Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)

1963-07-25 / 30. szám

6. OLDAL függetlenség JULY 25, 1963 Bunkósbottal verték széjjel a kanadai köztársaság kormányát (Canadian Scene) — Valószínűtlennek hangzik, de volt valaha Kanadában egy terület, bár igen kicsi és szervezetlen, amely köztársaságnak nevezte ma­gát, Élete nem volt hosszú. Caledoniai Köztársaság­nak nevezték. Később Manitobái Köztársaság lett a neve, Portage La Prairie fővárossal. E különös államalakulat megalapítója egy fan­tasztikus ember volt, Thomas Spence, aki Fort Garry­­ből jött (a mai Winnipeg) 1866-lban, épen egy évvel a Konfederáció előtt. Ez időben az ontariói határtól a Sziklás Hegységig és az amerikai határtól az Északi Jeges Tengerig elterülő terület Rupert Országa nevet viselte és a Hudson’s Bay Társaság kormányzása alatt állott, egyl670-ben kiadott királyi kiváltság­­levél alapján. E hatalmas területen a Királyné Joga érvényesült (Law of the Queen), de a kormányzás elég laza volt. A közigazgatás nem politikai, hanem inkább kereskedelmi célokat, szolgált. Spence a nagy és fantasztikus elgondolások em­bere volt. Fort Garrybe érve, azt várta, hogy a Kon­federáció mindjárt megalakul, ha összehív egy népi közgyűlést az Atlanti és Csendes Óceánok között levő összes angol birtokok egyesülésének megvitatására. 1867-ben Spence Portage LaPrairie-be költözött, amely akkoriban igen kis település volt még. Alig 14 éve alapították. Itt kikiáltotta a Köztársaságot és megtette magát első enökének. Egyik barátját, egy Findlay Ray nevű embert külügyminiszterré nevezte ki, több más kétes alakot pedig más miniszterekké. A különös köztársaság kormányzása jobbára ab­ból állott, hogy elnöke és barátai vámot szedtek mni­­den területére bevit táru után és a bevett pénzért whiskyt vettek. A csekélyszámu lakosság körében bőven volt panasz ezen újfajta adóval szemben, de Spence barátai minden ellenállást elhallgattattak. A Caledoniai Köztársaságnak, avagy a Manito­bái Republikának az lett a végzete, hogy egy egy­szerű suszter, a skót származású MacPherson ellene fordult. Igaz, hogy néhány barátja is csatlakozott a mozgalomhoz. Ez a kis hősies csoport egyszerűen azzal buktatta meg a kormányt ,hogy annak tagjait egy szép napon bunkóbottal elpáholták. így let tvége az egyetlen köztársaságnak, amely Kanada határai között valaha is fennállott, A köz­társaság elnöke, Thomas Spence a kormányzat és az állam felbomlása után elhagyta Portage La Prai­­riet és lényegesen szerényebb foglalkozást folyta­tott; sót bányászott a Manitoba tó partján. HUMOR A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT Cipicsek büszkén száll ki most vásárolt rozoga autójából. — Neked ilyen jól megy? — kérdi csodálkozva a barátja. — Villamoson olcsóbban közlekedhetnél. Cipicsek vigyorogva válaszól: — Bolond vagy te! Hát láttál már olyan villa­most, ahol hitelbe adják a jegyet? * * * Az udvarban vidám kotkodácsolnak a tyúkok. Szorgalmasan tojnak szép nagy tojáskákat. Julcsa örömmel látja ezt és további, még jobb produkcióra buzdítja a tyúkokat: — Nagyobbakat, még nagyobbakat, tyukocs­káim! A piacra lesz, nem a közértnek! * * * — Miért volt szesztilalom Magyarországon a vá­lasztás idején? — Nehogy két pártot lássanak a választók. * * * Krucsev Kádárral az orosz csapatoknak Magyar­­országról való kivonásáról tanácskozik. A dolgot mindenképpen az oroszok tekintélyének sérelme nél­kül kellene végrehajtani. De hogyan? Kádár taná­csára a problémát a rabbi elé viszik. Mert ha valaki tanáccsal szolgálhat, úgy csak a zsidó rabbi lehet