Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)
1963-08-08 / 32. szám
8. OLDAL *#► »<* t* «’■ 4 FÜGGETLENSÉG A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND — Ne fél, kedvesem! Már nincs rája szükégem... — Mit akartál az istenért? ... i — Meginni ... — ó, borzasztó! De hát miért?! — Az volt a szándékom, hogy fölfedem előtted a titkomat s ha te amiatt megnehezteltél volna rám, vagy tán elzavartál volna, úgy már nem élnék .. . — Ó-ó, te csacsika! — álmélkodott feddőn a férfi. — Szerencsémre vagy szerencsékre, közben jött az aranyos Boris nénikém levele, igy megmenekültem . . . — No lám! Minden jó a Boris nénikétől ered. Már hálából is rögtön irok neki, Cilkám! — Légy oly jó, Jenőkém! — Megérdemli! Már iro mis a levelet, aranyosom — szólt és íróasztalához ült. A következőket irta: “Édes, jó Boris nénikénk! Nagy hálával tartozom, tartozunk Magának, drága Asszonyom, amiért levelével is sietett megnyugtatni szegény feleségemet, aki nagybetegen tért haza Maguktól. Ágynak dőlt és csak másnap, Boris nénikénk megnyugtató levele vételekor, annyiraamennyire, megnyugodott és későbben mindent, de mindent elmonlott nekem! . .. Elmondta, fölfedte az eddig féltve őrzött titkát is, ami akkor éjjel történt . . . Efelől is sikerült megnyugtatnom és e levelem postára adása után első teendőm lesz, hogy fölkeressem ügyvéd-barátomat, akivel majd közlöm ez ügyre vonatkozó nézetemet, amely abban nyilvánul, hogy az ügy már törvényszerűen is lejárt. Midőn ismételten hálás szívvel megköszönöm Boris nénikém jóságát, szívességét, maradtam Hajnal bátyánkat is köszöntve. szívélyes üdvözlettel Erdős Jenő és neje.” Cilka könnyező mosollyal olvasta férje levelét, amelyet Erdős borítékba zárt s mindjárt postára is adott. • A póstáróí az ügyvédjéhez sietett s közölte vele ne* je “bűnügyét” s egy ven véleményét az ügy elévüléséről. .................... _ . Ugyvédbarátja szintén azon a véleményen volt, hogy a dolog elévült és hogy már nem bűnügy, azt legjobban igazolja ama tény, hogy annakidején a grófnő atyjával, gróf Borovszkyval egyetemben visszavonta feljelentését azzal, minth a lánya öngyilkosságot szándékolt elkövetni. A defektiv pusztán magánszorgalomból tevékenykedik s eljár ez ügyben . . . * * * Minthogy a defektiv fáradozása Hajnaléknál vajmi kevés eredménnyel járt, a grófhoz utazott, akit azonban nem talált kastélyában, igy özvegy Székácsynénál érdeklődött a gróf holléte felől. Ott sem nyerhetett felvilágosítást, mivelhogy azok sem tudták, hogy gróf Borovszky hol tartózkodik s mikor tér vissza útjáról. Ámde a detektív fáradhatatlan volt! Minden héten ellátogatott a grófi kastélyba, ahol kérdezősködésére a portásnál mindenkor ezt a feleletet kapta: Még nincs idehaza! Végre vagy három hónap után, kedvező választ kapott: — Épp az éjjel érkezett a méltóságos ur! — Kérme, szíveskedjék engem bejelenteni Öméltóságánál! — Parancsára! A gróf mindjárt fogadta is: — Tessék helyet foglalni! — kinálta hellyel kölcsönös üdvözlés után a gróf a detektívet. — Nos’ .mi az eredmény? — volt az első kérdése a grófnak. — Eddig még úgyszólván semmi, méltóságos uram! — Ne is reméljen ennél többet . . . Megmondtam múltkori beszélgetésünk alkalmával, hogy kár újból felbolygatni az ügyet. Különben örülök, hogy megkér resett, legalább közölhetem önnel ujabbi elhatározásomat ... — Érdeklődéssel hallgatom, méltóságos ur . . . — Ugyanis találkozásunk óta sokat gondolkoztam a dolgon s az is eszembe ötlött, hogy akkori feljelentésemet visszavontam, minthogy a lányom később nekem bevallotta, hogy öngyilkossági szándékból cselekedett ... — Nem, méltsóágos uram ... — De kérem, csak