Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-05-03 / 18. szám

VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 18. SZÁM Nézeteltérés van a nyugati szövetségesek között, főleg az európai kérdé­sekben, ami érthető. A szövet­ség azért még nincs veszély­ben. Elsősorban De Gaulle üt meg eltérő hangokat. A francia el­nök nem túlságosan hajlékony és az a véleménye, hogy ő jobban ért az európai kérdé­sekhez, mint egy amerikai. Nyugateurópát politikailag is, gazdaságilag is a maga elkép­zelése szerint szeretné rendez­ni, francia vezetéssel. Az oroszokkal a tárgyalást nem tartja fontosnak és legke­vésbé sem sürgősnek. Szerinte addig kell várni, amig Krus­­csev valami épkézláb javaslat­tal nem áll elő. És főleg nem szabad engedni sehol, Berlin­ben sem. Adenauernek is pontosan ez a véleménye. A német kancel­lárnak nagyon fáj az amerikai­ak állítólagos engedékenysége, éppen Berlin kérdésében. Az a hir, hogy Kennedy elnök haj­landó szóbaállni a keletnémet kommunistákkal és elismerni bizonyos jogaikat Berlin köz­­igazgatásában, egészen kihoz­ta a sodrából a német kor­mányt. Anglia sincs egy véle­ményen sem Amerikával, sem a többi nyugateurópai szövet­ségesekkel. Anglia, mint most jelentkező társ, maga szeretné kezébe venni az európai ügye­ket, politikailag is, gazdasági­lag is, aminek komoly akadá­lyai mutatkoznak. Ebben a testvéri vitában kicsit elvész a gyermek. Már csak a szőnyegen levő kérdé­sek szerepelnek, a többivel nem törődnek. Berlin szőnye­gen van, de ki törődik ma nyu­gaton, például, a vasfüggöny mögötti népekkel? Nem emlegetik már Magyar­­országot, a magyarok hősiessé­gét, mert — jól figyeljünk! — Kruscsev aránylag szelíd han­gulatban van, kár volna meg­zavarni. Az amerikai atomrobbaná­sok ellen tiltakozik ugyan Moszkva, de nem olyan mér­tékben, mint várható lett vol­na. Kruscsev a berlini kérdést sem élezi, ultimátumról már szó sincs és a csúcsértekezlet tekintetében a zamerikai szem­pontot tette magáévá. Szóval Kruscsev “jó fiú” lett, tehát ne bántsuk sze­gényt, elvégre amúgy is sok a baja! A magyar kérdést ne em­legessük, csak akkor, ha szük­ségünk lesz erre a jólmüködő ismétlőfegyverre! Ilyenformán gondolkozik ma a Nyugat, miközben a további gazdasági virágzás kezdi fog­lalkoztatni, szinte kizárólago­san, az államférfiakat. A Nyu­gat hajlandó belenyugodni a jelenlegi helyzetbe, a status quoba s csak akkor válik ide­gessé, ha a Szovjetunió ter­jeszkedni próbál. Ez a belenyugvás magyar szempontból egyene­sen katasztrofális. Nekünk, amerikai magyaroknak gon­dolkodnunk kell valami lehető­ségen, hogy a tehetetlenségi helyzetből kimozdítsuk. Miközben mi magunk közt, tyukperekre emlékeztető apró ügyeken veszekszünk, torzsal­kodunk, egymás szemében ké­résük a szálkát — elsikkad a lényeg, belevész a ködbe, a ho­mályba, a feledékenységbe a magyar fájdalom. A tehetetlen düh és kétség­­beesés fojtogatja a torkunkat, amikor ezeket a sorokat írjuk, hogy végre nem intézzük el magunk belső kérdéseit, kizár­va magunk közül egyszersmin­­denkorra a beteg lelküeket, a nagyszájuakat, a pofázókat s amikor igy rendbehoztuk a sa­ját szénánkat, egy akarattal nekifogunk a kátyúba szorult kerék kiemelésének. Ha össze tud fogni, az egész amerikai magyarságnak meg lesz a kellő súlya a washingto­ni kormánynál. Ne türjük az elfeledést, a magyar ügy félre­­lökését. Tudjuk, hogy kényel­metlen ennek az emlegetése és Kruscsev idegeinek a kímélete fontosnak látszik. De ne türjük! Csak azért is emlegessük! Emelkednek az árak Statisztikai adatok szerint márciusban minden eddigi re­kordot felülmúltak az árak. Különösen a ruhanemű, az éle­lem és a bútorok ára emelke­dett feltűnően. A kormány minden erőfeszítése sem képes az áremelkedést megállítani. Árcsökkenés március folyamán egyedül a gazolin árában volt az ország egyes részeiben. Ez azonban nem az árak csökke­nésének, hanem a különböző olajtársaságok egymás elleni harcának az eredménye. Futurista világ­kiállítás Kennedy elnök Palm Beach, Fla.