az; Cliff Robertson színész, aki a “Pt-109“ c. filmben Kennedyt alakítja, az elnök édesanyjának megmutatja a filmben szereplő hajó modeljét A TUDÓS, AKI TELEFONON TANÍT \ 20 éves Michael Hughes jelenleg 419 font súlyú. A fiatalember egy „t. louisi kórházban 200 fontra akar lefogyni. NEW YORK. - Mississippi államnak van egy olyan tör­vénye — és még ma is érvény­ben van, — amely szerint né­gerek számára fenntartott ál­lami kollégiumoknak tilos fe­hér professzort alkalmazniuk, sőt, fehér professzornak még vendégelőadóként is tilos elő­adást tartania ilyen kollégiu­mokban. Mississippi állam két né­ger kollégiumának hallgatói azonban feltétlenül meg akar­ták hallgatni a Columbia Uni­versity hires, idős irodalom­­történészét, Moses Hadast. Hadas azonban, aki fehér­bőrű, Mississippi állam tör­vényei értelmében nem ad­hat elő a néger kollégiumban. A tanulók és a professzor is, érdekesmódon oldották meg a kérdést. A professzor­nak el sem kellett hagynia manhattani lakását. Hadas egyszerűen interurbán tele­fonbeszélgetés utján tartotta meg előadását. Hangját a tan­terem egyik különleges erősí­tő készüléke felerősítette és a tanulók a székeken ülve nyugodtan hallgatták az elő­adást. A professzor előadásának a következő volt a cime: A Görög Dráma Vallásos Gyö­kerei. A telefonszámla összesen 100 dollár volt, amelyet a diá­kok szívesen kifizettek a pro­fesszornak, aki cserébe vi­szont nem kért tiszteletdijat az élvezetes egyórás előadás­ért. A telefon-tanításnak olyan sikere volt, hogy már több délíi állam néger egyeteme felkérte Moses Hadast hason­ló előadások tartására. Hadas mosolyogva mondot­ta az újságíróknak: — Nagyon szívesen teszek eleget a kéréseknek, azt hi­szem azonban, hogy mind­enekelőtt azokat az állami tör­vényeket kellene megváltoz­tatni, amelyek megtiltják fe­hér professzoroknak, hogy né­ger egyetemen adjanak elő. Moses Hadas legközelebbi két előadását North Caroliná­­ba és Loüisianáiha fogja “tele­fonon közvetiteni.” VITA A HÁZIASSZONY PROFITJÁRÓL Meghalt a Profumo botrány egyik főszereplője.,.? LONDON. — Egy csehor­szági születésű szőke nő, aki azt állította magáról, hogy model a foglalkozása és Eu­gene Ivánon szovjet diploma­ta póker-partnere volt, a kö­zelmúltban kijelentette, hogy Ivanov — aki ChristineKeeler barátjaként vált az ismeretes botrány főszereplőjévé — a vasfüggöny mögött meghalt. A “The London Daily Ex­press” cimü lap intervjut kö­zölt a modellel, aki Ylia Su­­cheneknek nevezte magát. A lány 22 éves. Ismeretes, hogy Eugene Ivanovot, aki a londoni szov­jet követségen mint helyet­tes tengerészeti attasé telj esi­tett szolgálatot, még a Pro­fumo botrány előtt visszahív­ták Moszkvába. Ylia később megpróbált összeköttetésbe került volt barátjával, de le­veleire választ nem kapott. Egyik közös ismerősüktől tud­ta meg, hogy Ivanov — egy­előre ismeretlen körülmé­nyek közöt t a Szovjetunió­ban meghalt. A lap végül azt is elmon­dotta, hogy barátja volt dr. Stephen Wardnak, annak az orvosnak is, aki Christine Keelert Profumonak bemu­tatta. Ward — akiről kide­rült, hogy egész call-girl háló­zatot irányított — most áll egy londoni bíróság előtt. hiszen a zsidók kivonulásának Egyiptomból alapos is­merője ő. A két kommunista vezér tehát a rabbihoz azzal a kéréssel fordul, mondaná el nekik, hogy a hires egyiptomi kivonulás tulajdonképpen hogyan is ment végbe. A rabbi szerint a dolog nagyon egyszerű volt: “Vonultunk egy kicsit, aztán imádkoztunk, me­gint vonultunk és megint imádkoztunk, mig a végén a Szentföldön találtuk magunkat.” — De rabbi uram, mondja most Kádár, — maga