nem kételkedik állításomban?! — Legkevésbbé sem, gróf ur, csupán ellenvetéssel bátorkodom élni, minthogy bebizonyosodott, hogy gyilkossági kísérlet történt . . . — Tagadom! — A tények, a jelek az én állításomat bizonyítják, méltóságos uram! , Akkor is . . . Másrészt pedig ön arra nem gondol, hogy az a dolog már elévült? — De igenis’ gondoltam erre, azonban más ügyben 1 is eljárok ... ! (Folytatjuk) Legalább ötven tűzoltó kocsi harcolt azzal a tűzzel, amely Washington Georgetown nevű városrészében tört ki. Hogyan harcol Kanada a bünhullám leküzdéséért? Kanadának — akárcsak az Egyesült Államoknak — szintén “fáj a feje” a bünhullám növekedése miatt. A kanadai rendőrség tagjai — éppen úgy mint amerikai kollegáik fokozott erővel küzdenek a bűnözők ellen. Ott is emelkedik a fiatalkorú bűnözések száma, a városok utcái —- besötétedés után — ott sem veszélytelenek. Hogyan küzd a kanadai rendőrség a bünhullám ellen ? Erről a. kérdésről beszélgetett egy amerikai újságíró a kanadai lovasrendőrség (Royal Canadian Mounted Police) főnökével, C.W. Harvisonnal. Az érdekes intervju fontosabb részleteit az alábbiakban ismertetjük: KÉRDÉS: Mr. Harvison, az Egyesült Államok népének sok gondot okoz az a tény, hogy a U.S.-ban emelkedik a bűnözések száma. Önök is hasonló probléma előtt állanak? VÁLASZ: Ha “komolyabb bűncselekményekre” gondol, akkor habozás nélkül állíthatom: problémáink azonosak az önökéivel. KÉRDÉS: Mit ért ön “komolyabb bűncselekmények” alatt? vetnék el. KÉRDÉS: Mit gondol, Mr. Harvison, mi az oka a bünhullám emelkedésének? Talán a munkanélküliség? VÁLASZ: A munkanélküliség mindig is egyik tényezője volt enrek a kérdésnek, legalább is íz amatőr bűnözők között. Ha egy ember éhes, ha a családja éhezik, képes bűncselekményt is elkövetni azért, hogy családjának élelmet szerezzen. Ha egy fiatalkorú nem jut munkához, az utcán csatangol, s a fiatalság hevesvérű és nyugtalan. Ha nem lát jövőt maga előtt, érvényesül ez a közmondás: “Idle hands get into mischief” (Tétlen kéz rossz útra téved.) A lézengő fiatalság unatkozik majd bandáiba tömörül és a bűn útjára kerül. KÉRDÉS: A helyzet tehát ugyanaz, mint az Egyesült Államokban ? VÁLASZ: A bűnözési statisztika magában foglalja a kisebb bűncselekményeket, vétségeket, kihágásokat is, mint például a forgalmi vétségeket, rendzavarásokat, stb. Ezektől eltekintve jóvál nagyobb a száma a bankholdupoknak, a hamisításoknak, a kábitószercsempészésnek a szervezett — és tiltott — szerencsejátéknak, mint korábban. Ezeket a bűncselekményeket nevezem komolyaknak; s a küzdelem e nagyvonalú gonosztevők ellen nem kis munkát ró a kanadai rendőrségre. KÉRDÉS: Maguk a problémák nagyjából azonosak az Egyesült Államokéval? Például a kandai polgárok biztonságosan közlekedhetnek az utcákon? VÁLASZ; A legtöbb kanadai városban igen. De nagyvárosainkban vannak olyan részek, ahol a közlekedés — különösen besötétedés után —- kockázatos. KÉRDÉS: Előfordul, hogy az: utcán megtámadnak, leütnek embereket? VÁLASZ: A nagyvárosokban igen. KÉRÉDÉS: Kik követik el ezeket a bűncselekményeket? Fiatalkorúak? VÁLASZ: Kétségtelen, hogy a fiatalkorú bűnözések száma emelkedett. De azt zottsággal, hogy a támadásokat csupán fiatalkorúak köVÁLASZ: A részletekben vannak eltérsek, de a probléma lényegt illetően nincs különbség a kettő között. KÉRDÉS:Véleménye szerint hol van a baj gyökere? VÁLASZ: Pszichiáterek, pszichologusk és pedagógusok megálapitásai szerint az ok sokréü: a világháború Után fellizult erkölcsök, ä szülők tekinélyének'- csorbulása és azomak a tényezőknek gyengüése, amelyek a múltban mg erősen hatottak: a válts, az idősek tisztelete, az mőskezü nevelés, stb. A mai ifjúságot mái gyenge szálak fűzik ezekhez a normákhoz, önállóak és függetlenek olyan korban, amikor még fányitásra volna szükségük. Az eredmény a rendőrségi jelentésekben tükröződik. KÉRDÉS Mi a helyzet a bíróságok lörül? Véleménye szerint a lírák megfelelően büntetik az eléjük kerülő bűnözőket ? VÁLASZ: Erre a kérdésre nem lehst általános választ adni. Vannak olyan bírák akik szgoruak és tárgyilagosak, mások nem. Biráink egy része kérlelhetetlen bizonyos fajta bűncselekményekkel szemben, mig másokkal enyhébbek. Vannak olyanok akik úgy vélik: a pénzbírság kiszabása hatásos megtorlás lesz. így járnak el sok esetben a tiltott szerencsejátékosokkab szemben. Ezeknek semmit sem jelent, ha ezer vagy kétezer dollárt fizetnek. De ha börtönbe küldenék őket, talán a legközelebbi bűncselekmény elkövetése előtt meggondolnák magukat. KÉRDÉS: A bíróságok helyenkénti “puha” magatartása megnehezíti a kandai rendőrség munkáját? VÁLASZ: A “puhaság” akár a bíróságoknál, akár másutt jelentkezzék, mindig megnehezíti a munkát. Az egyetlen “puhaság” amelyet helyénvalónak tartok, a megfelelő időben és helyen alkalmazott rehabilitáció. A későbbi megbocsátás már sok embert vezetett vissza a becsület ösvényére. Persze az esetek túlnyomó többségében csak az amatőr bűnösöknél hasznos a rehabilitáció. A hivatásos bűnözőknél már jóval kevesebb kilátás van arra, hogy újra becsületes tagjai legyenek a társadalomnak. Ha valaki húsz évet börtönben töltött, már kevés ked ve van arra, hogy azután tisztességes munkával tart| sa el magát és családját. | KÉRDÉS: Mit lehet tenni a megrögzött bűnözők ellen? A büntetés az egyetlen módszer megfékezésükre ? VÁLASZ: Igen, — más megoldást nem tudok elképzelni. Nyomatékosan hangsúlyozom azonban, hogy csak a megrögzött és javíthatatlan bűnözőkkel kell kérlelehetetlertnek lennünk. A kezdő bűnösöknél' mindig van remény arra, hogy talpraállíthatjuk őket. És ez sokszor jobb orvosságnak bizonyul a fegyházbüntetésnél. KÉRDÉS: Az Egyesült Államokban általános a panasz, hogy a közönség gyakran ellenségesen áll szemben a rendőrséggel. Vannak önöknek is ilyen problémáik? VÁLASZ: igen, de nem olyan nagymértékben mint önöknél. Tudom, hogy a U.S.ban évenként tízezer esetben támadnak meg rendőröket. Angliában, ahol a “bobbyk” évtizedeken át a polgárok ked vencei voltak, az elmúlt évben 5000 ilyen támadás történt nálunk ezer. KÉRDÉS: Mivel magyarázza ezt ? VÁLASZ: A lakosság nagy része respektálja rendőrségünket, amely barátságos és segítőkész a polgárok iránt. De van egy réteg amely a rendőrben egy erőszakos szervezet képviselőjét látja. A zavarokat ezek az elemek okozzák. KÉRDÉS: Mindent öszszefoglalva: úgy érzi, hogy a kandai rendőrség munkája sikeresebb, mint az Egyesült Államokéi? VÁLASZ: Erre nem tudnék válaszolni. Nekünk is megvannak a magunk sikerei és kudarcai ugyanúgy, ahogy az amerikai rendőrségnek. AUG. 8, 1963. "AZ ELET FENNTARTÁSÁNAK * LÉNYÉGÉ: ALKALMAZKODÁS.. “ NEW YORK —- Az ideggyógyászok évi közgyűlésén érdekes előadást tartott dr. J. H. Browing, idegorvos, az idegfeszültség kérdéseiről. — Ma már nem kétséges, hogy az élőlények világa egységet alkot környezetükkel, — szervezetüket vizsgálva tehát mindig a környezettel együtt kell őket számításba vennünk. A szervezet és környezetének egysége — egyebek közt — onnan adódik, hogy az élőlény érzékszerveivel felfogja a környezetéből feléje áramló ingereket, s azokhoz sikeresen alkalmazkodik. A megfelelő alkalmazkodásban, az ingerekre választ adó tevékenységben főleg az idegrendszer működik közre, de szerep jut abban a belső elválasztásu mirigyrendszernek