-ban elfoglalta helyét egy asztalnál, felvette a telefont és egy erre az alkalomra készített aranykulcs beillesztésvel elérte a rádió összeköttetést Seattle­­vel és beszéd keretében megnyi­totta a Seattle, Wash.-i futuris­ta világkiállítást. A futurista kiállítás megnyi­tása tragédiával kezdődött. Egy F. 102 jelzésű jet-repülőgép, a­­mely “aerial salute”-al akarta a kiállítás futurista jellegét ki­domborítani, lezuhant Seattle­­től nyugatra és két polgárt a lakónegyedben megölt. A pilóta az ejtőernyőjével megmentette életét. Ez a világkiállítás 6 hónapig fog tartani, amelynek megnyitá­sára vagy 37 ezer ember gyűlt össze. Emelték a Nobel­­dijat Stockholmból érkezett hir sze­rint a Nobel Alapítvány 1400 dollárral emelte a Nobel-dij ösz­­szegét. A Nobel-dijj jelenlegi összege 51,443 dollár. Kennedy elnök kérte, hogy a Szenátus ideiglenesen emelje fel a nemzeti adósság összegét 2 bil­lióval. Megtörtént. Ezen összeg­re az állam pénztárának szüksé­ge van az uj kincstári évig. A nemzeti adósság jelenleg 298 billió. In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J.. 1962. MÁJUS 3 KEDDEN: VÁROSI VÁLASZTÁS Kedden, május 8-án városi választások lesznek. Polgár­­mestert és a Városi Tanács tagjait választjuk, ez a választás tehát személyünkhöz, mindennapi életünkhöz legközelebb áll, legközvetlenebbül érint mindnyájunkat. Nem minden városban vannak most ezek a választások államunkban, tehát csak azok­ról beszélhetünk, amelyek e lap olvasóihoz “közel állanak.” Trentonban, mint tudjuk, uj beosztással történnek a vá­lasztások: a város négy kerületre van osztva, ahonnan mind­egyikből egy városi tanácsos kerül be, valamint 3 általánosan választott tanácsos és a polgármester, akire mindenki szavaz. A trentoni tanácsos-jelöltek között egy magyar ember van, a South Ward-ban. Természetes hát, hogy mi azt mondjuk az ott élő magyaroknak: szavazzanak őrá! És általában még azt mondhatjuk: menjen el mindenki szavazni, ahol választások vannak, mert nagyon fontos, hogy polgári jogával mindenki éljen. Csakis igy lehet igazságos egy választás! Perth Amboyban a Városi Tanács öt jelenlegi tagja, vagyis Flynn polgármester, Budnicki, Kovács, Muska és Olsen tanácsosok újraválasztásra vannak jelölve. Olyan tökéletes, olyan megfelelő ez a városi vezetőség, hogy valóban nem mond­hatunk mást, mint azt, hogy óriási többséggel való beválasztá­suk: közérdek! Ha bárki más kerülne be, vagy ha ezen a vá­lasztáson a különböző komolytalan ellenjelöltek akár csak va­lamire menő mennyiségű szavazatot kapnának, szégyen lenne ez a város lakóira nézve! Ennél jobb városi vezetőséget keres­ve se találhatnánk! És a városi vezetőségben ott van a mi emberünk is: egy derék magyar ember. A magyarságnak is legfőbb érdeke tehát, hogy a “Jó Kormányzat Folytatása” el­nevezésű “B” soron szereplő jelöltek teljes bizalomszavazatot kapjanak jövő kedden! Levél a képvise lénkhöz Hogyan írjunk levelet kong­resszusi képviselőnkhöz, vagy a szenátorunkhoz? Sok honosított amerikai polgár foglalkozik ez­zel a kérdéssel most, hogy az amerikai Kongresszus mindkét Háza ülésezik. Az amerikai kongresszus a világ legfontosabb törvényhozó testületé. Már pedig képviselőnk és szenátorunk a mi megbízá­sunkból lett e testület tagja. Mi­­tőlünk kapják fizetésüket és a mi szavazatunk dönti el a meg­választásukat. A mi vélemé­nyünk szabja meg a jövő törvé­nyek alapját és képviselőnknek szüksége van a mi segítségünk­re, hogy kötelességét jól végez­hesse el. Azt az irányt fogják követni, amelyet mi támoga­tunk. A kongresszus munkája kihat az egész ország sorsára, de min­den egyes polgár életét is közel­ről érinti. A polgár, az adófize­tő, a fogyasztó kötelessége nem merül ki a puszta szavazással. Tájékoztatva is kell lennünk a függőben levő fontosabb tör­vényjavaslatokról, amihez a sajtó, a rádió és a televízió hoz­zásegít, ha nem mindig a köny­­nyü szórakozást keressük. Innen ismerjük meg képviselőnk néze­tét is a szőnyegen forgó kérdé­sekről, de a magunk véleményét levélben kell közölnünk vele. Elsősorban meg kell tudnunk, hogy képviselőnk milyen kong­resszusi bizottsághoz van be­osztva és mi az álláspontja a fontosabb kérdésekben. Ha a hírlapokból ezt nem tudnánk megállapítani, kérdezzük meg tőle magától. Már most: feltéve, hogy olyan törvényjavaslat vár eldöntésre, amelyben személye­sen érdekelve vagyunk, mikor írjunk levelet? Nem amikor már szavazásra került a sor. El­ső levelünket akkor küldjük el, amikor a javaslatot benyújtot­ták. Természetesen tudni kell, hogy milyen bizottsághoz került a javaslat. Ha a mi képviselőnk, vagy szenátorunk épen annak a bizottságnak tagja, levelünk kü­lönösen nagyhatású lesz, mert a bizottságok végzik el a törvény­­hozás legfontosabb munkáját. Ha azonban ők nem tagjai a Bi­zottságnak, kérjük meg őket, hogy továbbítsák írásunkat az illetékes helyre, hogy azt a bi­zottság iratcsomójához csatol­ják és annak kézhezvételét elis­merjék. Második levelünket ak­kor küldjük el, amikor a szava­zás napja közeledik, hogy magá­ra a szavazásra is hatással le­gyünk. Az időpont helyes megválasz­tása és a levél tartalmának a megszövegezése attól függ, mi­lyen figyelmesen követtük a ja­vaslat sorsát. A tájékozott sza­vazó az üdvös törvényhozás biz­tosítéka. Mit írjunk a levélben? Véleményünket röviden és tö­mören fejezzük ki a függőben levő kérdésről. Az érveket nem kell részletesen felsorakoztatni. A képviselő fogja ismerni az ér­veket és ellenérveket, ha fonto­sabb ügyről van szó. De nem is­merheti a véleményünket, ame­lyet nem kell okvetlenül géppel leírni. Sőt, a kézzel, de könnyen olvashatóan irt közleménynek van a legmélyebb hatása. Vi­szont a sokszorosított levél majdnem semmit sem ér! Levelünkben természetesen nemcsak a saját érdekeinkre le­gyünk tekintettel. A szenátor, vagy képviselő a mi érdekeinket védi ugyan, de az egész ország érdekeire is tekintettel van. Több súlya lesz az olyan megke­resésnek, melyből kitűnik, hogy írója az országos szempontokat is szem előtt tartja. A levél le­gyen udvarias és a megszólítás a következő: Hon. (teljes név) .............. House of Representatives (ha képviselőnek Írunk, vagy ha szenátornak megy a levél:) United States Senate Washington 25, D. C. Jézus panasza “Ti Mesternek hívtok — és nem kérdeztek engem ... Útnak neveztek — és nem jártok rajtam . . . Világosságnak hívtok — és nem néztek reám ... Életnek neveztek — és nem kerestek engem ... Bölcsnek hívtok — és nem követtek engem ... Hatalmasnak neveztek — és nem kértek engem . .. Irgalmasnak hivtok — és nem bíztok bennem ... Igazságnak neveztek — és nem féltek tőlem . .. . . .Ha egyszer örökre elvesztek — ne okozzatok engem!” (A lübecki Krisztus szobor felirata) Az Amerikai Magyar Szövetség újonnan választott vezetőségének NYILATKOZATA A WILSON I ELVEKET MEGCSUFOLÓ MINDKÉT TRIANON ELLEN KÜZD AZ AMSz—EGYHÁZAINK, EGYLETEINK, KULTÚRINTÉZMÉNYEINK ÖSSZE­FOGÓ SZERVE HÁROM ÉVRE ÚJBÓL MEGSZAVAZ­TA EREDETI, MAGYARMENTŐ IRÁNYELVEIT Ft. Kish A. Gyula ünneplése Vasárnap, április 29-én este a Bordentownban levő Polish Hallban sokszáz magyar és amerikai vendég gyűlt össze azon a banketten, amelyet a trentoni Szt. István r. k. ma­gyar egyházközség népe ren­dezett plébánosa, Főt. Kish A. Gyula tiszteletére abból az al­kalomból, hogy Father Kish 25 éve áll az egyházközség élén. FT. KISH A. GYULA Az előkelő vendégek soka­ságának részvételével lefolyt fényes bankett méltó volt ah­hoz a negyedszázados áldoza­tos, magyar papi munkához, amit Father Kish úgy egyház­­községe, mint a trentoni ma­gyarság körében és általában az amerikai magyar életben kifejtett. Az áldomásmesteri tisztet Ft. Huber Antal carte­­reti plébános töltötte be. Fa­ther Kish sok magyar paptársa vett részt a vacsorán közeli és távolabbi vidékekről; ott volt egyházközsége népe és ott voltak barátai és tisztelői min­denhonnan. És meleg szeretet­tel ünnepelték őt. Ft. Vincze Mihály segédlel­kész gyönyörű Pápai Áldást nyújtott át az ünnepeltnek, amit őszentsége küldött Rómá­ból a jubiláló plébánosnak. A Magyar Katolikus Liga nevé­ben — melynek Father Kish egyik életrehivója és kezdettől vezetőembere — Schell Péter nyújtott át emlékül egy érté­kes reneszánsz ereklyetartót. Az egyházközség népe is szép “borítékos” ajándékot adott ünnepelt plébánosának s a kü­lönböző egyházi szervezetek elnökei egymásután köszöntöt­ték papjukat. Mindent egybevetve a vasár­napi bankett, amelyen Father Kish A. Gyulát ünnepelték — és amelyen, sajnálatunkra, nem vehettünk részt, — na­gyon szépen sikerült. Mi is felsorakozunk azok közé, akik szívből, szeretettel köszöntik Főt. Kish A. Gyulát 25 éves trentoni jubileuma al­kalmából s azt kívánják, hogy a jó Isten még sokáig tartsa meg őt körünkben, mert sze­mélyére, áldásos munkájára nagy szükség van! Uj magyar karrier Dr. Nemes László ügyvéd, a Mindszenty per egyik védője, a­­ki 1956-ban menekült el Magyar­­országról, önfeláldozó, vasszor­galmat igénylő munkájával 20 hónap alatt megszerezte az ame­rikai ügyvédi diplomát és Vir­giniában tartott ügyvédi gya­korlatot. Most kinevezést nyert a Federal Trade Commissionhoz, ahonnan Chicagóba helyezték szolgálattételre. Az Amerikai Magyar Szö­vetség Philadelphiában, a “Testvérszeretet Városá”-ban közelmúltban tartott közgyűlé­sén az amerikai magyar egyhá­zakat és egyesületeket összefo­gó országos intézményünk irányelveit az alábbiakban ha­tározta meg: “Az Amerikai Egyesült Ál­lamok alkotmányos keretein belül előmozdítani mindazokat a törekvéseket, amelyek ameri­kai hazánk érdekeinek szem előtt tartásával az általános emberi jogok, valamint a nemzetek közötti szabadság sértetlenségén nyugvó civilizá­ció megőrzését szolgálják. A magyar származástudat és az ősi szülőföldhöz való ragasz­kodás érzésének ápolása nem­zedékeken keresztül. Az ezer­éves magyar történelem, iroda­lom és kultúra megőrzése, is­mertetése és terjesztése, mind a magyar, mind pedig más származású amerikai polgár­társak között. Minden törvényes eszközzel elősegíteni újabb magyarok bevándorlását. Az uj beván­dorlókkal megismertetni az amerikai életformát és átsegí­teni őket az életkezdés nehéz­ségein. Bevonni minden már itt élő és újonnan érkező honfitár­sat magyar alapítású egyháza­inkba és polgár jellegű intéz­ményeinkbe, melyek amerikai magyarságunk tartópillérei. Amerikai magyarok megél­hetéshez juttatása, munkaterü­letükön való jobb érvényesülés­hez segítése és mindennemű al­kotmányellenes megkülönböz­tetéssel (discrimination) szem­beni megvédése. Ellensúlyozni és felvilágosító tevékenységgel elejét venni minden olyan közéleti tevé­kenységnek, mely a magyar nemzet történelmi jogait csor­bítani igyekszik, vagy pedig a magyar nevet és az ősi becsüle­tet sérti. Összhangba hozni és egysé­gesen képviselni az alkotó tag­­intézmények minden olyan kö­zös megmozdulását, mely akár amerikai, akár óhazai magyar­ságunk érdekeit van hivatva Kik lesznek az első hold-utasok Az amerikai légierő és hadi­­tengerészet tisztjei közül kivá­lasztották az első nyolc személyt, akik megkezdik a holdrepülési kiképzést. A kiválasztottak mind 35 évnél fiatalabbak és előzőleg pilóták voltak, tehát a legalkal­masabbak a kiképzésüknél fog­va is a nagy szakképzettséget kí­vánó holdutazásra. A kiképzés első lépéseként az X-15 próba­repülőgépet vezetik majd, amely a hang sebességénél hatszoros­­san gyorsabban repül és igy erő­sen megközelíti a Holdba repülő rakéta sebességét. Később külön­leges rakétarepülési kísérleteket hajtanak majd végre a kiválasz­tottak, akik közül valaki majd elsőnek éri el a Holdat, az 1960- as évek végefelé . . . szolgálni. Elősegíteni minden olyan po­litikai, vagy társadalmi meg­mozdulást, mely az Óhaza füg­getlenségének visszaszerzését s megőrzését tűzi ki céljául, vagy pedig a magyar nép anya­gi jólétét igyekszik előmozdíta­ni.” (A Szövetség legutóbbi közgyűlésén egyhangúlag meg­szavazott Alapszabály 7-13 pontja, amit az előző alapsza­bályból szó szerint átvettek.) Az újonnan választott Inté­ző Bizottság a fenti célokat csak egyházi és közéleti vezető­ink meghallgatásával és köz­reműködésével tartja elérhető­nek. Éppen ezért felszólít min­den becsületesen gondolkodó, amerikai és magyar felelőssé­günk súlyát érző honfitársat, hogy nyújtson az eddiginél sokkal hathatósabb erkölcsi és anyagi támogatást Szövetsé­günk céltudatos, eredményes munkájához. Az Amerikai Magyar Szö­vetség tarthatatlannak minősi­ti a trianoni szégyenbékék ha­tározatait, melyeket Woodrow Wilson amerikai elnök elvei­nek megcsúfolásával a magyar nép megkérdezése nélkül kény­­szeritettek Mag yarországra! A rendelkezésünkre álló min­den törvényes eszközzel és az általunk elérhető valamennyi fórumon megtorpanás nélkül fogunk harcolni azért, hogy az ezeréves magyar nemzet is él­hessen az önrendelkezés jogá­val legalább olyan mértékben, mint aminőt nem egyszer ame­rikai fiaink vére által biztosí­tunk mostanában kreált, pri­mitiv népecskék számára. Az Amerikai Magyar Szö­vetség minden vezetője tisztá­ban van azzal, hogy önként és büszkén vállalt, hazafias köte­lezettségeink végrehajtása so­rán gyakran felelőtlen, szélső­séges csoportok terméketlen, bár hangos akadékoskodásába ütközik. Mindazonáltal, maga­­sabbrendü h i v atástudatában, mindenkor a magyarság leg­szentebb érdekeit követve, leg­jobb tudása szerint fog dolgoz­ni egyetemes céljaink elérésé­re. Az Amerikai Magyar Szö­vetség Intéző Bizottsága: Fa­­lussy Alajos, orsz. elnök; Dr. Székely Imre, Sinkó Jánosné, Dr. Nádas János, alelnökök; Eszenyi László, pénztárnok; Donó András, Kecskeméthy József, ellenőrök; Dr. Márk Béla, jogtanácsos; Bácskai Bé­la, központi titkár. 55-IK ESZTENDEJE küzd az Amerikai Magyar Szövet­ség a magyarság érdekeiért; állandóan mélyíti és kiterjeszti összeköttetéseit amerikai hiva­talos és mértékadó társadalmi körökben. Egyetlen vágya, hogy az Egyesült Álíairiok magyarsága, mint a szabad vi­lág legszámottevőbb magyar képviselete:' egyre" nagyobb suliyal és eredménnyel hallat­hassa szavát. Becsüljük meg az A. M. Sz.-et, mely vala­mennyiünk megbecsüléséért fá­rad ! American in Spirit — Hungarian in Language 300 billió dollár...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom