Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)
1963-05-02 / 18. szám
GOLDEN JUBILLEE YEAR American in Spirit — Hungarian in Language HUNGARIAN WEEKLY DF TRENTON AND VICINITY ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK Amerikai szellemű magyar újság VOL. 50. ÉVFOLYAM — No. 18. SZÁM 53 Ten Onts per Copy — $4.00 per Year TRENTON, N. J„ 1963 MÁJUS 2. Segélykiáltás jött Erdélyből: a “Romániában élő magyarság védelmet és segítséget kér a Nyugattőr’ egy kicsempészett kiáltványban, melynek szerzői egy “Önálló Erdély” nevében és érdekében emelik fel sza vukat most, a 24-ik órában . . A román sovinizmus és magyar-gyűlölet odáig ment, hogy ma már nyíltan és minden eszközt felhasználva: az erdélyi magyarság teljes kiirtását tűzte ki progarmjára. Ha a Nyugat nem segít, nem tesz valamit, elpusztul, megsemmisül a székelység és az egész Erdély magyarsága! A nyugatra kicsempészett “üzenet” teljes szövege még nincs birtokunkban, de több európai és amerikai lap közölte már ennek lényegét. Magyar részről az Amerikai Magyar Szövetség és az Amerikai Erdélyi Szövetség vannak hivatva azonnal akcióba lépni ebben az ügyben a mindent megtenni a világfórum előtt a kétszeres rabságban szenvedő erdélyi magyarság érdekében. Az Amerikai Erdélyi Szövetség annál is inkább hivatott erre, mert annak célkitűzése pontosan ugyanaz, mint a Kiáltványt küldőké: “önálló, Svájc.szerü Erdély létrehozása”, ahol az évszázadok óta együtt élő minden nemzetiség (magyar, román, szász) egy független kis ország népét alkotná. Az Erdélyi Szövetség “Transsylvania” c. negyedévi tájákoztatója legutóbbi számában (V. évf. 1. sz., 1963 április) a 10-ik oldalon cg.y pontosan idevágó magánlevél-részletet közöl egy magyarországi utas székelyföldi benyomásairól: . . vérző szívvel és lelkileg teljesen összetörve jöttem vissza. A románok most élik fanatikus nacionalizmusuk korszakát. ; Gyűlölik és minden eszközzel . elnyomják a magyarságot. Nem felüdülés egy ilyen ér Izelmi-podgyásszal való utazás ;de az ember nem tudja függetleníteni magát ezektől az érzésektől. Amerika annyira védi “az imperializmus által Kizsákmányolt és elnyomott afrikai népeket”, de az elnyomott erdélyi magyarság számára semmi, de semmi védelmet nem nyújt; sőt erről még beszélni sem szabad. Maga azt irta, hogy az emigráns sors . . . nehéz és kemény. Hát erre csak azt Írhatom, hogy a kisebbségi sors ezenfelül még borzalmas is!” Attól eltekintve, hogy a levél Írója téved, amikor azt mondja, hogy Amerikában az erdélyi magyarság sorsáról, vagy védelmié kérdéséről “még beszélni sem szabad”, ez a magánlevél-töredék is ugyanazt közli nyugattal, amit a kicsempészett kiáltvány: magyar testvéreink kimondhatatlan elnyomásban élnek az ősi magyar földön, Erdélyben s teljes kiirtásukat a románok tervbe vették és megkezdték. “Segítsetek, mert elveszünk!” ez a rövid, de sokatmondó üzenet lényege, aminek hallatára minden egyebet félretéve akcióba kellene lépjen az amerikai magyarság és a világ minden részében szabadon élő magyarság. Mi vagyunk azok, mi vagyunk az egyetlenek, akik segíteni tudunk rajtuk, mert a magyarság zöme: a Magyarországon élő magyarság szintén rabságban él, tehetetlen, elnémított hangú. Csak mi tehetünk valamit is értük! Felemelhetjük sza vunkat amerikai hazánk kormányánál, törvényhozásában ; fordulhatunk közvetlenül az Egyesült Nemzetekhez egy beadvánnyal, . . . . többféleképpen léphetünk akcióba. Ha akarunk. Ha van bennünk annyi testvéri szeretet, magyar becsületérzés! Mert tisztán erről van szó, semmi másról! Kényszeríteni nem lehet senkit ilyesmire; a szív szava, a testvéri érzés kell, hogy ösztönözzön minden igaz magyart a cselekvésre. Azonnal cselekednünk kell! Moszkva cselédei, a mai ma gyarországi kommunista kormány a kisujját sem mozdítja a sznvedő, végpusztulás előtt álló erdélyi magyarságért. Pedig tehetne sokat értük. Elvégre: ha jól teljesíti feladatát a budapesti vörös kormány Moszkva feléikkor kérhet is cserébe azért valamit. Már pedig jól teljesíti : egész Magyarország a vörös cár lábai előtt hever! Moszkva kezében van! “Csak annyit kérünk, disznófejü nagyur, hogy csatold hozzánk erdélyi magyar testvéreinket!” — vagy: “Add ki az ukázt, Kruscsev atyánk,hogy a románok ne üldözzék erdélyi magyar testvéreinket!” — vagy valami hasonló lényegü kérést intézhetne a bu dapesti vörös bábkormány Moszkvához. Ezt megtehetné, ha akarná. De erre már nem elég magyarok Kádárék . . . Horthy Miklós volt kormányzó magánleveleinek másolatát megtalálták Magyarországon s nemrég könyvalakban adták ki. Mi volt a céljuk ezzel, nem tudjuk' nem is keressük az okát. Ha a volt s ma már halott kormányzó nevét és emlékét akarták még jobban bemocskolni a könyvvel, a magánlevelek szellőztetésével, amiket Hitlerhez, Mussolinihoz és az akkori nagyfejüekhez irt, az ellenkezőjét érik el vele. Mert Horthy Hitlerhez és a többihez irt levelei csak további bizonyságul szolgálnak arra, hogy Magyarország akkori kormányzója magyar volt szive mélyéig s minden gondolata, szive minden dobbanása az idegen uralom alá került, elszakított területeken élő magyarságé volt! Levelek egész sorát olvashatjuk, amelyekben előbb a felvidéki magyarok és magyar területek, majd az erdélyi magyarság és Erdély kérdését, sorsát, ügyének rendezését viszi Hitler, Mussolini, Chamberlain elé. Sőt, több levelében csaknem gorombán fordul szembe Hitlerrel s kereken megmondja, hogy Németország barátságtalanul bánik Ma gyarországgal és a magyarok kérdéseivel! Ilyen leveleket Kádár ur, a mai magyar vörös “bősz” nem írna Kruscsevnek, annyi bizonyos! Nem merne Írni! Pedig írhatna. Ha nem féltené a saját bőrét. Lám Horthy nem féltette! . . . “Fehér lován hosszú útra indul az admirális” -cimü cikkében 25 évvel ezelőtt irta, az azóta elhunyt hires amerikai kolumnista: Boák Carter, hogy Horthy bevonult csapataival a Felvidékre, az anyaországhoz visszacsatolt ezeréves magyar földre, ahol a nép örömmámorban, virágokat szórva lova lába elé, fogadta az ország kormányzóját . . . S amikor mi, amerikai magyarok, — köztük e sorok írója is — köszönőlevelet küldtünk az amerikai ujságiróihoz igazságos becsületes szép cikkéért, a new yorki magyar-nyelvű vörös lap, a mai “Magyar szó” elődje Horthy-betyárnak, mindennek elmondott minket. Pedig nem voltunk se Horthy imádók, se Hitler rajongók. Csak magyarok, akik fajtánk iránti, szülőhazánk iránti szeretetünket soha