tudja, hogy mi istentagadók vagyunk, nálunk ez az imádkozás nem lehetséges. — Nem baj, — feleli a rabbi, — maguk csak vonuljanak, mi majd imádkozunk. * * * A pesti Sominelimpexnél két ember dolgozik. Csudálatos szerzetek. Ahogy elkezdődik valamilyer röpgyülés vagy osztályértekezlet, ők ketten — mint­ha csak összebeszélnének, — rögtön elszunditanak. Az egyik egy volt kisiparos, akit a világon semmi sem érdekel. A másik a csoportbizalmi, egy nagyor aktiv elvtárs, akit meg annyi mindenérdekel reggel­től délutánig, hogy mire valamilyen gyűlés kezdődik lecsukódik a szeme a fáradtságtól. —Mégis csak szégyenletes dolog — fakadt ki va­laki ellenük —, hogy ez a két ember, ahogy az érte­kezlet elkezdődik ,azonnyomban elalszik. — Az igaz, hogy elalszik—t*ette hozzá Sáfrány Ede a maga bölcsességét, — de az egyik egészen más politikai szemszögből alszik el, mint a másik! Ne ál­talánosítsunk, emberek! LONDON — Lady Sum-, merskill indította meg a nagy j vitát a feleség profitjáról,: vagy mondjuk igy: haszon­részesedéséről. Mindjárt meg fogjuk érteni — sokan bizony nem fogják megérteni —, ho-! gyón csinálhat profitot a fe-1 leség, a háziasszony, hiszen ő pénzt nem szerez, csak ki­ad és amit kiad, azt a ház­tartás céljaira adja ki, nem pedig kamatot vagy osztalé­kot hozó üzletekre. De előbb lássuk, ki ez a La­dy. Dr. Edith Summersikill a polgári neve, illetőleg volt a polgári neve, mígnem a dok­tor asszonyt, a korábbi mun-, káspárti kormány országos biztosítási miniszterét, a ki­rály bárói rangra emelte avégből, hogy a Lordók Há­zának tagja lehessen s a fel­sőházban a munkásságot kép­viselhesse. Mondani sem kell, hogy a Doktor Lady a női egyenjogúság egyik jeles elő­­harcosa. Lady Summerskill törvény­­javaslatot jelentett be, mely úgy szól, hogy a feleségnek törvény alapján igénye van a háztartási kiadásoknál elért megtakard ások felére. A pro­­fitcsinálásnak ez a Lady által elképzelt módja az, hogy a feleség, aki ennyi meg ennyi fontot és shillinget kap he­­tenkint a konyhára és a ház­tartás ellátására, abból bizo­nyos részt okos gazdálkodás­sal megspórolhat. Ez a meg­spórolt pénz a profit, aminek felét a Lady a háziasszony­nak akarja juttatni törvény erejével. Szeretet és százalékok Még elő sem terjesztette ja­vaslatát a Lady, de a nagy vita a politikai berkekben és a konyhákban és ebédlőkben már megkezdődött. Csak egy ponton egyeznek a vélemé­nyek, senkisem vitatja el a régi versike igazát: “A férfi munkál naplementig — a nőt munkától fel nem mentik.” Vita tárgya az, hogy a házi­asszony munkáját lehet-e fi­nanciális nevezőre hozni? A Daily Mail ezt tagadja, mond­ván, hogy az asszony mun­kálkodását nem financiális szempontok irányítják, ha­nem a szeretet és a házias­ság ősi ösztöne. Valamikép­pen persze jutalmat érdemel a háziasszony, de nem pénz­ben, százalékokban kifejezhe­tő jutalmat. Bizony szó van százalékok­ról is. Sokan kérdik: Ha el­ismerjük a háziasszony igé­nyét a spórolással elért pro­fitra, miért ítéljük oda neki a profitnak csak a felét, miért nem az egészet? Azért csak a felét, mondja az ellen­párt, mert háztartási deficit is előfordulhat, sőt gyakran előfordul, hogy a háztartási pénz, amit az asszony kap, nem elég és akkor pótolni kell — és az asszony nem pótol­hatja a hiányt. “Annyi baj legyen!” Azt kérdezte a Lady föl egy kételkedő Thomas: hem gon­( dolja-e, hogy javaslatának az j lehet a következménye, hogy ■ a feleség elkezd szenvedélye­sen spórolni, lefölözi a vacso­ra menüt, éhezteti a férjét? A Lady, aki, mint már tud­­! juk, M. D., orvosnő, megfe- I