is. E két tényező nem egymás mellett párhuzamosan, hanem szorosan együttműködve, az idegrendszer irányítása alatt működik. Az alkalmazkodás a környezethez és annak változásaihoz nélkülözhetetlen az élet fenntartásában. Az alkalmazkodást biztosító ideg — és hormonrendszernek “helyt kell állnia” a normális vagy a hirtelen változó váratlan körülmények között is. A szervezetre ugyanis állandóan hatnak a szokásos környezeti ingerek, de ezek mellett érhetik nagyobb váratlan behatások is, amelyek jelentősen megterhelhetik működését. A különféle megterhelésekre adott reakciókat először egy kanadai orvos tanulmányozta, aki megállapította, hogy a szervezetet érő különféle ingerek vagy bizonyos reflexeket váltanak ki, vagy — nagyobb megterhelések esetén — erősebb reakciókat. Ezt az állapotot stressornak nevezte, ■— innen a stress szó. A stress eredetileg technikai kifejezés volt, amellyel az anyag reagálását jelezték a külső hatásokkal szemben. Az emberi szervezetre ható váratlan nagyobb ingerek a reakciók egész láncolatát válthatják ki, s bizonyos fizikai változások is felléphetnek. Megváltoznak bizonyos hormonmüködések, növekszik a vér cukortartalma, stb., s ennek következtében felborulhat az illető lelki egyensúlya is. A LEHŰLÉS MÓDJA TÓKIO — Amikor a japán fővárosban a hőmérő 92 fok fölé emelkedett, a 46 éves Shoei Sato “egyszerű” módon akart lehűlni. Belevetette magát a királyi palota körül húzódó vizesárokba. Le is hült alaposan — a rendőrségi cellában. AL CAPONE ROKONA DES PLAINES, 111. — Egy ottani bíróság 300 dollár pénz büntetéssel sújtotta Matthew (Ace) Carbone 33 éves férfit, aki egy nyilvánosház tulajdonosa volt. Carbone a rendőrségen kijelentette, hogy ő A1 Capone unokaöccse. 50 UNOKA KING'S LYNN, Anglia — A 68 éves Mrs. Alice Auker — 10 gyermek anyja — boldogan üdvözölte ötvenedik unokáját. Kijelentette, hogy ő Anglia “nagymama-bajnoka”. Mrs. Aukernek 27 fiú és 23 lányunokája van; a legidősebb 25 éves. KAPÁVAL VERTEK AGYON AZ ORVOS FELESEGET... MONTCLAIR, N.J .— Egy helybeli orvos 58 éves feleségét vérbefagyva holtan találták meg háza hátsó udvarán. Az áldozat Mrs. Minnie Jean Darden. Tetemét a hulladékgyűjtő köztisztasági alkalmazottak fedezték fel. A borzalmas leletről azonnal értesítették a férjet, aki az házban tartózkodott. A férj jelentette a gyilkosságot a rend őrségnek. Egy félórával azután, hogy az« asszony holttestét elszállították, egy gyilkossági merényletről értesítették a rendőrséget. A merénylet áldozata szintén idős asszony volt, Mrs. Madeline Steiner, aki nem messze lakik a Darden háztól, őt egy fiatalkorú támadta meg baltával. Miután azonban kisebb sebeket ejtett az asszonyon, — elmenekült. A megadott személyleírás alapján a rendőrség őrizetbe vett egy fiatalembert, de a kihallgatás eredményéről nem adott ki jelentést. A meggyilkolt Mrs. Darden holtteste közelében egy véres kapa feküdt. Éz arra mutat, hogy az asszonyt kapával ütötte le gyilkosa, majd az eszméletlen asszonyt megfojtotta. A nyomozás adatai szerint az asszony egyik lányát vitte ki a vasútállomásra, s hazatérése után kertészkedett kis udvarában. A férj elmondotta, hogy a koré reggeli órákban az ablakon kitekintve látta még feleségét, amint a kertben szorgoskodott. Holttestét délelőtt 10 órakor fedezték fel, de akkor már két órája halott volt. Mrs. Steinert kezelés után elbocsátották. A rendőrségnek az a véleménye, hogy a gyilkosságot és a merényletet ugyanaz a személy — egy fiatalkorú követte el. Baltimer, Md.-ben az amerikai tengerészet “Blue Angels” néven ismert akrobatikus repülői a Hoyt Vandenberg nevű hajó radartornya felett repülnek el.