nem titkoltuk . . . Ma sem titkoljuk. Sőt: ma is, rendületlenül, igaz magyar szívvel mondjuk: az ezeréves Magyarország szabadsága, függetlensége, önállósága minden vágyunk, magyar népünk szabadsága szent ügyünk, amiért harcolni meg.nem. szűnünk! Se Hitler, se Kádár, se más ettől az érzésünktől soha el nem téríthetett, ettől a gondolatunktól meg nem rabolhat semmi áron! Fizethetnek akármilyen árat mások; utazhatnak kommunista Magyarországra, megbámulhatják a kommunista vívmányokat és ered menyeket, zenghetenek azokról dicshimmuszokat, áriákat (mert ha hallgatnak, ha mást merészelnek mondani, az otthonhagyott rokon lakói érte!) ... mi nem tágítunk, nem vagyunk hajlandók semmi árat fizetni magyar érzésünkért ! De igenis: felemeljük hangunkat s megteszünk mindent úgy Magyarországon elnyomásban, némaságra kárhoztatva élő, mint Erdélyben kétszeres rabságban sínylődő magyar testvéreink szabadsága és megszabadítása érdekében! Ez a cikkünk is egyik jele, bizonyítéka ennek! ALEX J. BENKŐ, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. építését, konyhai szekrények és hasonló íamunkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma. CL 4-8040. Kiadó hálószoba dolgozó férfinek. Szobában van jégszekrény és mosdó. Tel.: VI 6-2892. Elutazás miatt eladó egy 1983. két hónapja használt TV portable legjobb minőségű, hat hónapi teljes biztosítással $120-ért. Egy uj világos szekrény (cabinet) és egy hatfiókos szekrény (chest) 10-10 dollárért. Tel.: CH 7-915S. Kedvenc tantárgya az egyetemen: a repülés Diénes Marika, a pilóta Az “Ohio Flyer" c. havi folyóirat 1981 novemberi számában jelent mejj először ez a kép Díánes Marikáról, lapunk szerkesztőjének és feleségének leányáról, aki az Ohio University hallgatója Athens, Ohio ban és akinek egyik kedvenc “tantárgya’ ’a repülés. A kép az egyetem repülőterén készült abból az alkalomból, hogy az egyetemek közötti “bombázó-versenyben” ők lettek a győztesek. (A kis homokzsák, amit a kezében tart: a bomba s ilyen homok-bombákat kellett bizonyos magasságból a repülőtéren elhelyezett autókerekek közepébe pottyantani. Marika nem ok nélkül kapott kitűnő jegyeket az idevonatkozó meteorológiai, aeronautikai, stb. szaktárgyakból: ő volt a legjobb célozó ezen a versenyen s az Ohio University “Flying Bobcats” Team győzött.) A Metuchen, N.J.-i “The Recorder” c. hetilap a mult héten első oldalán közölte 3-hasábos terjedelemben ezt a képet Diénes Marikáról abból az alkalomból, hogy az egymotoros, szárazföldi géppel való repüésből úgy elméleti, mint gyakorlati téren sikerrel levizsgázott s az előírás szerinti önállói--repülési időt is megtéve: megkapta a szövetségi kormánytól a hivatalos pilóta-engedélyt. Marika — aki már kislány korában gyakran mondogatta, hogy szárnyakat szeretne, hogy repülhessen — az idén végzi Junior évét az Ohio Egyetemen s 1964-ben kapja meg diplomáját. Az angol nyelv és az ujságirás a fő tantárgya egészen realisztikus alapon azonban “fplytoncsan a fellegekben jár’’: kereskedelmi pilóta vagy utásszállitó gépen stewardess akar lenni... A nyári hón apóikat itthon tölti szüleinél s mint a megyei Roosevelt Hospital igazgató-’ főorvosának gyorsirómője dől-' gozik, hogy az extra curricu lumot jelentő repülési költségeihez saját keresetével is hozzájáruljon. Diénes Marika 1960-ban végezte el a Metuchen High School!, ahol mint “cheerleader” négy éven át minden nevezetes sport-esemény alkalmával, jellegzetes kis egyenruhájában ott látták őt ezren és ezren a tribünök előterében, társaival együtt. Nem. csoda hát, hogy amikor a múlt héten ez a repülős képe megjelent e metucheni hetilap első oldalán, a “kis Marikát” mint kedves ismerőst látta viszont sok-sok jerseyi polgár ... És ha már az angol-nyelvű hetilap első oldalon hozta a képet és a cikket, mi sem tehetünk mást, mint félretéve minden szerénységet, leközöljük azoknak a lapoknak első oldalán is, amelyeket Diénes Marika már mint egészen kiesi leányka oly sokszor rendezgetett édesapja irodájában. Májusi kalendárium Május 1. A munkásság ünnepnapja volt sokáig, ma a rabnépek megparancsolt ünnepnapja. Május 4. Kentucky Derby. Május 6. A newyorki Columbia egyetemen kihirdetik a Pulitzer dij idei nyerteseit. Május 8. Világ Vörös Kereszt Nap. — Harry S. Truman 79-ik születésnapja. — 1945-ben Truman elnök bejelentette Hitler ezeréves birodalmának összeomlását. Május ll. Irving Berlin 75- ik születésnapja. Május 12. Anyák Napja. Május 14. John D. Rockefeller 50 év előtt megalapította a Rockefeller Foundationt, 35 millió dollár adománnyal, “az egész emberiség jólétének előmozdítására”. Azóta a Rockefeller Alapítvány 763 millió dollárt osztott szét. Izráel állam 15 év előtt alakult meg Ben Gurion miniszterelnök proklamációjávai. Május 18. Az amerikai Fegyveres Erők Napja. Május 22. A Nagy Vasúti Rablás, 95 év előtt. A Reno banda megállított Indiánéban egy vonatot, a podgyászkocsiból 98,000 dollár készpénzt zsákmányolt. — 150 év előtt született Richard Wagner, a nagy német zeneszerző. Május 24. A Brooklyn Bridge megnyílt 80 év előtt. Egy héttel a megnyitás után valaki elkiáltotta magát, hogy összedől a bid. A hídon járóBEJELENTÉS! Negyedszázaddal ezelőtt, amikor egy pohár sört 5 centért mértek, egy “meleg kutyát” (virslit) szintén 5 centért adtak, amikor a new yorki földalattiba 5 centért lehetett beszállni s akármennyit utazni s amikor jerseyi városban is az autóbuszok viteldija 5 centnél kezdődött, a mi lapunk évi előfizetési ára 2 dollár volt. Ma a pohár sör ára akárhol 15 centnél kezdődik, a “hot dog” 20 cent, a new yorki subway 15 cent, az autóbusz dij is 15 centnél kezdődik és igy tovább. Lapunk előfizetési dija azonban, az óriási mértékben megnövekedett előállítási költségek és póstadijak dacára is csak 4 dollárig emelkedett . Sok tervezgetés után végre megoldást találtunk arra, hogy lapunk terjedelmét kibővítettük s az elmúlt két hónap alatt olvasóink egész sora keresett fel szóbeli és levélbeli gratulációkkal, jókivánságokkal a lap tartalmi és terjedelmi kibővülésével kapcsolatban. Többen szóvá tették azt is, hogy ilyen lapért megérdemlünk akár kétszerannyit is, . . . hogyan tudjuk ezt ilyen olcsón adni . . .? A válaszunk erre most az, hogy; nem tudjuk! Egyszerűen: lehetetlen évi 4 dollárért ilyen lapot adni s küldeni postán! Az előfizetés árát emelnünk kell! A lap pontos megjelenése biztos — soha évtizedek során át egyetlen egyszer se maradt ki egy számunk se és ezután se fog kimaradni, azt nyugodtan mondhatjuk! — A lap tartalmi összeállítását állandóan javítjuk, uj rovatok, képek, stb. bevezetését tervezzük, költségeink fedezésére azonban az évi 4 dollár nem futja s arra kell kérjük minden előfizetőnket, hogy legyen megértéssel s fogadja bejelentésünket egészen természetes és teljesen jogos kérésnek: LAPUNK ELŐFIZETÉSI DIJÁT 1963 JULIUS 1-TŐL KEZDŐDŐLEG ÉVI 6 DOLLÁRRA EMELJÜK FEL. Ez az emelés, természetesen nem vonatkozik a már előre kifizetett előfizetésekre. Azok, akik a lapért, mondjuk december 31-ig már befizették az évi 4 dollárt, 1964 január 1-től számítva fognak 6 dollárt fizetni, akinek pedig 1964 akármelyik hónapjában jár le lapjuk, azok csak attól számítva fizetik majd a magasabb évi előfizetési dijat. Az 1963 julius 1 előtt lejáró lapért azonban más mindenkitől 6 dollár évi előfizetési dijat vagyunk kénytelenek kérni. Joggal hisszük, hogy azok, akik értékelik a magyar sajtó munkáját és szeretnek jó magyar újságot olvasni, meg fogják fizetni az évi 6 dollárt a lapért, meg fog érni nekik évi 6 dollárt lapunk . . . Legtöbben évtizedek óta hűséges olvasói lapunknak, kitartottak velünk és mellettünk évtizedeken át jóban-rosszban s ezután is velünk maradnak, előfizetőink maradnak, biztosak vagyunk ebben. Mindössze 50 cent esik igy is csak egy hónapra, — három pohár sör árt, két “hot dog” ára . . . Ha ezt tekintjük, igazán nem kérünk sokat a lapért, amelynek előállításáért oly sokat fáradozik a lapképviselő, a szerkesztő; a szerkesztőség, a nyomda, a postázó “hadsereg” és igy tovább. A magyar betű drága kincs e tengerentúli hazában, becsüljük meg, szeressük, pártfogoljuk, mert ahol nincs magyar újság, ott meghal a magyarság, elsatnyul, elpusztul a magyar élet is! Kérjük régi, hűséges előfizetőinket Ugyanúgy, mint újabb és legújabb előfizetőinket: értsék meg, hogy erre a lépésre nyomós okok késztettek bennünket és hogy lapunk igazán meg éri ezt az árat. kelők közt pánik támadt, egymás hátán menekültek az emberek, 12 embert halálra tapostak. , Május 29. Tíz év előtt az Everest Himalája-csucsot elsőizben mászta meg Edmund Hillary és Tensing Norkay. — Kennédy elnök 46-ik születésnapja. Május 30. Memorial Day, Emlékezés Napja. Egyre szaporábban... RÓMA — Az Egyesült Nemzetek földművelésügyi szervezete érdekes kimutatást közöl az emberiség szaporodásának tempójáról. Az ősidőktől kezdve sok ezer éven át tartott, 1830-ig, amig a föld népessége elérte az ezer milliót. Azután 100 év alatt a népesség 2000 millióra nőtt. És 1930-tól 1960-ig a földnépesség elérte a 3000 milliót — harminc év alatt 1000 millióval növekedett. ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak épiiéséi és régi építmények javítását. átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. Kis gyermekeket vállalok magyar családoktól nappali gondozásra, mig a szülök dolgoznak. Mrs. Kovács, 126 French SÍ. (Bejárat a Townsend Sí.-i oldalon). TANULT és 36 évi gyakorlattal rendelkező tetőfedő és bádogosmester uj tetők és javítások, kémények és lépcsők, lelöcsatornák és lefolyók készítését és javítását olcsón vállalja. ADAM TUSZINGER, Hivja este 6 után: CH 7-5522.