lelt a kérdésre: “Annyi baj legyen. A mi férfiaink úgyis kelleténél többet esznek. Örül­jenek, ha a feleség fölöz, eb­ből jó származhat, a pocak zsugorodása. A férj elveszti a pocakját, elegánsabb karcsú termete lesz és amit a fölö­­zéssel a feleség megspórolt, abból szépittetheti magát...” Mi a véleménye Mrs. Baryl Maudlingnak? A misszisz vé­leménye jelenleg azért figye­lemreméltó, mert az ő férje ma Anglia pénzügyminiszte­re. Nos, a Mrs. Maudling vé­leménye az, hogy háztartás és profit sehogysem férnek össze; jobb megoldás az, hogy a férj adjon a feleség­nek a háztartási költségveté­sen felül költőpénzt. Másképp vélekedik Mrs. James Callag­han és ennek a hölgynek vé­leménye a jövőben valószínű­leg többet fog nyomni a lat­ban, mint Mrs. Maudling vé­leménye, mert ... a Macmil­lan kormány tekintélyét ugyancsak megtépázta a Christine szerelmi és kémke­dési affér s valószínű, hogy Labour Party kormánya lesz a közeljövőben Angliának és abban a kormányban Mrs. Ja­mas Callaghan férje lesz a fináncminiszter. Nos, Mrs. Callaghan úgy vélekedik, hogy Lady Summerskill esz­méje és javaslata nagyon okosamért fegyvert adna zsu­gori férjek feleségeinek a ke­zébe. Fő az egyenlőség! Miután igy megismertük konzervatív és munkáspárti személyiségek véleményeit, forduljunk a két nagy párt közt a keskeny középuton me­netelő liberális párt szoknyás szószólója felé. Mrs. Laura Grimond, a párt vezérének fe­lesége, kijelentette, hogy ő mindenképpen célszerűnek vé­li a férj-feleség egyenlőség­nek mielőbbi törvénybeiktatá­sát. A házassági és válási jog reformját előkészítő királyi bizottság már megtette az er­re vonatkozó ajánlásokat, de mind e mai napig hiába vár­nak a feleségek oly törvény­re, amely a bizottság ajánlá­sait törvényerővel ruháznál fel. Egyáltalán, már egy év­tized óta állandóan napiren­den tartják az angol közélet­ben az egyenlőség kérdését, de kézzelfogható eredmény még nem mutatkozik. Meglehetősen általános a felfogás, hogy Lady Summer­skill javaslata sohasem fog törvénnyé válni, mindeneset­re azonban uj, erős lendüle­tet fog adni a nők egyenjogú­sági törekvésének. A Venezuelában tartózkodó Castro-barat kommunista csoport két vezetője. A szervezet azt reméli, hogy megdöntheti Betancourt el­nök uralmát. A HIVŐ SZABADGONDOLKODÓ Rousseau, a nagy francia gondolkodó — amint a “Francia irodalmi szalonok” cimü most megjelent do­kumentum-gyűjteményben egy korabeli szemtanú be­számolójában is olvashatjuk -— egyszer egy előkelő pá­risi társaságban vallási vitába keveredett. A társaság egyik tagja, Saint-Lambert költő, gú­nyosan és kíméletlenül támadta a vallás mindennemű megnyilatkozását és fogalmát. Rousseau, aki egyébként nem volt barátja az egyháznak és a kereszténységből csupán az evangéliumok, erkölcsiségét fogadta el, ud­­viriasan és szerényen, de határozottan vitába szállt a költővel és igyekezett megvédeni a vallás lényegét, fő­képpen pedig az Isten-hitet és magát Isten eszményét. Ellenfele erre élcelődve megkérdezte, hogyan le­hetséges, hogy ilyen okos ember védelmére kél Isten eszményének. Erre mondotta Rousseau az alábbi val­lomást: — Ha gyávaságnak lehet nevezni, amikor valaki eltűri, hogy távol levő barátjáról rosszat mondjanak, akkor egyenesen bűnnek tartom elsivélni, hogy a jelen­levő Istenről mondjanak rosszat . . . Én uraim, hiszek Istenben ... Balra: a Balt.ch házaspár (nem igazi nevük) a washingtoni tárgyalás előtt: Jobbra Egorov és fele­sége,, Brooklyn, N. Y.-ban. A két házaspár 1957 óta kémkedett a szovjet javára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom