek között, akik a regisztrációs hi­vatal előtt gyülekeztek. A rendelkezések értelmében a jelentkezőknek csak kis csoportokban szabad a hivatal előtt megjelenniük, hogy ezzel elejét vegyék a tüntetéseknek. A világ folyása MACON, Ga. — Három fehér férfit, akik egy tün­tetés alkalmával egy négert 4 késszurással súlyosan megsebesítettek, egyenként 60 napi fogházra Ítélt a bí­róság. BOMBAY, India — Bombay állam 4000 áker nagy­ságú területet kér a parlamenttől, hogy ott olyan gyárat építsen, amely szovjet MÍG repülőgépeket gyárt. MOSZKVA — A Tass iroda közli: Gennady Smir­­novot, aki valamikor a Szovjetunió gazdasági tervbi­zottságának elnöke volt és áldozatul esett Sztálin 1937-es tisztogatásának, rehabilitálta a szovjet kormány. MOSZKVA. — A Tass iroda közli: Még ebben az esztendőben üzembehelyezik a szovjet főváros har­madik televíziós leadó állomását. TOKIO — A japán kormányt mélyen megrendítette a „Tresher“ katasztrófája és lehetséges, hogy errevaló tekintettel megtiltja a US atomhajtásu tengeralattjárók Japán kikötőiben való állomásozását. PNOMPEH, Cambodia — A cambodiai kormány azzal vádolja a délvietnami kormány csapatokat, hogy betörtek az ország területére, megtámadták Tanoye fa­lut két személyt megöltek, kettőt pedig megsebesí­tettek. BEVÁNDORLÓK ELISMEBESE LEGYEN A VILÁGKIÁLLÍTÁS Az Amerikai Magyar Intézet harmadik George Washington Award vacsorája Évtizede hangsúlyozza hivatalos helyeken az Ameri­kai Magyar Szövetség, hogy bevándoroltak verejtéke, szellemi és anyagi hozzájá­rulása tette hatalmassá az északamerikai kontinenst. Ez lesz a felirata annak az óriá­si méretű falitérképnek az 1964-es világkiállításon, me­lyen feltüntetik az Egye - sült Államok különböző vi­már csomagolják is, tengeren túli útra készitve elő . . . A legelszomoritóbb az egészben talán az, hogy egy Lotz János nevű tudós ember, aki a Columbián az ural-altáji osztály feje és aki jelenleg éppen Svédországban tartózkodik, egy magát ma­gyarnak mondó ember az, aki ezt az egész adás-vevési ügy­letet keresztül akarja vitetni s a Feleki-gyüjteményt a svédeknek akarja juttatni. . A svéd követség volt az, amely annakidején oltalmá - ba vette az itthagyott ma­gyar javakat, őrangyala - ként szerepelt egy ideig a szerencsétlen magyar nép­nek . . . most pedig — alig­hanem ezen a “szerzett jo­gon” a svédek azok, akik magukénak akarják a ma­gyar gyűjteményt . . Amikor tudomásunkra ju­tott ez az ügy, első gondola­tunk az volt, hogy elmegyünk ahhoz a bizonyos Lane nevű könyvtáros úrhoz s közvetle­nül tájékozódunk a Feleki­­könyvtár sorsa felől. Ez azon. ban időveszteséget jelent. Veszteni való időnk pedig már nincs.Azonnal kell cse­lekednünk. Magyarok, min­denki a fedélzetre, aki ma­gyarnak vallja magát! Min­den lehető módon és eszköz­zel meg kell akadályoznunk azt, hogy a Feleki-gyüjte - mény áthajózzon Európá­ba s végleg idegen kézre ke­rüljön! Ha máskép nem, mint amerikaiaknak kell beleszól nunk a dologba, mondván, hogy az egy értékes amerikai gyűjtemény, aminek nem sza­bad külföldre kerülnie! Lép­jünk összeköttetésbe sze­nátorainkkal, kongresszusi képviselőinkkel is, ha kell s állítsuk le ezt a csúnya deal-t! KERTÉSZ ÉS ÁCS részidőre munkát kaphat. Telefonáljon: CH 6-1598. dékeinek bevándoroltjait és legkimagaslóbb ténykedésü­ket. Felette ott díszeleg majd a feiirás: IMMIG— RANTS WHO BUILT U.S.A. Robert Moses irányításával már egymásután emelkednek a Flushing Meadow lapályán a különböző országok és vi­lágcégek épületei. Ezek között legelőkelőbb helyen, központilag építik a United States Federal Pavilont, amely tükörképét nyújtja majd az amerikai életnek. Első Ízben fog szerepelni az Egyesült Államokba meg­annyi tengerentúli városból, faluból ide sereglett és az a­­merikai szabadság nyújtot­ta előnyöket békés együttmű­ködésben élvező lakosság. Ez a legelső elkalom, hogy hiva­talosan is kidomborítják, hadd lássa ország-világ: be­vándorlók tették naggyá gaz­daggá Amerikát! Nem kis mértékben John Rooney, Brooklyn, N.Y. kép­viselőjének az érdeme,hogy a régóta szorgalmazott el­ismerést megkaphatjuk. Rooney, a képviselőház pénz ügyi bizottságának elnöke, e­­gyenesen kötelességévé tet­te a Federal Pavilon kivite­lezéséért felelős Department of Commerce-nek, hogy erre gondja legyen. Az A M.Sz. összekötteté­seire jellemző, hogy első­nek hívták < ,meg valamennyi nemzetiségi szervezet közül és “pilot plan” benyújtását kérték, hogy más nemzeti­ségek is aszerint terjessze­nek elő javaslatokat, kiállítás­ra alkalmas anyagot. A fő hangsúlyt arra kívánják fek­tetni : mivel járult hozzá egy­­egy nemzetiségi csoport az Egyesült Államok fejleszté­séhez, különösen eddig nem eléggé ismert téren. A magyarság 1583 óta,mi­kor az első misszionáriust kiküldte az indián őslakos­ság tanítására, olyan telje­sítményekkel gazdagította Amerikát, amire bármely na­gyobb nemzet büszke lehetne, íme néhány példa a Fede­ral Pavilion tervezőinek be­nyújtott adatok halmazából: Magyar huszár szervezte meg Washington tábornok első amerikai lovasságát.Ma­­gyar pionír honosította meg a szőllőt és gyümölcsöt Gáli. forniában. Magyar karnagy tette világhírűvé az első ame­rikai szinfónikus zenekart. Magyar tisztnek köszönhe­tő, hogy Washington fővárost hem tudták elfoglalni a déliek és egy másik magyar névé - hez fűződik a 100 év előtti polgárháború leghíresebb lo­vasrohama . . . Nem állna New York kikö­tőjében a szabadságszobor,h a nem gyűjtötte volna arra ösz­­sze magyar ember az alap - záthoz szükséges sok százezer dollárt. Jet-repülőgépek sem száguldoznának a fejünk fe­lett, ha a légörvények törvé­nyét magyar tudós nem ku-1 tatja ki. A computer csoda­számológépek talán sohasem születtek volna meg egy ko­rán elhunyt magyar matema­tikus géniusza nélkül. Amint­hogy az atom és hidrogén e­­rejét javarészt magyar föl - dön született tudósok tették hozzáférhetővé Millió alá­írással mondottak a minap amerikaiak köszönetét egy agg magyar orvostudósnak, amiért az általa felfedezett szérum életüket mentette meg az évtizedek során . . . Több Nobel-dijjal kitün­tetett kutatót is adott az amerikai tudománynak a ma­gyar. Aminthogy a színház, a mozi és különösen a zene terén is magyarok vezetnek. Lapunk olvasóközönsé­géhez fordulunk: ha bárki úgy érzi, hogy valami egészen újszerű különlegességgel tudná gazdagítani — magyar vonalon — az amerikai kor­­mány-pavillont, tudassa ezt mielőbb az A.M.Sz. központi titkárságával (203 Du­pont Circle Bldg., Washing - ton 6, D.C.) UJ HELICOPTEREK NI.NHQUOI, Dél-Vietnam. — A délvietnami kormánycsa­patok sikeres támadást haj­tottak végre a Viet Cong el­len, az ^ideérkezett uj ameri­kai helicopterek segítségével. PAKISTANI SZTRÁJK DACCA, Pakistan.—Nyolc­ezer vasutipari munkás ösz­­szeverekedett a rendőrökkel,1 mert nem tudta, hogy a szak­­szervezet már megszüntette a sztrájkot. Három munkás1 meghalt, 29 megsebesült. New Jersey állami Rut­gers Egyetemen magyar tan­széket fenntartó Amerikai Magyar Intézet* illetve az American Hungarian Stu­dies Foundation május 1-én, Dr. Frederick Burkhardi szerdán este New Yorkban, a Waldorf-Astoria szálló Jade & Basildon disztemében tart ja meg harmadik George Washigton Award vacsorá­ját. Két kiváló személyt tisz­tel meg az Intézet, akik ma­gyar származásukat tudomá­nyos vagy művészeti sikereik mellett sem tagadták meg, és egy nem magyar-származá - sut, aki magas állásban és te­kintélyével valamilyen for­mában elősegítette a magyar­ság ügyét. E három személy: Stevan Dohanos Dr. Frederick . Burkhardt, az American Council of Learned Societies elnöke, Dohanos István, a Society of Illustrá­­tors elnöke (az Am. Hunga­rian Studies Foundation al­­elnöke) és Dr. Teller Edward, TANULT cs 36 évi gyakorlat­tal rendelkező tetőfedő és bádo­gosmester uj tetők és javítások, kémények és lépcsők, ielöcsa­­tornák és lefolyók készítését és javítását olcsón vállalja. ADAM TUSZINGER, Hívja este 6 után: CH 7-5522. a University of California professzora, a világhírű atom­tudós. A vacsora szónokai kö­zött lesznek: Herman W. Steinkraus, a U.S. Chamber of Commerce volt elnöke, Dr T.F. Walkowicz hires ame­rikai tudós és Dr. Gábriel L. Astrik, a Notre Dame Egye­tem Medieval Institute-já - nak igazgatója, az Intézet e­­gyik alelnöke. A tósztmésteri tisztet Dr. David D. Denker, a Rutgers Egyetem elnöké - nek helyettese fogja betöl­teni. A díszvacsorán az amerikai és amerikai-magyar élet szá­mos kiválósága jelentette be már eddig is részvételét. Je­gyek igényelhetők az élőké -Dr. Edward Teller I szitő bizottság cimén: Arne­­| rican Hungarian Studies Foun dation, Rutgers Univer­sity, New Brunswick, N.J. New Yorkban. Mrs Mark Millard rendező bizottsági elnöknél: 1107 Fifth Ave., New York 28, N.Y. Tel. EN. 9-2410. Az elmúlt évben Dr. Béké. sy György Nóbel-dijas tudóst, Zukor Adolf “mozikirályt” és Dr. Detlev W. Bronk, az Amerikai Nemzeti Tudomá­nyos Akadémia elnökét tisz­telte meg az Intézet a Geor­ge Washington Award Va­csorán, előzőleg pedig Dr. Mason W. Gross, a Rutgers Egyetem elnöke, és Kármán Tódor, a világhírű magyar­­származású amerikai tudós voltak a vacsora ünnepeltjei. ALEX J. BENKŐ, építész vál­lalja uj házak, garázsok, síb. épí­tését, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépiiésél és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040.

Next

/
Oldalképek
Tartalom